Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

82 Vasárnap, 1975. április 13. Közlemény a mongol külügyminiszter látogatásáról © Budapest (MTI) Púja Figyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a meghívására Lodongijn Rincsin, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere 1975. április 9—13. között hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. A mongol külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A magyar és a mongol külügyminiszter véleményt cserélt a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, és áttekintette az időszerű nemzetközi kérdéseket. A magyar fél nagyra értékelte a mongol népnek a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével az elmúlt fél évszázad alatt elért történelmi jelentőségű eredményeit a szocialista építőmunkában. A mongol fél forrón üdvözölte Magyarország dolgozóinak — kipróbált élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével —az elmúlt 30 évben, a szocialista társadalom építésében elért kiemelkedő sikereit. A külügyminiszterek hangsúlyozták a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme világtörténelmi jelentőségét, és tájékoztatták egymást e dicsőséges esemépy 30. évfordulójának a Magyar Népköztársaságban és a Mongol Népköztársaságban történő megünneplésével kapcsolatos tervekről. A tárgyalásokon a külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy országaik és a Szovjetunió, valamint más szocialista országok testvéri kapcsolatainak és szövetségének erősítése a szocializmus építésének alapvető feltétele mind a két országban. A felek a jövőben is határozottan fellépnek minden olyan tevékenységgel szemben, amely a szocialista közösségek egységének és a Szovjetunióhoz fűződő barátságuknak az aláaknázására Irányul. A külügyminiszterek megállapították, hogy a Szovjetunió, a szocialista közösség országai és a világ haladó erőinek közös erőfeszítése eredményeként az enyhülés a nemzetközi élet fő irányzatává vált Űjabb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az enyhülés tovább erősödjék és visszafordíthatatlanná váljék. A felek egybehangzóan elítélték az agresszív imperialista köröknek a nemzetközi feszültség növelésére és a vitás kérdések békés rendezésének megakadályozására Irányuló mesterkedéseit. A kínai vezetés jelenlegi politikája is az enyhülés ellenségeinek a kezére játszik. A felek a nemzetközi helyzet gyökeres megjavításának fonosságából kiindulva nagy jelentőséget tulajdonítanak a fegyverkezési hajsza beszüntetésének, a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel történő általános és teljes leszerelés megvalósításának. Mindkét fél megerősítette változatlan szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek a nemzeti függetlenség kivívásáért és a társadalmi-gazdasági haladásért, az Imperializmus, a kolonializmus es a neokoloniallzmus ellen vívott Igazságos harcával. Elítélték az emberi jogokat lábbal tlpró chilei katonai junta barbár cselekedeteit A két külügyminiszter tárgyalásai szívélyes elvtársi légkörben, a teljes nézetazonosság jegyében zajlottak le. Lodongijn Rincsin mongóliai hivatalos baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. DIFKnyilatkozat © Párizs (MTI) „A VDK szocializmust, a DIFK demokratikus rendszert akar" — mondotta Ngueyen Thi Blnh, a Délvietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának külügyminisztere, pénte. ken, a France-Inter rádióban. Erélyesen visszautasította az ellenségnek azt az állítását, hogy a DNFF és a DIFK kommunista és ÉszakVietnam ügynöke. Ez nem felel meg a valóságnak — mondotta. A DNFF és a DIFK különböző politikai pártokat, Dél-Vietnam összes társadalmi rétegeit képviseli. Három politikai pártunk — demokratikus párt, radikális szocialista párt és forradalmi néppárt —, és mintegy húsz tömegszervezetünk és vallási tömörülésünk van. A Forradalmi Néppárt marxista párt, de nem képviseli az egész DNFF-et Dél-Vietnam egyetlen külföldi hatalomnak sem fog támaszpontként szolgálni, s nem fog részt venni katonai paktumokban — folytatta. Binh asszony végül aláhúzta, hogy a DIFK egyik fő követelése az ország újraegyesítése. Vietnam mindig is egy nemzet volt — mondotta. — Északon és délen egyaránt mindenki hőn óhajtja az újraegyesülést, de az Észak és a Dél közötti különbségek miatt a közvetlen jövőben nem lehet felvetni e kérdést. A kiállítás hű tükre Magyarország fejlődésének © Moszkva (MTI) A moszkvai magyar jubileumi kiállításon szombaton a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat szakmai napon látta vendégül legjelentősebb szovjet partnerei: a Mezsknyiga, a Vnyestorgizdat és a Raznoexport külkereskedelmi egyesületek vezetőit. Részt vettek a találkozón a Szovjetunió kulturális minisztériumának, a