Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1975. MÁRCIUS 13. Antifasizmus és ellenállás Dél-Magyarországon 3. Szabotázsakciók Az ellenállás magasabb- retlcn tettesek elleni szabó- ta". A tűz a „fából álló léprendü formája, amikor sza- tázs' címén indítsák meg a csőfeljáratokon tovább terbotázsakciók elkövetésével nyomozást. A nyomozás so- jedt a felső emeletekre" úgy, az ellenállók megzavarják a rán 82 tanút hallgattak ki. A hogy „az épület a benne lehátországból induló felszere- makói rendőrkapitányság vő nagy mennyiségű mezőien, hadianyag és élelem 1943. február 15-én kelt je- gazdasági terménnyel együtt frontra való elindítását, vagy lentése szerint a szabotázs- teljesen leégett". a rendeltetési célhoz való akció elkövetőit a makói », .... , . , érkezését. kommunisták között keres- ® "?itáIni, és e ' ... . . , lógni a munkát az územekA kutatás jelenlegi állása tek. Az eredmenytelen nyo- ben. Rongálásokra, szabotászerint Dél-Magyarországon mozás miatt a Szegedi zsokra van szükség. Sztrijaz első nagyobb formátumú ügyészség 1943. március 2-án kokra, az általános sztrájk SXFSSfiSSS el, Sze-' kénytelen Volt a * « felkelés alógeden. A Szegedi Kapitány- beszüntetni. készítésére..." — írta 1944s.ig Detektív Testülete ekkor Elmondhatjuk, hogy 1943 ben a párt lapja, a Béke és jelentette, hogy a Futura Rt. közepén országos jelenség a Szabadság, rak tarait felgyújtottak. A , " , ,~r „ , " nyomozás során megállapí- szabotuzsukciók novekedesc. Szegeden a munkások har.ották, hogy „este 8 óra kő- A Csendőrségi Nyomozó cának egyik legjellemzőbb rill a Bánomkert sor felöl 3 Osztály Parancsnokságnak a formája a hadiüzemekből fiatalember, 20-28 évetek, belügyminiszterhez szóló — való szökés volt. 1943-1944kerekparon érkeztek, arról ,_.„ . , _ , , ,, , .... leugrottak, és a három fiatal- 1J4J" au8usztus 19-én kelt - ben a katonai felügyelet alá ember közül az egyik, aki jelentése arról számolt be, helyezett gyárak számos hajadonfővel, ingben volt. hogy a munkásság szabotázs- munkását ítélte el a Szegedi valamit a kezébe vett. ami mozgalmai országszerte nő- Haditörvényszék egyhavi, hepdr pillanat múlva nagyot , . . . . , , . „ , , ', durrant, mint egy fegyver és ekednek. tenként 2 napi bojttel és keralamit kilőtt belőle, a ki- 1944. február 22-én fel- mény fekhellyel súlyosbított lőrés után mindhárman ke- gyújtották a Mezőgazdasági fogházra, mert üzemüket rékpárra ugrottak és a jövc- Közruktárak Rt. raktárait, „önkényesen elhagyták" és tel iranyaba elhajtottak . Megtal61ták a tettest Ördögh szabotálták a termelést. A h András hatcsaládos szegedi haditermelést gátolták azok körözést adtak kl a húrom . . , ..„„,, ... , , ismeretlen tettes ellen. A kö- munkás személyében. Az a k">ebb szabotazsakclók ls, rózésben közölték a valószí- okozott kár elérte az 5 mii- amelyeket az Űjszegedl Kennü személyleírást. A körözés Hó pengő értéket A Szegedi dergyár, a Szegedi KenderBzerint „a tettesek valami- k,r Törvényszék mint Rög_ fonógyér, a Ládagyár, a Déllön ítélő Bíróság Ördögh magyarországi Cipőgyár és Megállapították, hogy a tü- Andrást B. IV. 1539/1944. sz. más hadiüzemek munkasai zet a tettesek „tűzvész oko- ítéletével 1944. március 9-én egyenként vagy kisebb csozására alkalmas katonai vl- halálra ítélte. portokban hajtottak végre. A laghaborúsrakctávaV'okoz- Kossuth-rádió felhívását kölak. A rakéta megtalalt hü- Az ilelet szerint „felgyuj- .... velye 25 cm hosszú, 3,5 cm totta a hatalmas raktárot oly- vetve nehany °ntudatos sze" átmerőjü volt. TOÓdoa, hogy az épület első gedi munkás hatalmas kúroA Szegedi Rendőr-íőkapi- emeleti raktárhelyiségében kat okozot,: a hadigazdaségtanyság rádiótáviratot adott le cgymásra egász a menyezetig nak az Űjszegedl KenderrrSllapítrt^ ^ ^ett zsákok köze új- f^^l ^ bárom férfi „magyarul be- sáppapírba csavart, gépolaj- J Az olvasásról és oivaslalásról Közismert és ma már nem nik, de nem szemléltetőesz- velő jószándekával. A sziis vitatott tény, a ma isko- közként, hanem munkaesz- gorú bírálat a tanulók ellenIájának le kell mondania ar- közként, amelynek révén az állásába ütközhet, esetleg ról, hogy tanítványainak a olvasásnak, ennek a magas- agresszivitáshoz is vezethet, tantervi keretek között ál- rendű szellemi munkának a de mindenképpen az önálló talános és befejezett művelt- technikáját lehet és kell ls gondolkodás gátló tényezőjéséget adjon. Csak arra vál- elsajátíttatni a tanítványa- vé válhat. Míg a helyesen lalkozhat, hogy a tanítés-ta- inkkal. Másrészt a jövő is- megfogalmazott és jól alkalnulás folyamatában új mód- kólájában döntő szerepet kell mázott bírálat és értékelés szerek bevezetésével, új in- kapnia az iskolai könyvtár- — mint tanulásra serkentő formációhordozók sokfélesé- nak és az olvasóteremnek, erő — nagy szerepet kaphat gének alkalmazásával meg- ahol a tanulók nemcsak az a helyes önkritika kialakítanítsa növendékeit új is- első, kezdeti lépéseket teszik fásában, ami a további önmeretek szerzésére, elindít- meg az önművelés egész éle- képzés egyik döntő tényezőse őket a permanens műve- tet betöltő útján, hanem meglődés, az egész életen át tar- tanulhatják szakszerű vezető önművelés útján. je. Az így kialakított olvasásközpontú tanítási óra feloldja a régi tanítási órák sziLégnyomásos metró A világ első légnyomásos személyszállító metrójának terveit dolgozták kl szovjet tudósok. A kísérleti vonalat a Moszkva melletti Zelenográd városában építik meg. A Kaukázusban, Grúziában, már működik légnyomásos útvonal, amelyet kavicsszúllításra létesítettek. Az utat teljesen automatizált kl- és berakodóállomással, kitérővágányokkal és különleges váltóberendezésekkel szerelték feL FEKETE GYULR A fiú meg a katonák szelő fiatalember volt, ketten jal átitatott rongyot helyezett sötétszinü kabátot viseltek, a és a-t gyufával meggyújtotharmadik pedig kabát nélkül fehér ingben volt, kalapja egyik tettesnek sem volt. A rakétát a kabátnélküli, fehéringes fiatalember lőtte ki és dobta fel a háztetőre", A nyomozás a továbbiakban megállapította, hogy a rakéta „Bécsben, Hermann Weifenbach gyárában készült, az első világháborúban használt, gyujtogatásra alkalmas" rakéta volt. A nyomozásba bekapcsolódott az V. Honvéd Hadtest Kémelhárító Osztálya is, de eredményt ezúton sem sikerült elérni. Ezt követően a sajtó útján felhívást intéztek Szeged lakosságúhoz, s a nyomozás elősegítését kérlek a nyomozó hatóságok. Eredményt ezúton sem sikerült elérni. A Szegedi Ügyészség 1943. február 22én — jó fél évvel a szabotázsakció végrehajtása után — kénytelen volt a nyomozást beszüntetni. A makói rendőrkapitányság 1943. január 13-án jelentette, hogy ismeretlen egyének vonatkisiklatásl kísérletet hajtoltak végre egy szerelvény ellen Makó-Ujváros és Földeák között. A jelentés szerint a kisiklatást úgy akarták végrehajtani, hogy „a vasúti tősin és a vezetősín elhajlása közé, útburkolathoz való 10 cm méretű gránitkő kockákat ékeltek, szdmszerint 16 db-ot, s egy hasonló méretű égetett vastéglát tömködött a tettes a sínek közé". Végül is a kisiklást az akadályozta meg, hogy „a qjolorvezető észrevette, hogy a kocsi nagyot döccent, ós nyomban leállította a szerelvényt, s a vonatkísérő személyzet segítségével kiszedte a sínek közé ékelt kődarabokat". A Hódmezővásárhelyi MAV Oaztéíymérnökség kérte a makói csendőrőrs-parancsnokságot, majd a csendőrség Központi Nyomozó Parancsnokságát, hogy „isme-, (Folytatjuk.) Dr. Pernek! Mihály tés mellett a rendszeres ku ^MHÜ^^^^^L í? tatás és válogatás nem köny-^^^^^H^^^^^^^^^^^® »' lí aA, nyű munkáját is. Ma már az u kötöttséget és zártságát, ók folyamatos önművelés! iskoiákban a tanári és ifjúsági 8 dra minden mozzanata, keszsegenek kialakitasa er- könyvtár egyesített könyvál- b!m , mozgalmassádekében az gólénak mar Iománya áll a búvárkodó ta- élményt adóvá válik Nemigen korán a tanítás-tanulás nulók rendelkezésére, s leg- csak tevekenysegre készteti középpontjába kell állítania több h j az olvasóterem az eddig pusztán befogadasaz ónálló olvasást, az olvas- ,^„,.5,.- mpcolHödnti ra kenyszerult tanulókat, tatást. Annak ellenére, hogy Keraese lb 8 L hanem az így. szerzett ismeaz olvastatás ma is megvan A módszeres olvasás meg- reteket számukra élővé, az iskolákban, mégis a vizs- tanítása és rendszeres c /a- azonnal felhasználhatóvá, gálatok azt bizonyítják, hogy korlúsa révén megváltozik a aktív szellemi tartalommá az olvasás színvonala, ide- tanítási óra hangulata és teszi, s ugyanakkor kedvet értve a szerzett információk légköre is. Az olvasásra épü- ébreszt új eredmények elíelfogasát és megértését, lő tanítási órán a tanuló érésére, ösztönzést ad magaeléggé hiányos és kevéssé ér- nemcsuk befogad, hanem az sabb .célokhoz. Az ilyen motékálló. Ennek egyik oka az, olvasás folytán szerzett is- dern óravezetés rendszeres hogy az iskolában az olva- meretei alapján kérdez, vi- alkalmazása ráébreszti a tasás-olvastatás folyamata el- tázik, esetleg bírál is. Ezter- nulókat saját képességeik válik a tanítás-tanulás fo- mészetesen a tanár szakmai objektív értékelésére, felis. lyamatától. Nem szerves ré- felkészültségét, pedagógiai menésére és felmérésére, s sze az iskolai képzésnek, ha- képességeit erősen próbára ezzel reális alapot nyújthat nem annak a szabad időre teszi> 8 megköveteli, hogy a pályaválasztáshoz, a jövő eső kiegészítője, s csaknem minden tanár szakmai és ne- életút kijelöléséhez, kizárólag a szépirodalomra veloi tuda8a- amaitudomá- így válik az olvasas-olvaskorlétozódik. Legfeljebb a eredményekben való tatas kérdésé kovetkezmétajekozottsuga szeles korú nyeiben a ma iskolajanak legyen, meghaladja a tan- egyik legfontosabb