Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

Szerda, 1975. április 30. 3 Á munkásmozgalom szegedi bölcsői Történelmi emlékhelyeink Nincs azon semmi szégyell- sége. 1894-ben ugyanitt a ellen. Kapcsolatot talált a bivaló, hogy a szegedi mun- szegedi asztalossegédek szak- szervezett munkássággal, s kássag szervezkedésének első egylete működött. S ez lett 1906. március 29-én megala­helyel kocsmaszobák voltak. 1919 februárjától a KMP sze- kították a Szegedi Alkohol­Igy volt ez Európa-szerte, és gedi szervezetének otthona ellenes Egyesületet. Vezető­szükségképpen volt így, hí- is. ségben szervezett munkások szen a kezdeti lépésekkor A Kossuth Lajos sugárút is részt vettek: Széli Mihály, nem volt anyagi lehetőségük 13. sz. alatt volt századunk Széli Mihályné, Zsigmond az öntudatosodó munkások- elején Csikós Ferenc vendég- József, Popovics János, Ter­nak önálló helyiségeket bé- lője. Ebben mondták ki 1902. hes Mariska stb. Később, relni, a polgári intézmények, június 1-én a szegedi építő- 1909. január 3-án külön szer­szervezetek, egyesületek, me- munkások első jelentős vezetet hoztak létre Szegedi lyeknek hagyományos helyi- sztrájkjukat. Az egy hétig Antialkoholista Munkások ségeik voltak, aligha enged- tartó sztrájk idején a kömű- Egyesülete néven. Fáradozá­ték volna be őket A kocs- vesek és segédmunkások a suk nyomán kerültek ki a márosok — amíg a hatósá- Kass (a mai Hungária) szál- szegedi szakegyletek a kocs­gok nem üldözték őket is ló melletti játszótéren cso- mákból, s tömörült vala­czért — szívesen adnak he- portosultak: ez lett a sztrájk- mennyi szakma egy épületbe lyel a gyűlcsezö munkások- tanyájuk, amely a küzde- 1910 májusában, a Mikszáth nak, hiszen némi fogyasztás- lemben együtt kitartók ösz- Kálmán u. 22. sz. házba. Ez ea is joggal számíthattak, szetartásának, kölcsönös biz- volt az első szegedi Munkás­A szegedi munkásmozga- tatásának, öntudatuk ébren- otthon. Innen 1917. márciu­lom bölcsői is ilyen kisebb- tartásának, a sztrájktörés sában költöztek a Fekete nagyobb vendéglök voltak. A meggátlásángk fontos színhe- Házba (Somogyi u. 20.); a legtöbbje mar nincs meg. új lyc lett. A sztrájk — köl- forradalom után 1919 máju­épület áll a helyükön; mégis csönös engedményekkel sában a korábbi honvédlak­érdemes őket fölidézni, sza- ugyan — győzelemmel vég- tanyába (Berlini — most mon tartani. Hiszen innen, ződött. Csikós Ferenc vcp- Moszkvai körút 16.), ahon­czekböl n füstös, sörszagú déglője lett egyébként 1903- nan a bukás után ismét tá­kocsmákból nőtt ki annyi vi- ban és 1904-ben az építő- vozniuk kelleti. 1920-ban szontagsagon keresztül a*; munkások szakegyletének költözött a Munkásotthon a mozgalom, amely immár hat- helyisége. kiskaszinóba (Maros u. 4.), minc esztendeje a hatalom- A Kossuth Lajos sugárút majd 1926 augusztusában a hoz segítette a magyar mun- 29. sz. alatti Takács-vendég- munkások filléreiből vásárolt kásosztályt. lőben 1906-ban a cipész- és Hét vezér u. 9. sz. házba. Ez Tegyünk képzeletben egy csizmadiamunkások szakegy- volt a fölszabadulásig a Mun­kis sétál Szegeden a mun- lete talált otthonra. A Kaivá- kasotthon. kásmozgnlom történelmi em- ria sor 4. sz. alatt, a mosta- De közben újból szerep ju­lékhelycinek meglálogatá- ni Szakmunkásképző Intézet tott a kocsmáknak. Már a •sóra. A Belvárosban az Aradi táján, állott Piár Adám ven- Kommunisták Magyarországi (ma Victor Hugó) u. 2—i. déglője a század elején. 