könyvkiadó, a könyvterjesztő és nyomdaipari állami bizottságának, valamint a Szovjet írók Szövetségének képviselői is. A vendégeket Komis Pál, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója fogadta. Üdvözlő szavaiban megemlékezett a magyar oktatásügy és népművelés három évtizedes fejlődéséről és a sokrétű magyar—szovjet kulturális kapcsolatok eredményeiről. Többek között elmondotta, hogy Magyarországon a felszabadulás óta a középiskolai és a felsőoktatásban részt vevő tanulók száma 7—8-szorosára emelkedett, és hasonlóképpen növekedett a kiadott könyvek példányszáma is. Tavaly már 68,8 millió példányban nyomtattak könyveket, míg a háború előtt a könyvnyomtatás évi termése még a 10 millió példányt sem érte el. Erősen megnövekedett a munkások igénye a művelődés iránt. Jórészt ennek köszönhető, hogy az elmúlt 25 évben megduplázódott a színházlátogatók, és tízszeresére nőtt a múzeumlátogatók száma. A vendégek a Kultúra vezérigazgatójának köszöntője és beszámolója után megtekintették a kiállítást, majd Komis Pál koktélt adott tiszteletükre. A Kultúra egyébként a jubileumi seregszemlén is él az üzletkötés lehetőségével: újabb szerződést írt alá a Vnyestorgizdat külkereskedelmi egyesüléssel arról, hogy 2,1 millió rubel értékben különböző művészeti könyveket és kiadványokat szállít a Szovjetuniónak. A Nyegyelja, az Izvesztyija vasárnapi melléklete elismerő szavakkal mutatja be a kiállítást olvasóinak. Rogyin, a lap munkatársa megállapítja: jelenleg a magyar kiállítás a legnagyobb és legszebb bemutató a népgazdasági eredmények állandó kiállításán. A jubileumi bemutató híven tükrözi a Magyarországon végbement változásokat, beszámol az ország életének hüTtnníc évéről, arról, hogy a magyar nép miként építi az új társadalmat, A felsorakoztatott három és fél ezer kiállítási tárgy a magyar kultúra, tudomány, gazdaság, egészségvédelem, divat, sport és közlekedés hű tükre. © Phnom Penh (UPI) Az Egyesült Államok bezárta Phnom Penh-i nagykő, vétségét, s szombaton reggel John Gunther Dean nagykövettel és tanácsadóival együtt az utolsó nagykövetségi alkalmazottak, valamint a Phnom Penhben akkreditált amerikai tudósítók is távoztak a khmer hazafiak ostromgyűrűje által hónapok óta körülzárt kambodzsai fővárosból. Az amerikai nagykövetet szállító repülőgépen elmenekült Phnom Penhből Saukham Khoy, a rezsim ideiglenes köztársasági elnöke is. © Párizs (MTI) A francia külügyminisztérium szombaton délután közleményben jelentette be: A francia kormány elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolato. kat létesít a Kambodzsai Királyi Nemzeti Egységkormánnyal. © Budapest (MTI) Dr. Molnár Ferenc államtitkár vezetésével szombaton hazaérkezett Moszkvából a Magyar Kultúra Napjai rendezvényein részt vett delegáció. A küldöttség fogadására á Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Orbán László kulturális miniszter. Jelen volt V. L. Muszatov, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa. Leonyid Brezsnyev fogadta W. Simont © Moszkva (MTI) William Simon, az Egyesült Államok pénzügyminisztere és az általa vezetett küldöttség szombaton befejezte kétnapos látogatását Moszkvában. Az amerikai pénzügyminiszter a szovjet fővárosból Szocsiba utazott. Később látogatást tesz Taskentben, az Üzbég SZSZK fővárosában, majd szovjetunióbeli látogatását befejezve, Indiába indul. Az amerikai küldöttség a szovjet—amerikai kereskedelmi vegyes bizottság ötödik ülésén vett részt. Képünkön; William Simont elutazása elótt a Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára fogadta. A találkozón jelen volt Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere is. Külpolitikai reflektor Az amerikai kongresszusban elhangzó elnöki üzeneteket általában a kötelező derűlátás jellemzi. Különösen így van ez az elnökválasztási esztendő küszöbén. Ford most mégis szakítani kényszerült e hagyománnyal, s a megpróbáltatások Idejéről beszélt a törvényhozók előtt. A komor szavak jogosultságát aligha vitatná bárki, hiszen a nyugati lapok ls szinte egymásra licitálva írnak az Egyesült Államok világpolitikai vesszőfutásáról. Mindenütt ugyanazok az országnevek szerepelnek: Dél-Vietnam, Kambodzsa, Ciprus, Portugália, a közel-keleti térség, Törökország, Görögország — s mindenki tudja, hogy mit fejeznek ki. A megpróbáltatások természetesen sokfélék lehetnek. Előfordulhat, hogy egy ország objektív tényezők miatt, jobbára saját hibáján kívül kerül nehéz helyzetbe. Washington esetében azonban nem elemi csapás áll fenn, hanem saját politikája ütött vissza, és nyújtotta be a számlát. így volt ez a ciprusi válság kirobbanásánál, a közel-keleti ingadiplomácia kudarcánál, s az Indokínai egyezménysértésnél, amelynek következményei napjainkban különös