Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

4 Csütörtök, 1975. április 17, Huszonöt éves a KISZ központi művészegyüttes san kapcsolódik az ifjúsági mozgalom felszabadulás utá­ni történetéhez. Nemcsak a népi dalkincset dolgozta fel a KISZ központi művész­A magyar kommunista M- lönböző területeit. Szimfóni­júsági mozgalomnak 1950- kus zenekaruk, kamarazene­ben alakult meg központi karuk, kórusaik és szólis­művészegyüttese. Zenekarai- táik itthon és külföldön a ban, kórusaiban, tánckarai- klasszikus zene művelésében ban és más művészeti cso- és terjesztésében értek el együttesének énekkara, ha portjaiban közel 600 fiatal kiemelkedő eredményeket. A nem más népek dalait is. részesül művészeti nevelés- bemutatásra kerülő művek Jelenleg nyolc csoportban, ben és folytat rendszeres jelentős részét az együttes dolgoznak. A központi ének­ilyen irányú tevékenységét számára alkották a legkivá- kar önálló előadásokat is tízévestől harmincéves ko- lóbb zeneszerzők és koreog. tart, számtalan rádiófelvétel rig. Tíz-tizenöt éven át fog- ráfusok. Az együttes vitrin- és öt hanglemez készült mű­j.i össze a művészetkedve- jeiben őrzik a hazai és kül- sorukról. Á hetventagú tánc­16 fiatalok népes táborát a földi kitüntetéseket, nem- kar az alakulás óta dolgo­KISZ központi művészegyüt- zetközj versenyek előkelő zik, fontos célja a népi tcse. Huszonkét művészeti helyezéseinek trófeáit, a ma- tánchagyomány ápolása, kor­csoportban alakítják, fejlesz- gyar és nemzetközi sajtó el- szerű színpadi megfogalma­tik a fiatalok művészeti ér- ismerő kritikáit, és dicseked- zása, más népek táncainak deklődését. és tehetségét. En- hétnek a rádió- és televízió- tolmácsolása és az Ifjúság nek megfelelően a gyermek- szereplések, filmfelvételek életét megelevenítő cselek­kortól a felnőtt évjáratokig és hanglemezek sokaságá- ményes táncok megalkotása, folyamatos és egységes ne- val. önálló programmal szerepel­velésre nyílik lehetőség. Huszonöt éve az együttes tek több európai, amerikai megőrizve az együttes ifjú- alakulásakor énekkar, tánc- és ázsiai televízió műsorá­sági jellegét kar és szimfonikus zenekar ban. Az Egyetemi Énekkar Az elmúlt negyed század- működött, s fellépéseik a a KISZ megalakulásakor, ban n KISZ központi mű- mai számnak mintegy har- 1957 márciusában született, vészegyüttes sok ezer hazai mincad részét tették ki. A Tagjai felsőfokú oktatási in­fellépés mellett szívesen lá- megnövekedett igényeket a tézmények hallgatói, akik a tott vendég volt a határain- két vegyeskórus, a KISZ- fennállás óta több mint hét­kon túl is Járt többek kö- és úttörő tánc-kar, irodalmi száz művet mutattak be. A zMt Angliában és Algéria- színpad, szólistacsoport, ka- legtehetségesebb fiatal nép­ban, Japánban és Kanadá- marazenekar, fúvószenekar zenészeket a Rajkózenekar ban, Lengyelországban és a és a Rajkózenekar elégíti gyűjti egybe. Műsorukon Szovjetunióban, az USA- ki Az együttes a művészeti magyar népzenei müvek, a ban és Mongóliában. Az el- műhely szerepét is betölti, cigányfolklór és a magyar műit évben több mint ki- Több mint 150 azoknak a népi műdalkincs-hagyomány lencszázszor léptek fel, mű- műveknek a