Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

SW2RDH; TVFÁ. AÜRILIS £ 3 llfal P>r»l«w«. Tlt :««!?*» IMBÓWÍ » 8WS ««6.<>ii.» <«*!? 8*»W«S*»!t -SüíBWjk*^^ iíöi oí (« <-<> *,<)>U|K*<* Mt w a»! Tanácskozás az európai vasutak fejlesztéséről Kedden a Gellért Szálló- biztonságát szolgáló közös ban megkezdődött az ORE, műszaki-fejleszési elképze­a Nemzetközi Vasútegylet léseket és problémákat. Az Központi Kutató és Kísérleti értekezletre hazánkba érke­Intézete igazgató tanácsának zett De Fontgalland, a Nem­ülése, amelyet először tarta- zetközi Vasútegylet (UIC) nak Budapesten. főtitkára, akit budapesti tar­Az ülésen megtárgyalják tózkodása során fogad Rö­ez európai vasúti forgalom dönyi Károly közlekedés- és gyorsítását és nagyobb üzem- postaügyi miniszter. (MTI) Óránként 25 millió kalória Kedden Szili Géza nehéz­ipari miniszterhelyettes át­adta rendeltetésének a nyír­egyházi hőerőmű új létesít­ményeit. A nyíregyházi hő­erőmű bővítésére 190 millió forintot költöttek. A felépült hőközpont óránkénti kapaci­tása 25 millió kalória, • • Önarckép és városkép Még most sem engedi la- működésére van szükség. Nem lehet azonban min­zán szétnyílni villamosje- Aztán azért is dicséretes ez dent az ő nyakukba varrni, gyet szorongató ujjaimat egy az összefogás, mert hozzáse- hiszen energiáik végesek, gyerekkorban belém ültetett gít az egészséges szemlélet Épp ezért helyénvaló a váro­ítélet: szégyen az, ha az apró kialakításához: a tisztaság sí tanács végrehajtó bizott­papírdarabot hanyagul elha- igénye ne terjedjen csak a ságának határozata, melyben jítom az utcán, vagy a vé- kapun belüli szűk világra, az kéri, hogy a városi-járási letlent színlelve „elhagyom", utcát, a várost is magunké- rendőrkapitányság is segítsen Emlékszem hányszor vias- nak kell tekintenünk. Már- a tisztaság megőrzésében, s kodtunk a gondolattal: el- pedig erre eddig csak a ha a nevelés más módja, a dobjuk, ne dobjuk. Szétnéz- népfront figyelt, ez tükröző- szép szó, a figyelmeztetés tünk először, mint akik dött a „Virágos Szegedért" nem használ, bírságolja meg rosszban sántikálnak, vajon mozgalomban és a napokban a szemetelőket, az utak rajta csíp-e bennünket vala- megfogalmazott felhívásban, szennyezőit. Ne szórhassa ki. Mi féltünk a megszégye- amely a város tisztaságát végig büntetlenül homokkal, nítéstől, és inkább szorongat- szolgálja. kaviccsal egyik vállalat gép­tuk utcahosszat a semmi kis A vöröskeresztes aktivis- kocsija se a szegedi utakat, papírgalacsint, mígnem egy ták vállalták az „őrszem" vegyék a fáradságot az épí­szeméttartóra bukkantunk. szerepét, nyakukba veszik a tők is, és ne fürösszék meg Elnézem a Széchenyi téri várost, bekopogtatnak ma- a sárban, a dömperek, trak­villamosmegálló környékét, gánházakba és bérházakba, torok, teherautók kerekeit, és elnézem a szél játékait; a nyitott szemmel járnak az Ha ez elkerülhetetlen, állít ­labdává görgetett papírhulla- utcán. S ha valahol feltűnő sanak oda egy nyugdíjast, dékot, a tejfölösdobozt, és a a szemét, azt jelzik a megfe- aki vízsugárral lemossa — szárnya nőtt tejeszacskót, lelő helyen. Kapcsolatba lép- az utakon széthordva oly Semmiféle kényszer nem nek az IKV ljázkezelőségei- balesetveszélyes sarat, amely fogta le annak a kezét, an- vel & városgazdálkodási megszáradva porfelhőbe búr­nak, aki szabadjára engedte „ , , " f ., kolja a varost. A „locsolo őket. Vajon