Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

Csütörtök, 1975. április 17. Ötven éve alakult a Koreai KP Az egész világot megmozgató Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom a Koreai-félszigeten is éreztette hatását, s ötven éve, 1925. április 17-én, az illegális kommunista csoportok egyesítésével Szöulban megala­kult Korea Kommunista Pártja. Ez a párt vette át a japán gyarmati elnyomás ellen vívott sok évtizedes hagyománnyal rendelkező függetlenségi küzdelem irá­nyítását, és szervezte a viszonylag kis létszámú pro­letariátus bérkövetelési sztrájkharcait. A japán gyar­mati hatóságok már 1926-ban és 1927-ben letartóztat­ták a párt legtöbb vezetőjét, s e nehéz helyzetben Ko­rea Kommunista Pártja 1928-ban gyakorlatilag beszün. tette tevékenységét. Ezt követően Korea haladó, haza­fias erőinek a japán elnyomás elleni küzdelmét 1932­től 1945 augusztusáig, a japán militarizmus szétzúzá­sáig a Kim Ir Szen vezette Népi Forradalmi Hadsereg szervezte. Az ötven éve alakult Korea Kommunista Párt­jának örököse, a Koreai Munkapárt 1945 októberében bontott zászlót. A Koreai Munkapárt vezette győzelem­re az 1950-es évek elején az amerikai imperializmus agressziójával szemben vívott hároméves honvédő há­ború harcát. Korea népének a Koreai Munkapárt ve­zetésével, az ország megosztottságának körülményei között mind politikai, mind gazdasági tekintetben si­került tartósan megszilárdítani az észak-koreai forra­dalmi bázist, a Koreát Népi Demokratikus Köztársa­ságot. A Koreai Munkapárt irányelveit tükrözi az or­szág egyesítését célzó Észak és Dél közös nyilatkozata is, amelyet 1972 júliusában adtak ki. Korea kommu­nistái északon és délen a közös nyilatkozat szellemé­ben küzdenek az ország békés újraegyesítéséért. Utcai harcok Phnom Penhhen # Tokió (AFP) A Kyodo japan hírügynök­ség Phnom Penh-i tudósító­ja, aki a reakciós kambod­zsai réndszer kezén levő, egyre zsugorodó városrészben tartózkodik, és a táviróhiva­talból adja jelentéseit Tokió­ba, szerdán délután azt kö­zölte. hogy a népi felszaba­dító erők most már minden oldalról megkezdték a be­nyomulást Phnom Penh bel­sejébe. Egyes városnegyedek felett már kitűzték lobogó­jukat. Utcai harcok folynak az elnöki palotától alig egy kilométerre. Ugyancsak a Kyodo tudó­sítója jelentette, hogy a ha­zafiak jó bánásmódban ré­szesítik a rendszernek a ka­tonáit, akik megadják ma­gukat, és a déli városkapu­nál szabadon engedik átha­ladni őket a felszabadított területekre. Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Moszkva (MTI) Tegnap megtartották az SZKP Központi Bizottságá­nak ülését. A plénum Leonyid Brezs­nyev beszámolója alapján el­határozta, hogy 1976. február 24-ére összehívja a Szovjet­unió Kommunista Pártjának soron levő, XXV. kongresz­szusát. Az ülés meghallgatta And­rej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jának, a Szovjetunió külügy­miniszterének jelentését „A nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról". A Központi Bizottság sa­ját kérésére felmentette Alekszandr Selepint, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának tisztéből. Az SZKP KB plénumának határozata „Az SZKP Központi Bi­zottságának ülése, megvitat­va a nemzetközi helyzetet és a Szovjetunió külpolitikáját, jóváhagyja és teljes mérték­ben támogatja azt a tevé­kenységet, amelyet a Politi­kai Bizottság, Leonyid Brezs­nyev. az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára a XXIV. pártkongresszus kül­politikai irányvonala és a kongresszus által elfogadott békeprogram megvalósításá­ért kifejt. A plénum megelégedéssel állapítja meg: az események menete meggyőzően igazol­ja, hogy helyes és előrelátó volt a