száma, amelyek legértékesebb darabjai sze­soraik egyötöd része kül- az együttes kezdeményezésé- repelnek. Fennállása óta a földi vendégszereplés volt. re születtek. Ezek egy része Rajkózenékar bejárva a vilá­Az együttes műsorai felölelik a munkásmozgalom fórra- got, több mint 12 ezer elő­a magyar népművészet, a dal mi hagyományait eleve- adást tartott zene, az ének és a tánc kü- nitlk fel, más része szoro- Az irodalmi színpad tizen­••••^••••••^••••^••••i öt éves múltra tekint visz­sza. önálló produkcióival rendszeresen szerepel or­szágjáró turnékon. Az Üttö­rőegyüttes 1953-ban alakult. Tánckarának nyolcvan tag­ja négy korcsoportban dol­gozik. Magyar népi gyer­mekjátékok, néptáncok, más népek táncai, a gyermekéle­tet bemutató táncképek, táncjátékok szerepelnek mű­soraikon. Szólistacsoportjuk énekes és hangszeres szólis­tákat toboroz, irodalmi cso­portjuk dokumentumműso­rokat, gyermekmusicalt és más színpadi előadásokat produkál. Tizenöt alkalom­mal jártak külföldön a Szov­jetuniótól Párizsig. A kama­razenekar az együttes egyik alapító csoportja, az Üj Ze­nei Stúdió klubszerű keretei kőzött bemutatási és kísér­leti műhely. Legfiatalabb csoportjuk az „Ifjú Gárda" fúvószenekar, mely három éve, 1972-ben alakult, s máris sok sikeres térzene­és hangversenymüsor fűző­dik nevéhez. Hálózatban... A Szeged környéki közsé- otthonait égisze alá tessékel­geknek a megyeközponthoz ték! S a megnövekedett fel­csatlakozása nemcsak a köz- adatokhoz képest egyáltalán Igazgatásban hozott váltó- nem javultak személyi és zást. Módosult a közműve- tárgyi feltételei; félő, hogy lődési Intézmények, a müve- ez saját tevékenysége rová­lődésl otthonok helyzete ls. sára megy. Hamarosan megmutatkozott, Az újszegedl központ ha­ha a megváltozott körül- lózatába tartozó művelődési mények adta lehetőségeket házak jobbára elhanyagoltak, ügyesen kamatoztatják, könnyebb a művelődési há­zak Igazgatóinak dolga, vál­tozatosabb a községek kultu­rális élete. korszerűtlenek, sok helyütt víz sincs bent. S a Novem­ber 7. örökségét még csak terheli, hogy nem egyben lakók vannak. A Szeged vá­Mi is okozta ezelőtt a leg- rosi tanács művelődési osz­lóbb gondot? Könnyű a vá­lasz: a megoldatlan személyi és tárgyi feltételek, a szűkös anyagi adottságok. A Sze­gedhez csatlakozással a köz­ségi művelődési otthonok af­féle mentort kaptak a No­%vomber 7. Művelődési Köz­pont „személyében". Tevé­kenységüket ugyanis Újsze­geden fogják össze, Itt koor­dinálják a programokat, ide futnak be a legkülönfélébb észrevételek, javaslatok, s ha valahol szorít a cipő, In­nen várhatnak segítségek Ahogy Halmai Béláné, a No­vember 7. Igazgatónője el­mondta, a népművelők élnek a lehetőséggel, gyakran meg­keresik, szakmai tanácsokat kérnek. Segít az újszegedi központ azzal is, hogy sike­res rendezvényei — műsoros estjei, kiállításul — közül so­kat felajánl számukra, így jutott el Keres Emil előadó­estje Dorozsmára, s találkoz­hattak Gárdos Miklóssal a mihálytelekiek. A „Közelebb a tűzhöz..mondás a pénzügyekben is érvényesül. A November 7. egy-egy na­gyobb szabású programjának bevételéből jut Tápéra, Al­győre, vagy a csatolt közsé­gek bármelyikének művelő­dési házába. Milyen formá­ban? Berendezési tárgyak vásárlásával, a ráfizetéses műsorok, előadások okozta deficit kiegyenlítésével, vagy akár apró-cseprő ügyek or­voslásával. Ez utóbbiból van elég. Mert az elpiszkolódott termek festésétől, szeméttá­rolók építéséig — csak né­hány a példák közül — mindenre Újszegeden kell megoldást találni. Ugyancsak megsokszorozódtak a Novem­ber 7. nehézségei, mióta a tályán ismerik a gondokat, a szőregi művelődési házat most újítják fel, bizonyára sor kerül a többi elavult épületre is. Az újszegedi művelődési központ nehézsé­gei ugyanígy megoldást sür­getnek; gyengén táplált tűz­nél aligha lehet melegedni. L. Zs. Március időjárási mérlege Az elmúlt március szeszé- 30-lg tartott, ekkor az ország nyugati és északi területein lyes, sok tekintetben rendel- keleti részén átmenetileg a több volt a márciusban szo­lenes időjárást hozott. Az beáramlott szubtrópusi lég- kásosnál, különösen bő csa­elsö három hét, különösen tömegek hatására igen je- padékot kapott az Északi­pedig az 5—13. közötti idő- lentős hőmérséklét-emelke- Középhegység területe, ahol szak az évszakhoz képest na- dést észleltek, ezt azonban helyenként a sok évi átlag gyon meleg volt, a verőié- április első napjaiban újabb kétszerese esett le. Ezzel nyes napokon az ország nagy erős lehűlés követte. szemben az ország középső részén 20—24 fokos felmele- A hőmérséklet havi közép- és déli részei mérsékelten gedéseket ls mértek. 13—17-e értékel a hónap első felének szárazak maradtak, itt a között az időjárás csapadé- szokatlanul enyhe időjárása normálértéknek mindössze kosra fordult, de még min- miatt, országszerte 2—3 fok- fele-háromnegyede hullott. kai meghaladták a sok évi Szeged és a Dél-Alföld átlagot. A lehullott csapadék Időjárási adatait a mellékelt mennyisége az ország észak- táblázatok tartalmazzák. dig eléggé enyhe maradt. Főként az ország északnyu­gati részein és az Észukl-Kö­zéphegység körzetében hul­lottak ekkor kiadós csők. Az időjárás valóságos tré­fája volt azután az a kelle- középhőmérséklet 9,1" mellen fordulat, amely ép- *ok évi átlag pen a csillagászati tavasz legmelegebb kezdetén, március 21-én ál­lott be. Az Észak- és Kelet­Európát már a hónap első felében elárasztó Igen hideg sarki légtömegek 21-én tör­tek be a Kárpát-medencébe, SZEGED —7°, 1-én és viharos szél kíséretében Kiélek erős lehűléssel egy hétre 2Í-Ü-T visszatért a tél Bácsalmás Kiskunhalas Kiskunfélegyháza Az ország Szeged nagy részén hózáporok, he­Makó 6,3° napsütés 145 óra 23°, 31-én sok évi átlag 143 óra csapadék­sok évi legtöbb csapadék összeg átlag 1 nap alatt 24 mm 38 mm 7 mm, 28-án 30 mm 33 mm 8 mm, 16-án 21 mm 36 mm 6 mm, 28-án 29 mm 36 mm 8 mm, 14-én 31 mm 33 mm 14 mm, 16-án 28 mm 38 mm 5 mm, 14-én 30 mm 35 mm 6 mm, 24-én 26 mm 38 mm 5 mm, 24-én 27 mm 35 mm 7 mm, 31-én lyenként kiadós havazások Mezőhegyes voltak. Szegeden 22-én 3 Oroshaza mm-es csapadék hullott S Az elmúIt március közép- lott csapadék mennyisége a rövid jdore osszefuggo hole- hőmérséklete városunkban sok évi átlag 70-90 százalé­2,8 fokkal haladta meg a ka között váltakozott, sok évi átlagot, s a Dél-Al­pel alakult ld a város hatá­rában. Ez. az