Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

3 Csütörtök, 1975. április 17, II képviselők munkáját értékelték Ülésf tartott a népfront megyei elnöksége •Tegnap délelőtt Szegeden közötti közvetlen kapcsolat lehetőséget nyújtottak a kiülést tartott a Hazafias Nép- erősödését. Hasznosnak bizo- sebb kollektívákkal, vezetőkfront megyei elnöksége, nyúlt az a gyakorlat, misze- kel, egy-egy közérdekű kéramelyen értékelték az or- rint az illetékes népfrontbi- tíés megbeszélésére. A népszággyűlési képviselők négy- zottságok esetenként megbe- front megyei elnökségének éves munkáját és megvitat- széléseket szerveznek, ahol vitájában többen hangsúták az idei képviselőválasz- találkoznak az országgyűlé- lyozták, az eredményes képtások politikai, szervezeti si képviselővel, a választó- viselői munkának további előkészítését. A tanácskozá- kerületben dolgozó párt-, feltétele, hogy a képviselők son részt vett dr. Németh tanácsi és népfront., gazda- még jobb tájékoztatást kapLajos, az MSZMP Csongrád sági vezetők és tanácstagok, janak a helyi tanácsoktól és megyei bizottságának titká- A törvényelőkészítés de- erősítsék kapcsolataikat a ra, Hantos Mihály, a me- mokratizmusának erősítése választókkai. gyei tanács elnökhelyettese, érdekében a népfront me- Molnár Sándor a képvisevalamint Kertész Sándorné gyei bizottsága, több alka- Iőválasztások előkészítésével országgyűlési képviselő. lommal rendezett vitát égy- kapcsolatban ismertette a Nagy István, a népfront egy törvénytervezetről, a la- soron következő teendőket, megyei elnökének megnyitó- kosság különböző rétegeinek hiszen ezekben a hetekben ja után Molnár Sándor, me- bevonásával. Egyes képvise- már nagy feladat hárul á gyei népfronttitkár szóbeli lők aktív segítői és részt- népfrontmozgalomra. Hangkiegészítést fűzött az írásos vevői voltak ezeknek a vi- súlyozta azt is, hogy képjelentéshez. táknak. viselőjelölt csak az lehet, aki A megyei képviselőcsoport A fogadóórák közül azok elfogadja a népfront progroeghatározott terv szerint bizonyultak a legeredménye- ramját, elősegíti a szocializvégezte munkáját. Általában sebbeknek, amelyek nem raus építését, élvezi a lakosévenként négy. ülést tartót- korlátozódtak csak a pana- ság bizalmát, s példamutató tak. az országgyűléseket szok meghallgatására, hanem magánéletében, megelőzően. Tanácskozásai kon foglalkoztak a vízgazdálkodással, a zöldségtermesztés helyzetével, az egészségüggyel , az áruellenőrzések tapasztalataival. Több alkalommal ellátogattak a megye üzemeibe, és termelőszövetkezeteibe, így még több tapasztalatot, tájékozottságot szereztek munkájukhoz. Fontos alkotmányos feladatuk, hogy tevékenységükről rendszeresen beszámoljanak választóiknak és szoros kapcsolatot tartsanak a lakossággal, a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervekkel. A tapasztalatok szerint voltak, akik rendszeresen, minden ülésszak után, mások évenként egy-két alkalommal tájékoztatták választóikat az országgyűlés munkájáról és saját tevékenységükről. Egyes képviselőknél az a gyakorlat alakult ki, hogy ritkábban tartottak beszámolót, ugyanakkor a különböző fórumokon a városi, községi rendezvényeken informálták választóikat. A hagyományos formák mellett népszerűségnek örvendtek a meghittebb hangulatú, kisebb közösségekben szervezett kötetlen beszélgetések. Több képviselő részt vett a munkáskollektívák rendezvényein, brigádgyűléseken, községekben, tanyai területeken rendezett összejöveteleken, vagy a nők, fiatalok, értelmiségiek stb. találkozóin. Ezek a találkozások jól segítették a képviselők és a választópolgárok Iskolaépítés Acs S. Sándor felvétele A József Attila Tudományegyetem Ságvári gyakorló általános iskolája új épületrészekkel gyarapodik. Az Április 4. úti építkezés utca felőli részén 12 új tanterem, három előadóterem, konyha, étkező, úttörőszoba, könyvtár készül — a szeptemberi tanévkezdésre. Az udvarban pedig a gyerekek paradicsoma, egy versenytornaterem épül fel, amelynek tartóoszlopai, mint képünkön látszik, már állnak, sőt a falak egy részét is felhúzták. A tornaterem építésének határideje: január 1. Munkaszeretet AMgfca lehet a házgyár vízvezetékeinek és fűtőberendezéseinek olyan baja, amelyen ne segítene Dóka János szakértelme, alapos, kitartó munkája. A több mint 68 éves karbantartó huszonkét éve jött a DÉLÉPhez, s azóta jó munkájával kétszer nyerte el a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. Magas kora ellenére remek erőben van, hasznos tagja brigádjának, és amint elinkább bejárok a gyárba. Túlórát nem vállalok, a napi nyolc órai munka pedig nehézség nélkül megy. A szabad időmben mindig pihenek, így reggelente frissen jövök dolgozni. Meg aztán megszoktam — sóhajt. Nevelőapám tizenhárom éves koromban meghalt, én lettem a családfönntartó, s négy testvéremet neveltem. Felnőttek között dolgoztam, ugyanazt végeztem, mint ők, és bimondta, ezután is dolgozik, zony sokszor napfölkeltétől amíg bírja. Igaz, 1967-ben -nyugtáig. nyugdíjba ment, de hamarosan újfent vállára akasztotta szerszámosládáját, s csak öt évvel később tette le. Akkor is mindössze néhány hétre. — Először azért kértem vissza magam, mert egyik lányom főiskolára járt, és nem akartam, hogy abbahagyja. A rövid munkaviszony miatt ekkor még kevés volt a nyugdíjam, csak Ellenkezőleg. — Ügy gondolom, az egészséghez rendes mozgás kell, és én ezt megtalálom itt. Munka után jól esik a koszt, az erő pedig innen származik. Van néhány ismerősöm, akik akkor estek le a lábukról, amikor pihenni kezdtek. Nem kell azonban azt gondolni, hogy Dóka János megtűrt ember a brigádban. panaszkodik, nincs számára nehéz feladat. Azt mondja, mindez játék a néhány évtizeddel ezelőtti munkához képest. Dóka János — faár idős ember — bírja még szerszámosládáját. S ameddig bírja, jól dolgozik. Ha segítségre van szüksége, megkapja. Fiatal munkatársai szívesen osztják meg vele a feladatokat. Egyetértés van a brigádban, jól összetartoznak. Elsősorban ez tartja vissza Dóka Jánost attól, hogy nyugdíjba menjen. Sz. J. Nemcsak statisztika P

árthatározatokat, dokumentumokat ' olvasva, igen gyakran és meglehetősen sok összefüggésben találkozhatunk a szóval: arányosság, arányok. Vagy ha nem ezekkel, hát szinonimáikkal, így van ez a kongresszusi határozattal is, legyen szó a jövedelmek emeléséről, a .termelőeszközök lehetőségeinkkel arányban álló fejlesztéséről, vagy éppen a fiatalok, a nők megfelelő arányú képviseletéről különböző szervekben, testületekben. Arányokról sok összefüggésben szól a kongresszusi határozat, s ez természetes is. Hiszen az arányosság — főként társadalmi kérdésekben — nem egyszerűen számok egymáshoz való viszonyát jelöli, még kevésbé olyan kapcsolatrendszert, amely valamiféle merev statisztikába lenne foglalható. Ha egy társadalom életének, fejlődésének arányairól beszélünk, elsősorban azzal kell tisztában lennünk, hogy az legalább annyira dinamikus kategória, mint maga a valóság, mint a társadalom, amelynek éppenséggel dinamizmusát, állandó mozgásban, fejlődésben levő mechanizmusát igyekszünk az arányosságok alkalmazásával, gyakorlati, mindennapi munkánk alapjává tenni. Hiszen a politikai munka csak akkor töltheti be hivatását, ha a való világ dinamizmusát tükröző arányokat ragadja meg, használja föl mindennapi gyakorlatában, állandóan módosítva, az élethez igazítva e kategóriát. Nem, semmiképpen sem statisztikáról van szó a kongresszusi határozatban, amikor azt olvashatjuk például, hogy: „A választott szervekbe több fizikai dolgozó, fiatal és nő kerüljön... Az irányító posztok betöltésekor jobban számításba kell venni az alkalmas nőket, fiatalokat." Semmiképpen sem arról van szó, hogy tíz vagy húsz százalék fiatal vagy nő legyen ezután a testületekben, vagy vezető munkakörökben. Részvételüket, statisztikai arányukat úgyis maga az élet fogja diktálni. Az a társadalmi valóság, amelynek talaján állva a párt kidolgozta, s határozatban rögzítette további fejlődésünk legfontosabb irányait, céljait, eszközeit és lehetőségeit Maga az élet, a társadalmi valóság fog majd dönteni a statisztikai arányokról. Mégis, az ember sokszor úgy érzi, hogy sok helyen igyekeznek elébe menni e döntésnek, és statisztikai kérdésként kezelve az ügyet, lesznek vezetők vagy testületi tagok, nők és fiatalok. Statisztikai szemlélet. Bármennyire rossz is, meg van a maga jó oldala. Igaz, idegen az élet, a társadalom dinamizmusától, gátolhatja annak valódi tükröződését a politikai munkában, de sok szempontból mégis jó. Segít az előítéletek legyőzésében, a talaj előkészítésében, hiszen jó néhány esetben azt is nagy eredménynek könyvelhetjük el, hogy egy-egy testületben, vezetőségben legalább a „kötelező" arányban akadnak nők és fiatalok. Szóval, nem is olyan nagy baj, ha politikai szemlélet híján, legalább a statisztikai megteszi a magáét. Ha nem is igazi ez az eredmény, mégis csak eredmény. De ha eredmény, miért fél mégis minden józan ember attól, hogy ez a szemlélet ittott teret kapott, és tán még nagyobb teret kaphat? Miért hangsúlyozta a szegedi pártértekezleten a textilművek munkásnője is, hogy nagy veszélyeket rejteget a statisztikai szemlélet? Miért,.ha részben ez is eredménynek könyvelhető el? Nyilván azért, mert végső soron idegen társadalmunktól, s szükségszerűen a kongresszusi határozat szellemétől is. De nemcsak ez a baj. Más is van e statisztikainak vélt szemlélet mögött, mint a megszokás tehetetlenségi nyomatéka, mint a kényelmesség, mint az értetlenség. S ez a más az, amire igazán oda kell figyelnünk, s amivel számot kell vetnünk. Drukkolva figyelem a fiatalok közéleti szereplését. Fölösleges lenne most felsorolnom a jó és rossz tapasztalataimat, mert bőségesen akad egyik is, másik is. Egy eset azonban mindenképpen ide kívánkozik. Egy nagyvállalat pártértekezletén történt. Roppant izgalmas felszólalások követték egymást, valódi, alkotó vita alakult ki, amely ilyen nagy üléseken ritkaságszámba megy. A javítani és tenni akaró felszólalók lelkesen, indulattal mondták a magukért, érveltek, magyaráztak, s nem átallottak élesebb hangot is megütni. Az izgalmas vitába — érthető — különös érdeklődéssel vártam egy fiatal felszólalását. Végül a KISZ-titkár volt az, aki felállt, s egy papírról szép nyugodtan felolvasta az előre megírt, oda nem illő, mondhatni: „brossúraszöveget". Ez lenne az egyetlen ilyen eset? Sajnos, nem. Nem általánosítható ugyan, de kis számban is figyelmeztető. Figyelmeztet arra, hogy a statisztikába illő, vagy egyszerűen a politikus értelemtől diktált kiválasztásba is komoly hibák csúszhatnak,' öntudatlanul is. Melyek az alapszempontok annak elbírálásánál, hogy egy fiatal alkalmas-e vezető posztra, vagy semf Megnézik: hogyan végzi munkáját, akli van magáévá teszi-e a