Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-11 / 84. szám

t> fleií r<z VILÁG RROLETÁR1AI, EGYESÜLJETEK! w OELMAGYARORSZA MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 84. szám 1975. április 11., péntek Ára: 80 fillér Összeült az országgyűlés Napirendjén s a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat Csütörtökön délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Lázár György, Németh Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Ragó Antal képviselőről, a párt és a munkásmozgalom régi harcosáról. Emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették. Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Minisztertanács a társadalombiztosításról, az Elnöki Tanács az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek. A két törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra az illetékes állandó bizottságoknak kiadták, és az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az országgyűlés ezután elfogadta a tavaszi ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: IA társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat; 2a A legfőbb ügyész beszámolója; 3

A Legfelsőbb Bíróság elnökének bc• számolója: A Az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. -> Ezután a napirend szerint megkezdődött a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőként Karakas László munkaügyi miniszter emelkedett szólásra, s mondott expozét. A szünet után dr. Pesta László, a törvényjavaslat előadója szólalt fel, s az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslatot. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szólott. A vitában a továbbiakban részt vett Bojtor Miklós Szabolcs megyei, dr. Kaposvári Júlia budapesti, Szabó István Hajdú megyei, Kovács Sándor Győr megyei, Kelemen Sándor Bács megyei. Korpái Jánosné budapesti és Németh István Baranya megyei országgyűlési képviselő. A csütörtöki ülés ezzel befejeződött. Az országgyűlés ma, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatja munkáját. Az országgyűlés szünetében: Kádár János, az MSZMP KB első titkára Czinege Lajos, Papp János és Borb ándi János társaságában. Karakas László expozéja Beszéde bevezetőjében a munkaügyi miniszter utalt arra, hogy az országgyűlés jelen ülésszakának napirendjén szereplő társadalombiztosítási törvénytervezet a felszabadulásunk 30. évfordulóját ünneplő államunk eddig elért politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének szemléltető bizonyítéka. A társadalombiztosítás a gazdasági építőmunka szociális hátterét, a szociális biztonságot teremti meg a maga eszközeivel arra azi esetre, amikor a dolgozók — akár ideiglenesen, akár véglegesen — kiesnek a termelőmunkából. Nyilvánvaló, hogy a korszerű társadalombiztosítási rendszer a hatékony termelés, a népgazdaság növekedése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hiszen a termelés emberi oldaláról van szó. Népköztársaságunk Alkotmánya kiemeli az öregség, betegség és munkaképtelenség esetére Szóló anyagi ellátáshoz való jogot. Ezt a Magyar Népköztársaság állama a társadalombiztosítás keretében biztosítja. Az alapvető jogszabályok megalkotására az 1955—1970. évek között különböző időpontokban került sor. Akkor a szolgáltatások egységes rendszerének fokozatos kialakítása és a magasabb színvonalú ellátás elérése volt a cél. A fokozatos fejlesztés a jövőben is jellemezni fogja a társadalombiztosítást, de annak rendszere ma már hosszú távra szólóan szilárdnak tekinthető. Alapvetően ez a körülmény indokolta a kodifikálást; azt, hogy sor kerülhet egységes társadalombiztosítási törvény megalkotására. Karakas László a továbbiakban kitért arra, hogy a sok jogszabály biztosítási ágazatonként tagozódott, és az egyes ellátási formákat az egymást követő változásoknak megfelelően, a különböző szintű jogszabályok többszörösen is szabályozták, így a különböző területeken és időpontokban alkotott több száz szabály szinte áttekinthetetlenné vált. Ezért mindenképpen szükséges az eddigiék helyett egy összefoglalt, könnyen kezelhető törvény, amelyből az érintettek könnyen tudomást szerezhetnek az őket megillető jogokról és az azok érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségeikről. A munkaügyi miniszter ezután szólt a törvénytervezet néhány konkrét rendelkezéséről is. Nyugdíjrendszerünk egységessé válik. A jelenlegi három különböző nyugdíjskála helyett sikerült olyan mértékszabályt kialakítani, amely senkinél sem jár szerzett jog megsértésével. Majdnem mindenkinél a maival azonos, vagy kedvezőbb mértékek alapján állapítja meg a nyugdíjat. Jelenleg a munkások és alkalmazottak öregségi nyugdíja 10 évi szolgálati idő esetén az átlagkereset 22 százaléka; 25 évi szolgálati idővel eléri a kereset 62,5 százalékát. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok esetében 10 évi szolgálati időnél az átlagjövedelem 33 százaléka, 25 évi szolgálati idővel pedig 63 százaléka. Az új. egységes skála és mértékszabály szerint munkás, alkalmazott, termelőszövetkezeti tag öregségi nyugdíja 10 évi szolgálati idő esetén egységesen a kereset, illetve jövedelem 33 százaléka. Ez a 25 év megszerzéséig évenként 2 százalékkal, 26—32 év után 1—1 százalékkal, 33—42 évek után 0,5 százalékkal emelkedik. A nyugdíj maximuma a kereset 75 százaléka, ami 42 évi szolgálati idővel érhető el. E szabályok révén a mainál kedvezőbb helyzetbe kerülnek az alacsony szolgálati idővel rendelkező munkások és alkalmazottak, valamint a hosszú, általában 35 évnél magasabb szolgálati idejű biztosítottak. Nyugdíjrendszerünknek továbbra is szerves része a korhatáron túliak munkában maradására ösztönző nyugdíjpótlék. Ez a fizikai munkásoknál 3—4 évi korhatáron túli munkával az átlagkereset 95 százalékának megfelelő nyugdíj elérését teszi lehetővé, ami gyakorlatilag azonos vagy magasabb a nyugdíjazáskori keresetnél. A nyugdíjskála és mértékszabály egységesítése mellett egységes lesz a nyugdíjra jogosító korhatár is. A törvényjavaslat a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi nyugdíjkorhatárát 1976. január 1-től kezdődően évente 1—1 évvel leszállítja, s a korhatár 1980. január 1-vel azonossá válik 3 bérből és fizetésből élő dolgozók nyugdíjkorhatárával, azaz nőknél az 55. — férfiaknál a 60. életévvel, Ezzel összhangban természetesen módosul a mezőgazdasági szövetkezeti tagok özvegyeinek állandó özvegyi nyugdíjra jogosító korhatára is A nyugdíjak vásárlóértékének megóvása mellett, továbbra is fontos célkitűzés a •• régi és új nyugdíjak szintjének közelítése. Ezért az 1971. előtt megállapított alacsony összegű nyugellátásokat és egyes szociális ellátottakat — mint például a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák járadékát, valamint a rendszeres tanácsi szociális segélyeket, az átmeneti segélyeket, a rendszeres szociális járadékokat — 1975. július 1-től ismét emeljük. Ez a lakosság 10 százalékát, a nyugdíjasok, járadékosok kétharmadát közvetlenül érinti. A törvénytervezet biztosítja, hogy a jövőben a családi pótlékot valóban az kapja meg, aki a gyermeket ténylegesen gondozza, eltartja. Más szóval: a családi pótlékot ezentúl a gyermeket gondozó a tartásdíjon felül kapja! Változást jelent még, hogy — az árvaellátás korhatára 19-ről 25 évre emelkedik, ha az árva felsőoktatási intézmény nappali tágozátán tanul, — a korhatáron felüli özvegy, házasságkötés esetén is megtartja özvegyi nyugdíját, — a nevelőszülő is jogosult lehet szülői nyugdíjra. A miniszter ezután a törvényjavaslat előkészítő munkálatairól beszélt, majd így folytatta: A társadalombiztosítás és az azon túlmenően nyújtott ellátás rendszerét egészíti ki a vállalati, munkahelyi, illetőleg tanácsi gondoskodás. Ezek közül is kiemelkedöek a többgyermekes családokról, a csökkent munkaképességűekröl és a nyugdíjas dolgozókról való gondoskodás. A társadalombiztosításról szóló törvényjavaslatot nagy felelősséggel, és azzal a határozott meggyőződéssel terjesztem elő, hogy elfogadása és végrehajtása — a pártunk XI; kongresszusán hozott határozatok céljainak megfelelőén — híven szolgálja- majd dolgozó népünk jólétét és felemelkedését. Karakas László expozéja végén a Minisztertanács névében kérte, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot — a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottság által javasolt módosításokkal vitassa meg, és fogadja el. Gáspár Sándor beszéde Bevezetőben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára kifejezte egyetértését a törvénytervezettel, és az előadói beszédben foglaltakkal, majd így folytatta: A dolgozók legemberibb vágyait és törekvéseit fejezi ki pártunk politikája, amikor arra törekszik, hogy betegség, megrokkanás, vagy idős kor miatt a szerszámot, a munkaeszközt letenni kényszerülő embernek és családjának megélhetése egyre magasabb szinten biztosított legyen. Ebből következik, hogy az új törvény elfogadása elsősorban nem jogi aktus. Többről van szó. Olyan tervezet fekszik az országgyűlés előtt, amelynek gondolatai ismét a maga valóságában mutatják a szocialista társadalom jellemvonásait. Hazánkban immár három évtizede elválaszthatatlan egymástól a munkáshatalom erősödése, és a dolgozó ember érdekeit szolgáló vívmányok szüntelen gyarapítása. Az egyik legfontosabb változás, hogy a jövőben minden magyar állampolgár egyformán jogosult az egészségügyi ellátásra. Ennek kimondásával egészségügyi ellátásunk teljessé vált. Egységes nyugdíjkorhatár A mostani törvényjavaslat nagy jelentőségű intézkedése, hogy fokozatosan leszállítja a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát. Megszünteti a termelőszövetkezeti tagoltat megillető családi pótlék összegében ma. még meglevő különbségeket; ezekkel az intézkedésekkel szövetkezeti parasztságunk társadalombiztosítási jogai azonosak lesznek a munkások jogaival. Pártunk kiemelkedő politikai jelentőségűnek tartja ezeket az intézkedéseket, amelyek elősegítik a munkásosztály és a parasztság kapcsolatainak még szorosabbá válását. Szocialista társadalmunk(Folytatás a 2. oldalon.)