XXIV. kongresszus­nak a jelenlegi világhelyzet­ről adott marxista—leninista elemzése és azoknak a fel­adatoknak a kitűzése, ame­lyeket az SZKP nemzetközi tevékenységére vonatkozóan megjelölt. A szocialista külpolitika si­kereinek alapja a Szovjet­uniónak és a szocialista kö­zösség más országainak a gazdasági és a védelmi ké­pesség területén elért ki­emelkedő eredményei, a test­véri államok szilárd egysége, akcióiknak összehangoltsága, következetességük és elvisé­gük a béke ügyének, a né­pek alapvető érdekeinek vé­delmében. Az SZKP Központi Bi­zottságának ülése megálla­pítja. hogy ma megvannak a szükséges objektív feltételek a nemzetközi konfliktusok igazságos és békés rendezé­Az ülés abból indult ki, hogy a politikai enyhülést alá kell támasztani a kato­nai téren való enyhüléssel, és fel kell használni a fegy­.verzet csökkentésére és a le­szerelésért vívott harcra, a valamennyi állam közötti gazdasági. tudományos-mű­. szaki és kulturális kapesola­/ tok feilesztésére, a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapián mentesen, minden diszkriminációtól és a bel­ügyekbe való beavatkozástól. Ugyanakkor az SZKP Köz­ponti Bizottságának plénuma megállapítja; hogy a hábo­rú, a reakció, az agresszió erői nem hagynak fel a mai világban végbemenő pozitív folyamatok alaaknázására irányuló kísérletekkel. Szít­ják a fegyverkezési hajszát, szembeszegülnek a fennálló nemzetközi válságok felszá­molásával, durván beavat­kozva más országok belügye­ibe. igyekeznek meghiúsítani a népeknek a szabadságért és a demokráciáért vívott harcét, lejáratni a békés egymás mellett élés politi­káját. Az SZKP, a szovjet állam a jövőben is éber figyélem­mel kíséri a béke ellensé­geinek mesterkedéseit, szi­lárdan és határozottan vé­delmezi a szovjet nép érde­keit, az egyetemes béke és a népek szabadsága érdekeit. A Központi Bizottság plé­numa hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés el­vei alapján való átéDítésé­ben fontos szerepet töltöttek be, és a továbbiakban is fontos szerepet kell hogy be­töltsenek a különböző or­szágok vezető politikusainak rendszeres találkozói, kőz­tük a legmagasabb szinten megtartandó kétoldalú és sokoldalú tárgyalások. A Nagy Honvédő Háború­ban aratott győzelem 30. év­fordulóján megállapíthatja a szovjet nép, hogy valóban történelmi eredményeket ért el a kommunista társadálom építésében és a béke, de­mokrácia s szabadság esz­ményeinek megvalósításáért vívott harcban, amelyekért a népek a fasizmus és a mili­tarizmus ellen harcolva küz­döttek. Az SZKP lenini kül­politikája híven szolgálja a béke és a biztonság ügyét, annak a harcnak, az érdeke­it, amelyet a népek az ag­resszió és az Imperializmus ellen vívnak. Az SZKP le­nini politikája, amely a szo­cializmus természetét és ma­gasrendű céljait fejezi ki. elősegíti, hogy a széles tö­megek tudatában elterjed­jen az új társadalmi rend fölényének felismerése, amely különös élességgel raj­zolódik ki a kapitalista or­szágokban dúló jelenlegi gazdasági válság és más megrázkódtatások mellett. Lenin pártja ismét kinyil­vánítja megmásíthatatlan szolidaritását a társadalmi és nemzeti felszabadulásért küzdő harcosokkal. Lenin pártja továbbra is mindént megtesz a kommunista vi­lágmozgalomnak a marxiz­mus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján való szoros összeko­vácsolásáért. A Központi Bizottság plé­numa megbízza a Politikai Bizottságot, hogy éppen olyan célirányosan és aktí­van, mint eddig, törekedjék a békeprogram megvalósítá­sára, folytassa a XXIV. kongresszusnak a szovjet nép egyöntetű támogatását élvező külpolitikai irányvo­nalát. Az ülés megállapítva a ki­lencedik ötéves terv teljesí­tésében elért