erővel jelentkeznek. * Az elnöki üzenetre is mindenekelőtt a délkelet-ázsiai fejlemények nyomták rá bélyegüket. A saigoni csapatok provokációira válaszoló DIFK-erők folytatják előrenyomulásukat, Dél-Vietnam 44 tartománya közül 19-et teljes egészében íe1 szabadítottak, s a főváros felé vezető utakat veszélyeztetik. A Thieu-hadsereg hat hadosztálya napok alatt összeomlott, s a szabadságharcos erők egymilliárd dollár értékű, amerikai hadianyagot zsákmányoltak. Saigonban közben súlyosbodik a politikai válság, az elnöki palota bombázása és két tábornok öngyilkossága ízelítőt adhatott a korántsem nyugodt felszín alatti forrongásról. A saigoni rezsim haláltáncával élesen szembenállnak a felszabadított városokból és falvakból érkező hírek: Huéban, Da Nangban és másutt az élet visszatér rendes kerékvágásába, megindult a konszolidáció és helyreállítás folyamata. A kényszerkitelepítés áldozatául esett lakosság tömegesen visszatér korábbi lakhelyére. Saigonnak nem sikerült politikai tőkét kovácsolnia a „menekültakcióból", az emberek iszonyú szenvedéséből. Amint fiaskót vallottak a bébí-léglhíddal is, a vietnami árvák „exportjával". A jelek szerint, a nagy nemzetközi felháborodás hatására, kénytelenek voltak felfüggeszteni a „gyermekszállításokat". Saigon helyzete azonban még mindig viszonylag rózsás a Phnom Penh-i rendszer állapotához képest. Már tavaly minden szárazföldi összeköttetést elvágtak a kambodzsai főváros és az ország többi része között. Üjév napjától a Mekong-folyón a vízi utánpótlást is lehetetlenné tették. Azóta két légihíd tartja életben a puccsista rendszert. Amerikai „maszek" légitársaságok biztosítják ezt a szolgáltatást, a Pentagontól kapott, sebtében átfestett katonai gépekkel, és soron kívül „leszerelt" pilótákkal. Csakhogy a hét péntekjén a szabadságharcosok újabb gyűrűt törtek át, és három-négy kilométernyire megközelítették a főváros repülőterét. A Phnom Penh-ieket az sem lelkesíti, hogy az Időközben a Hawaii-szigetekre menekült Lon Nol marsall a fővárosban hagyott egy magnószalagot, a végsőkig történő kitartásra buzdítva. * Ilyen körülmények között Ford nehéz dilemma elé került. Miután a kongresszus eddig háromszázmillió dollárt sem volt hajlandó megszavazni Saigonnak, most egymilliárdos összeget kért Amerika védencei számára. Sokan azt feltételezik, hogy Washington lassan leírja a két csatlósrendszert, de a Fehér Ház a felelősség súlyát szeretné áthárítani a kongresszusra. Ha esetleg megszavaznák a segélyt, ugyancsak övék lenne a felelősség. Ugyanakkor nem szabad elsiklani az elnöki üzenet veszélyt jelző megállapítása felett: Washington nem zárja ki amerikai fegyveres erők mozgósítását állampolgárainak esetleges eltávozásakor, tehát egy vékony ösvény még a beavatkozás Irányában is megmaradt. Ford külpolitikáik körképének legbiztatóbb fejezete — Amerikának is, a világnak is — a SALT-raegállapodás em* lítése, amelyet Brezsnyev esedékes washingtoni látogatása során fogadhatnának el. Az SZKP főtitkára a héten Simon amerikai pénzügyminisztert fogadta Moszkvában, s a megbeszélés során nyomatékosan szóba kerültek a diszkriminációtól mentes kereskedelmi kapcsolatok. (Fordnak keserűen kellett elismernie, hogy a kereskedelmi törvény körüli huzavonát alaposan kihasználták Amerika szövetségesei, közben sok milliárdos gazdasági ügyleteket hoztak tető alá a Szovjetunióval.) * A tárgyalások gépezete másutt ls halad, hol gyorsabh, hol lassúbb ütemben. Még e hónap végén, Bécsben, felújítják a két ciprusi népközösség megbeszéléseit. Az arab országok egymás közti vitáikat tisztázzák Genf előtt, főként a palesztinai képviselet kérdése ad okot nézeteltérésekre. (Kairói bejelentés szerint a Szuezi-csatornát már május közepén készen állhat a hajózásra: ez is lendületet adhat az előkészületeknek.) Folytatódik az európai biztonsági konferencia előkészítő tanácskozássorozata is, s Wilson brit kormányfő felhívása egy NATO-csúcsra, az EBK magas szintű befejezésének közeledtét sejteti. » Fontos bejegyzések kerültek a héten a magyar külpolitika krónikájába is. Fock Jenő vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt Moszkvában, jubileumi felszabadulási kiállításunk megnyitója alkalmából. Az ünnepségen elhangzott kormányfői állásfoglalások nem protokoll megnyilatkozások voltak, hanem kifejezték nagyszerű barátságunkat, gyümölcsöző kapcsolatainkat, szocialista együttműködésünket. A moszkvai kiállítás méltó névjegye hazánknak a Szovjetunióban. A budapesti vendégkönyvbea is újabb lapok teltek meg: tárgyalásokat folytatott hazánkban a mongol külügyminiszter, s Faggyejev, a KGST titkára is, ami szinte rárímel a moszkvai hírekre, hiszen mindezek egyaránt a szocialista közösség összmunkájánalt jegyében állnak. Réti Ervin ;