évszakhoz képest földön mérsékelt csapadék­kellemetlenül hideg időjárás hiány mutatkozott, a lehul­Dr. Péczely György egyetemi tanár Rendelet a muzeális emlékek védelméről A földben, a vizek med- bejelentés alapján köteles a rében vagy máshol rejlő, il- kijelölt múzeumot azonnal letőleg az onnan előkerülő értesíteni, valamint a tárgy muzeális vagy műemléki ér- és a lelőhely további őrzé­lékű tárgyak az állam tulaj- séről gondoskodni. A múze­donát képezik — hangsú- um feladata a lelőhelyet, va­lyozza a Magyar Népköztár- lamint az előkerült muzeális saság Elnöki Tanácsának a tárgyat haladéktalanul meg­muzeális emlékek védelmé- vizsgálni, és a munka foly­ről szóló törvényerejű ren- tatásának feltételeiről írás­delete. Ennek értelmében ha ban nyilatkozni. A törvény­építkezésnél, földmunka vég- erejű rendelet leszögezi: ha zésénél, bányászati tevékeny- a munka a lelőhelyet, ille­ség közben, vízi munka so- tőleg az előkerült muzeális rán, vagy más ok következ- tárgyat nem veszélyezteti, a tében muzeális tárgy kerül múzeum által megállapított elő, a felfedező (a munka feltételek szerint nyomban felelős vezetője) köteles a le- folytatható, a lelőhely ve­lőhelyen folyó munkát azon- szélyeztetése nélkül azonban nal abbahagyni, és leletét még részleges tevékenység haladéktalanul bejelenteni a sem végezhető. Ilyen esetben legközelebbi művelődésügyi a munka jellege szerint ille­szervnél. Ugyancsak a mun- tékes elsőfokú hatóság köte­kavezetőre hárul a tárgy őr- les legfeljebb 30 napra fel­zéséről történő átmeneti gon- függeszteni, és azt csak a doskodás is. múzeum egyetértésével kl­A lelethez legközelebbi adott engedélye alapján le­művelődésügyi intézmény a bet folytatni. Több lesz a falburkoló csempe A Zalaegerszegi Kerámia­és Cserépkályhagyár tovább bővíti Tófej községben mű­ködő . kerámiagyárát. A több mint harmincmillió forintos beruházás a lakásépítési program megvalósítását se­gíti. A tófeji kerámiagyár­ban a diszkerámiákon kívül évenként 600 000 négyzetmé­ter falburkoló csempét is előállítanak. A folyamatban levő bővítéssel, amelyet eb­ben az évben befejeznek, 700 ezer négyzetméterre növek­szik az évi csempetermelés. Ezzel 18 000—20 000 új lakás­hoz elegendő falburkoló anyagot gyártanak. Az alkalmazott technológia lehetővé teszi, hogy sokféle színben és mintával gyárt­sák a lakások fürdőszobái­nak, konyháinak falburkoló csempéit (MTI) FEKETE GYULR A fiú meg a katonák 181 ] - i\ , Jn rji. r, 1-, | f r» n r Nem haragudtak meg rá a katonalányok. Nem is haragudhattak, mert ő volt a postás, és ha valaki szerelmes levelet akart írni a lányoknak, vele küldte el. Grisa is küldött néha szerelmes levelet a lá­nyoknak. De nem volt szabad megmondani, hogy Grisa küldte, mert mindentéle butaságot írt benne. Egymás hátára torlódva olvasták a lá­nyok, és nagyokat kacagtak. Mindig kapott cukrot a lányoktól, ha elment hozzájuk. vm Egy alkalommal csokoládét is adtak, 8 ahogy beleharapott, rögtön kiköpte, mert egészen fur­csa, kesernyés fze volt a csokoládénak, teljes­séggel szokatlan ize, s azt hitte, ki akarnak ve­le tolni. Ezen is nagyon kacagtak a lányok, hogy ő kiköpi az igazi csokoládét. Megszokta