miért? Baj lenne vallalattal. Hozzásegítik így ember» fjzetése nem emész­a gyerekek, a felnőttek ne- a lakosságot a lomtalanítás- tene fel annyi pénzt, mint velésével? hoz, a pocok- és féregirtás- amennyibe a városnak az • hoz is. Külön gondot fordí- effajta takarítás kerül. A család nem lehet min- tanak az idér> a lak°negye- ® denhol a nevelés forrása, a dekre is. Most kezd kiépül- A város k- rend & pedagógus jószándéka sem ni az úgynevezett házegész- tisztasága a benne élők ön­elegendo. Olyan kozhangula- ségőri hálózat> ami azt jelen- arcképe ítélet emberi tarta­ton am,lyenmkorábbanamár ti, hogy minden lakóbizott- sukról, igényességükről, vá­volt, ésTameíjuwknjwnán^iz ságban lesz egy bizottsági ^eretetükrő^s. Atanaf_ idegen tiszta, virágoktól dí- tag. akinek az egészségre ér­és a népfront közös felhívá­___ . . .... . .... „ - - sa nyomán remélhetően szes telepulesnek latja a talmas jelenségeket kell fi- olyan képet festhetünk ha­ap eny varosa . gyelnie a környéken, termé- marosan magunkról, mi, sze­Máris hallom az ellenvé- szetesen azzal a céllal, hogy gediek, amellyel sem ma­leményt, a hangulatot most a megfelelő intézkedésekkel gunk előtt, sem a világ előtt feltúrt utak, a lebontott há- rendet és tisztaságot teremt- nem kell szégyenkeznünk, zak pora és hulladéka, a pa- ^^y. az nietékes vállalatok. Chikán Ágnes nelokat szállító sáros kere- ^ |H||—^^ kű autók teremtik meg, mit, számít egy-egy eldobott ci-1 garettacsikk? Csakhogy a szándék és a cél különböző: az építésből születik valami új, az ellazult akarattól, a környezet iránti közömbös­ségtől nemcsak a város, az ember s?emélyisége is kárt szenved. Átmeneti nehézsé­gek miatt sem mint járókelő, sem mint lakó nem engedhe­ti el magát egyetlen városát szerető és magára is adó ember, de nem tehetik ezt a tisztaságért, rendért fele­lős intézmények sem. Kár szépíteni, kútba fúlt a Vöröskereszt szegedi szer­vezetének tavalyi „Tiszta ud­var — rendes ház" mozgal­ma. Még két éve tízezer-két­százhetvenhat épületet érté­keltek az aktívák, 1974-ben már csak 6 ezer 102-t. Lehet­séges, hogy az ezért felelős területi titkárokat is elked­vetlenítette a városban át­menetileg uralkodó, munka teremtette felfordulás. Vagy úgy gondolták, hogy a ka­pukon túl is hasonló látvány fogadja őket? Munka és erkölcs kad-é, aki vitatja, hogy munka nél­kül erkölcsről beszélni merő szó­cséplés, üresjárat, a munkához va­ló jog, a tisztes létfeltételek teremthetnek csak szocialista erkölcsöt. Hazánk fejlődé­sének harminc évében.' a szocializmus alapjainak megszilárdításában fényes si­kereket értünk el, a termelési, az osztály­viszonyok szocialista jellegének erősítésé­vel nemcsak a szocialista társadalmat erő­sítettük, de erkölcsét is. A mű még ko­rántsem befejezett. Az elkövetkezendő év­tizedekben a fejlett szocializmus felépí­tésén fáradozunk. Köztudott, hogy a XI. kongresszus határozata a társadalmi vi­szonyok továbbfejlesztésében megjelölte a legfontosabb tennivalókat, amelyek a szo­cialista erkölcsöt is formálják, humán vo­násait elmélyítik és jobban kiteljesítik. A következő években, és már napjaink­ban is, előrehaladásunk üteme, eredmé­nyessége léginkább attól függ, hogyan használjuk ki a szocialista állami és szö­vetkezeti tulajdonban rejlő lehetőségeket. Vagyis: miként dolgozunk gyárakban, üze­mekben, állami gazdaságokban, termelő­szövetkezetekben és