1901. Pártjának ls vendéglői kü­sz. házban, Raimunn László február 11-én a szegedi sza- lönszobákban kellett szervez­vendéglójében volt 1897-ben hómunkások mondták itt ki kednie: a Zárda u. 7., majd a szabómunkások szegedi sztrájkjukat. Vezetőjük, Áb- a Maros u. 8. alatt, végül — szakegyletének helyisége. A rahém Mátyás (1868—1947) mint említettem — a Kos­Béla u. 3. sz. alatt Baross fölsorolta sérelmeiket és kö- suth Lajos sugárút 5. sz. vendeglő adott otthont 1897 veteléseiket. Ez a sztrájk is alatti akkori Alföldi szálló­elejétől 1901-ig a cipcszmun- részleges eredményt hozott, ban volt otthona. A Ma­kásoknak. Az Oskola u. 14. s az elért eredmény sem ma- gyarországi Építőmunkások alatt volt 1905 végén a Ma- radt tartós, mert a szabó- Országos Szövetségének he­gyarországi Építőmunkások munkásoknak csak mintegy a lyi csoportja a húszas-har­Országos Szövetségének he- fele (300 szabósegéd közül mincas években a Juhász lyi csoportja, a segédmunka- 160) volt szakegyleti tag, Gyula u. 10. sz. alatti sarok­sok helyisége. Ugyancsak az szervezett munkás. házban működött. 1929-ben Oskola utcaban. a 23. sz. alatt Pesti Vilmosnak a Taka- avatták föl a szegedi nyom­volt J903-ban a nyomdászok réktár és a Horváth Mihály dászok otthonát a Jósika u« otthona. utca sarkán, a mai gyógy- 21. sz. alatt. Nagy fontosságú esemény szertán helyén állott vendég- Kocsmákban húzódtak meg színhelye volt 1904. karácso- lője volt 1895 közepétől 1897 ismét a szociáldemokrata nyán a Fekete sas, ma Baj- elejéig a cipészek otthona, párt kerületi szervezetei is. csy-Zsilinszky u. 11. sz. alatt 1897. augusztus 8-án itt ala- Alsóvároson Koop János Sichermann József kávéháza, kult meg a vas- és fémműn- kocsmájában (Pálfy u. 25.), Itt tartotta a Magyarországi kasok szakegylete. A Vidra Fölsővároson Csányi Antal Szociáldemokrata Párt első u. 8. sz. házban működött vendéglőjében (Debreceni u. Csongrád megyei értekezle- igoö szeptemberétől a cipész- 18'C) volt a pártszervezet. tét Itt mondották ki a me- és csizmadiamunkások szak- Ebben a kettőben találkozott gyei partszervezet mcgalaki- egylete. A Szent István tér 8. József Attila először a mun­tását Csongrád megyén ki- alatt 1905 végén az építő- kásokkal mint tanítójuk, elő­viil a szomszédos megyék kö- munkások szövetségének adójuk. Espersit Jánosnak zeli városaiból, községeiből szakmunkáshelyisége 1905 dicsekedett el 1925. március is voltak itt küldöttek, így végén. Vőneki Mihály Dugó- 8-i levelében: „A héten elö­Makőról, Szabadkáról Zen- nics u. 37. alatti vendéglő- adást tartottam az alsóvárosi tárói. Gádorosról stb. A ha- jében alakult meg 1904. feb- vártszervezetben: A teknikai tározat külön hangsúlyozta a ruór 21-én a hajóácssegédek kultúra kezdetei címen, s földmunkásság helyzetével szakegylete. annyira , tetszett, hogy meg­kapcsolatos föladatokat. Amikor Hollós József (1876 hívtak felsővárosra, ahol A Korona (ma Hajnóczy) —1947) orvos az alkohol, a most szerdán: Szociális köl­ti. 1. sz. alatti vendéglő volt prostitúció és a tüdőbaj elle- tészet címen tartok előadást." 1906-ban az Élelmezésipari ni hazai küzdelem apostola A kocsmaszobák így váltak Munkások Országos Szövet- 1905 őszén Szegedre került, magasztos történelmi emlék­sége helyi csoportjának szék- megindította harcát itt ls az helyeinkké. helye. Bartucz Istvánnak, a ivési szokások és alkalmak Péter László Laudon, ma Mikszáth Kál Életmonológ „A hadifogság után telje- tartotta kezét, mégse sen új világot találtam ide- magasra emelni, haza. azok a cselédemberek, akik korábban az uraság környék kénye-kedvének ki szolgáltatva, gazdák Saját földön, saját igavonó jószággal dolgoztak, kisebb­nagyobb hozzáértéssel és si­kerrel. Gazdálkodást nem „„ T™„ , _ . ,,, tanultak, _amit^_uraságtól ^rSZ&SSSfc ellestek, az elavult ós kor­szerűtlen maradt. tudta valamire vinni akarják, te­hetségüket megőrizni. A nő­Régen az uraságból élt a ^ S^SfíLfe yoltak TSSSJS^JSSS. £ °sztály£ ötödig kora­lettek. _ 1„W„4U1. a" ban költöztek el szülei a cse­a S úi S^éoto ledházakbol. Gépészmérnök Au réL óL ÍÍTI7 O P lett. Másik nővérem fia a í n.^L ',PebCSOra' műszaki egyetemen tanul. \ Aztán az ölemet macerál­lrma-maior A cselpdhH- . , ...... , tam, költözzenek a major­ból! Fia katonatiszt, a kiseb. bik autószerelő. , Piszkálom őket, még a jóra is, csak a bátyámat nem tudtam máig „megagitálni". Azt hittem, a mamám megsínyli a városi életet, pedig dehogy. Három, szor eladták a házat nővé­foglalót fölvettek aztán összeborultak és sírtak, csivezetö-tanfolyamot. Azóta csieknál kilencen voltak, a ^zSinfltárT^lS nincs okom irigykedésre, gyerekek az uraságnál nem zac indllaK az egeszet" ­Cseléd-őseim leélték életű- kellettek, mint munkaerő, ket es az uraság határán legfeljebb acatolásra, egy kívül nem tudtak menni, keresetből az egynyolcad ki. ló cukrot sem tudták megho­zatni. Fertálypénzkor tizen­anyagilag tehetősebbek, sa­ját házzal, kerttel rendelkez. Gyerekkori álmom láttam nek, háztáji jószágállomány. megvalósíthatónak, elmen. nyal. Hol van a régi nyomor? tem motorszerelő tanulónak Emlékszek tisztán, négyes az akkor alakult nem- konyhán laktunk, két deka zeti vállalathoz. Mindig élesztőért öt kilométert gya­irigyeltem a postást, mert logoltunk. Mi még megvehet- rcméiT kerékpárján sokfelé járt, ta- tük a nyolcad kiló cukrot a Ián azért végeztem gépko- boltból, de Lázár Miska bá­Én ismerkedek a világgal. Első munkahelyem ötven egyben a honvédség e^'ik 22?"ÍL SÜSS? fillérért vonatra ültek ^ ültek, a vezetőként A politikának mg^gO^ gári alkalmazott gépkocsi­vitték a hatalmas garabolyokat. Buszra szállhattak volna kö­90 megfelelően építettük az or­szág déli határán az erődít­lyozására. 1955-ben autóbuszvezető . ^SS* éy<* koromban lettem a közlekedési válla- Sa­lainál, letettem az általános » iskola hetedik, nyolcadik ™fé T tostXLé Í5Í2Í n^mni válfJat^ Azelőtt égywer fiKÍ&£ fi? STíTvál Elégedetten élek. Szent Istvan teren tanyáz­háegedetten elet tunk a búzapiacon Csodái. — Miért? — kérdezem koztam a villamosra, hogy Legorombítottam őket. újra kezdődött a majori ház áru­lása, végül eljöttek. Nézek a messzi múltba; akkor mélyen elégedett le­hetek. Előre tekintek, a ki­használatlan lehetőségekre, kicsit keserül a szám. Jövőm még van, csakhogy eljárt rajtam az Idő és úgy érzem, a maximumot nem érhettem eL Inasnak huszonkét éves korban mehettem, aztán há­fillérbe került. Nagy pénzbe, zasság, gyerekek, követelő­zött a / család. Furcsa, hogy Molnár Józsefet. nem zörgött a kereke. A Olyan minimális szinten éltünk a cselédházakban, hogy egy-két ember törhe­tett ki onnan, de ahhoz nem­csak tehetség kellett, hanem pártfogó is. A legbutábbjai még mindig annál az álla­potnál tartanak, a felszaba még tanulnék, ha a lehető­ségeim engednék, elirányí­taná sorsomat valaki. A fia­talok egy része nem ilyen. Bennünk van törekvés, élni akarás, talán a nyomorúság­ból táplálkozik, amit láttunk, magunkkal hoztunk. Féle­lemből, hogy vissza ne csúszó szunk a mélységbe, ölünk­be hullott a jómód, nincs J lüányérzetük, megkapták szemléletük terü11 asztalkámat, töréke. szemleli tuk nyebbé tes^ őket A nehe_ zebb sorból indulók jobban élünk, ne legyél lába. Érdekes volt, az uradalmat, ahol él tek, nyomorogtak, valahogy ... , , , nem számítottak kizsákmá- tudnak verekedni az elettel, nyolónak. Szemükben a mint a kényelemben nevei­suszter volt a világ közepe, tek. dúlás csak a második gene- a legnagyobb hatalom. Az életem már elmegy elv rációnak hozott Igazi lehető- A K4njW.mi>rtaiI laktak ben a kerékvágásban^ !e­szüleim, testvéreim, a felsza- esek a lábamról, lakásom; badulás után is. A bátyám nyugdijam van, hétvégi tel­tia gépkocsivezető lett, de kem, kocsim, az a biztonság; hqgyan? Meddig könyörög- amit eddig elértem. A célom: tem, hogy behozzam a gyere, több legyen a család, ez ket, velünk lakott és tanul- egyetlen lehetséges menekü­hatott. A bátyám azt hiszi, hogy városban éhenhal. Két gyerekem előtt a tár­sadalmi lehelőség 6zinte kőr­séget. A sofőrség óriási elő. relépés, a magamfajták kö­zül csak egyedül vagyok, pe dig lehettünk a Károlyi majorban húszan hasonló korúak. Szétdúrták a majort, épít. kezteik, saját házra törtek. Legtöbben a vízügyi igazga lóságtól élnek, ennyi a sor­suk. Akik a múltban sem ismerték fel a lehetőséget, most is nehezen mozognak. olyan mélyről indultak, annyi ^tlan, produkálniuk kell, ha sötétségből, hogy csak a má­sodik generáció juthat kö­zépszintre. A Percsorai ma­jor kanászszámadója szerette volna fiát taníttatni. Kereszt­apja erdőkerülő volt, támo­gatta, maga mellé vette, de a felszabadulásig nem lép­hetett előre, pedig egészen kisgyerek korától hóna alatt lésl forma a grófi örökség­ből, a mindennapi tisztesség megtartása. Adott rá a le­hetőség. Sz. Lakács Imre Téglagyár rekonstrukciója A Közép-dunántúli Tégla- A felújítás elsősorban a és Cserépipari Vállalat ba- selejtet csökkenti. A felújí­konyszentlászlói téglagyárá- tott gyárban naponta két ban befejeződött a rekonst- műszakban 100—110 ezertég­rukció. lát gyártanak. (MTI). mán u. 7. sz. házában levő vendéglőjében alakult meg 1903-ban a Vas- és Fémmun­kások Szövetségének helyi csoportja. 1904-ben a vasúti munkások szervezkedtek itt, 1905-ben pedig a textilmun­kások szövetségének szegedi csoportja tartotta alakuló ülését. t Szemben vele, a 8. sz. ház­ban, Meszes István vendéglő­jének kerthelyiségében ala­kult meg 1897. július 4-én a szegedi kötélgyártó segédek szakegylete. Ez volt az első munkásszervezet, amely Sze­geden nagyipari munkásokat, főként a kenderfonógyár dol­gozóit tömörítette. A Valéria (ma Bartók) tér 1. sz. ház. Körösi Mór asz­talosmester háza adott he­lyet 1901-ben a szabómunká­sok sztrájkját szervező bi­zottság irodájának. Ugyanitt az 5. sz. ház. Koczkás Dénes egykori szabósegéd vendég­lője volt ekkor már a szabó­munkások szakegyletének otthona. A Kossuth Lajos sugárút 5. sz. alatt volt Zombori And­rás, majd Búza István ven­rieiője a múlt század végén. Ez volt 1891-től 1895 közepé­ig a cipész- és csizmadiase­gédek szakegyletének helyi­Siklós János: Az áldozat ahol sikkasztottam. A nyakamban van három- — A kihallgatás elmarad — szólt csendes ezer forint adósság, férjem bűnöző, a rendőrség hangon a rendőrtiszt. foglya... Nincs otthonom, nyugalmam... és Tágra nyílt szemmel, csudálkozó tekintettel nincs kenyerem. Ha a vállalat följelent, meg-f néztem rá. Akaratlanul kérdeztem: hurcolnak engem is. A munkakönyvembe be- _ Akkor meg miért idéztek be? írják a fegyelmi elbocsátást, s ez kísérne min- _ Azért hogy közöljem magával, a rendőr­3. Hozzám jött. Leült az ágyam szélére. Be­szélt, de nem emlékszem, hogy miről, az­után kiment a dolgára, de előzőleg a kezembe nyomta a poharat: — Idd meg! Utána Igyál rumot. Mindjárt jövök én is. Megittam a fehér pépet. Keserű volt, meg­borzongtam tőle. A rum jólesett. Nyugodtan fe­küdtem. Jókedvűen vártam a hatást. Valószínű, elaludtam. Kínzó gyomorgörcsre ébredtem, mez­telen hasamon vörhenyeges foltokat láttam. Bo­csánat, ezt már szóban elmondtam. Az orvosok keresték a kabátomat, táskámat... de nem találták meg. Férjem ellopta, és a zá­logházba vitte. Azóta nem jelentkezett, nem tu­dok felőle semmit. Valószínűleg már letartóztat­ták. Amiért nem vallottam? önt cz érdekli első­denüvé. Nincs kiút. Az emberek gonoszak. A bajban levőtől el­fordulnak, rúgnak rajta... láttam. Nálunk lát­tam az egyik osztályvezetőt, amíg ott volt, kö­rüludvarolták, s amikor a szerencsétlent el­küldték, mindenki elfordult tőle. Még a legbi­zalmasabb embere is. Mit várhatok én? Mit remélhetek ilyen viha­ros és szégyenteljes múlt után? Nem okolok senkit. Csak önmagamat. Buta, üres önmaga­mat. Ez u vallomás elég alapos lesz a kihallgatási jegyzőkönyv elkészítéséhez. De talán már nem is szükséges az a jegyzőkönyv. A halottakon úgysem segít. Elpusztítom magam. Harmadnap beidéztek a kapitányságra. Meg­tudtam, hogy eltűnt férjemet a rendőrság elő­zetes letartóztatásba helyezte. Féltem a kihall­gatástól, mert újra elmondatják velem, apró részletességgel mindazt, amit szeretnék örökre elfelejteni. Bátorságot és nyugalmat erőltettem magamra, elhatároztam, hogy logikusan és pon­tosan válaszolok mindenre. Nem várakoztattak. Űjra ahhoz a rendőrtiszt­hez kerültem, akinek a kérésére leírtam a tör­sefrban? Nekem nincsen más választásom. Tönkretette .ténteket. Udvariasan fogadott, es hellyel kínált, eletemet, miért vonszoljam, mit remélhetek megláttam az íróasztalán a levelemet., leeszíve­meg? Tíz napja elhagytam « munkahelyemet, sebben visszavettem volna, hogy eltépjem. ség beszünteti a nyomozást. — Na, de... nem értem ... — A férje vallomása és a maga levele alap­ján. — A férjem? — Annak egy-másfél esztendő alighanem ki­jár! — Elmehetek? — Igen. Elköszöntem, és talán még üresebbnek érez­tem magamat, mint amikor beléptem a rend­őrliszt szobájába. Céltalanul járkáltam a város­ban, nem akartam hazamenni. A déli harang­szó már a ligetben ért. Ültem a jó napfényben, s éreztem, hogy megkordul a gyomrom. Még nem ettem semmit. Lopva oldalt pill/intottam, mert azt hittem, ezt a hangos korgást meghallotta a mellettem ülő, idősebb férfi. Észrevette, hogy ránézek, ós félreértette, mert szólt, majd bemutatkozott. Ér­dekesen beszélt mindenféle témáról, de én alig-alig felelgettem. Meghívott a közeli étte­rembe, s erősítgette, hogy nagyon örülne, ha vele ebédelnék. Nem kérettem magam, szótla­nul lépkedtem mellette, ő meg az ételek kü­lönbözőségéről és finomságáról beszélt... (Vége.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents