Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

SZOMBAT, 1975. ÁPRILIS 12. 5 Szegediek eredményei diikköri konferenciákon 'A Szegedi Orvostudományi Egyetem hallgatói sikerrel szerepeltek a Pécsett megrendezett Országos Diákköri Konferencián. Az általános orvosi kar hallgatói közül az Oktatási Minisztérium különdíját kapta Kovács György, a KISZ KB különdíját pedig Tóti Miklós. Rajtuk kívül még négyen szerezték meg a különböző intézmények díjait. Az Egészségügyi Minisztérium első díját Dux László kapta, öten pedig második díjas dolgozatokat mutattak be. A gyógyszerésztudományi kar hallgatói közül Fodor Lajos kapott különdíjat, az Egészségügyi Minisztérium első díját Leprán István, a második díját pedig Bán István szerezte meg. Csütörtökön fejeződött be Debrecenben a bölcsészek diákköri konferenciája. Tizenegy felsőoktatási intézmény hallgatói mutatták be dolgozataikat a konferencián, amelyen a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem után a József Attila Tudományegyetem szerepelt legjobban. Az Oktatási Minisztérium, a KISZ KB díjai, és a különböző intézetek által felajánlott dijak, az összesen 24 nagydíj közül hatot szereztek meg szegedi hallgatók: Berta Árpád orosz nyelvtörténeti, Lipták Dorottya történelmi, Szigeti Lajos mai magyar irodalmi, Téglássy Imre régi magyar irodalmi, Szönyi György Endre angol irodalmi és Kertics Klára német irodalmi dolgozatáért kapta a fődíjat. öten szereztek első díjat a zsürl dicséretével: Szendi Zoltán, Pratinka József, Hazai Magdolna, Raffay Ernő és Csillik Éva. Tegnap Szegeden: Viharos szél. hideg eső Csendes esőre ébredt Sze- kolatok, cserépdarabok, fölged tegnap reggel, a rádió fordított padok és kifordíhíradásaiban szereplő viharos szél csak később érkezett hozzánk. Délelőtt tíz óra tájban már 60—85 kilométer óránkénti sebességű széllökéseket. mértek a meteorológiai intézet időjelző állomásán, délig azonban 97 kilométerre emelkedett a szélvihar óránkénti sebessége. Letörött száraz ágak jelezték, hogy birkózik a szél a fákkal, a kis lombozatnak köszönhető, hogy nem tett bennük nagyobb kárt. Hulló vatott esernyők így is sokboszszúságot okoztak a járókelőknek. Váratlanul hideg is érkezett a széllel és a csapadékkal, délelőtt 2—4 fokig sülylyedt Szegeden a hőmérő higanyszála, és csak lassan emelkedett három fok fölé. Az áramszolgáltató vállalattól szerzett értesüléseink szerint néhány kisebb vezetékben is károkat okozott a tegnapi viharos erejű szél. Paraszlkórusok és népdalkörök hangversenye A televíziós Röpülj páva bemutatók után országszerte, így Csongrád megyében is nagyon sok népdalkör, parasztkórus alakult, amelyek mindegyike a helyi népdal- és néphagyománykincs őrzését tekinti elsőrendű feladatának. A régebbi, nagy múltú kórusok, munkás- és iskolai énekkarok számára már évek óta rendeznek országos minősítő versenyeket. Most a parasztkórusok, népdalkörök is részt vehetnek országos seregszemléken, amelyeken különböző kategóriákbem felkészültségük, teljesítményük szerint szakértőkből álló zsűri minősíti őket. Szegeden is minősítő hangversenyt rendeznek azoknak a parasztkórusoknak és pávaköröknek a részvételével, amelyek a megyéből a népdal-kategóriában jelentkeztek minősítésre. A verseny ma, szombaton délután lesz a vasutas művelődési házban. A részt vevő együttesek: a zákányszéki Mikszáth Kálmán Művelődési Ház parasztkórusa, Monoki Lajos vezényletével; összesen 9 pávakör jelentkezett: a csanyteleki Summás kórus, a csongrádi, a forráskúti, a mórahalmi, az ópusztaszeri, a röszkei, a rúzsai, az algyői és a tápéi pávakör. Az országos minősítő versenyt a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya a megyei továbbképzési és módszertani intézet, a Kórusok Országos Tanácsa megyei szervezete és a vasutas művelődési ház rendezi. Az év végéig: Vonatpótló buszok Szeged és Vásárhely