Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

4 SZOMBAT, 1975. ÁPRILIS A tanyák helyzetének rendezése Rendelet jelenik meg Hamarosan megjelenik az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete, amely a tanyavilág tervszerű átalakí­tását kívánja elősegíteni — erről tartott tájékoztatót Szi­lágyi Lajos építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhe­lyettes. Jelenleg mintegy 860 ez­ten élnek tanyán. Az évti­zedek óta tartó átrétegződés nyomán sokan — főként a nagyobb településektől távol fekvő úgynevezett szórvány­tanyák lakói — elköltöztek, egyes tanyacsoportok pedig felvirágoztak, lakóik viszony­lagos jómódban élnek. Nép- száma legalább 80. gazdasági és társadalompoli­tikai szempontok mérlegelé­sével bebizonyosodott: a ta­nyák hosszú távon sem szűn­nek meg, hiszen a mezőgaz­dasági termelés fontos bázi­sai, s lakói közül sokan ra­gaszkodnak a tanyai életfor­mához. Nehéz azonban eldönteni, hogy melyik tanyát célszerű a mai kor követelményeinek megfelelően támogatni, s melyik gátja a fejlődésnek. Ezért készítette el az ÉVM — több, más tárcával együtt­működve — a hamarosan A rendelet szerint építé­si engedélyek kiadásával, a jelenleginél magasabb szín­vonalú ellátás biztosításával, és ha lehet, anyagilag is tá­mogatni kell a hosszú távon is életképes tanyák fejlődé­sét. Ebbe a kategóriába fő­ként azok a tanyák tartoz­nak, amelyek a környező mezőgazdasági üzemekkel együttműködve hasznos tevé­kenységet fejtenek ki. Tar­tósan megmaradó tanyának tekintendő az a terület, ahol legalább 40 tanya húzódik meg egy négyzetkilométeren, és a tanyacsoport házainak Azok a tanyák sincsenek lebontásra ítélve, amelyek nem tartoznak az emiitett, támogatásra kijelölt kategó­riába. Sőt, ezek lakói számá­ra is biztosítani kell az egészségügyi és más ellátás színvonalának emelését. A tanyát tulajdonosa felújíthat­ja, korszerűsitheti. A lakó­épület alapterületét is bővít­heti, de legfeljebb 25 négy­zetméterrel. A után rendelet megjelenése a megyei tanácsok ha­megjelenó rendeletet, amely- marosan hozzálátnak a fel­nek nyomán a megyei taná- méréshez> és az eredményt a csok az év közepéig felmérik, hogy területükön melyik ta­nyákat ésszerű támogatni. minisztérium bocsátják. rendelkezésére Értékes Széchenyi­hagyaték Ezernyolcszáz kötetből ál­ló értékes könyvgyűjtemény porosodott évtizedekig Sop­ronban egy alagsori helyi­ségben. A gyűjteményt mint Széchenyi István hagyatékát tartották nyilván, és rende­zését már a második világ­háború előtt megkezdték. A munka azonban a kezdeti stádiumban abbamaradt A városi könyvtár vezetői és munkatársai most vállalták, hogy az értékes Széchenyi­hagyaték rendezését folytat­ják és befejezik. A főleg angol és francia nyelvű kötetekből álló könyvtárat átszállították a városi könyvtárba. A rende­zéshez speciális könyvszekré­nyeket rendeltek, s mihelyt azok megérkeznek, megkez­dik a munkát A hagyatékról Jelenleg annyit tudnak, hogy a köny­vek a tudomány sok ágát felölelik. Eddig biztosan csak 267 kötetről derült ki, hogy azok Széchenyi István tulaj­donában voltak. Ezekben ugyanis már korábban meg­találták bejegyzéseit, jegyze­teit. jönni a világra ' A gyógyszerek megbosszul­ják a tudatlanságot: szedé­sük, helytelen adagolásuk ál­dozatokat követeL Méghozzá kiváltképp a ieggyöngébbe­ket, az embriókat, a csecse­mőket fosztja meg az egcsz­hajtők közül aloé-, senna- féle gyógyszer árt a magzat­kivonatot, hashajtó teakeve- nak, hiszen olyan orvossá­réket, ricinust inni, mert ve- gok is vannak, amelyek ép­télést okozhat. Akárcsak az pen az ő fejlődését, egész­egyébként erről is híres ki- ségét szolgáljók, kóros hatás nin. Meglepő és bizonyára nélkül. Helyénvaló, ha oxi­kevesen is