eredményeit, szükségesnek tartja, hogy a pártszervezetek, minden munkás, kolhoztag, értelmi­ségi figyelmét az ötéves terv utolsó, befejező éve felada­tainak teljesítésére és túltel­jesítésére irányítsa, ami le­hetővé teszi, hogy újabb, nagy lépést tehessünk a nép­jólét növelésében, és még jobban megszilárdítsuk bé­keszerető nagy hazánk nem­zetközi állásait" — fejeződik be a határozat szövege. Nagyüzemi mezőgazdaságunk eredményei (Folytatás az 1. oldalról.) egy évtized alatti megkétsze­reződését az ipari szervezett­ségű termelési rendszerek tették lehetővé. A nagyüze­mek öt év alatt azonos terü­leten 60 százalékkal növelték a kukoricatermést, ez kere­ken kétszerese a nemzetközi növekedési ütemnek. A nö­vény termesztésnek ez az ága­zata a világ élvonalába az­zal zárkózott fel, hogy a termőterület több mint felén modern eljárásokkal a fejlett tőkés országok és az Egyesült Államok ter­mésátlagát érik el a inár exportra is termelő gazda­ságok. — Egyes nyugati közgaz­dászok néhány munkaigényes növényi kultúra termelésénél mutatkozó átmeneti nehézsé­geinket igyekeznek a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás „számlájára" írni, holott pon­tosan az ellenkezőjéről van szó. Beigazolódott, hogy ha­zánkban a kisüzemi módsze­rek ideje végérvényesen le­járt, még akkor is, ha ezeket nagyüzemi keretek között al­kalmazzák. A termésfejlesz­tés dinamizmusa például a néhány év alatt kétszeresére növekvő cukorfogyasztással nem tartott lépést, és bár az elmúlt három évtizedben megkétszereződött a zöldség­termő terület is, ezek a me­zőgazdasági ágazatok nem fe­dezték a belföldi igényeket. Ezért az idén az elmúlt évi­nél 25 ezer hektárral na­gyobb területről takarítunk majd be cukorrépát, s a ter­mőterület felén már a leg­modernebb eljárásokat alkal­mazzák az üzemek. A zöld­ségtermelők kezéből a szó szoros értelmében kiveszik a munkát a gépek, amelyek az idén már a zöldborsó teljes termőterületét is, a vörös­hagyma-terület felén, a zöld­babtermőhelyek egyharma­dán és a paradicsom-, vala­mint a gyökérzöldség-táblák egyötödén szinte minden munkát elvégeznek. A gyü­mölcstermelésben a 10 év alatt létrehozott 60 ezer hek­táros új gyümölcsültetvény nemcsak a termőterület nö­velését jelentette, hanem azt is, hogy túlsúlyba került a nagyüzemi termelés; így az 1959. évi mintegy félmillió tonna termés 1974-re meghá­romszorozódott. Az egy főre jutó hazai fogyasztás ez idő alatt évente átlagosan egy ki­logrammal nőtt, és a 13 év­vel ezelőtti mindössze 14 ezer tonnás export 1973-ban már elérte a 440 ezer tonnát. — Amikor a nemzetközi értékelésnél egy-egy ország mezőgazdasági színvonalát elemzik, gyakran az állatte­nyésztést, mint 'alapvető és meghatározó ágazatot veszik alapul. Állattenyésztésünk is azért van előnyben, mert az állomány a nagyüzemekben összpontosul. A hazai gazda­ságokban több mint 400 ipar­szerűen termelő, szakosított tehenészeti telep és 280 sza­kosított sertéstelep épült fel. A beruházásokat megelőző években megtanultuk: nem attól nagyüzemi az állattar­tás, hogy a háztájiból egy helyre viszik be az állatokat Nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számító megol­dásokkal — az európai kis­üzemekben ilyen módszerek Államosítások Portugáliában O Lisszabon (MTI) t Portugáliában kedden azonnali hatállyal államosí­tották a vasutat, a hajó- és légitársaságokat, az elektro­mosenergia-termelést és -el­osztást, továbbá a portugál kőolaj társaságoka t. Az ideiglenes kormányba forradalmi tanács javaslatá­ra — hozzáfogott a földre­form megvalósításához ls: 500 hektárban állapították meg a földbirtokok felső ha­tárát, és 50 hektárban azokét a földterületekét, amelyeken öntözéses gazdálkodást foly­tatnak. Az ezen felüli bir­tokrészt kisajátítják. nem léteznek — hazánkban új, modern technológiákat alakítottunk ki. Ebből a „környezetből" kerül ki a vá­gósertések több mint fele, és a korszerű telepeken tartják a nagyüzemi tehénállomány egyharmadát, az egy főre jutó hústerme­lés hazánkban 130 kilo­gramm, több nemcsak az olasz, a francia vagy az NSZK-beli átlagnál, hanem az Egyesült Államoké­nál is. Különösen^ figyelemre méltó, hogy ilyen magas termelési szint mellett a fejlődés di­namikája szintén nagyobb, legalább egy-, vagy kétsze­rese a fejlett tőkés országo­kénak. Az egy főre jutó ba­romfitermelés 24 kilogramm, szemben például Dánia és Franciaország 16—16 kilo­grammos, vagy Olaszország 12 kilogrammos átlagával. A 338 darabos, egy főre jutó tojástermelés magasabb szín­vonalú, mint a dán, az an­gol, vagy például a szom­szédos Aus'ztria termelése és alig marad el az Egyesült Államok 360 darabos rekord­termelési színvonalától. Mindez azt is jelenti, hogy a hazai termelők jól hasznosí­tották anyagi, műszaki le­hetőségeiket, az ipari hát­tér, valamint a külkereske­delem által biztosított eszkö­zöket és gépeket. — A népgazdasági szük­séglet és a termelői kínálat között sikerült kialakítani a helyes arányokat. Ezért a központi irányításnak az üzemi termelésbe közvetle­nül csak akkor kell beavat­koznia, ha valamelyik célki­tűzés teljesítése kérdésessé válik; ennek megfelelően például a MÉM határozta meg az országos tehénlét­számot, és megállapította a gazdaságok cukorrépa-, va­lamint a zöldségtermő terü­letét. örvendetes, hogy a központi intézkedéseket a termelők megértéssel fogad­ják, tudják, hogy a nagyobb kínálatuk esetén is számít­hatnak a kormányzat köz­ponti beavatkozására, támo­gatására. Így volt ez. tavaly a tőkés piaci diszkriminá­ció idején, amikor 160 ezer hízott állatot csak késve vettek át az üzemektől; a veszteségek döntő részét a költségvetésből térítették meg a termelőknek. Köte­lező felvásárlási akciókra került sor a zöldségforgal­mazásban és például a to­jásértékesítésnél — egyszó­val ott, ahol veszélybe ke­rült a termelői érdekeltség, vagy esetleg nem kívánt ár­mozgási tendencia mutatko­zott. A központi szabályozás összességében nyugodt, kor­rekt partneri kapcsolatoki kialakítását tette lehetővé. — A következő ötödik öt­éves terv időszakában a nagyüzemi gazdálkodás ter­melési szerkezete lényege­sen nem változik meg, el­lenben a hozamok tovább növekednek, s a most még hátrányban levő ágazatok termelése fellendül. Az előzetes számítások sze­rint a tervidőszak végén a keresőképes lakosságnak már csak 12 százaléka dol­gozik majd a mezőgazda­ságban, de a korszerű esz­közökkel, gépekkel képesek lesznek a mezőgazdasági ter­melés 16—18 százalékos nö­velésére. A nagyüzemek kí­nálata az állattenyésztési ágazatokban is uralja majd a piacot. Ezzel hazánk a legfontosabb növényi kultú­rák és állattenyésztési ága­zatok tekintetében egyértel­műen a fejlett mezőgazda­sággal rendelkező országok közé kerül — fejezte bo nyilatkozatát a miniszterhe­lyettes. (MTI) KÖZÜLETEK! MAGÁNOSOK! FIGYELEM! Szeged városi Beruházási Vállalat Szeged, Felsöváros IL ütemében lebontásra kerülő ingatlanokat verseny­tárgyalás utján 1975. április 19-én, reggel 8.30 órai kezdettel értékesíti. A versenytárgyaláson megvásárolt épületek bontási anyaga után 2000,— Ft értékű óvadékot a helyszínen, míg a további összeget a versenytárgyaláson ismerte­tetett és megkötött szerződésben foglalt határidőn be­lül, csekken kell befizetni. Az épületeket a bontási szerződésben foglalt határ­időig le kell bontani A versenytárgyalás helye: SZEGED, VAJDA UTCA 21. SZÁM. < I

Next

/
Thumbnails
Contents