között A szeged-rókusi és a hódmezővásárhelyi vasútállomások között pályaépítési munkák miatt április 7-től több vonatjárat helyett autóbuszok közlekednek. Azóta a Szeged-állomásról 9 óra 50 perckor, 11 óra 25-kor és 14 óra 19-kor, illetve a Vásárhelyről 9 óra 34-kor és délután fél 1 órakor induló személyvonatok helyett autóbuszok (vasúti díjszabással) bonyolítják le a forgalmat. Ez a változás várhatóan év végéig érvényes. Hogy a vonatra eddig Rókuson fölszállók se szenvedjenek hátrányt, erről az állomásról is indulnak vonatpótló autóbuszok, mégpedig a menetrendnek megfelelően. Az autóbuszok az útbaeső többi vasútállomást nem érintik,' ezért akik Algyőn, Vajháton, Kishomokon, vagy Vásárhely-Népkert megállónál kívánnak fölszállni, az állomáshoz vezető bejárati útnál (a 47-es főközlekedési úton) várakozzanak a „Vonatpótló" föliratú tábláknál. Az itt fölszállók jegyeiket az autóbuszon válthatják meg. A vonatpótló buszokon természetesen érvényesek a vasúti személypénztáraknál, s az utazási irodáknál megváltott vasúti menetjegyek is. A Hódmezővásárhely-Népkert állomáson, a Szentes felé utazók, illetve az onnan Szegedre tartó utasoknak a MÁV megoldja a csatlakozást. A vonatról való leszállás után ki kell gyalogolni a főközlekedési út mellett levő megállóhelyig. Jó tudni még a Hódmezővásárhelyről 7 óra 14-kor induló személyvonattal utazóknak, hogy a vonat csak álló helyet adják át azokRókusig közlekedik, ezért ott nak, akik arra rászorulnak, ki kell szállniuk, mert a szerelvény nem közlekedik tovább. Az átállás, sajnos nem ment zökkenőmentesen, de a MÁV Szegedi Igazgatóságának intézkedései nyomán sikerült megoldani a problémákat. Erről Kiss Károly vasútigazgató a következőket mondta: — A vonatpótló autóbuszok beállításával olyan problémák is jelentkeztek, melyeknek megoldása nem tűrt halasztást. Ilyen volt többek között az utazási körülmények javítása, a túlzsúfoltság megszüntetése, meghatározott rendszer bevezetése. Négy csuklós- és három farmotoros autóbusz beállításával nem tudtuk lebonyolítani zavartalanul a forgalmat, így a Szegedről 14 óra 19-kor induló autóbusz utasai jogosan kifogásolták a körülményeket. A túlzsúfoltság megszüntetése érdekében tehát 7—800 fő elszállítására felkészülve, további két autóbuszt állítottunk be. Jelentős az is, hogy egyes autóbuszok nem állnak meg Szeged és Hódmezővásárhely között, tehát csak a távolsági útra indulókat szállítják. Kérjük az utazóközönséget, hogy vegye figyelembe és tartsa be a menetirányító személyzet utasításait, rendelkezéseit, mert ezzel a zsúfoltság megszüntethető a járatokon. Problémaként jelentkezett még a kisgyermekekkel utazók, az idősebb emberek, valamint a betegek helybiztosítása is. Külön kérjük az utazóközönségei, hogy a rendelkezesre biztosítsanak részükre előnyt a fel- és leszállásnál. — Mivel a munka, tehát az átépítés hosszan tartó, így várható, hogy a közeljövőben újabb intézkedéseket hozunk. Bízunk abban, hogy az utazóközönség megérti a problémákat, és elősegíti azok megoldását — fejezte be nyilatkozatát Kiss Károly. Lukács György kilencven éve A kilencven éve — április 13-án — született Lukács György élete és műve a történelem tükreként vált izgalmassá és maradandó értékűvé. Ezért lehet és kell ezen az évfordulón is történelmi összefüggésekben szemügyre venni életművét. Amikor született, a legtöbben mozdíthatatlanul szilárdnak vélhették a tőke világhatalmát és európai birodalmait, köztük az Osztrák—Magyar Monarchiát is. Ám mire a pesti bankár fia az új század első éveiben megkezdte filozófiai tanulmányait, szerte Európában válságjelek mutatkoztak Nőtt a társadalmi és nemzeti-nemzetiségi ellentétek feszültsége, százezrek, majd milliók szervezkedtek, változásért kiáltva. Ez a helyzet, ez az igény határozta meg Lukács György pályakezdését, öt is az a sokszínű, sokágú hazai mozgalom