szocializmus ügyéi milyen a viszonya a kisebb-nagyobb közösségekhez? Ez rendben is van, hiszen aki képtelen jól beilleszkedni a vállalat, vagy a társadalom közösségébe, az vezető sem lehet. Csakhogy a beilleszkedést nem szabad és nem is lehet összetéveszteni a komformizmussal, az együttműködés készségét és akarását a megalkuvásra való hajlammal, az önállótlansággal. Mert amennyire hasznosak az előbbiek, annyira károsak az utóbbiak. O k szintén szólva,' nem is hiszem; hogy e tulajdonságok igazán összetéveszthetőek lennének. Ha csak akkor nem, ha a kényelmesebb megoldást választjuk, s az együttműködő, együtt gondolkodó, velünk együtt alkotó — tehát vitázó, akaró és néha „kellemetlenkedő" — fiatal vagy nő hélyett a simulékonyra nem tesszük voksunkat, mert a másik csak „munkánkat zavarja". Én azt mondanám: inkább ösztökél bennünket, ha hagyjuk. Csakhogy jó néhány helyen nem őt, a másikat választjuk. Pedig mást diktál az élet, mást a kongresszusi határozat szelleme és betűje, amely szerint: „Bátorítsuk az új iránt fogékony, kezdeményező, a véleményüket nyíltan képviselő emberek funkcióba kerülését." Ezt kell tennünk, akkor is, ha kényelmetlennek tűnik, akkor is, ha többletmunkával jár, hiszen ez az ország és valamennyiünk érdeke. Ehhez természetesen sok helyen noég érnie kell a kollektívának és a vezetésnek egyaránt. Addig pedig még a statisztikai szemlélet is jó szolgálatokat tehet, de csak akkor, ha a határozatok valódi céljával; tartalmával tisztában vagyunk, s a statisztikát is igyekszünk e célok szellemében alkalmazni. Máskülönben nagyon sokat árthatunk éppen annak az ügynek, amelyr nek érdekében dolgozunk. Szávay István 780 forint. Így meg háromezer forintot is megkeresek havonta. Később megbetegedett a feleségem, s dolgozni sem tudott — nekem kellett helyette is. — Most már nyugdíjba mehetnék, de nem teszem, — János bácsi jól dolgozik, s nagyon becsületesen — jellemzi művezetője. — Nem is kell mondani neki. mit csináljon. Reggelente fogja a ládáját, és munkához lát. Példamutató munkaszeretete hat a fiatalokra is. Soha nem Tudományos ankét Szagodon A Szegedi Orvostudományi Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikája és a József Attil^ Tudományegyetem Szerveskémiai Intézete holnap, pénteken, és holnapután, szombaton tudományos ankétot rendez az emésztőszervi hormonok biológiájáról a Szegedi . Akadémiai Bizottság székházában. A tudományos értekezletre az ország minden részéből érkeznek .előadók én hallgatók. az üzemi demokráciáról A Szegedi Cipőgyár Ifjú- Berta Istvánt, az MSZMP sági szocialista brigádjának Szeged városi bizottsága gaztagjai tegnap délutáni ta- daságpolitikai osztályának nácskozásukra meghívták vezetőjét. Berta István a dolgozókat manapság sokat foglalkoztató kérdésekről, elsősorban az üzemi demokráciáról beszélgetett a lányokból és asszonyokból álló kollektíva tagjaival. A munkásnők elmondták, mikor kérik véleményeiket a gyár vezetői, mennyire figyelnek szavaikra; hogy az üzemi demokrácia különböző fórumain elhangzott kéréseiket milyen mértékben teljesítik. Szocialista brigádvezetők klubja A Juhász Gyula művelődési központban megalakult a szocialista brigádvezetők klubja a HVDSZ vállalatainak és a konzervgyár szocialista brigádjainak részvételével. A napiokban megtartott első foglalkozáson dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára A XI. pártkongresszus jelentősége cím. mel tartott előadást. Ezután a résztvevők összeállították a klub további programját és megtekintették az újjáépített művelődési központ más klubjait és felszereléseit;