központi könyvek ismeretanyagát. A feladatává, amelynek megolkérdező és vitázó tanuló ér- dúsu minden tantárgy kereveit értékelnie kell, esetle- lében mindinkább követelő ges tévedéseit fel kell is- pedagógiai és társadalmi rü legtöbbször puszta könyv- merni keI1 jav(tanl> szükségletként jelentkezik, ajanlasban, s nem terjed ki de nem szakteklntély pa_' *U_ „tJtJ a módszeres o vasás és való- rancs8iíav4val ^ nem a szi_ gatas megtanítására, pedig a ^ b(rálat hangjón> hanem tapasztalat azt mutatja hogy tudomanyos> meggyőző indotanítvúnyaink igen jaratla- ' ' ., , . nok a legegyszerűbb kézi- Elássál, tényekkel es a nekönyvek olvasásában és használatában is. A permanens művelődés és az állandó önművelés követelményét az iskola csak úgy tudja megvalósítani, ha az információhordozók között komoly helyet biztosít az önálló ismeretszerzés legfontosubb eszközének, a könyvnek és a könyvtárnak. Ez egyrészt úgy érhető el, ha a tanítási órákon a tankönyvön kívül más könyv is megjelespeciális szakkörök révén bővül tudományos-ismeretterjesztő művekkel, lexikonokkal, esetleg irattári anyagokkal. Ez a gyakorlat Is kimeDr. Diós József. a Tömörkény István Gimnázium, Művészeti és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója Fotográfia a kohóipari mérésokbon Lengyelországban a fotó- bemenő folyamatok lénykétechnlka új felhasználást pezése megfelelően kiválasznyert a kohóipari folyama- tott színes szűrők segítségétok hőjelenségel paraméte- vei történik, amelyek révén relnek mérésében. Az ez irá- a negatív a hőfoknak megnyú kutatásokat a Czestocho- felelően elfeketedik. A módwaí Műszaki Egyetem Hő- szert már alkalmazzák a gazdálkodási és Ipari Ke- vas- és rézkohászatban, az menceépítő Üzeme végzi. üveghutákban és az építőAz ipari kemencékben vég- anyag-iparban. 26. De azért egyáltalán nem biztos, hogy ebben igaza van Parázsó nagymamának: „nézd meg az anyját, vedd el a lányát" — miért ne lehetne az a lány asszonynak másforma? Ez csak olyan se füle, se farka beszéd. Aszszonybeszéd. Az se igen hiszi, aki mondja. Észrevenni azt később a lányon, milyen lesz asszonynak. Ha most még nem is, de később csak észre lehet venni. Tavaly egy lagziban sokat táncoltatta Rozikát, azután kezdték el csúfolni őket. Pótáéknak szomszédjuk volt a lagzis ház, nekik meg valamilyen rokon; úgy adódott, hogy Rozika lett a legkisebb koszorúslány, ő meg a felszalagozott legények közt volt a legfiatalabb, s mint egymáshoz valók, párba kerültek az esküvői menetben. Hát persze, hogy táncoltatta. Az úgy való, hogy a legény azt a koszorúslányt táncoltassa, akivel párba kerül. És ha a nagyobbaknál úgy illik, a kisebbeknél sem illik másképpen. Az biztos, hogy Rozika is szívesen táncolt vele, mert legalább megtanult táncolni. Mert Rozika nem tudott egyebet, csak a csárdást; ő tanította meg a tangóra, H foxra (csak a kerlngőnél pihentek, azt még ö sem .tudta jól). Akkor az egyszer hasznát vette, hogy annyit nyuvaszlották otthon a tánccal a nénjei. Nem táncoltak azért olyan túl sokat együtt. Azt már csak rájuk fogták a csúfolkodók. Lehetséges, Rozika még táncolt volna — örült, hogy tanulhat, megtanulhat még a tánciskola előtt —, de ő vacsora után elhúzódott inkább az öregek asztalához, s hallgatta, miket mesélnek Szibériáról, Doberdóról, Galíciáról. Az igazság az, hogy nem ls igen gondolt Rozikára addig, míg egymáshoz nem csúfolták őket. Azóta meg sokszor eszébe jut: mi lenne, ha csakugyan Rozika lenne a felesége. Szép kislány, az igaz. Jó volna megint egy lagzi, ahol ugyanúgy párba kerülnének. Most végig csak vele táncolna, és keringőt is, mert a nénjeitöl megtanulta azóta a keringőt. Esetleg haza is kísérhetné most már. Illendően köszönne el tőle a kapuban, nem úgy, mint a katonák szoktak & szeretőjüktől. bői, de félálomban eszébe jutott a felfordult teherkocsi. Hátha keresik azóta a hiányzó dobozokat, meg a takarót. Ahogy kikecmergett a szénából, felugrott a boglya tövéről a kutya, s elszaladt. Nem szaladt messzire, csak a szomszédos boglyához. Várakozón nézett vissza: folytatódik-e a tegnapi barátság. — Kiskutyám... Gyerlde, kiskutyám..; Hívogatta. Füttyögött neki. Közele'bb sompolygott a kutya, még mindig bizalmatlanul. Az elébe dobott kekszet most bekapta, és a földre hasalva, ropogtatni kezdte. Csuk most jutott eszébe az előbbi erőszakos dudálás. Köd borította a tájat, a völgy felé mindenütt. Az utat is csak sejteni lehetett odalent, az úton Rozika nem is engedné azt. Akármi illetlen- - túl pedig nem látott mást, csak a mindent elséggel örökre magára haragíthatná. Elképzelte, hogy tíz-tizenkét év múlva már feleségül vehetné Rozikát. (Ha nem hízik el addig, mint az anyja.) Menne haza szabadságra a frontról, és a kapuban várná Rozika. S felmennének a présházba ők is, mint Mártiék tavaly, de ők nem vetkőznének csupaszra — az csak olyan városi mánia lehet —; ülnének egymást átkarolva a sötétben, mindenféléről beszélgetnének. Rozika a faluról meg a ház körüli dolgokról, hogy valami hordja a csirkét, meg, hogy az ól tövét is tapasztani kéne, kitúrta a malac, ilyesmit, ö elmondaná, mi újság a fronton, s hogy hajkurásszák a katonák a nőket. Es hogy ne igen mutogassa magát, ha a faluba katonák szállásolnak be, vagy esetleg a front odaér. v És amikor el kellene válni, Rozika is sírna az állomáson, mint a többi asszony. És integetne utána sokáig, peregne a könnye, s integetne, míg csok el nem tűnnék szem elől a messzi síneken a vonat * Autó dudált, kitartóan, s erőszakosan. Nem akaródzott kibújni a jó meleg pokróc^ fedő, egynemű szürkeséget. Annál jobb. Ok sem látnak ide, ha netán megjöttek már. Nyújtózkodott egy jólesőt, és szedelőzködni kezdett. Aztán abbahagyta a készülődést, s lekuporodott a boglya tövébe, gondolkozni. A két dobozt nem viheti, az bizonyos. Bírni sem bírná. így is épp elég pakkja van. Még sok is lesz csak a takarót is cipelni pótlásnak, de azt nem hagyhatja itt, megfagyott volna nélküle. S ki tudja, hol éjszakázna megint. Marékkal hányta a kutya elé a kekszet, meg az ostyát. — Nesze, faljál. ,-De úgy faljál nekem, hogy nem kapsz többet máma, azt garantálom... ö ls tömte magába a nápolyit, Étvágy nélkül, mert éhséget nem érzett, csak a szomjúság kínozta nagyon. Sajnálta itthagyní, kivált a nápolyit; alig volt híja a doboznak. Beerőszakolta a két dobozt a boglyába, éjjeli fekhelyére, s mindenfelől ráigazította a szénát. Tehát még egy rejtekhely, ez az ötödik. (Folytatjuk^