emelte, amely — Ady szavával: — „valószínű előfutárja Magyarország megkésett, de most már nem sokáig halasztható, szociális átalakulásának". Már a korai, az első világháború előtt kiadott munkáiban (A modern dráma fejlődésének története, A lélek és a formák, Esztétikai kultúra) is meghatározó tájékozódásának európai horizontja, a filozófia legújabb irányzataival kapcsolatot kereső és találó fogékonysága. A polgári filozófiatörténészek mindenkor az örök általános emberi célok, elvont értékek idealista kategóriáiba gyömöszölik a nagy gondolkodókat. A marxizmus— leninizmus ezzel szemben soha nem veszti szem elől a filozófiai alkotás társadalmi— történelmi hátterét: azt a közeget, amelyben az osztályok és rétegek küzdelme a maga konkrétságában kibontakozik. Lukácsot csak erre ügyelve érthetjük és követhetjük. Így jutott el 1918—19-hez, gyakorlati forradalmárrá válásához. Egy volt azok közül, akiket a Magyar Tanácsköztársaság emelt a történelem színpadára, s akik az ellenforradalom hazai győzelme után az osztályharc közép-európai frontjain, majd a Szovjetunióban vállalták a küzdelem folytatását. Elméleti kérdésekben tévedhetett a következő évek- záférhetővé.) Elemezte Babits ben-évtizedekben. A legfon- liberalizmusát, a Szép Szó tosabbra tekintve azonban folyóirat körének értékeit és útja egyenes, hűsége töretlen gyengeségeit. Fő törekvése: maradt: a magyar Kommün az irodalmi-szellemi hagyoközoktatásügyi népbiztosa, a mány, és a népi írói mozgafelvidéki hadjárat V. hadosz- lom demokratikus-plebejus tályának politikai biztosa — vonulatának különválasztása a neves filozófus — a húszas egyes helytelen gondolati években a Kommunisták Ma- tendenciáktól. gyarországi Pártjának fegelmezett és önfeláldozó harcosa. Az elméleti munka űj korszaka 1933-tól számítható. Hitler pártjának hatalomra jutása után Lukács Berlinből a Szovjetunióba utazik. Itt dolgozza ki a dialektikus és történelmi materializmus ismeretelméletére épülő esztétikai kategóriarendszerét, a művészi visszatükrözést, a realizmus marxista elméletét. Ez teszi lehetővé Lukács György számára a német, az orosz és a magyar irodalom múltjának és kortárs-jelenségeinek újszerű megvilágítását. Annak a Goethe-, Hölderlin-, Tolsztoj- és Thomas Mann-képnek a kialakítását, amely egyszerre volt tudományos teljesítmény és politikai-ideológiai tett: az antifasiszta erők egységét erősítő hozzájárulás a szabadságukért küzdő népek győzelméhez. Lukács könyvei —Az ifjú Hegel, A történelmi regény, a Nietsche-tanulmányok és a realizmus problémáival foglalkozó írások — kivétel nélkül ezt a célt szolgálták. Ugyanez a szándék vezette vissza Lukácsot a harmincas évek végén a magyar irodalom és történelem kérdéseihez. A Moszkvában megjelenő Üj Hang című folyóirat szerkesztő bizottságának tagjaként, majd a Kossuth rádió munkatársaként rendszeresen kapcsolódik a hazai szellemi élet jelenségeihez. (1945-ben kiadott kötete, az Írástudók felelőssége ezeket a tanulmányokat tette hozNapirenden : Az erdősítés fejlesztése Eléggé szegényes vidékünk viszont 2,2 ezer hektárral ben részesült a Pankotai A. az erdőségekben. Országosan kell növelni az erdőségek G. és annak igazgatóhelyet16 százalékos az erdősűrü- területét. A távlati, 15 évre tese, Kováts János, a Szeség, ez a szám megyénkben szóló telepítési terv 6626 hek- gedi A. G., Skorka János, alig haladja meg az 5 szá- tár erdő létesítését írja elő az Á. G. területi főosztázalékot. Hasonló képet mu- megyénkben, ami magába lyának főelőadója, a DEtat. az elmúlt három évti- foglalja a szegedi övezetben FAG, Bodó Pál erdész, Kiss zed erdőfejlesztési mérlege kialakítandó 1760 hektáros Gyula, az erdőfelügyelőség is: országosan 1 millió hek- pihenő-, kirándulóerdőséget vezetője, valamint Tomatás táron történt telepítés, erdő- Ezen felül minden erőfeszí- László erdőfelügyelő felújítás, míg megyénkben tést meg kell tenni az atkai Négyen kaptak emlékplacsupán 18 ezer hektárt mu- 500 hektáros üdülőerdő lé- kettet, közöttük idős Muskó tat a statisztika. tesitesere. József vásárhelyi kerüietveA tegnap megrendezett Szegeden, a Technika Há- zető erdész, míg 12-en jelmegyei fásítási ankéton is zában megtartott fásítási an- vényes kitüntetésben részeszóba kerültek ezek a szá- kéton előadást tartott Mé- sültek. A megyei KlSZ-bimok, s Szilágyi Ernő, a me- szöly Győző, a MÉM osztály- zottság nevében Fischer Lágyéi vb tanács mezőgazda- vezető-helyettese, majd Bar- jos titkár a magyarcsanádi sági és élelmezésügyi osztá- tucz Emil, a Szegedi Állami Üttőrő Tsz, a DEFAG az lyának a vezetője is arról Erdőrendezőség vezetője ki- ásotthalmi Szakmunkásképbeszélt megnyitójában, hogy tüntetéseket nyújtott át az ző Iskola és a szegedi Erdémegyénkben a negyedik öt- idei fásítási hónapban kifej- szeti Szakközépiskola KISZéves tervben mintegy 1787 tett munkáért több mezőgaz- alapszervezetét részesítette hektár erdőtelepítés történt, dasági nagyüzemnek és szak- pénzjutalomban a kimagasló A következő tervidőszakban emberek. Elismerő oklevél- fásítási eredményeikért. A negyvenes évek tanulmánykötetei — az Irodalom és demokrácia, s az Új magyar kultúráért — a népi demokrácia szellemi stratégiáját körvonalazták, nem tévedések nélkül, de mindig termékenyítő gazdagsággal. Az ötvenes évek közepétől haláláig két úton közelített Marx klasszikus életművéhez és módszeréhez, a marxizmus reneszánszát biztosító eredmények megalapozásához. Egyik útja az esztétika, a másik a valóság általános törvényszerűségei felé vezette. (Az előbbieket Az esztétikum sajátossága című nagy mű fejezeteiben találjuk.) * Lukács György ezekben esztétikai gondolkodásának szintézisét adja: összefoglalva, és az új jelenségek-öszszefüggések hatására meg is újítva, rugalmasabban fogalmazva realizmuselméletét. Könyve középpontjába a legkülönbözőbb művészeti ágazatok valósághoz való viszonyát állítja. Ebből vezeti le, ehhez kapcsolja a művészi ábrázolás sajátosságát^ műfaji és stíluskérdéseit, tartalom és forma kölcsönhatásának dialektikáját. Az esztétikum sajátossága ezért — a korszerű marxista esztétika folytatásra ösztönző alapműve. Az idős Lukács György az emberiség alapvető értékeit, a múlt folytathatóságának és gyökeres megújíthatóságának hitét őrzi; az ember elidegenedettségének történelmi feloldását, a szabadság birodalmába jutás lehetőségét ígéri. Nem azonosítja ezt a lehetőséget a valósággal, de nem is vitatja, hogy ez a lehetőség a szocializmus mai valóságában, a Szovjetunió és a szocialista országok gyakorlatában teljesedik kl. Lukács a hatvanas évek második felében visszatért ifjúságának kérdésfeltevéseihez. Etikát készült frni, de később módosította ezt a tervét. Felismerte, hogy az etika problémái marxista számára megoldhatatlanok a társadalmi lét objektív alapjainak feltárása nélkül. Ebből a vállalkozásból nőtt ki az Ontológia, amely a valóságot teremtő erőként vizsgálja a munkát, az embert pedig úgy fogja fel, mint a világ kérdéseire, a történelem kihívásaira választ adó lényt. Lukács e művében olyan elméleti alapot teremtett, amely befejezetlenül is jó lehetőségeket biztosít a korunk alapvető kérdéseivel szembesítő marxista—leninista filozófia továbbképzésére. Gondolatait már nem foglalhatta össze, jelenre és jövőbe utaló megjegyzései, nyilatkozatai inkább az ember és a tudós példáját, megújuló képességét, igazságszerető és -kimondó szenvedélyét mutatják. Lukács György hagyatékának legértékesebb része: a kritikai magatartás, s annak a lenini gondolatnak az alkalmazása, amely a teljes valóság, a bonyolultan összetett világ, a megállíthatatlan történelmi folyamat elemzéséből teremt a munkásmozgalom, a békevágyó és haladni akaró emberiség számára győzelmes stratégiát. Dersi Tamás