azután, hogy a tea, meg a kávé íze is másforma, mint az otthonié. S arra is azt mondták: az az igazi, ö nemigen találta sem jobbnak, sem rosszabbnak. Csak másformának. A Grisa rajában később változtak az emberek. Azok közül, akik Stefi nénihez beszállásoltak, Pest alatt meghalt kettő. Az egyiket lelőtték a pütcűt községek művelődési Lmogyarok, amikor a tűzvonalban kellett vala­mit Javítania. Egy napra rá közvetlenül a mű­hely mellett csapott be egy lövedék, akkor halt meg a másik. De nem értek el vele semmit odaát, hogy ezt a kettőt lelőtték, mert négy új tovaris jö(t he­lyettük, és most már nyolcan lettek a rajban. (Azaz, kilencen. Vele együtt.) Pesten egy nagy gyárba jártak el Grisáék, és a szálláshelyüket nem kellett Őrizni, mert az egész épületet, ahol laktak, az ezred foglalta el. Szeretett volna ő is bejárni a gyárba — még sohasem látott igazi gyárat belülről —, de a ka­puőrség csak a szerelőket engedte be. Szerette volna pedig látni, hogyan csinálják a gyárban a Tigrisből T—34-est. Grisa azután elmagyarázta, hogy ez nem olyan gyár, itt is csak a rossz járműveket javítják, s akkor mér nem volt rá olyan kíváncsi. Sokat csavargott megint ezekben a hetekben. A Mari nénjének címzett levelet azóta ls ma­gával hordta. Fel akarta adni pedig, de az első napokban elfelejtődött, s amikor már elvitte a postára, dugig volt a levélszekrény. Rajta az írás: A POSTA ÁTMENETILEG KÜLDEMÉNYT NEM TOVÁBBÍT! Még jól is járt vele, hogy nem adta feL Raj­ta a címzés, most személyesen elviheti Marinak. Hátha tudná a Mártus címét Mari. Irdatlan nagy város Pest. Még Miskolcnál is nagyobb. Eleinte csak a szállásuk szűkebb környékét járta be, ügyelve arra, hogy visszataláljon. Ké­sőbb azután messzebb is elmerészkedett, amikor a házmester megmutatta neki, hogy a tér túlol­dalán az a nagy épület a Keleti pályaudvar. Akármikor eltévedne, csak az kérdezze, merre van, s rögtön útbaigazítják. Nagyon készséges volt a házmestert Hozzá legalábbis készséges volt; tudta, hogy a hadse­reghez tartozik. Neki, a házmesternek, mutatta meg a Mari levelét is. Sárga, lófogú, kis öregember volt: rá sem né­zett a levélre, föltette előbb a pápaszemét, ak­kurátusan. — Ááá... nincson ls mésszel Olyan jókedvű lett ettől, hogy nincs messze a keresett cím, hogy elkísérte a sarokig. — Nézd csak... Nézd ott azt a nagyon ma­gas épületet... Látod?... És elmagyarázta, merre forduljon a magas háiyiál. Arrafelé már akárki megmondja az ut­cát. Szűk kis utcácska volt, földszintes, öreg há2. Golyónyomok, omladozó vakolat. Becsukva a kapu. Nem látszott kocsmának. Pedig Mari kaszír­nőnek jöhetett Ide ls. S akkor itt valahol kocs­mának is kell lenni. ŰJra megnézte a címzést. Egyezett a szám. Hacsak nincs másfelől is bejárat. Egy másik utca felől, a kocsmaajtón. Mert a kaszírnő nem lakhat máshol, az nem létezik. Ott kell hálni, ahol közel érik a ven­dégek. Ahogy megnyomta megint a kilincset, észre­vette oldalt a csengőt. Kinyílt a legközelebbi ablak a csengetésre s egy rekedtes férfihang kiszólt: — Mi tetszik?... Borzas öregasszony nézett az ablakrács mögül, hályogos szemű. — Na?... Mi jót hoztál, kisfiú? ÍFalytatjukj)

Next

/
Thumbnails
Contents