Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

5 CSÜTÖRTÖK, 1975. MÁRCIUS 13. Munkásénekkarok | Űj metróbemutatói Á felnőtt és ifjúmunkás tek: a DÉMÁSZ „Erkel Feénekkarok országos feszti- renc" kórusa, a. szegedi szöváijára, a Vándor Sándor vetkezeti bizottság énekkara, énekkari szemlére készülnek a MÁV „Hazánk" munkása kórusok országszerte. A kórusa, a Szakszervezetek már kialakult hagyományok, Szegedi Altalános Munkásés a versenyek rendje sze- kórusa, az erdészeti szakkörint először a munkahelye- zépiskola, valamint a Tiszaken, minden kórus a saját parti gimnázium és szakköszúkebb közönsége előtt tart zépiskola énekkara, a Kőbemutatókat. A szereplés kö- rösy József közgazdasági, és vetkező alkalmai a területi a textilipari szakközépiskola versenyek, amelyeken már kórusa. A zsűri döntése szeszakemberek értékelik a rint valamennyien részt vemunkáskórusok felkészültsé- hetnek a megyei hangversegét. nyen. Csongrád megyében az idén Galli János, a csongrádi már három területi verseny ének-zenei általános iskola volt. Az ifjúmunkások kó- igazgatója, a zsűri tagja a rusai, Bács, Békés és Csöng- következőket mondta a Vánrád megye szakmunkásképző dor Sándor-szemlék jelentőintézeti énekkarai szerepel- ségéről: „A század eleji tek a „Zúgjon dalunk" el- munkáskórusok nagyszerű nevezésű találkozón, febru- hagyományainak mai folytaárban. Március 8-án Móra- tói akkor dolgozhatak eredhalmon rendezték meg ményesen, akkor fejlődnek Csongrád megye munkáskó- gyorsabban, ha egyre szapou rusainak egyik területi be- rodnak a szereplési alkaimutatóját négy énekkar mak. A Vándor Sándorrészvételével, kedden este pe- szemlék, a helyi, a területi, dig a Bartók Béla Művelő- a megyei versenyek jelentődésl Központban volt a sze- sége abban van, hogy fellégedi kórusok hangversenye, pési lehetőséget adnak, valaA területi versenyek után mennyi munkáskórusnak nagyszabású megyei sereg- perspektívát mutatnak, elérszemlét is rendeznek még, hető célokat tűznek eléjük, május 4-én, Vásárhelyen, A legjobbaknak kijáró kiahol zsűri választja ki az or- tüntetés, az országos szemlén szagos szemlére meghívható való részvétel, valamennyi legjobbakat. énekkart az igényesebb felA szegedi hangversenyen a készülésre, a színvonalasabb következő kórusok szerepel- teljesítményre serkenti." kocsik Az eddig megtartott próbajáratokban jelesre vizsgázott az öt kocsiból álló új metrószerelvény, amely több mint 2000 kilométert tett meg a kijelölt útszakaszon. A vonatok nappal a reggeli órákban és a délutáni csúcsforgalom közötti időben — a Fehér út és a Pillangó utcai megállóhely között — járnak, éjszaka pedig a kelet—nyugati vonal teljes szakaszán közlekednek — természetesen utasok nélkül. A szovjet Mityiscsi Vagonés Gépgyár készítette metróvonatok közül többnek a felszerszámozása ezekben a napokban folyik. A szállítás miatt ugyanis jó néhány alkatrészt nem lehetett a helyszínen, a gyártó vállalatnál beépíteni. Ezért a kocsik készre szerelését — egyebek között az áramszedő és a vonatmegállító berendezések elhelyezését — most hét szovjet szakember végzi. Ebben a munkában természetesen a mi metrósaink is közreműködnek, ami egyben jó alkalom a szakmai tapasztalatok gazdagítására. Az új kocsik hiányzó kellékeinek felszerelésével várhatóan március végén, április elején végeznek. Mit ígér az új koncertévad ? Választékos program — Szegedi előadóművészek A befejezéséhez közeledő zenei évad tapasztalatait foglalták össze, a jövő szezon programját fogadták el az Országos Filharmónia tegnap délelőtti szegedi értekezletén. Szóba került, egyebek között az ifjúsági koncertek ügye, szervezési és termlnusgondok, valamint a további megbeszélésektől függően azt is fontolgatják, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a felnőtt bérleti koncerteket vasárnap délelőttről hétfő estére tegyék át. Választékos műsorajánlatával, élvonalbeli előadóművészekkel várja