szakszövetkezetekben, hivatalokban, intézetekben. Bár a tulaj­donformákban különbségek vannak, egé­szen más az állami vállalatoknál a felhal­mozás és felosztás aránya, mint mondjuk a termelőszövetkezetekben, ahol a felhal­mozásra még nem tudnak elegendőt ter­melni, az idén például a Tisza—Maros szög Tsz-ben tervek szerint a felhalmo­zás aránya 16 százalék, a fogyasztásé pe­dig 84 százalék lesz, ám kétségtelen; a nemzeti jövedelem 98 százalékát hazánk­ban szocialista szektorban termelik meg, tehát szocialista munkahelyeken, ami el­engedhetetlenül szükséges, sőt alapja a szocialista erkölcs további kiteljesedésé­nek. Az elmúlt években sokat erősödött ha­zánkban a szövetkezeti mozgalom. A me­zőgazdasági termelőszövetkezetekben a szocialista jelleg tovább terebélyesedett, szilárdult, ami azt is jelenti, hogy a szo­cializált magyar mezőgazdaság, valamint a szocialista szövetkezeti mozgalom jövő­beni útja nemcsak a korszerűsödés, az eredményesebb gazdálkodás, hanem köze­ledés is az állami tulajdonhoz, nem utolsó sorban olyan szemlélet erősítése, hogy erő­södnek a szocialista nagyüzemre jellem­ző, a tagok érdekeit az össztársadalmi ér­küliség, létbizonytalanság uralkodik, vagy alacsony, a létminimumot el nem érő az életszínvonal, ott erkölcsről, szocialis­ta erkölcsről aligha eshet szó. vagy leg­alábbis nem a valóság viszonyán. A mun­ka. a fegyelmezett élet teremti a legszebb erkölcsöt. Hazánkban az életszínvonal rendszeres emelkedésével bővül a szemé­lyi tulajdonban levő javak köre, gyarapo­dik az állampolgárok tulajdona. Mindez formálja, nemesíti a szocialista erköl­csöt is. Talán felesleges hangsúlyoznunk, hogy pártunk a szocialista fejlődés természetes velejárójaként tekinti a személyi tulajdon gyarapodását, ugyanakkor fontosnak tart­ja, hogy a szocialista életmódot erősítse. Nyilvánvalóan elítéljük a harácsolókat, akik esetleg munkahelyük, protekciójuk és más kapcsolataik révén érdemtelen ha­szonra tettek szert. Ám ugyanúgy elítélen­dő az is, aki vállalati anyagból, a vállas­lat dolgozóival saját maga részére, válla­lati pénzen építteti a víkendházát. Azok is, akik munkahelyükön elfelejtenek helytáll­ni, jelenlétüket összetévesztik a termelés­sel, a napi lefetyelést a produktív mun­kával, a tisztességes irányítással. Nem vagyunk egyformák. A szocializ­musnak nemcsak építői vannak, hanem haszonélvezői is. Államunk törvényei el­ismerik, támogatják a munkával szerzett személyi tulajdont, de gátat vetnek a nem munkából származó, a szocialista elveket, erkölcsöt sértő jövedelmek keletkezésének. A spekulációt száműzni kelL S az országépítés évtizedeiben a tár­sadalmi osztályok, rétegek helyzeté­ből adódóan mutatkozhatnak el­lentmondások, érdekellentétek is, így egyes népgazdasági ágak, vállalatok dolgozói, te­rületi, helyi érdekek között — ár-, bér- és piaci viszonyokban —, s mindezek ideig­óráig az erkölcsre is kihatnak. Nem hosz­szú távú, antagonisztikus ellentmondások­ról van szó, mégis számoljunk ezekkel, hiszen népünk közérzetét befolyásolják. A szocialista demokrácia növelése szintén nemcsak társadalmi rendszerünk kitelje­sedésének egyik legfőbb feltétele, de er­kölcsének is. A közelmúltban társadalmunk legjobb­jai, az arra legérdemésebbek kaptak ki­tüntetést, ezzel Is példát adva: az erkölcsi elismerés sem marad el. Azok, akik mun­kájukban élen járnak, életmódjukkal, er­kölcsükkel példát