Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

2 SZOMBAT, 1915. ÁPRILIS II. Hz országgyűlés tavaszi ülésszaka Dr. Szénási Géza beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) tunknak tekintjük a munkaügyi viták intézése és a munkavédelmi szabályok megtartása törvényességének ügyészi ellenőrzését Is. A munkavédelmi előírások bemindenekelött megállapította, hogy e szakágban is a stabilitás a jellemző. Alaptalanul senkit sem vonnak büntetőjogilag felelősségre. Annak az elvnek az érvényesítése, hogy a büntetőpolitikában is kiegyensúlyotartása terén — a kéteégte- zottságra van szükség, ter len Javulas ellenére — még sok a hiányosság. Az ipari vállalatoknál — különösen a nagyüzemeknél — a balesetelhárítási tevékenység szervezettsége magas színvonalú. Lassú előrehaladás tapasztalható azonban a mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezeteknél. — A szövetkezetek — különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — működésének tevékenysége tovább szilárdult, főleg a jogszabályok és alapszabályok rendelkezéseinek betartása terén. A szövetkezetek gazdálkodásában kiemelkedő szerepe van a szövetkezeti tulajdon védelmének, ebből következik, hogy fokozott gondot kell fordítani a gazdálkodás ellenőrzésére is. Elmondotta a legfőbb ügyész, hogy a gazdálkodó szervek egy része a nagyobb eredmény biztosítása érdekében nem minden esetben járt el a törvényesség követelményeinek megfelelően. A gazdasági bírság intézménye az ilyen természetű és a szocialista gazdálkodás elveit sértő jelenségek kiküszöbölésére hatékony eszköznek bizonyult. A legfőbb ügyészi beszámoló következő témája az ügyészi polgári jogi tevékenység volt: A büntetőjog területére áttérve dr. Szénási Géza mészetesen nem merevítheti meg a bűnüldözést és igazságszolgáltatást. f V Számokkal, adatokkal is érzékeltette dr. Szénási Géza az ügyészi nyomozás törvényességi felügyelete keretében végzett munka mennyiségét és súlyát; és megjegyezte: — Az ügyészségek nemcsak nyomozásfelügyeleti tevékenységet fejtenek ki, hanem a jogszabályban meghasőbb Bíróság működése az Befejezésül a Legfelsőbb Mi ezt a munkát örömmel és ítélkező és az elvi irányító Bíróság elnöke hangsúlyozta: készséggel vállaljuk. Azzal a tevékenységen túlmenően, — Az ország legmagasabb jogos bizakodással haladunk veszélyessége nem nagy e6yéb területekre is kitér- bírósági szervének munká- eiÖTe< hogy munkánkkal sziezek Korántsem társadalmi íedt- - „ Wj&'&SE? M^SS? Idrdítjuk a magyar igazságr.nj:,n1, -|pn,p; pl — Az elkovetkezo időben rendkívül nehez, felelős,seg- , ' ., , ... ten irányuló cselekmtoyek a Legfelsőbb Bíróság mun- teljes, ugyanakkor azonban szolgaltatas alapossagaba es vPszont fel k£li figyelnünk kája színvonalának további megtisztelő feladat. Pártunk megbízhatóságába vetett hiarra, hogy például a népgaz- emelését, pártunk XI. kong- programnyilatkozata megál- tet, és szerény eszközeinkkel daság elleni büncselekmé- lapítja, hogy „előrehaladó- mi is hozzájárulunk szociasunk tudatosan vállalt, fe- lista épitőmunkánk eredmégyelmezett munkát kíván", nyességéhez. nyek ugyan, száma kismértékben radéktalan végrehajtását de következetesen tartjuk központi feladatunkemelkedik. Beszélt a legfőbb ügyész az alkoholizmusról — mint a bűnözés egyik motívumáról, majd beszéde befejező részében hangsúlyozta: — Eddigi munkánk irányvonalának következetes folytatása mellett a jövőben is fokozottabb figyelmet fordínak. Cseterki Lajos előterjesztése Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tunk a gazdasági bűncselek- titkára bevezetőjében arról ményekre, a társadalmi tulajdon és az állampolgárok javai védelmére, a közbiztonságot érintő bűncselekszólt, hogy az Elnöki Tanács alkotmányunk egyes rendelkezéseinek