Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

mÁG fROLÍTÁRTAl, í GYÉSOLJETEK! OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 89. szám 1975. április 17., csütörtök Ára: 80 fillér Tarjantol Belvárosig Új üzletek építésére 180 millió forint Szeged üzlethálózatának további építése, ha lassan is, de követi a város lakosságá­nak gyarapodását. A fejlesz­tés legsürgősebb Tarjánban, ahol ma már közel huszon­ötezer a lélekszám, és egyre terjeszkedik magas, új há­zaival a városrész. A városi tanács vb kereskedelmi osz­tályán kapott tájékoztatás szerint még az idén — kö­rülbelül — három nagyobb üzletet adnak át rendelteté­sének ebben a városrészben. A lakásépítéshez kapcsolód­va tanácsi fejlesztési alap­ból létesül a Szegedi ÉLI­KER-nek egy 1300 négyzet­méter alapterületű újabb ABC-áruháza, berendezés­sel együtt mintegy 18 millió forintos költséggel. Ugyanitt, az Északi körút és a József Attila sugárút által határolt területen építenek a Csong­rád megyei Vendéglátó Vál­lalatnak egy 800 négyzetmé­ter alaptrületű, önkiszolgáló rendszerű bisztrót. Ennek költsége, a berendezést is számítva, 16 millió forint. Ezekhez kapcsolódik — mintegy 12 millió forint összegű tanácsi beruházás­ból — egy szolgáltatóház, 800 négyzetméter alapterüle­ten. A beosztás szerint he­lyet kap itt egy Patyolat-üz­let, szabóság, fodrászüzlet és egy Gelka-szerviz. A ter­vek szerint mindhárom léte­sítm ény műszaki átadása májusban várható, júliusban pedig következik az avatás. A tarjáni építkezés ötödik ütemében, a textiltechnikum szomszédságában a Csongrád megyei MÉK épít egy 500 négyzetméter alapterületű bisztrót, ugyancsak tanácsi fejlesztési alapból. A kiviteli terv kész, az építkezést jö­vőre kezdi meg a MÉK sa­ját építőrészlegével. A kész üzlet közel 10 millió forint­ba kerül. Az Algyői út és a Körtöltés közötti területen, az építkezés l-es ütemében kap ABC-áruházat 420 négy­zetméteren, valamint étter­met és presszót, 1138 négy­zetméter alapterületen a Szegedi ÁFÉSZ, ugyancsak tanácsi fejlesztési alapból. Az építkezés költsége mint­egy 28 millió, a berendezésé, amit az ÁFÉSZ fizet, négy és fél millió forint. A léte­sítmények várható átadása, a DÉLÉP kivitelezésében, 1976. S még mindig Tarjánban maradva: programterve el­készült, a kivitelezési terve folyamatban van egy 800 négyzetméter alapterületű ABC-áruháznak, és 600 négyzetméter alapterületű bisztrónak, a József Attila sugárút és a Debreceni utca által határolt területen. A mintegy 20 millió beruházás szintén tanácsi fejlesztési alapból valósul meg. Mind­két üzlet a Csongrád me­gyei MÉK-é lesz, az építke­zést is maga bonyolítja, jö­vőre tervezett kezdéssel. Az Algyői úton, a baktói terü­let ellátására saját beruhá­zásból épít egy régi élelmi­szerüzlet helyett újat a Sze­gedi ÁFÉSZ. Ennek összege — 300 négyzetméter alapte­rületre számítva — négy és M millió toant Közel Tarjánhoz, de in­kább Felsővároshoz tartozva, készült el programterve egy iparcikk- és ruházati áruház építésének. A tervek szerint egyiket a Delta Vállalat, a másikat a Komplett Ruháza­ti Vállalat kapja. E létesít­mények megvalósítása — együttesen mintegy 1800 négyzetméter alapterületen — a következő évek munká­ja lesz. A kiviteli terv ké­szítése folyamatban van, a tervezett költség 24 millió forint. Idei és jövő esztendei téma a Szegedi ÉLIKER két új. kisebb üzletének megépí­tése vállalati beruházásból és állami támogatással. Egyiket a Szilléri sugárút és a Tabán utca találkozásához tervezik, a másikat a Hu­nyadi János sugárút és Szi­várvány utca sarkára. Mind­kettő 400—400 négyzetméter alapterületű lesz. Az egyen­ként mintegy 6 millió forint összegű létesítményhez a te­rületet ingyen biztosítja a városi tanács. A Belvárosban, az Arany János utcában ugyanígy kap költségmentes területet, ál­lami támogatással építendő új szaküzletéhez az Autóke­reskedelmi Vállalat. A 900 négyzetméter alapterületű üzlet építési költsége mint­egy 13 millió forint. A Dói­tervezett költség három és fél millió forint Szeged legnagyobb áruhá­zát építik meg majd a kö­vetkező években, a Jókai ut­ca és Dugonics tér találko­zásában, 10 ezer 200 négy­zetméter alapterületen. A tervek szerint a területet erre a célra ez év közepén kell átadni, s várhatóan jö­vőre kezdenek a kivitelezés­hez. Az áruház tervezésére meghirdetett pályázatra több tervező vállalat nyújtotta be elképzeléseit. Májusban ke­rül sor a tervek bírálatára. Az áruház építésében érde­kelt fél a Belkereskedelmi Minisztérium is. A költségek meghatározására a program­terv elkészülte után kerül sor. Annyi bizonyos: Sze­ged legnagyobb áruházának megépítése után lehetővé válik, hogy a Kárász utcá­ban levő kis üzleteket spe­cializálni lehessen. Fenntartott terület a Dáni János utca és a kis Dugonics tér sarka a BÜTORÉRT számára. Az elképzelés sze­rint 3 ezer négyzetméter alapterületen építenek majd itt bútoráruházat a későbbi években. A Dugonics tér ég a Lenin körút sarkán levő üzletbe, amely ma még a Cipőnagykereskedelmi Vál­Sa György"és az" Arany j£ -ggguf BÍZOmanyi Aruház nos utca sarkán 380 négyzet méter alapterületen építke­zik 5 és fél millió forintos költséggel a Hungarhotels. A jóhírű Alabárdos étterem színvonalához megépíteni itt egy sörözőt. Mindkét építkezés tervezett megkezdése 1976. Jövőre kezdenek ugyancsak a Mer­kúr autószalonjának építke­zéséhez, a Kossuth sugárút 9—13. szám 400 négyzetmétér alapterüle­ten. Az összeg vállalati be­ruházásból, mintegy 6 mil­lió forint. Ugyanitt kap he­lyet a Delta Kereskedelmi Vállalatnak egy elektro­akusztikai szaküzlete 250 négyzetméteren, tanácsi és vállalati beruházásból. A majd. Ügynevezett kishibás bútorok eladására rendezkednek be itt, miután elkészült- a Fonógyári úton a nagyvállalatok közös rak­ie^eTnek tóra- Korábban tájékoztattuk tervezneK olvasóinkat arról> hogy a Bécsi körúton ABC-áruházat tervez építeni a Csongrád megyei MÉK, bisztrója szomszédságában. Erről any­nyit tudtunk meg, hogy Lajos egyelőre a szándék van csak alatt, meg. Még nem dőlt el ugyanis, hogy az itt meg­szüntetendő lakások költsé­geit ki viselje. Az áruház­ra viszont — tekintettel a környékben az utóbbi évek­ben épült sok új lakóházra — már tegnap is szükség lett volna. Lődi Ferenc Fock Jenő fogadta Nikola Kmezicset Hl mfr ­: ' f M 1Ü s ff * v^^jniB H By,v "u « nm \ u lii ' ' ^m 'Bbít- „íáÉL í fl^H / í í ' M W- '{ .: M ' Ili • •• M •: ' " f iiü j Jam Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán, tegnap hivatalában fogadta Ni­kola Kmezicset, a Jugoszláv Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány végrehajt tó tanácsának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, valamint dr. Ziga Vodusek, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI), Nemzetközi mértékkel mérve: Nagyüzemi mezőgazdaságunk eredményei A mezőgazdaság 1976—80. évi termelési és műszaki fej­lesztési terveinek kialakítá­sához a MÉM szakemberei nemzetközi összehasonlítás­ban is tanulmányozzák a magyar nagyüzemi szocialista mezőgazdaság eredményeit és fejlődési dinamikáját. Az elemzések tapasztalatairól dr. Felkészülés a zöldségszállításra A MÁV Szegedi Igazgató- nyosságokról, nehézségekről, részét tizenegy és fél ezer ságának vonatjáratai az or- Ezek figyelembevételével ha- vagonnyi áru bepakolását szág zöldség- és gyümölcs- tározták meg az idei fölada- Csongrád megye vasútállo­termelő területeinek jelentős tokát. Egybehangzó véle- másain végzik. Különösen részét érintik. A nagy meny- mény volt a tanácskozáson, sok zöldség és gyümölcs be­nyiségű áru fölvásárlása és hogy tavaly jól együttmű- rakására számítanak Kiskun­szállítása összehangolt, jó ködtek az állami gazdaságok dorozsmán, Makón, Szente­munkát igényel a kereske- és a MÉK-vállalatok a vas- sen és Szatymazon. Dorozs­delmi vállalatoktól és a vas- úttal, a fölvásárlás és szállí- máról például belföldre 800, úttól. Ezért az érdekelt szer- tás általában megfelelt az exportra pedig várhatóan 2 vek minden évben egyeztetik igényeknek. ezer 100 vagonnyi árut kül­elképzeléseiket, még a szál- Ez a megállapítás dicséri denek. Az exportáruk két­lítási idény kezdete előtt. a MÁV Szegedi Igazgatósé- harmad részét hűtőkocsiban Szegeden néhány nappal gát is, amely 1974-ben 17 szállítják, ezelőtt, a MÉK-székházban ezer vasúti kocsit használt Áprilisban már megjelenik tartottak ilyen megbeszélést föl a zöldség- és gyümölcs- a piacokon a saláta, a retek, a Bács-Kiskun, Békés, Szol- féleségek fuvarozásához. Az a karalábé és más zöldség­nok, Csongrád és Pest me- idén áprilistól decemberig félék. Fontos követelmény, gye MÉK-vállalatai, a HUN- ennél jóval több, közel 35 hogy ezek az áruk frissen GAROFRUCT, a SZÖVOSZ ezer vagonra lesz szükség, jussanak el a vásárlókhoz, és a SZÖVÉRT képviselői, amelyből várhatóan 22 ez- Ezért a vasúti kocsikat a ke­valamint a MÁV Szegedi ret a MÉK-vállalatoknál, a reskedelmi vállalatoknak Igazgatóságának szakembe- többit pedig az állami gaz- , ... ... _„„„„ rei. Értékelték a tavalyi föl- daságoknál és a termelőszö- ld°ben kel1 megrendelni, a vásárlási és szállítási ered- vetkezeteknél raknak meg. MAV-nak pedig gondoskod­mcnyeket, beszéltek a biá; finnek 3 munkának Jő m keil biztosításukra' Váncsa Jenő miniszterhelyet­tes nyilatkozott. . — A magyar mezőgazda-. ság a nagyüzemi termelési forma megszilárdulását köve­tő években — lényegében 1965-től — egyre több ága­zatában belépett abba a nemzetközi termelői körbe, amelynek tagjai az élvonalba tartoz­nak. Ezen a gazdálkodási színvo­nalon már helyesebb, hanem egykori önmagunkhoz mér­jük teljesítményünket, mert bár sokat mond. hogy 1938­hoz képest ötszörösére növel­tük a mezőgazdaság ipari anyagfelhasználását, tízszere­sére a műtrágyafogyasztást, és több mint tízszeresé­re az ipari takarmányter­melést, mégis többet jelent a nemzetközi mértékkel való egybevetés. — Hazánkban — mindent egybevetve — három évtized alatt az alapivető mezőgazda­sági termékek és élelmisze­rek termelése megkétszerező­dött. A szocialista nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehető­ségeket mindenekelőtt a fej­lődés dinamikája jelzi. Mind­össze 10—12 évre volt szük­ség ahhoz, hogy megkétsze­reződjék a búza termésátla­ga; más országokban ez ál­talában 20, nem ritkán 25— 30 évet vett igénybe. A világ átlagtermelése ez idő alatt csupán egyharmadával nőtt, a Közös Piac országai csak 40 százalékkal adtak több gabonát. Az egyébkent a KGST-or­szágok viszonylatában is élvonalba tartozó magyar gabonatermesztés elérte a világszínvonalat, termésátlagunk, az 1974. évi hektáronkénti 37,5 mázsa, nagyobb az Európai Gazda­sági Közösség országainak átlagánál, s lényegesen meg­haladja az Egyesült Államo­két. A kukorica hozamának (Folytatás s 2. oldalon.) Nagy János külügyminiszter­helyettes tárgyalásai Bonnban Nagy János külügyminisz­ter-helyettes látogatást tett Bonnban, ahol megbeszélést folytatott Günther van Wel­lel, az NSZK Külügyminisz­tériuma politikai osztályá­nak igazgatójával a két or­szág kapcsolatairól, és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A magyar kül­ügyminiszter-helyettest fo­gadta Hans-Jürgen Wisch­newski külügyi államminisz­ter és Walter Gehlhoff kül­ügyi államtitkár; (MTi)

Next

/
Thumbnails
Contents