Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-11 / 84. szám

PÉNTEK, 1975. ÁPRILIS lí. Szakmai napok kezdődtek a moszkvai magyar kiállításon © Moszkva (MTI) A moszkvai magyar jubileumi kiállítás gazdag programja újabb eseménysorozat kezdetével bővült. A magyar és a szovjet fiatalok találkozóit szervező és lebonyolító „Harmincévesek klubjának", a hazánk felszabadításában részt vett szovjet katonák és magyar ellenél-M—M-M— lók, partizánok „Veteránklubjának" megnyitását követően csütörtökön megkezdődött a két ország kereskedelmi és termelési együttműködésében legjobban érdekelt magyar vállalatok, iparágak szakmai napjainak sorozata. A kiállításon dr. Russáv István, a MINERAUMPEX Befejezte második tanácskozását a testvérpártok munkacsoportja • Berlin (MTI) Berlinben, az NDK fővárosában csütörtökön befejezte második tanácskozását a kommunista és munkáspártok budapesti előkészítő tanácskozásán a szerkesztő bizottság által életre hívott munkacsoport. A mostani tanácskozáson 20 testvérpárt képviselője vett részt, és folytatta a vitát a dokumentumok kidolgozásáról. A második tanácskozás egyúttal intézkedett a munkacsoport munkájának folytatásáról. Brezsnyev—Bijedics találkozó # Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön fogadta Dzsemal Bijedicset, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökét, aki — mint jelentettük — hivatalos baráti látogatáson van a Szovjetunióban. A meleg, elvtársi légkörben folytatott megbeszélés zorán megelégedéssel nyilatkoztak a szovjet—jugoszláv kapcsolatok sikeres fejlődéséről, és kifejezték azt a kölcsönös törekvésüket, hogy a jövőben is szilárdítják a Szovjetunió és Jugoszlávia, az SZKP és a JKSZ sokoldalú együttműködését, a két országban élő népek testvéri barátságát. Leonyid Brezsnyev és Dzsemal Bijedics megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű problémáit, a békéért, a nemzetközi biztonságért és a szocializmusért vívott harc kérdéseit is. vezérigazgatója köszöntötte a fontos energiahordozókat, alapanyagokat szállító szovjet partnereket, akikkel az idén mintegy 320 millió rubel értékű forgalmat bonyolítanak le, tehát a teljes magyar—szovjet árucsereforgalomnak egyhatod részét. A szakmai napon tartott fogadáson, baráti eszmecseré-, L ken mérték fel az együttműködés bővítésének további lehetőségeit. Dr Móna Gyula, az MSZMP KB agitációs és própagandaosztályának helyettes vezetője csütörtökön a kiállításon fogadta az SZKP KB agitációs és propagandaosztályának küldöttségét és bemutatta a delegációnak a jubileumi .magyar seregszemlét. Ugyancsak ezen a napon látta vendégül a kiállításon a moszkvai pártfőiskola és a társadalomtudományi intézetek vezetőit Bíró Gyula, a moszkvai magyar nagykövetség pártbizottságának titkára. Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete csütörtökön a Szovjet—Magyar Baráti Társaság több vezetőjét kalauzolta végig a jubileumi kiállításon Budapestre érkezett Ny. Faggye;ev © Budapest (MTI) Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent dr. Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és dr. Papp László, hazánk állandó KGST képviselőjének helyettese. Gáspár Sándor beszéde Amerikai kereskedelmi delegáció érkezett Moszkvába © Moszkva (TASZSZ) Tegnap mintegy 20 tagú küldöttség élén Moszkvába érkezett William Simon amerikai pénzügyminiszter. Értesülések szerint a szovjet —amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács ülésszakán vesz részt. Az amerikai delegáció a kormány képviselőiből és szakértőiből áll, nagyiparosok nincsenek benne. Az amerikai pénzügyminiszter a seremetyevói repülőtéren adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az amerikai delegáció „szeretne sikereket elérni" a mostani tárgyalási fordulóban. Rámutatott, hogy az amerikai kormány a két ország kooperációjában támadt nehézségek kiküszöbölésére a két ország kereskedelmének