Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

m r VILÁG PROLETÁRIA^ EGYESÜLJETEK! ** évfolyam 1•mm 85. szám DELMAGYARORSZAG Ti Törvény a társadalombiztosításról A jövőben egy időben és öt évre választják a képviselőket, a tanácstagokat rr m r „ • • • « F Pénteken délelőtt a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Lázár György, Németh Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter emelkedett szólásra. Az egészségügyi miniszter — a többi között — rámutatott: szocialista társadálmunk legfőbb célja a dolgozó ember anyagi és kulturális felemelkedésének, jólétének biztosítása, életkörülményeinek javítása, életszínvonalának növelése. Ennek szerves része az a széles körű. messzemenő gondoskodás, amellyel államunk minden magyar állampolgár egészségének körültekintő védelmét kívánja biztosítani. A sokoldalú gondoskodás jelentős részben a társadalombiztosítás révén valósul meg. amely magában ioglalja az anyagi ellátást, a család! pótlékot és a nyugellátást; ebben kiemelkedő •jelentőségű az egészségügyi ellátás is. A társadalombiztosítási törvényjavaslatról szólva kifejtette: társadalombiztosítási rendszerünket egységbe foglalja a törvénytervezet, amely az emberről való intézményes, az egész társadalomra kiterjedő és egyenjogúságon alapüló igazságos gondoskodást kívánja továbbfejleszteni. Ezután dr. Petri Gábor sebészprofesszor, a szegedi sebészeti klinika igazgatója, Csongrád megyei képviselő szólalt fel. Dr. Petri Gábor után több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. Az elnöklő Varga Gáborné a törvényjavaslat vitáját lezárta. A vitában elhangzottakra Karakas László munkaügyi miniszter válaszolt. A miniszteri válasz után szavazás következett. Az országgyűlés először a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottság módosító javaslatainak sorsáról döntött, s azokat egyhangúlag elfogadta. Ezután a képviselők általánosságban és részleteiben — a mégszavazott módosításokkal — törvényerőre emelték a társadalombiztosításról szóló tervezetet. A szünet után Apró Antal elnökletével tanácskozott az országgyűlés. A napirend szerint dr. Szénást Géza, a legfőbb ügyész, majd dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tartott beszámolót. Az országgyűlés mindkét beszámolót tudomásul vette. A napirend szerint ezután az Alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot Cseterkí Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára terjesztette elő. Ezután határozathozatal következett Az elnöklő Apró Antal szavazásra szólította fel az országgyűlést: a beterjesztett törvényjavaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az országgyűlés tavaszi ülésszakának tárgysorozata Apró Antal zárszavával fejeződött be. Dr. Szakáts Ödön beszámolóját és Cseterki Lajos előterjesztését a 2. oldalon ismertetjük, .-' Dr. Petri Gábor: Átalakításra vár egészségügyi ellátásunk szerkezete Felszólalásának bevezetőjében dr. Petri Gábor professzor, megyénk országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a benyújtott társadalombiztosítási javaslat nemcsak harmonikus záróakkordja a most lezáruló országgyűlési ciklus törvényhozó tevékenységének, hanem méltó jelképe a felszabadult ország egyértelmű társadalmi fejlődésének, A továbbiakban utalt arra, hogy az 1972-ben megszavazott új egészségügyi törvény és a ma megszavazandó törvényjavaslat július 1-i hatállyal állampolgári jogként, tehát az ország minden lakosára kiterjedő hatállyal kodifikálja a szociális és az egészségügyi ellátást. Így hát nem csupán egy fontos és a mi társadalmi rendszerünkből fakadó jogelv deklarációjáról van szó, hanem törvényről, melynek végrehajtását az állam mindenkori költségvetési rendjének keretei között garantálja. A társadalombiztosítási rendszerünk gyors ütemű fejlődésének felvázolása után arról a szoros kapcsolatról beszélt, ami a társadalombiztosítás és az egészségügyi ellátás közt fennáll. Adatokat említve arra a megállapításra jutott, hogy a mutatók szerint az egészségügyi apparátus erején felül terhelt, sőt sokszor szükségtelen ez a terhelés, és ami ennél is rosszabb, rontja a munka hatásfokát. Ebből a következő megállapítást vonta le~ Egyre világosabbá válik — mondotta —, hogy az egészségügyi ellátás szerkezete az, ami átalakításra vár. Az. intézkedéseknek az a rendszere, mely az egészségügyi miniszter kezdeményezése alapján most kidolgozás, illetve megvitatás alatt áll és bizonyos igen célszerű integrációra törekszik a szükségtelen, sőt káros és pazarló párhuzamosságok kiküszöbölésére, kétségtelenül célszerű és előremutató törekvés, amely messzemenő támogatást érdemel még annak tudatában is, hogy bizonyos vonatkozásban közigazgatási problémákat is vet fel. Felszólalása további részében országgyűlési képviselőnk azt fejtegette, hogy az egészségügyi struktúra átalakítása egymagában nem vezethet el a kívánt célhoz; közhasználatú kifejezéssel: a mai adottságok fenntartásával nem lehet „kigazdálkodni" azt, amire szükség van. Az ellátás továbbfejlesztésének és javításának megvannak a nyilvánvaló technikai-dologi, illetve szubjektív-személyi feltételei és ez a kettő sem különíthető el egymástól, mert tartalmilag mélységesen összefügg. Számolni kell azzal is, hogy a technikai fejlődés nyomán új és egyre költségesebb eszközöket vezetnek be mind az orvosi diagnosztikába, mind a közvetlen gyógyító eljárásokba. A szükségletek elkerülhetetlen növekedése a mi viszonyaink között teljes egészében az állam költségvetését terheli. — A mindenkori ráfordítások gazdaságosabb kihasználása, a fölösleges fedések kiküszöbölése, az anyag- és munkaerő-pazarlás kerülése, a szakképzettséget nem igénylő feladatok szakképzett személyekre való áthárításának megszüntetése, az orvosok mentesítése a jelenleg munkaidejük 35 százalékát kitevő adminisztráció alól, a nagy értékű berendezések ésszerű központosítása és jobb kihasználása árán lehet megtakarítást elérni és ugyanakkor a munka hatásfokát növelni — mondotta a felszólaló, és így folytatta: „Világviszonylatban is érvényes tapasztalat az egészségügy költségeinek gyors ütemű növekedése, amelyre a jövőre nézve nekünk is számítani kell. Ezért hívnám fel a figyelmet, hogy az orvosi műszeripar és méréstechnika magas színvonalú, a konkurrencia mellőzésével történő fejlesztésére a KGST-ben rejlő, óriási lehetőségeket az eddiginél aokIWOMCIi M tUCSkCI C1UUU1. j . . . ' r. . . > • ' - : kai nagyobb mértékben ke!- javulását jelenti. A hatásfok annál kikább arra fogja lfene kiaknáznunk" — mon- mérésére két objektív mér- késztetni, hogy saját hatásdötta. cénk van: az egyik, hogy körében intézze el azt, ami A tennivaló sorrendjét il- milyen hosszú az egyes be- elintézhető. Orvosképzési és letően dr. Petri Gábor szé- tegségek gyógyulási tartama, továbbképzési rendszerünk rint első helyre a szerkezeti a másik az, hogy mennyi be- ehhez mért továbbfejlesztéátalakítást helyezte, mert tcg kerül át alacsonyabb el- sével még sokat tehetünk a egyfelől az ésszerű szerve- látási szintről a magasabbra, célnak a megközelítésére. zés önmagában is elősegíti az Csak az erre vonatkozó ada- ^„rtlalávL véeén meeieanyagi eszközök jobb kihass tok ismeretében lehet a a tórsadaloml nálását, másfelől az új struk- tényleges szükségletnek meg- * túra megvalósulása mutatja felelően objektíve eldönteni meg világosan, hogy hol azt, hogy a körzeti, a ren- kezdett úton az mind azon szükséges valóban az újabb delőintézeti, vagy a kórházi f ,, * h és költségesebb berendezések hálózat szorul-e jelentősebb ™ Syit tód adni absorompoba jűlttasa bov.tesre. ból ^ a legjobb ^^ zeti felépSf^kuSr- ASbbi tanyezőkre1311 fe " A törvényjavaslatot dése az, hogy a mi sajátos Kényesség mondotta befejezésül dr. viszonyaink között az integ- "angsulyMta. az igenyesseg Petfi Gábor melyet épürálandó körzeti, rendelőinté- « Jxf^S iráS" 16 szocialista társadalmunk zeti és kórházi ellátási w^vlttn" nagy vívmányának, represzint közt milyen a célsze- '18y y zentatív dokumentumának rű mennyiségi arány. Köny- — Minél képzettebb lesz a és egyben a várható fejlőnyű belátni, hogy a beteg- minisztérium által szervezett dés egyik fontos közbenső ellátó intézményekben a for- integrált rendszerbe illeszke- állomásának tekintek, el fogalom növekedése éppen dő körzeti orvos, szakmai gadom és elfogadásra aján7iem a munka hatásfokának önérzete és biztonságérzete lom. kenységet. Egyik-másik jogszabály megalkotásánál a gondos előkészítés hiányaDr. Szénási Géza beszámolója nak, a „kapkodásnak" a nyomai lelhetők fel. A jogalkalmazó szerveket változatlanul nehéz helyzet elé állítja az is, hogy az állampolgárok széles körét érintő jogszabályok egy része késve jelenik meg. — Panaszintézésünk során fontos feladatunknak tartjuk, hogy jogvédelemben részesítsük azokat az állampolgárokat, akikkel szemben jogszerű eljárásuk miatt megtorlásként hátrányos intézkedést alkalmaztak — mondotta a legfőbb ügyész. — Megkülönböztetett gondot fordítunk különösen az alacsony jövedelmű, nagycsaládos dolgozók panaszainak orvoslására. Fontos és állandó felada(Folytatás a, 2. oldalonJ — Az 1953-ban létrehozott új típusú ügyészség tervszerű munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Népköztársaságban a törvénysértések és a kriminalitás száma ma már viszonylag alacsony szinten van — mondotta felszólalásában dr, Szénási Géza, majd hangsúlyozta: az ügyészi törvény értelmében az ügyész részt vesz a bírósági eljárásban, és közreműködik abban hogy a bíróságok határozatai megfeleljenek a törvényeknek. A következőkben dr. Szénási Géza az ügyészségi munkaterületek közül az általános felügyeleti tevékenység tapasztalatait ismertette, és megemlítette, hogy jogalkotásunk ma még nem mindig segíti elő a gyors és pontos jogalkalmazói tevé-