módosítását javatározott körben nyomozást ményekre, a jogpolitikai el- solja, majd — az Elnöki Tanács is folytatnak. Egyrészt a rendőrségtől bármely ügy nyomozását átvehetik, és jó néhány bonyolult, kiemelkedő jelentőségű ügyet át is vesznek, másrészt pedig meghatározott bűncselekmények esetén a nyomozás ügyészi hatáskörbe tartozik. Szólt a legfőbb ügyész a bűnözés helyzetéről is. — 1974-ben az ismertté megbízásából és nevében, a az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságával egyetértésben — előveken alapuló differenciált felelősségre vonásra, s nem utolsósorban a bűnözés, illetve a törvénysértések általános megelőzésére. — Az ügyészi intézkedéseknek hatékony eszköze a törvényesség biztosításában terjesztette a törvényjavasaz első fokú bírói határoza- latot. tok elleni ügyészi fellebbezés • . .. . „ - mondotta a felszólaló, és ~ Az 1972-ben elfogadott, hangsúlyozta: a jogerőre módosított alkotmányunk hívélt összes bűncselekmények emelkedett határozatok ellen ven tükrözi társadalmunk viszáma 111 ezer 825, így 10 törvényességi óvás benyújtó- szonyait segíti fejlődésünket savai van mod a torvenyes- _ ' ° séget biztosítani. A törvé- es elorehaladasunkat — monnyességi óvások — amelyek- dotta. — Akkor az országnek száma évenként 300 kö- gyűlés és a tanácsok válaszJttZŰSÜP*SS: fsának időtartamát váltó— Társadalmi előrehaladásunk, a népgazdaság fejlődésének elve és gyakorlata az alapvető feladatainkat tartalmazó tervgazdálkodás, amelyben általános gyakorlattá vált a népgazdasági tervek ötéves középtávú Minisztertanáccsal, valamint rendszere. Egyre inkább ez ezer lakosra 107,3 bűncselekmény jut. Az ismertté vált bűnelkövetők száma 76 ezer 308 volt. A bűncselekmények 56 százalékát a nagyobb jelentőségű és súlyú cselekmények, a bűntettek, és 44 százalékát a kisebb jelentőségűek, a vétségek tették ki. Ezek alapvetően megnyugtató számok, mert az összbűnözés 44 százalékát kitevő vétségek társadalmi fejlődésünk fő időmérő egysége. Ha tervről szólunk, ha tervezünk, természetes módon öt évben, ötévenkénti időszakokban gondolkodunk. — E törvényjavaslat elkészítésekor az a törekvés vezetett bennünket, hogy a társadalmi fejlődés, a szocialista építés programjának megfelelően tovább erősítsük szocialista államunkat, tökéletesítsük az állami szerDr. Szakács Ödön beszámolója Az óvási eredményesség is zatlanul hagytuk. A legfel- vek munkáját. A szocialista sőbb bíróság elnöke és a állam funkciói közQi _ a legfőbb ügyész megbízatását . ,, .. , ,, , ... , .. . , . fejlett szocialista társadalom igyekeztünk összhangba hozni a választási ciklussá és építésének időszakában — ezért az alkotmányban ki- előtérbe került a gazdasági mondtuk, hogy megbízatásuk szervező és irányító tevénégy évre szól. A törvény- kenység, amely a népgazdamutatja, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak és a Legfőbb Ügyészségnek a törvényességi kérdésekben kialakított állásfoglalása általában egyező. •Mfc^fii. v-s' IlMMMmg r f flSE llp Elöljáróban dr. Szakács Ödön elmondta, hogy az Alkotmányban előírt kötelezettségének tesz eleget, amikor beszámol az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság kétévi működéséről, majd szólt azokról az átszervezésekről, amik a tárgyalt időszakban bekövetkeztek és beváltak. Ezt követően számszerű adatokat sorolt fel, munkájuk nagyságrendjét illusztrálandó: rámutatva, hogy a Legfelsőbb Bíróság az el múlt két év alatt mintegy 2400 büntető-, ugyanennvi polgári, 6500 gazdasági és 800 munkaügyi perben, őszszesen 12 10o konkrét ügyben hozott határozatot. Ugyanebben az időszakban 15 000-nél is több törvényességi óvás emelése iránti kérelmet, illetőleg kezdeményezést bírált kategóriák elemzése után a el, s ezek közül több mint