tudják: a Tonik gén- és vitaminszükségletét séges, tevékeny, boldog élet is tartalmaz kinínt, várandós kielégítjük, ha vérképzést - - • - • — O ' ' fcB anya tehut mondjon le róla! serkentő gyógyszert szed az lehetőségétől. Számtalan gyógyszer van ugyanis, amelyről az orvosok tud­ják, hogy káros a terhes asz­szony, illetve a magzat egész­ségére, a leendő édesanyák azonban nincsenek mindezzel tisztában. Felvilágosítás az anya és a születendő gyermek érde­kében — többek között ez is féladata a Csongrád megyei és a szegedi városi egészség­nevelési csoportnak. A leg­változatosabb módszerekkel — ismeretterjesztő füzetek­kel, előadásokkal, filmvetí­téssel — hívják fel az asz­szonyok figyelmét arra, mi­lyen veszélyes a gyógyszer­szedés terhesség alatt. Mitől óvja a várandós édesanyákat és a leendő ba­bákat az orvos? Köztudott, hogy a magzat különböző szervei a terhes­ség első tizenkét heteben alakulnak ki. Ez idő alatt minden vegyi anyag, élvezeti szer, gyógyszer méreg, így, akárcsak a besugárzás, mag­zati ártalmat, fejlődési rend­ellenességet okozhat. A ter­hesség negyedik hónapjában már kialakultak az embrió szervei, ezután csökken a kockázat. Veszélyesek azon­ban a szülés előtt közvetle­nül, vagy szülés közben sze­dett gyógyszerek, mert az új­szülött szervezete csak ne­hezen bontja le őket. Elsősorban az idegrend­szerre ható gyógyszerektől óvakodjanak a kismamák — tanácsolja az orvos. A nyug­tatókat, altatókat — bér­mennyire ls divatos szerek, legokosabb, ha a várandós asszonyok egy időre mellő­zik a házi patikából. Az anyagcserére, emésztés­re ható orvosságok közül a Nerobol férfiasitó hatással lehet a leánymagzatra, ha a terhesség elején tartósan szedi az anya. Tilos a has­Csínján kell bánni a hor­monkészítményekkel is, meg­zavarhatják a leánymagzat nemi fejlődését, vagy goly­vát okozhatnak. Az antibio­tikumok közül a Streptomy­cin például halláscsökkenést, süketséget válthat ki akkor is, ha az anya hallását még nem befolyásolta. Ijesztő lehet olvasniuk eze­ket a sorokat a kismamák­nak, noha nem ez a cél ve­zérel bennünket és az egész­ségnevelési csoportot, az or­vosokat sem. A tudás nem kell, hogy megijessze az em­bereket, ellenkezőleg: bizton­ságot ad, megalapozott re­ményt arra, hogy egészséges csecsemők látnak így napvi­lágot. Tévedés lenne azon­ban azt hinni, hogy minden­édesanya, fenyegető vetélés ellen pedig hasznosak a ter­hességvédő hormonok. Gyak­ran ír fel az orvos vérnyo­mást szabályozó, veseműkö­dést javító, hányást csillapító orvosságot ls. Nem tartozik a gyógysze­rek közé, de megemlíthetjük a mérgekről szólva a niko­tint. Anya- és gyermekvé­delem el sem képzelhető anélkül, hogy ne tudatosíta­nák a leendő édesanyákban a dohányzás káros hatását. Népesedéspolitikánk célja, hogy minél több gyermek szülessék. De nem mindegy, hogy egészséges, hasznos, boldog életre jöttek-e a vi­lágra ... Ch. A. Névtelen molesztálok Milyenek az emberek? ját nagymértékben segítették ranciás javítást. A ktsz veze­Sokfélék. Nemcsak hogy sző- a bejelentők. Ennek ellené- tője nap mint nap a lakására kék barnák, hanem indula- sokszor fölöslegesen fog- küldte a mestereket. Csak a tosak, vidamak, rosszmdula- , ,, ..... , „ " túak. Általában érdeklődnek, lalkoztatjaK a nepi ellenoro- panaszos nem nyitott ajtót hogy mit csinál a főnök, ket, nehezítik feladataik Azt meg senki sem várhatja szomszéd, kolléga, apos, vagy unokaöccs. Ez részint jó, részint rossz. Egy dél­előttön keresztül beszélget­tünk, illetve hallgattam a lakossági panaszok sorsát s történetét a szegedi városi­járási- népi ellenőrzési bi­zottságon. Igen szimpatikus, amikor valaki felfedezi ve­zetőjének, munkatársának, ismerősének felháborító, a társadalmi erkölcsöt, a köz­érdeket sértő stiklijét, és fogja a papírt, leírja az ese­megoldását. Milyenek az em- el, hogy a kerítésen bemász­berek? Nem új dolog, hogy rosszindulatúak is, és ekkor legtöbbször az irigység, a bosszú a mozgató rugó. Nem mindenki angyal Nem tudni, mi bánthatta a iiiejöt de vett annyi fá­tet. Több tucat ilyen beje- , , ... ... het0* radsagot, hogy leírja: a kli­nika egyik nődolgozója jog­talan előnyt élvez, például mindig soron kívül kap fi­zetésemelést Többnapos vizsgálat után, tanulmányoz­va visszamenőleg fizetésének alakulását kiderült, annyit kapott, amennyi járt abban a munkakörben. va végezzék el munkájukat a kőművesek. A dorozsmai termelőszövetkezetet azért jelentették fel a NEB-nek, mert az Domaszéken 10 szá­zalékos árcsökkentéssel vá­sárolta fel a tejet Egyébként ezt tehette, hiszen a szerző­désen kívüli tej felvásárlási ára lo százalékkal csökkent­lentés tárta már fel a jog­szabályba ütköző cselekede' teket Segítik az ellenőröket Nem tudni, mikor és mi­ért, de az egyik dolgozó nem Az ópusztaszeri vb-titkárt egy helybeli lakos azzal az alaptalan váddal illette, hogy szabálytalanul irányította az árverést. Feltehetően egy elvakult szülő írhatta a leve­let, mert gyerekét eltanácsol­ták az iskolából. Igen ko­moly vádakat sorolt fel, töb­bek között: egy pedagógus Lehet, hogy nem volt tisz- az iskola építőanyagát hasz­tartotta lgazan jo dolognak, tában a jogszabályokkal? „álta fel saját céljaira. Min­hogy a szövetkezet elnöke a Mert( ha ismerte volna a pa- den sora téves volt az állí­főkonyvelojét hol leváltja, ragrafusokat, valószínűleg fásnak. Nem tudni viszont, hol visszahelyezi. Attól függ, nem küldi Kistelekről a le- három szegedi állampolgár­milyen a „széljárás", jött-e velet a panaszos a Széchenyi nak miért 1974-ben jutott ismerős, rokon a szövetkezet- tér u szám alá azzal az in_ eszébe flz mo éw belvízkár hez. Ha pedig elmegy, akkor dokkal: ^ 0TP nem adja rendezése. Azt állították: az jobb híján ujbol kinevezi meg a kellő támogatást, A ATIVIZIG nem kártalanítot­egykori főkönyvelőjét. Így bejelentő nem tudta, hogy ta őket. Először is az említett ment már hosszú idő óta, az építkezés kivitelezési ösz- cím soha nem foglalkozott és ezért a népi ellenőrök a szegének csak bizonyos há- efféle dolgokkal. Annak ide­számukra sem mindennapi nyadát hitelezi a takarék- jén az állam gyorssegélyt terepen a személyzeti mun- pénztár. Ha kis házat építe- vagy kamatmentes kölcsönt kai vették szemügyre. Né- nefc, akkor a kölcsön is ke- nyújtott a rászorulóknak, hány nap alatt kiderült, mu- vesebb. Amikor a fundamen- Más nem járt. Talán arra togatni kellene, hogy nem tumot lerakták, az volt az gondoltak, hátha lehet vala­lehet a kádermunkát végez- építtető érdeke, hogy a kivi- mit keresni. De négy év ni. Hat hónappal leváltása telézés minél kevesebbe ke- után! előtt a főkönyvelő még ki- rüljön. Az igények később tűnő minősítést kapott. A megnőttek, persze akkor szövetkezet vezetője nem már, mikor a kölcsönt meg­tartotta be a személyzeti kapták, munka Jogszabályait Igaz­Az elmúlt évben 11 ügy­ből öt alaptalan, rosszindu­latú bejelentés volt Elgon­dolkoztató esetek. Sokan el­nak bizonyult hogy az Al- Csalódtagok !s szerepelnek várják a felelősséget intéz­lami Búsító c^Tétbecíü- ? J*^ ^ Egy -nyéktől, egymástól és ** telek! fiatalasszony az apo- mégis felelőtlenül, a követ­saekról írt, mert állítólag a kezmények figyelembevétele „belvízkáros" építési köl- nélkül írjók a bosszantó le­nem arra használták, veleket. amire kellett volna. A népi , . . . . , , ellenörök hamar rájöttek a és azok haszonhoz jutottak. sérelem ok-ra Jogosan verte az asztalt az újdonsült tiszaszigeti tévétu­lajdonos, mert a műszaki boltban olyan készüléket vá­sárolt, amit már egyszer hi­bái miatt visszavittek. Nyil­vánvaló volt, nem először értékesítették. Igaz, az se a kárrendezésnél barát­iul, ismerőssel, vagy, aki némi „aprópénzt" juttatott, psö_t egészen másként bánt. Egy­szerűen túlbecsülték a kárt, Halász Miklós Hiányzó felelősségérzet A „mószerolásoknak" nemcsak az egyének, hanem ÁFÉSZ a maga számlájára intézmények is szenvedő korábban kicserélte a kép- alanyai. Sokáig azt hitték a csövet. De nem róható fel népi ellenőrök, hogy Sándor­bűnül, hogy a tulajdonos falván a járási ktsz építő­a pénzéért teljesen új ké- részlege a hibás. A panaszos szüléket követelt. nemegyszer írt, vagy szemé­Sorolhatók az igazságos lyesen megjelent, mert a szö­panaszok, és a NEB munka- vetkezet nem végzi el a ga­Javítják a réteket Zala megyében tavaly 18 közös gazdaság kezdte el a gyepjavitást. Négymillió fo­rint állami támogatásban ré­szesülnek, 8 ennek felhasz­nálósóval több mint 4200 hektáron a korábbinál sok­kal jobb fütermés várható már az idén. FEKETE 6YULB A fiú meg a katonák 45. — Te a fronton is keresztülmész? — Keresztül, hát. Nagyon érdekel engem a front! — És az országhatárokon is? Akármikor? — Jó vicc! Mit számít nekem az országhatár! — De a hegyeken nem mész keresztül. Én meg a hegyeken is keresztül tudok menni. Meg a határokon is, meg a frontokon is! — De felvág valaki! Szeretem, ha egy íiú ennyire felvágós. Ha olyan legény vagy, a ten­gerbe gyere utánam! — A közepébe? — A közepébe háti;:: S a fenekére gyere utánam. Ha olyan legény vagy. — És honnan tudsz magyarul? Német patak létedre ... — Német vagy se, tudok, és kész. Nekem ta­nulni se kell. Csak tudok. — Oroszul is tudsz?... Havaris tü paruszki? — Havárju, persze. Znájú. Még az a jó, hogy a patakok tudnak magya­rul. Akármerre jár az ember a világban, patak­Icai mindig találkozik. — Nálunk is folyik egy patak a szőlőhegy alatt, Nádérnek hívják. Nem ismered véletlenül? — Nódér... Nádér... Várjál csak. Az fiú­patak, ugye? — En azt nem tudhatom. Lehetséges, hogy fiú­patak. Azt ti jobban tudjátok egymásról. — Hogyne ismerném! Nádér... Szoktunk a tengerben találkozni. Én minden patakkal talál­kozom a tengerben. — Nem üzensz valamit neki?... Megyek most haza, aztán megmondhatom, ha üzensz valamit — Nem szokásom üzengetni fiúpatakoknak. Az nem való. Nézd már!... Üzenjen ő, ha vala­mit akar. — De kitartod magad, te patak!... Mifelénk a lányok nem tartják ki ennyire magukat. Az mind örül, ha van kinek üzenni. — Igen, mert pusztul a sok katona. És ahány katona elpusztul, annyi lány marad magának. — Arrafelé is pusztulnak a katonák? Ahon­nan jössz? — Most is viszek vagy százat a tengerbe.:: azaz van köztük egy pár asszony meg lány is, de a többi mind katona. Ennyivel megint ke­vesebb lánynak jut katona. — Meg asszonynak. Ebben Igazad van, lá­tod. — Meg asszonynak. De én a lányt jobban saj­nálom. Mert az asszonynak már volt katonája, épp azért asszony, mert volt már neki. A lány­nak meg még nem volt... Vagy ki tudja. Én nem láthatok bele az emberekbe. Hátha mégis az asszonynak rosszabb. Épp azért, mert volt már neki... — Meg a gyerek is mind rámarad, bajnak. — Nem jó az már sehogy. De hát ilyenek vagytok, ilyenek az emberek, öli, pusztítja egyik a másikát. — És a katonákat nem sajnálod? — Azokat nemigen. Azok már megvannak asz­szony nélkül a tenger fenekén. — Vagy a sárga földben, őnekik már jó. — Parázsó nagyanyád is hányszor elmondja nagyapádra: jó már őneki... — Hát honnan ismered te Parázsó nagyma­mát? — Ismerem, és kész. Sokfelé járok én. Mit gondolsz, hogy szedném össze máskülönben ezt a rengeteg hullát is? — Attól áradtál így ki, igaz-e? (Folytatjuk}

Next

/
Thumbnails
Contents