mutatnak, számíthatnak jdekkel helyesen egyeztető vonások, ami népünk megbecsülésére. Igaz, az emberi végső soron megint a szocialista erkölcsöt is szolgálja. Mindezek igazolják, hogy nálunk a mun­ka és erkölcs szinkronja megvalósulóban van, kölcsönösen feltételezik egymást és visszahatnak egymásra. Ahol munkanél­tisztesség, a szocialista erkölcs hozzátar­tozik napjainkhoz, mégsem hiábavaló be­szélni róla, pallérozásáról gondoskodnunk, mert ezzel is a szocialista embertípus for­málódását, kiteljesedését gyorsíthatjuk. Sz. Lukács Imre «%i'sssiW st°4Ri -SÍSá* • : UH Építőanyag-ipari KGST-megbeszélés Egyeztetik a következő öt év együttműködési programját Siklóson, a vár kongresz­szusi termében tartja 10. ülését a KGST építőanyag­ció vezetője adott tájékozta­tást. Elmondotta, hogy másod­ipari állandó munkacsoport- ízben tartja hazánkban ülé­ja. A kilenc ország delegá­ciójának részvételével lezajló ülés kedd délelőtti megnyi­tóján dr. Szabó János állam­titkár köszöntötta a megje­lenteket. Utalt arra, hogy a baráti országokban csakúgy, mint nálunk, a megsokszoro­zott építési teljesítmény ren­geteg építőanyagot igényel, és nem mindegy, hogy ezen anyagok tömegét milyen módszerekkel, eljárásokkal állítják elő. Magyarország a felszabadulás óta hatszoro­sára növelte építőanyag-ipa­sét az állandó munkacsoport. Ebben az időszakban beszé­lik meg és egyeztetik az 1976—1980. évi együttműkö­dés programját a KGST-or­szágok között. Eszerint ja­vaslatokat dolgoznak ki, il­letve megoldásokat készíte­nek elő az építőanyag-ipar­ban felhasznált fajlagos ener­gia csökkentésére. Ebben a kérdésben hazánk témaveze­tő szerepet kapott. Az ener­gia korszerűsítésére, megta­karítására vonatkozó össze­sített és egyeztetett KGST­A napokban ismét meghir­dette a Vöröskereszt — ta­nulva a tavalyi tapasztala­tokból — ezt a városképet és embert is alakító mozgalmat. A siker érdekében a nép­front is felajánlotta segítsé­gét, hiszen tömegek közre­mmwíviwím tmmám Hmm mt » * m b&í. * Mm* i ötm» * t. 7» « se mmm mm V mrmm u BÖMJI rának teljesítményét, ezzel javaslat kidolgozása magyar szemben a foglalkoztatott lét- feladat. A mostani ülésen szám csupán 80 százalékkal véglegesítik az ásványgyapot emelkedett. A fejlődést már termékszabványát is, amely­eddig is gyorsította a KGST nek javaslatát ugyancsak építési állandó bizottsága Magyarországon dolgozták ki keretében kialakult együtt­működés. Az ebben rejlő le­és egyeztették. Ezzel a kor­szerű szigetelőanyaggal a la­hetőségek azonban még ma kások, ipari csarnokok ener­sincsenek megfelelően ki­használva. A jövőben éppen ezért javítanunk kell az együttműködés hatásfokán. giaigénye a legkisebb, fűté­sük tehát gazdaságosabb. Az üléssel egyidejűleg Sik­lóson írják alá az illetékes SZEGED A ROVXOST-BAN. Testvérlapu nk. a brnói Rovnost. ünnepi összeállítást közölt április 4-én. hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján. A csehszlovák la a fejléc fölött szegcdi panorámaképet mu tátott be. A testvérváros lapja riportokban számolt be Szeged életéről, itt járt munkatársai tollából. Az április 12-ig tartó ülés gyártó és külkereskedelmi programjáról dr. Farkas vallalatok vezetői a különle­tfoc nomonfAU | Ödön ÉVM-főosztál} vezető­I helyettes, a magyar delegá­ges cementek, a formázó és orvosi gipsz szakosítási egyez­ményeket is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents