Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

Szerda, 1975. április 30. Társadalmi munkából lakásépítési alap A pénzügyminiszter, más, illetékes miniszterekkel együttes rendeletet adott ki, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok a társadalmi munka ellenértékéből külön alapot létesítsenek dolgozóik lakásépítésének támogatására. Az alap céljaira munkakörön belül, vagy azon kívül egyaránt végezhetnek munkarend szerinti időn túl olyan társadalmi munkát a dolgozók, amiért munkabér számfejthető. Mindenképpen termelő, szolgáltató vagy olyan fizikai munkákról van szó, mint a tereprendezés, hulladékgyűjtés, vagonkirakás, takarítás. Az irodai dolgozók is ilyen feladatok végzésével vehetnek részt a társadalmi munkában. A külön kezelt alapból vissza nem térítendő támogatást, vagy kölcsönt egyaránt nyújthat a vállalat a dolgozók lakásépítkezéseihez. A kölcsön kamatmentes. Könyvutca, író-olvasó találkozó Az ünnepi könyvhét idei programja Az idén Szegeden rendezik meg az ünnepi könyvhét megyei megnyitóját. A május 31-e és június 7-e közötti programsorozat a Kárász utcán felállított könyvpavilonok megnyitásával kezdődik. Az idén a könyvutcában nemcsak vásárolni lehet és dedikáltatni a könyveket, hanem különböző irodalmi színpadok, zenekarok is fellépnek, a régi olasz vásári komédiák mintájára egész héten fiatalok, szavalók, színjátszók szórakoztatják a közönséget. A május 31-i, művészek lesznek az est vendégei. Az ünnepi könyvhét programjáról tegnap, kedden délelőtt tárgyaltak a könyvtárosok, könyvterjesztők, társadalmi szervezetek képviselői, a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő megyei könyvbarát bizottság tagjai. A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy az író-olvasó találkozókon kívül az idén több rendhagyó irodalomóra lesz, az írók és a költők üzemeket, iskolákat látogatnak meg, szombat délelőtti megnyitó több gyermekrendezvényt, unnepseg után, este, a Ju- valamin! könyvkiállítást és hász Gyula művelődési központban rendezik meg a könyvhét első irodalmi estjét. A Szépirodalmi Könyvkiadó, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a Somogyi-könyvtár közös rendezésében a Szépirodalmi Figyelő című esten vehetnek részt az érdeklődők. Vargha Balázs, Simon István, Csukás István, Mocsár Gábor és Katkó István írók, valamint budapesti Varga Nándor Lajos kiállítását is tervezik. A budapesti, valamint a Szegeden és a megyében élő írók elsősorban a városokban, ipari üzemekben és iskolákban találkoznak az idén olvasóikkal. Közülük Palotai Boris Makóra, Szakonyi Károly Vásárhelyre, illetve Csongrádra látogat. Ugyancsak Vásárhelyen rendezik majd meg a zentai írók estjét, ök, valamint szerb írók, költők és Zaj és bírságok Lele András (Oskola utca zaj az egész városban. Olva18.) levelében lapunk ápri- sónk szerint végre ellenőrizlis 18-i számában megjelent nl kellene azt is — a sebesírásunkra hivatkozik, amely ségkorlátozások betartásához arról szól, hogyan kívánják hasonlóan —, hogy a gépjára zajokat zöldövezettel csök- művek túllépik-e a megenkenteni. Olvasónk még jó gedett zajszintet. Ha igen, néhány hasonló, a környe- ugyanúgy be kellene vonni zeti ártalmakkal, köztük a a rendszámtáblákat, mintha zajokkal, s azok csökkentésével foglalkozó írásra, közleményre hivatkozik, hozzátéve, hogy ezek a gyakorlatban egyelőre még nemigen érvényesülnek. A rossz kipufogórendszerek miatt nagy a például a fékberendezés rossz, csak akkor visszaadni, ha a tulajdonos megjavíttatta a kipufogórendszert. Íme, tolmácsoljuk olvasónk kérését és javaslatát, reméljük, meghallgatásra talál. Köszönet Leesik, nem esik? Vári Miklosné (Juhász Gyula utca 35.) kéri, tolmácsoljuk köszönetét annak az ismeretlennek, aki a József Attila sugárúti postahivatalban elveszített száz forintját megtalálta, és becsületesen átadta a postatisztviselőnek. Ezzel a kérdéssel kezdi levelét Molnár Zsigmondné, a Bécsi körútról, aki a játszóterek állapotát teszi szóvá. „Kisfiammal sűrűn járunk hintázni, csakúgy, mint más kisgyerekkel. Valamennyi játszótéren szomorúan taVálaszol az illetékes Április 18-i lapunkban Villamosjegy címmel irtunk arról, hogy ünnepnapokon, reggel a Széchenyi téren nem tudnak villamosjegyhez jutni a vidékiek. Írásunkra dr. Várhalmi Károly, a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatója válaszolt. Levelében leírja, hogy a Széchenyi teren a tanács nem engedélyezi a jegyárusító pavilon felállítását, a boltok és a dohányárudák pedig a kifogásolt időpontban nincsenek nyitva. Próbálkoztak már a Boszorkánykonyhával is vagy a Virág cukrászdában, de ott sem vállalják a jegyárusítást. Sőt, a posta sem engedélyezi a hírlapárusítónál a jegyárusítást. A válaszlevél azzal zárul, hogy a vállalat mindent igyekszik megtenni azért, hogy a lehető legjobb megoldást megtalálja. Ehhez viszont feltennénk i egy kérdést: vajon a hírlapárus pavilonban — például a Széchenyi téren — miért nem lehet engedélyezni a jegyárusítást, hiszen az volna a legkézenfekvőbb tnegoldás, nem a Boszorkánykonyha. Aligha hihető, hogy ez rontaná a posta üzletét. Sőt! Szabó János utcából érdekes javaslattal fordult hozzánk: hogyan lehetne esetleg a szegedi tévé-elöfizetöknek is biztosítani azt, hogy nézhessék a második programot. Levelét eljuttattuk a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságának, ahonnan Neuburger Béla igazgatóhelyettes válaszolt olvasónknak. Mivel a válasz közérdeklődésre tarthat számot, röviden ismertetjük. Olvasónk javaslata szerint a pécsi adóról vehetné át a szegedi relé a második műsor programját. Az igazgatóság válasza szerint ez műszakilag megoldható lenne, de a Szeged körzetében végzett mérések szerint a pécsi adó térerőssége a környéken mar nem elegendő a megfelelő minőség biztosításához. Emellett a városban működő 20 wattos adó csak a belvárosi részben árnyékolt körzetek vételi lehetőségének javítására szolgál, s az egész város besugárzása már nagyobb adóteljesítményt igényelne. Emiatt olvasónk javaslatát a posta nem tartja megvalósíthatónak. Egyelőre tehát várnunk kell addig, amíg a szentesi nagy teljepasztalom, hogy leszakadt, piszkos hinták várják az apróságokat. A kisgyerekeknek kedvencük a hinta, de egyszerűen nem lehet ráültetni őket, mert a piszok még téli álmát alussza a már zöldellő parkokban. Gyakori a leszakadt hinta is, ami sérülést okozhat a játszadozó gyermekeknek. Sok helyen a csavarok ki vannak lazulva, azt kell lesni, mikor esik le. Télen, amikor nem hintáznak, le kellene szerelni, és tavasszal újrafestve, ismét kitenni. S az is jó lenne, ha gyakrabban végeznének karbantartást, s nem kellene a sok rossz hinta miatt — például, ha az óvodások éppen kint játszanak — sokat várni a türelmetlen gyermekkel, mire ő is sorra kerülhet." irodalomtörténészek lesznek a vendégek a deszki irodalmi esten is. Szegeden Jancsó Miklósemlékünnepély Jancsó Miklósnak, a Szegedi Orvostudományi Egyetem nénény éve elhunyt világhírű professzorának emlékére rendszeresen rendeznek emlékünnepélyt az intézményben. A Kossuth-dijas professzor tiszteletére alapították. a Jancsó Miklós-ema könyvhét ün- 1 lékérmet is, amelyet az ornepi megnyitója után a Szépirodalmi Figyelő című irodalmi est vendégei dedikálnak a könyvutcában. A könyvhéten ide látogat Jókai Anna, Bede Anna és Szakonyi Károly. vosegyetem egy-egy kiváló kutatójának ítélnek oda. A tegnap, kedden délután megrendezett emlékünnepség előtt a gyógyszertani intézetben megkoszorúzták a Jancsó Miklós-emléktáblát, majd a szemészeti klinikán dr. Berencsi György általános rektorhelyettes elnökletével nyilvános, rendes ülést tartott az egyetem tanácsa. A tudományos bizottság javaslatára ezúttal dr. Huszák István égyetemi tanárnak ítélték oda az emlékérmet, amelyet a díszdiplomával együtt dr. Berencsi György adott át a professzornak. Dr. Huszák István az emlékünnepségen tartotta meg tudományos kutatási eredményeit ismertető előadását Az ÉDOSZ „Szeged jubileumi műsora PP Körülbelül húsz évvel ezelőttre tehető az az időszak a magyar néptáncmozgalom történetében, amikor a spontán, közös éneklés és tánc alkalmai mellett egyre többen törekedtek a folklór tudatos megőrzésére — színpadi bemutatásával is. Sorra fedezték fel azokat a színpadi lehetőségeket amelyek a hagyományok továbbfejlesztésére is alkalmasak. Megtalálták a megoldást hogyan lehet művészi színvonalú előadásokkal széles közönség előtt ismertetni és megszerettetni a népizeneés tánckultúrát. Ebben az időszakban, s néptáncmozgalom országos fellendülésekor alakult meg az ÉDOSZ „Szeged"-táncegyüttes is. A város élelmiszeripari üzemeinek műkedvelő csoportjai fogtak össze, 1955-től éveken át szép eredményeket értek el, országos nevet és rangot vívtak ki maguknak. A megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő mai együttes természetesen nem hasonlítható össze a hajdanival, sem összetétele, sem előadói stílusa és színvonala alapján. Három éve ugyanis Nagy Albert és Zsoldos Ildikó vezetésével teljesen újjászerveződött a csoport, olyan időszakban, amikor a néptáncmozgalom újabb országos népszerűségének tanúi lehetünk. A szakszervezet, a megyei és a városi tanács anyagi támogatásával indulhatott az átfogó szervezömunka. Az együttes vezetői nem sajnálták a fáradságot, sorra járták az iskolákat, iparitanuló-intézeteket. Gyerekeket kerestek, akikkel meg lehet szerettetni és tanítani a táncot. Pillanatnyilag több mint 200 tagja van együttesüknek. Ezt igazolta fényes sikerük a keddi jubileumi műsoron. Az együttes két bemutatót is tartott, délután és este. Kétrészes, változatos, tánc-, zene- és énekszámokból felépített programjukat olyan színvonalon sikerült előadniuk, amely becsületére válna bármelyik országos hírű-rangú amatőr együttesnek. Az előadáson nemcsak a felnőttcsoport, hanem a legkisebbek, a 6—10 évesek, Néhány héttel ezelőtt sítményú UHF-adó megkezEgyed Károly olvasónk a di működését. A kortárs szegedi képzőművészet terme Három évvel ezelőtt országosan is úttörő kezdeményezésként született meg a Móra Ferenc Múzeumban -a Szegedi Galéria kortárs képzőművészetet bemutató állandó kiállítása. Sok ezren látták az elmúlt három évben a szegedi képzőművészetről keresztmetszetet nyújtó kiállítást. VasárnápDinnyés Éva, Fontos Sándor, Hemmert János, Kalmár Márton, Kopasz Márta, Kováts Margit, László Anna, T. Nagy Irén, Novak András, Papp György, Pataki Ferenc, Pintér József, Cs. Pataj Mihály, Stéhlik János, Szabó Miklós, Szathmáry Gyöngyi, Szűcs Árpád, Veres Mihály, Vincze Andtól új anyagot tekinthetnek -rás, Vinkler László, Zoltánmeg az érdeklődők. Húszon- fi István és Zombori László öt élő szegedi képzőművész az utóbbi években készült egy-egy alkotása látható a művein jelzésekként nyomon kis terem bensőseges kiállí- követhetők a kortárs szegedi tásán. A kiállító művészek: képzőművészét értékei, fejCsizmadia Kálmán, Dér lődési tendenciái, útkereseI&tván, Dorogi Imre, H. sei, Somogyi Karolyné felvétele Tápéi ugrős és frisses valamint a középső csoport, a felső tagozatosok is szerepeltek. Bemutatóik alapján nyilvánvaló, hogy az együttes tökéletesen megoldotta az utánpótlás gondját. A kicsik — közülük is Kovács Zoltán és Pádár Tímea bájos kettőse — nagy közönségsikerén túl az is figyelemre méltó, hogy máris elsajátították a mozgás- és táncművészet alapjait. A középső és a felnőttcsoport tagjai gyakran együtt szerepelnek, így a jubileumi bemutatón is. A színpadon egységes, felkészült, megfelelő technikai tudású és színvonalas előadói stílusú együttest láttunk. A mindössze három éve együtt dolgozó táncosok legfőbb erényei: a pontosság, a fegyelmezettség és a tánc technikai biztonság. Nyilvánvalóan ezek tették lehetővé, hogy programjukba olyan nehéz, kiforrott együttes munkát feltételező, improvizációs jellegű számofrisses című koreográfiái. Ezekben bizonyították, hogy a fegyelmezettséggel és a mozgás - biztonságával olyan hatást képesek kelteni a nézőkben, mintha táncuk akkor, a színpadon születne. További, nagy sikerű számaik, mint a Szatmárökörítói fergeteges, a Rábaközi és a Nagybáródi táncok bemutatásával viszont arra mutattak példát, hogyan szolgálja a pontosság, helyenként a virtuóz tánctudás a folklórhoz való húséget, és a jő színpadi előadást egyszerre. A jubiléyrm műsorban vendég népművészek is közreműködtek: Csombor Endre, Kardos István, Karsai Zsigmond közös tánca •a fiatalokkal nagy sikert aratott. A zenei vezető V/eninger Richárd volt, a zenekart Nagy Ágnes, Szurdi Zsolt, illetve a sándorfalvi citerásokat Budai Sándor vezette. A jelmeztervező: Sárváry Katalin, a műsort az együttes művészeti vezetői: Nagy Alkat is beiktassanak, mint bert és Zsoidos Ildikó éllíTímár Sándor Széki lakodal- tották össze, mas, vagy Tápéi ugrós és S. E. A közúti közlekedésről A Belügyminisztérium tájékoztatója Hárommillió gépkocsi — negyedévben szokott felszokebből mintegy másfél millió nl a balesetek száma, autó külföldi rendszámmal Ladvánszky Károly rendőr — közlekedett tavaly orszá- vezérőrnagy, főcsoportfőnökgunk úthálózatán. A koráb- helyettes közölte ezeket az biaknál jóval nagyobb forgalomban több mint 20 ezer személyi sérülés történt, s 1353 ember meghalt a közúti közlekedési balesetek miatt. Hasonlóképpen aggasztó az az adat is, hogy az idei esztendő első negyedévében tovább romlott a közlekedésbiztonság: 1974 azonos időszakához képest 48-cal (24,1 százalékkal) több halált okozó baleset történt, és ennek következtében 59-cel többen vesztették életüket január— márciusban, rmnt tavaly, az első hérom hónapban, holott — sokéves tapasztalat szerint — a második es a harmadik adatokat kedden a közúti közlekedés biztonságáról tartott sajtótájékoztatón, a Belügyminisztérium központi klubjában. Dr. Tőzsér István, a KPM autóközlekedési főosztályának vezetője a sajtóértekezleten bejelentette, hogy 800 ezer példányban közreadták az 1976. január elsején életbe lépő új KRESZ jogszabály szövegét. Egy-másfél hónapon belül megjelenik a jármüvek üzembehelyezéséről és üzembentartásáról szóló KPM-rendelet. Ugyancsak ilyen jogszabály várható a forgalomtechnikáról és a forgalomszabályozásról. i