Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

4 SZERDA, 1975. ÁPRILIS 9. Címzettek: a gyerekek Gyermekkönyvhét —1975 Kass János szép, szimbo- hogy szórakoztatóak, címlapon, kellelikus rajzával a takaros meghívókat kézbesítenek e napokban a postások. A „címzettek": a gyerekek. Szegeden és Csongrád megyében gyermckkönpvhetet rendez április közepén a megyei és a városi tanács, n Móra Könyvkiadó, a Somogyi Könyvtár, a Dél-magyarországi Írócsoport, a Juhász Gyula Művelődési Központ és a Bartók Béla Művelődési Központ Nemrégiben avatták fel Hódmezővásárhelyen az új, minden igényt kielégítő gyermekkönyvtárat; a szegedi központi gyermekkönyvtár már jó ideje sikeresen „üzemel", s a Sütőipari Vállalat volt helyiségeiben, a Vár utcában — ha az építők is ügy akarják! — őszre elkészül egy új szegedi „betűország" is. Egyre kedvezőbbek tehát a feltételek a gyermekek olvasóvá nevelésére, szellemi éhségük kielégítésére. Az ilyen gyermekkönyvhetek, mint a most kezdődő — jó alkalmak az irodalommal való közelebbi megbarátkoEasra. A Szegedre és Csongrád megye más helységeibe látogató ifjúsági írók névsora már eleve garancia is arra, Lázár Ervinnel — sok nép* mesek, érdekesek, tanulsá- szerű könyv szerzőjével — gosak lesznek az író-olvasó ezúttal mint a Kincskeresőtalálkozók. Janikovszky Éva, ben gyakorta szereplő íróval Lázár Ervin, Földes Péter, találkozhatnak a gyerekek, a Csukás István, Horgas Béla szerkesztőség nevében pedig könyvei nagy példányszámban kelnek el, népszerűek az ifjúság körében, s ami az ilyen találkozások sava-borsa: maguk a szerzők is „gyermekké tudnak válni" a gyerekek kedvévért, közvetlen, vidám hangulatot teremtve. A hivatalos megnyitó április 14-én, hétfőn lesz a szegedi központi gyermekkönyvtárban; Fábián Zoltán, az írószövetség titkára nyitja meg a rendezvénysorozatot ,Az olvasó ifjúságért" című Simái Mihály válaszol kérdéseikre. Ezeken a rendezvényeken könyvtombola is lesz: a nyertesek ráadásként tüstént dedikáltathatják is könyveiket. Könyvvásárlásra a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Tömörkény könyvesboltja számos alkalmat teremt a színhelyeken: az úttörőházban, az iskolákban, gyermekkönyvtárakban. Jó néhány érdekes ismeretterjesztő előadást is ígér a gyermekkönyvhét, s felnőtelőadásával. De már ezt meg- teknek, könyvtárosoknak, előzően is sor kerül rendezvényekre: Janikovszky Évával április 10-én délután fél ötkor a Juhász Gyula Művelődési Központban találkozhatnak olvasói, s beszélgethetnek vele kedvelt korábbi könyveiről, vagy a „Kire ütött ez a gyerek" elmű legújabb művéről. A szegedi úttörőház ad otthont a Kincskereső-ankétnak, ugyancsak 10-én, délelőtt 10 óra 30 perces kezdettel. Itt pedagógusoknak szóló szakmai rendezvények teszik teljessé a programot. „A gyermekkönyvtárak helye és szerepe a közművelődési könyvtárak rendszerében"; „Mai magyar ifjúsági irodalom"1; „A Kincskereső, mint országos lap"; „Nevelési módszerek az olvasótáborokban" — ezek a elmek is érzékeltetik; fontos; igényes, gazdagító rendezvények sorozata kezdődik Szegeden. Á terhes nő védelméről Nem osztályozott tantárgyak Az oktatási párthatározat nyomán megszülető miniszteri rendelkezések sokféle hatást gyakoroltak a középiskolai diákok tanulmányi magatartására, az iskolák munkafegyelmére. Központi Intézkedéssel megszüntették kentéssel kapcsolatos intéza tanulmányi átlagosztályzatot, a legtöbb tantárgyban jelentős tananyagcsökkenést vezettek be, korlátozták a kötelező házi feladatok mennyiségét, módosították az érettségi vizsga korábban kialakult rendszerét. Ezeken túlmenően az Oktatási Minisztérium az ország több középiskolájában engedélyt acjott bizonyos tantárgyak osztályozás nélküli tanítására is, elsősorban azokban a középiskolákban, ahol ennek engedélyezését kifejezetten kérték. Elsősorban a készségl jellegű tantárgyak jöttek számításba a gimnáziumokban, mint például a rajz, ének, testnevelés, gyakorlati foglalkozás, műszaki rajz, gyorsa kézügyesség, sportban a gyakban tanúsított előmenefizikai erőnlét érvényesítésé- tel elkerüli figyelmüket, re. A tananyag összeállítása sok tanügyi szerv bevonásával, nagy gonddal, körültekintéssel készül. Az iskolában nem tanítanak fölöslegeset, nincsenek íő- és melkedéseket a tanulóifjúság egy léktanlárgyak; az osztályoÜgy látszik azonban, amint azt az Oktatási Minisztérium tanéveleji állásfoglalása is bizonyítja, a tananyagcsökrésze félreértette. Az eltelt kísérleti időszakban a nem osztályozott tantárgyakról valamiféle hamis szemlélet alakult ki. Sokan úgy gondolják: minthogy ezekben a tárgyakban a tanulói teljesítményt nem értékelik a többihez hasonló módon, tehát ezek „nem is komoly tantárgyak", ezeknek otthoni tanulása fölösleges, kár időt pocsékolni rájuk. Valami ittfelejtett ballasztot látnak bennük, amelyek nemsokára úgyis megszűnnek, vagy amelyeket a közeljövőben egyenesen törölnek a középiskolai tantárgyak sorából. Sajátos tanulói konzervativizmus és szellemi igénytelenség alakult ki, amelynek fő jellemés gépírás, de bizonyos elmé- zője az osztályzatközpontúB, F.-nc szegedi olvasónk kereskedelmi szakmában dolgozik cs ötödik hónapja terhes. Munkahelyén kérte, hogy előrehaladott terhességére tekintettel könnyebb munkát biztosítsanak részére, mert már nehezére esik a 15—20 kilogrammos áruk rakodása, cipclése. Munkahelyen közölték, ha a munkát nem birja. írassa ki magát veszélyeztetett terhesnek, mert künynyebb munkát nem tudnak biztosítani. Kérdezi, mi a helyes eljárás, menjcn-c orvoshoz, vagy pedig joga van eddigi fizetéséért könnyebb munkán tovább dolgozni? Először is meg kell állapítani, hogy olvasónk esetében a vállalat eljárása törvénysértő. Ugyanis a veszélyeztetett terhesség megállapítása és táppénzes állományba vétel nem munkáltatói hatáskör, hanem az szakorvosi feladat, illetve hatáskörébe tartozik. Hogy valaki terhes, nem jelenti mindjárt az is, hogy veszélyeztetett terhes. Egyébként is a terhesség nem betegség, hanem állapot, tehát ilyen esetben a Munka Törvénykönyve előírja: a terhes nőt terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségére káros munkakörben foglalkoztatni. Ezen túlmenően a dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjának kezdetétől a szoptatás hatodik hónapjának végéig, kérelmére — orvosi vélemény alapján — állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. Akármelyik említett okból is történik az áthelyezés, a terhesség miatt áthelyezett dolgozó nő keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt A vállalatnak tehát teljesíteni kell olvasónk azon kérését, hogy könnyebb munkát biztosítsanak számára. Itt jegyezzük meg, hogy a Munka Törvénykönyve a műszakbeosztással és a túlmunkával kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a nőket terhességük negyedik hónapja kezdetétől gyermekük egyéves koráig lehetőleg délelőtti műszakba kell beosztani. A dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjának kezdetétől gyermeke hathónapos koráig egyáltalán nem, ezen túl gyermekének egyéves koráig pedig beleegyezésével szabad túlmunkára és készenlétre igénybe venni. Éjszakai munkára gyermekének egyéves koráig az anya nem kötelezhető. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy fentiek alapján kérje áthelyezését könnyebb munkakörbe, természetesen eddigi átlagkeresetének biztosítása mellett. Ha kérelmét a vállalat nem teljesíti, forduljon panasszal a vállalat munkaügyi döntőbizottságához. Dr. V. M. leti vonatkozású tárgyaknak, mint például a világnézetünk alapjai vagy a műalkotások elemzése osztályozásnélküli elsajátításával is foglalkoznak. Utóbbiakkal olyan meggondolás alapján, hogy például senkinek sem lehet „osztályozni" a világnézetét, vagy a képzőművészeti, illetve a zeneművek bemutatásánál a hangsúly inkább a vitakészség kibontakoztatására, az esztétikai érzék kifejlesztésére, ne pedig a taCsak az számit igazán iskolai tantárgynak, csak azt érdemes valójában tanulni, amelyet a sok évtizedes gyakorlat alapján érdemjeggyel elbírálnak, és aminek az osztályozónaplóban is látható nyoma marad. (Hasonló szemlélet tapasztalható egyébként a tankönyvek kiegészítő anyaga esetében is!) Ezt a hamis felfogást bizonyítják azok a tipikus válaszok, amelyek akkor hangzanak el, ha otthon a szülők nulói érdemjegyek gyűjtésé- érdeklődnek gyermekük másre essék. Hogyan áll jelenleg a nem osztályozott tantárgyak tanítása, pontosabban: a tanulása? Nem vitás, hogy a felsorolt tantárgyak tanulási módszere nem azonos a többi tantárgyéval. Több lehetőség nyílik a személyes vélemény kifejtésére, álláspontok védelmezésére, illetve cáfqlására — tehát vitára —, értelmi, és érzelmi érvek felsorakoztatására, vitatható kérdések sokoldalú elemzésére, a művészi szépnek látás és napi fölkészüléséről. Az órarend elhadarása után az érintett tárgyakra vonatkozóan tömör megjegyzések röppennek el: „Ezt nem kell tanulni, hiszen úgysem osztályozzák!" Különös, hogy ehhez a felfogáshoz a szülők többsége is alkalmazkodik. A nem osztályozott tárgyakban ők is többnyire afféle — saját gyermekkorukra emlékeztető — „melléktárgyat" sejtenek, amelyről kár szót ejteni. Szülői értekezleteken is főleg gyermehallás útján való befogadá- keik érdemjegyeit vizsgáisára; vágy a gyakorlatibb gatják az osztályozónaplótárgyak esetén a rajzkészség, ban, a nem osztályozott tárzott és nem osztályozott tárgyak megtanulása a sokoldalúan képzett, a világban tájékozódni képes, a szocializmust építő ember formálásának szolgálatában állanak. A tapasztalat az, hogy a manuális jellegű tárgyaknál (rajz, gyakorlati foglalkozás) nincs is e téren semmi baj. Azoknál viszont, amelyek a világnézeti, az érzelmi, az esztétikai nevelés kérdéseivel foglalkoznak, már korántsem megnyugtató a helyzet. Elkerülhetetlen ugyanis, hogy ezek a tantárgyak ne érintsenek olyan filozófiai, logikai, esztétikai stb. fogalmakat, meghatározásokat, amelyeket nem lehet körülírni, amelyeknél nem lehet mellébeszélni, s amelyek tartalmával, jelentésével minden középiskolát végzett diáknak tisztában kell lennie. Arra számítani, hogy mindez csupán az órákon folytatott tanulói beszélgetés során elsajátítható, legalábbis nagy nevelői naivitásra vall. Hiszen érettségi jegyzőkönyvek visszatérő refrénje: a tanulók nem tudnak a kifejtendő témáról összefüggően, logikusan, rendszerezetten beszélni! Mindenekelőtt a tanulói öntudat megváltoztatására van szükség. Arra az öntudatra, amely nem elégszik meg az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges minimális erőfeszítéssel. Arra az öntudatra, amely nem tesz különbséget osztályozott, és nem osztályozott tárgyak között, amely eloszlatja azt a hamis elképzelést, amely csak a felvételi tárgyak tanulását tartja fontosnak, a többiét pedig legalábbis közömbösnek. Dr. Máriaföldy Márton, a Tisza-parti Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola tanára KKIII GYUU A fiú meg a katonák 43. De megjöttek estére, mind a hatan. Ök győzhettek a harcban, mert egy sem hiányzott. Megint bekészítette nekik a vizet, a tűzrevalót. Kérdezgette tőlük az orosz szavakat, és átvitte a szájharmonikát Grisának, kérés nélkül, hogy játsszon valamit. De most neki is énekelnie kellett. Az a nóta jutott eszébe, amelyet a nénjei tanítottak meg vele, még egészen kicsi korában. Állj be Berci katonának, jobb dolgod lesz, mint apádnak, nem kell kaszálni, kapálni, csak a lányok után járni. Az volt a csudálatos, hogy Grisa az első hallásra eljátszotta a szájharmonikán. Pedig magyar kótája van, mégis egy hallásra el tudta játszan^. A negyedik vagy az ötödik napon Grisáék elköltöztek Stefi nénitől a város másik végébe, közvetlenül a Duna mellé. Ott nem magánházban' szállásoltak el. hanem egy irodaépületben, amely romos műhelyek tőszomszédságában volt. Megengedték, hogy elkísérje őket. Segített a takarításnál, gondozta a tüzet, míg ők a kitört ablakokat foldozgatták. S hordott vizet is, mert nem működött a vízcsap. öreg este lett, mire észrevette magát, de akkor már nem engedték el. Orosz kenyeret és húsos konzervet kapott vacsorára, s ott éjszakázott velük. Stefi néni nagy hajclhővel fogadta másnap, és a sikálóval a fenekére yert. Aztán a kezébe nyomta a szatyrot, menjen sorba állni. Sütött már akkor a pék. Irdatlan hosszú sor állt. Dél is jóval elmúlt, mire a veknijét megkapta; fél nap ácsorgás, azért a ragacsért. (Pedig még el akart szaladni Grisáékhoz délelőtt, vetni a tűzre, ők nemigen érkeznek ránézni. Tegnap is ő volt a tűzmester; azt mindennap megtehetné. Más az, ha meleg szoba várja őket akármikor.) Stefi néni éppen a pincében matatott, és csak felszólt, ott az ebéd az asztalon, kapja be egykettő. A hentes előtt áll már a sor; estefelé lóhúst osztanak. Hagyta az ebédet, éhes volt pedig. Sebtében összekapkodta a holmiját, s úgy lopakodott ki, meg se nyikkant az ajtó. * Ahogy besötétedett körülötte az idegen táj, úgy apadt a mehetnékje. Tulajdonképpen nem félt. Nem is olyan nagyon messze ott voltak a tankok, a katonák. Legalábbis itt, a kukoricaföldön nem félt a sötétségtől. De semmi kedve sem volt ahhoz, hogy a távoli, ismeretlen sötétségeknek nekivágjon. Jól