növelésére törekszik, ugyanakkor nem titkolta, hogy nehéz tárgyalási menetre számít. Moszkvában úgy tudják, hogy William Simon, aki tárgyalásokat folytat majd Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszterrel is, kormánya nevében konkrét javaslatokat óhajt előterjeszteni a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak fejlesztésére. Javaslatai — értesülések szerint — az új amerikai kereskedelmi törvénynek a szovjet—amerikai kereskedelmet sújtó rendelkezéseit érintik, illetve sz amerikai export-import bank hitelnyújtási lehetőségeinek növelésére vonatkoznak. Mint ismeretes, az új amerikai kereskedelmi törvény szerint az amerikai export-import bank csupán 300 millió dollár értékű exporthitelt folyósíthat szovjet cégeknek az elkövetkező négyéves időszakban, másrészt a szovjet állampolgárok kivándorlásával kapcsolatban a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozásnak minősülő megfogalmazásokat tartalmaz. Simon pénzügyminiszter a jelek szerint éppen a két ország gazdasági kapcsolatainak legfőbb kérdéseiről óhajt tárgyalni Moszkvában. (Folytatás az 1. oldalról.) ban mind teljesebben megvalósuló gyakorlat, hogy az ember értékmérője a társadalomért végzett munka. A társadalombiztosítási törvény tervezetének is alapvető célja a becsületesen végzett munkával arányos juttatások biztosítása. Ez megbecsülése a munkának, fokozottabb becsülése a dolgozó embernek. Társadalmunkban minden állampolgár munkához juthat. De a munka alapján csak addig biztösított a megélhetés, amíg a dolgozó munkaképes. Ezért a munkához való jogot kiegészíti az állampolgároknak a joga ahhoz, hogy anyagi ellátásban részesüljenek, ha öregek, betegek vagy munkaképtelenek lesznek. Így, ha valaki ideiglenesen vagy véglegesen munkaképtelenné válik, akkor a munkához való jogát felváltja a társadalombiztosítási ellátásra irányuló jog, amelyet államunk mindenki számára biztosit. Differenciáit juttatás A társadalombiztosítási ellátás mértékének igazodnia kell ahhoz, hogy ki, milyen szakképzettséggel, és milyen körülmények között dolgozott. Nehéz, egészségre ártalmas vagy könnyebb munkakörben, szakképesítés nélküli vagy szakképzettséget kívánó munkaterületen. A nyugdíjak azzal, hogy igazodnak a ledolgozott évek számához, és az elvégzett munka értékéhez, társadalmi igazságot fejeznek ki. Ez felel meg szocialista elveinknek, és gondoljuk, ez igy igazságos. Törvényeink lehetővé teszik, hogy meghatározott életkor elérése és meghatározott számú ledolgozott év után a dolgozók nyugdíjba mehessenek. Szeretném ezúttal is hangsúlyozni, hogy a nyugdíjba menetel bizonyos életkor elérése után joga a dolgozóknak, de olyan jog, amely nem kötelező. A dolgozó ember élete folyamán nagy szakmai tudásra tesz szert. Úriási érték és tapasztalat halmozódik fel egy-egy szakmunkásban, mérnökben, orvosban, pedagógusban, vagy egészségügyi dolgozóban. Ha valaki munkaképes, akkor arra ösztönözzük, hogy még ne menjen nyugdíjba, még akkor se, ha elérte az ehhez szükséges életkort, és ledolgozta az ehhez szükséges éveket. Népgazdaságunk számára óriási értéket jelent az idős dolgozók tudása, hozzáértése, és ha nyugdíjba mennek, azt bizony társadalmunk megérzi. Ezért törvényeink, rendeleteink tartalmaznak bizonyos ösztönzőket arra, hogy dolVéget ért a leszerelési bizottság tavaszi ülésszaka © Genf (MTI) Genfben tegnap befejeződött a leszerelési bízottság tavaszi ülésszaka, amelyen a résztvevő országok kifejtették álláspontjukat a leszerelés leginkább időszerű kérdéseível kapcsolatban. A tanácskozás résztvevői nagy figyelmet fordítottak az atomfegyverek terjesztése megakadályozásának problémáira, mivel a jövő hónapban Genfben rendezik meg az atomsorompó-egyezmény végrehajtását megvizsgáló nemzetközi konferenciát A bizottság megkezdte az ENSZ-közgyűlés tavalyi ülésszaka elé terjesztett szovjet környezetvédelmi javaslaton alapuló nemzetközi egyezmény előkészítésére, valamint az atomfegyvermentes övezetek létrehozására vonatkozó kérdések megvitatását Az ülésszak munkájában fontos helyet foglalt el a vegyi fegyverek betiltásának kérdése. A Szovjetunió és több más ország küldöttei hangsúlyozták, hogy fokozni kell a leszerelési világkonferencia összehívására irányuló erőfeszítéseket A SZOT titkárságának nyilatkozata • Budapest (MTI) A SZOT titkársága a következő nyilatkozatot bocsátotta ki: — A világ haladó közvéleménye elismeréssel tekint a hős dél-vietnami nép sikeres felszabadító harcára. — Az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy a reakciós saigoni kormányzat egyre mélyebb politikai, katonai válságba jutott. A párizsi megállapodás aláírása óta az amerikai imperialisták által támogatott Thieucsapatok rendszeresen megsértették ezeket a megállapodásokat. A tűrhetetlen helyzet nyomán a dél-vietnami hazafiak a nemzeti felszabadítási front irányításával határozott választ adnak, hogy kikényszerítsék a párizsi megállapodás szigorú betartását. — A saigoni klikk, politikájának teljes csődje előtt áll. E politika arra irányult, hogy felszámolja a felszabadított övezeteket, eltiporja a dél-vietnami köztársaság ideiglenes kormányát. — A Szakszervezetek Országos Tanácsának titkársága, csatlakozva a szakszervezeti világszövetség felhívásához, a magyar szervezett dolgozók nevében teljes szolidaritásáról biztosítja a délvietnami hazafiak hősi harcát, amelyet a nemzeti megbékülés és egyetértés gyors megvalósításáért és a párizsi egyezmény összes pontjának következetes betartásáért folytat. gozzanak tovább az ilyen emberek addig, amig egészségük bírja, amíg képesek munkájukat ellátni. Ugyanakkor törvényeink, rendeleteink biztosítják, hogy azokkal is törődjünk, akik már elmentek nyugdíjba, és foglalkoztassuk őket. Ebben a kérdésben is mélyen összefügg az egyén és a társadalom érdeke. Nemcsak anyagi érdekekről van szó. Akt egész életét végigdolgozta, sorsfordulónak érzi a nyugdíjba menetelt. Ezért tökéletesíteni akarjuk a nyugdíjasok foglalkoztatását, felhasználva az eddig szerzett tapasztalatokat. A nyugdíjnak megvan a maga sajátos rendeltetése életünknek abban a szakaszában, amikor mar nem dolgozunk. A nyugdíj nem munkabér, és kevesebb is annál. Érthető, hogy a nyugdíjasok számára gondot jelent különösen az életkor növekedésével, hogy az egyszer megállapított nyugdíj az évek során veszít vásárlóerejéből. Ezen változtatni kívánunk, és meg fogjuk keresni a megfelelő megoldást. Van egy kis réteg társadalmunkban, amely úgy jut el az öregkorhoz, úgy válik magatehetetlenné, hogy se nyugdíja, se eltartója nincs. Szocialista államunk — bár szerényebb módon — róluk is gondoskodik. Társadalmunknak nem lehet magára hagynia azt a munkaképtelen öreget sem, aki nem szerzett jogot a nyugdíjra. Az ilyen, egyértelműen szociális jellegű gondoskodásra is szükség van. Szükséges az is, hogy az efajta ellátottság is fejlődjön. De hozzá kell tennem: továbbra is kénytelenek leszünk különbséget tenni a munkával szerzett nyugdíjjogosultság és a rászorultságon alapuló szociális ellátás között. A társadalombiztosítás alapján nyújtott betegellátás a jövőben állampolgári jog lesz. Ezzel egy csapásra még nem oldottunk meg mindent, ami az egészségügy területén előttünk áll, nem szűnik meg a rendelőintézetek és kórházak zsúfoltsága. Egészségügyi szolgáltatásunk az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött, de még így sem képes kielégíteni a gyorsan növekvő Igényeket. Elsősorban azért nem, mert anyagi lehetőségeink még korlátozottak. De nehezíti a helyzetet az ls, hogy gyorsan nőtt a jogosultak száma. Növekedtek az igények a korszerűbb egészségügyi, gyógyászati műszerek iránt A társadalombiztosításnak van egy külön figyelmet érdemlő, sajátos vonása. Az, hogy a társadalombiztosítás beteg, rokkant, vagy idős embereket érint. Ezért ezen a területen külön jelentősége van a jogok gyors, bürokráciamentes érvényesítésének, az emberséges szónak. A betegek, a nyugdíjba készülők érzékenyebbek az ügyintézés formaságaival szemben. Ezért jobban igénylik ügyeikben a szervezett segítséget, a megértő, meleg, emberi hangot. Ezt az emberi hangot törvénybe foglalni nem lehet, de el lehet és el kell várni mindenkitől, aki emberek ügyeit intézi, emberek ügyeiben határoz, hogy legyen megértő, figyelmes és türelmes irántuk. A felszabadulás óta fokozatosan vontuk be a különböző rétegeket a társadalombiztosításba, és ezzel párhuzamosan fejlesztettük, emeltük a szolgáltatások színvonalát. Ez mind paragrafusokat Igényelt. A fejlődésnek szükségszerű velejárója és egyik kifejezője is volt, hogy újabb és újabb jogszabályokat kellett kiadni. A társadalombiztosítási jogszabályok eddig bonyolultak, szerteágazóak, és ezért nehezen áttekinthetők voltak. Az élet hozta magával ezt a bonyolultságot. A törvényjavaslat most teljesen új helyzetet teremt — tiszta lapot nyit —, mert a régi jogszabályokat szinte kivétel nélkül hatályon kívül helyezi. A társadalombiztosítási törvény tervezete nemcsak tartalmában különbözik az eddigi jogszabályoktól, hanem nyelvében is. Ez a tervezőt is bizonyítja, hogy lehet világosan, szakszerűen fogalmazni, még a legbonyolultabb kérdéseket is. A közérthetőség a tervezet külön erénye. Számunkra már természetes, hogy szocialista államunk egyik alapvető feladata a dolgozók szociális, egészségügyi ellátásáról való gondoskodás. Ez tehát állami feladat. De itt a társadalombiztosítás szóban is benne van, hogy ennek intézése jelentős mértékben társadalmi alapon történik. A jó szó jelentősége Minden dolgozó kellően értékeli, hogy a munkásemberek százezrei, mint szakszervezeti társadalmi aktívák tanácsaikkal, ellenőrzéseikkel jobbá, gazdagabbá, emberközelibbé tették társadalombiztosításunkat. Nagy emberséget tanúsítva, intézik a nyugdíjba menők sokszor nagyon is bonyolult ügyeit, és elviszik a betegekhez a munkahely visszaváró szavát, a dolgozótársak együttérzését. " A betegek, az öreg, a gondokkal bajlódó ember számára különösen fontos a baráti szó, az együttérzés és az önzetlen segítség. Akik ezt nyújtják, azok munkája holnap sem nélkülözhető. Az ő tevékenységükben fontos biztosítékot kapunk az új törvény végrehajtásához. Néhány napja ünnepeltük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, és ezt megelőzően fejezte be munkáját pártunk XI. kongresszusa. Számos alkalom volt hát arra, hogy mérlegre tegyük és értékeljük eredményeinket, meghatározzuk teendőinket. Ezek között méltó helyet foglal el a vitatott törvényjavaslat, és az abban foglaltak végrehajtása. Az eltelt három évtized során sokat tettünk annak érdekében, hogy a dolgozó emberek igényeit egyre magasabb színvonalon tudjuk kielégíteni. Az új törvény újabb előrelépést jelent az eddigiekhez képest, de mégsem tekintjük örökérvényűnek. Jól tudjuk, hogy az eddigi eredmények még mindig nem olyan mértékűek, mint amilyenre szükség volna, amilyenre történelmileg vállalkoztunk. Amit eddig tettünk, ami eddig történt, arra joggal büszkék vagyunk. Semmilyen tekintetben nincs szégyenkezésre okunk. Most jutottunk el odáig — és ez nagy vívmány! —, hogy a következő években a fejlett szocialista társadalom színvonalára emeljük egész népünk szociális és egészségügyi ellátását. Megteremtjük a mainál még nagyobb biztonságot nyújtó ellátási formák egységes rendszerét, a születéstől, az élet befejezéséig. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar szakszervezetek nevében is elfogadásra ajánlom a törvénytervezetet, ezt annak a meggyőződésemnek a tudatában teszem, hogy törvényünk tartalma méltó szocialista vívmányainkhoz, és méltóképpen fejezi ki társadalmunknak az emberről való gondoskodását is — mondta felszólalása végén Gáspár Sándor. »