polgári kollégium munkáját 2000 ügyben törvényességi ismertette, amelynek munkáóvás emelésére került sor. ját jelentős mértékben befoEzenkívül a Legfelsőbb Bí- lyásolta, hogy a beszámolási róság 4 irányelvvel, öt elvi időszakban módosították a döntéssel, 101 kollégiumi és családjogi törvényt és a pol124 tanácselnöki értekezleti Sári perrendtartást, s hatályállásfog1 alással adott irány- bn lépett a polgári ítélkezés mutatást az alsóbíróságok- területét érintő számos fonnak a büntető, a polgári, a tos jogszabály. Az egyes Kategóriák islí K 8 mertetése után a legfőbb A tftvihhi«Irkan „ i „»f»i elmondotta, hogy a A népgazdasági szempontból m u nk é Iá fi s m ert ette ^ir Sz a - l^1*?* E-"*?, T kács Ödön, és hangsúlyozta: reket az óltalános szabályoka büntetőkollégium fő fel- tó» eltérően első fokon is a adatának azt tekintette, hogy Legfelsőbb Bíróság tárgyalmlnél eredményesebben Ja. Emellett a Legfelsőbb küzdjön a bűnözés további Bíróság bírálja el a megyei csökkentéséért. A bűnözés bíróságok és a fővárosi bihelyzetének évek óta észlelt róság hatáskörébe tartozó stagnálása utón ugyanis az nagyszámú gazdasági perben 1974. év kedvező változást meghozott határozatok elleni hozott. A közvádas büncse- fellebbezéseket és a törvé lekmények száma az 1973. nyess égi óvásokat is. Az elévihez viszonyítva mintegy mdlt ké,t ,évbfn az első és „,, ; másodfokú eljárásra a Leg12 százalékkal csökkent. felsőbb BírósJágra érke2eftt Igaz ugyan, hogy a csökké- 6500 gazdasági per értéke nés aránya különböző — közel 26 milliárd forint volt. sajnos, éppen a legsúlyosabb . Ezt követően a dolgozók . . . es a munkaltatók munkaügyi - bűncselekmenyeknel vi- vjtáir61 szólt> és megóUa°t szonylag kisebb. totta, hogy a dolgozók bátAz egyes bűncselekményi rabban harcolnak igazukért, felismerik, hogy a munkaügyi bíróságok egyre inkább képesek vitás ügyeikben elfogulatlan, igazságos döntést hozni. — összegezve, megállapíthatjuk — mondotta —. hogy a munkaügyi bíróságok létrehozása helyes volt, s egyaránt sikeresen szolgálta a szocialista demokrácia és a törvényesség erősítésének pártunk által meghatározott célkitűzéseit. Ezután elmondotta dr. Szakács Ödön, hogy a Legfeljavaslat most azt indítványozza, hogy az országgyűlés megbízása, az általa választott egyes tisztségviselők és a tanácsok választása ötéves időtartamra szóljon. — E javaslatok fő oka, hogy nálunk az államhatalmi és népképviseleti, az államigazgatási választott tessági tervekben, elsősorban az ötéves tervekben ölt testet. Az ötéves terveket az országgyűlés iktatja törvénybe, az állami költségvetés és az éves tervek megtárgyalásakor áttekinti és politikailag ellenőrzi azok végrehajtását — Az indokolás .tartalmazza azt a célkitűzést, hogy a tületek tevékenységének jövőben az országgyűlési és alapját a szocialista társada- tanácsi választások egymáslom fő kérdései, az ötéves hoz igazodjanak, vagyis ajötervben megjelölt népgazda- vőben az országgyűlési képsági feladatok képezik. viselőket és a tanácstagokat egyidőben válasszuk. At előkészítés idején az egyetértés mellett, a legtöbb kérdés és megjegyzés' ezzel kapcsolatban hangzott el. Ez érthető, hiszen nem régen különítettük el egymástól a két választást. — A választójogi törvény elfogadása óta megalkottuk a tanácsokról szóló törvényt, amely megváltoztatta a tanácsok helyzetét, növelte önállóságát és ezekben az években a tanácsi munka gazdasági alapja határozottabb körvonalat öltött. A helyi politikában ls a fő kérdés az építés: a lakásépítés, a kommunális fejlesztést és a közszolgáltatást öt évre tervezik meg. A tanácsok is a népgazdaság ötéves tervéhez igazodva oldják meg a területfejlesztési feladatokat, tervük része a népgazdaság tervének. Alapvetően ebből a meggondolásból javasoljuk, hogy a tanácsok választása is öt évre szóljon. — Nem kerülte el figyelmünket az a tény, hogy a most működő tanácsok megbízása 1977-ben lejár. Ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása a jövőben egybeessék, a jelen törvényjavaslat az első paragrafus (2) bekezdésének hatályba léptetését külön törvényre bízza, ezzel lehetővé teszi, hogy az Illetékesek megfelelő javaslatot dolgozzanak ki az átmenet megoldására. Világos törvény, egyszerű végrehajtás A képviselők Szegedről és Csongrád megyéből is teljes létszámmal megjelentek a parlament tavaszi ülésszakán, hiszen a napirenden elsőként nagy horderejű kérdés szerepelt: a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat, amely több esztendős előkészítő munka eredményeként került vitára, elfogadásra. Felszabadulásunk három évtizede érlelte meg ezt a törvényjavaslatot, amelynek egykori kidolgozásán a Magyar Tanácsköztársaság ls fáradozott. Akkor is ilyen tájt, április első felében terjesztették elő, de nem került megvalósításra. A kétkedők azzal érveltek, hogy nincs meg hozzá az anyagi alap és a társadalmi tisztesség. A valóságban viszont a proletárdiktatúra egyazon kapujának két szárnya volt az anyagi alap megteremtésére törekvés és a társadalmi tisztesség. Több mint fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, benne három szabad évtized országot, szocializmust építő munkájára alapozva, hogy a társadalombiztosításban meg lehessen tenni a mostani lépést. A miniszter expozéját követő szünetben Nieszner Ferenccel, a Tisza —Maros szög Tsz elnökével és Juratovics Aladárral, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzeme vezetőjével beszélgettünk. A téeszelnök arcán meglátszott még egy hirtelen jött, súlyos betegség nyoma. Fizikuma azonban ismét a régi, mosolya pedig a tőle megszokott, közvetlen, szívélyes. — No, látjátok — mondta —, nem hiába üzengetett általam a miniszternek Puskás József téeszbrigádvezető. Mi tagadás, nem ismertük eddig Puskás József üzenetét, nem tudtuk összefüggésbe hozni a miniszter szavaival, ezért rákérdeztünk a rejtélyes üzenetre. — Hát ti nem tudjátok? — nevetett M az elnök. — Hozzá kell tennem — folytatta —, hógy Jóska bácsi egyben a téesz vezetőségének tagja volt, amíg nyugdíjba nem vonult. Több éve annak, hogy egyszer elébem állt, és azt mondta: „Ide hallgass, Feri! Legközelebb kérjél szót az országgyűlésben, és mondd meg szépen a miniszternek, hogy a mezőgazdaságban is akkor öregszenek meg a férfiak és a nők, mint az iparban. Érted, ugye, miről van szó?" — Értem, Jóska bácsi, és tudom is, hogy úgy van, amint mondja — válaszoltam, s még hozzá akartam tenni, hogy sorjában haladunk előre. Jóska bácsi azonban tömören lezárta a kérdést: „No, akkor csak nyomósán beszélj" — eresztett utamra. Most majd elmondom neki odahaza, hogy nem hiába (zengetett, neki lett Igaza. Azóta persze nyugdíjba vonult. A szavaiból azonban annak idején azt éreztem ki, hogy nemcsak a maga nevében buzdított szólásra, hanem a többiekében is, akik közel vannak a nyugdij-korhatárhoz. A kedves történethez fűzve Juratovics Aladár megjegyezte, hogy a jövőben azok ls jobban járnak anyagilag, akik korábban mentek el nyugdíjba. Gondol és épít persze az új törvény a nyugdíjba menő téesztagokra azután is, ha bírják erővel, egészséggel. Ugyanúgy dolgozhatnak tovább, mint akik az iparból mentek nyugdíjba. Erre megvan a lehetőség, az ösztönzés. A beszélgetés ezután arra terelődött. hogy az új társadalombiztosítási törvény nemcsak egységesített, korszerű, hanem nagyon is közérthető, amelyben bárki könnyen eligazodik. Nem kell hozzá nagy számolás. utánajárás. S ha világos, közérthető a törvény nyelvezete, ugyanilyennek kell lennie a végrehajtási utasításnak is. L. F.