jött a repülőzúgás. Most azért sem mehet, mert ha netán ledobnak Sztálin-gyertyát, megláthatják a katonák őt is a fényénél. Akkor pedig lelövik, ha meglátják. Ez már a front; itt kezdődik. Ha mozog valami, odapörkölnek. És nem is látni azt messziről, gyerek vagy micsoda. A gyereknek is emberformája van. Csakugyan dobtak le Sztálin-gyertyát, de jóval messzebb, a tankokon is túl. Már előbb kinézett magának egy szárcsomót. Az alatt is lehetne éppen tölteni az éjszakát. De ha most, a sötétben nem indul tovább, hogyan vághat neki a kopár hegyoldalaknak világoson ? Nem tudta eldönteni, mit tegyen. Azaz: pontosan tudta, mit kellene tennie. Hiszen, ha nekivágna a sötétségnek, ahogy még világosan elképzelte, reggelig messze elérhet. Akár a front túloldalára is. „Persze, ha itt hálnék, a szárcsomó alatt, akkor is lenne valahogy. Felkelnék hajnalban, de egészen-egészen korán ... alszanak még azok." Ez jó gondolatnak látszott. Arra legalábbis jó volt, hogy könnyebben lemondjon az éjszakai kóborlásról. Hamar megtalálta a kinézett szárcsomót, most nem volt annyira sötét, mint tegnap. Másképpen rakják itt, mint otthon, de arra éppúgy alkalmas, hogy belebújjék. A széltől is sokat véd. az esőtől is. Egyelőre nem bújt bele. Annyira gyötörte már a szomjúság, a nyelv© a szájpadlásához tapadt. Semmi másra nem tudott már gondolni, csak a vízre. A patakra, amely nem messzire tőle, a völgyben kanyarog. Vitte a holmiját is. Pedig volt eszében, hogy itt hagyhatná. De hadd legyen csak kéznél. Ha mégis tovább menni támadna kedve odalent Hiába füttyentett a kutyának, hívogatta, nem jött elő. Később aztán meg is ijedt tőle, amikor a gyér holdfénynél — feljött közben a hold, de nagyon keveset mutatott magából — észrevette a mozduló árnyékot a patakparton. Vég nélkül lefetyelt a kutya. Keresett ő is alkalmas helyet, ahol nekihasalhatott a víznek. Undorodott egy kicsit, maga sem tudta, mitől. Nem a békáktól; ezek a német békák is olyanok lehetnek, mint a magyar békák — bár otthon nem ivott a patakból soha. Azaz, ha ivott — a kenderáztatónál, amikor tanult úszni —, nem a maga jószántából. Egy fűzbokor ágaiba megkapaszkodva hasalt, igen erősen kívánta, de csak mértékkel szürcsölgetett. Sokat ijesztgette az anyja a hideg vízzel. Közben figyelte a beteg fénnyel csillámló víztükröt is, nem úsznak-e dögök rajta. Vagy hulla. Valahol persze úsznak dögök; nincsen olyan patak, amelyikben dögök ne úsznának. És hullának is lenni kell benne valahol — ha már idáig elért a front. De aki szomjas, ne válogasson. Vagy éhes. Parázsó nagymama is azt szokta mondani: A fenegyeki a beled, majd a saját lakodalmadban válogassál! Eltelt már a gyomra; meg-meglöttyent benne a víz. De a szomjúságot még mindig erősen érezte. „Várok egy kicsit — gondolta. — Aztán iszom még. Ki tudja, mikor ihatok kedvemre megint." Más volna, ha megvolna a kulacs, a posztóruhás. Megtöltené, és elvetné ennek is a gondját; takarékosan elég az egy napig. Vagy akármilyen üveg. Látott pedig az út szélén elhajított borosüveget, milyen jó volna az most. Zsupsz!... Megrettent a közeli csobbanástól. A kutya megfogott valamit a sekély vízben. Nem láthatta, mit fogott meg, de valami kilógott a szájából, s elszaladt a zsákmányával egy távolabbi bokorhoz. (Folytatjuk.)