bérlőit az ősszel Induló új hangversenyévad. Nyitányaként október 12-én Ferencsik János Liszt-műsort vezényel a Magyar Állami Hangversenyzenekarnak, ahol az Esz-dúr zongoraversenyt Varsányi László szólaltatja meg. Szegedi produkció lesz Dvorák Stabat Méterje Vaszy Viktor vezényletével, a szegedi szimfonikusok, operisták és a Zenebarátok kórusának közreműködésével. A Weiner-évfordulóra emlékezve tűzik műsorra novemberben a Csongor és Tünde szvitet, azon a koncerten, ahol Pál Tamás dirigálja a szegedi szimfonikusokat, s a román Jacob Dula gordonicaművész lép fel. Kodály művel mellett Bartók I, hegedűversenye — Gyarmati Vera előadásában — hangzik el decemberben a Szegedi Szimfónikus Zenekar, a Zenebarátok kórusa és Réti Csaba közreműködésével; Szalatsy István dirigál. Januárban Albán Berg Hegedűversenyét játssza Kovács Dénes, Szabó Ferenc Lírai szvitjét és Ravel Spanyol rapszódiáját Kórodi András vezényli a szegedi szimfonikusoknak. A februári Mozart-műsorra Németh Gyula vendégkarmester és Ránki Dezső zongoraművész látogat Szegedre. Ismét megrendezik Kocsis Zoltán vendégjátékát, aki ezúttal a zeneakadémia kamarazenekarának közreműködésével Bach-műsort mutat be. Oberfrank Géza dirigálja azt a márciusi koncertet, ahol a szegedi zongoraművész, Bódás Péter zenekari bemutatkozását hallhatjuk Bartók 111. zongoraversenyévél, és Gyimesl Kálmán énekli ' Mahler: Egy vándorlegény dalai című FIGYELEM! szürke vasöntvény rudak 30 MILLIMÉTERTŐL 200 MILLIMÉTERIG, állandóan kaphatók az alábbi telepeinken: HASZONVAS SZAKTELEP: SZEGED, DAMJANICH U. VÉGE. MÉH-TELEP: BÉKÉSCSABA, KETEGYHÁZI ÜT. Megrendeléseket nagy tételekre is felveszünk! Dél-magyarországi MÉH Vállalat ciklusát. Az fr Colman Pearce mai magyar művet is dirigál áprilisban a szegedi szimfónlkusoknak, ennek a koncertnek szólistája lesz a Szegedről elszármazott Baranyai László. Májusban Haydn oratóriumát, Az évszakokat vezényli Pál Tamás, s a színházi koncertek záróprogramján Beethoven XI. szimfóniája mellett először hangzik el nálunk a Hármasverseny Szenthelyi Miklós, Onczay Csaba és Schiff András előadásában, szegedi közreműködőkkel, Lukács Ervin vezényletével. A főbérleti sorozatot Lehotka Gábor orgonahangvérsenye zárja a dómban, ahol szintén közreműködik a Zenebarátok kórusa. A tizenkét főbérleti koncert mellett háromfajta felnőtt bérletet terveznek. A zongorabérlet szólistái Alekszandr Szlobodanyik • (Szovjetunió), a szegedi Nagy István, Schiff András, Gabos Gábor, Szabó Csilla. A mesterbérletben Perényi Miklós és Szűcs Lóránt hangversenye mellett a Magyar Fúvósötöst, Pauk György és Franki Péter szonátaestjét hallhatjuk, és koncert keretében szeretnék bemutatni a zeneakadémia szegedi tagozatának új cemballóját. A kamarabérletben érdekes eseménynek ígérkezik Durkó Zsolt szerzői estje. Kétszer szerepel a szegedi kamarazenekar — Pál Tamás és Szalatsy István vezényletével —, a Szegedi Fúvósötös és több szegedi előadóművész (Nagy Imre, Várnagy Lajos, Delley József, Román Zoltán, Kedves Tamás, Török János és Weninger Richárd) fellépésével. Szegedre látogat a Kodály-vonósnégyes is. Á XI. kongresszus előtt Tervezés,tervszerűség A

tervszerűség, a pontosan kidolgozott arányos fejlesztés a mi gyakorlatunkbanmindennapi dolog, társadalmunk építésének törvénye. Mégis érdemes erről a — csak első hallásra szakmai témáról — meditálgatni) árnyalatait bogozni, bizonyos nézetekről polemizálni. Miért? Ügy érzem, nem csupán a szakemberek körében, de a laikusok között is vitára ingerel kétféle véglet: egyesek azt mondják, hogy a pontosan körülírt tervek, mutatók merevséget okoznak, lassítják a gazdasági életben elengedhetetlen mozgékonyságot, a piaci viszonyokhoz való gyors alkalmazkodó képességet. Tehát ebből az következik, hogy előre csak vázlatokat szabad fölfektetni, a részleteket az élet önmaga írja terveinkbe. A másik nézet: nagy hibát követtünk el, hogy a vállalatoknak „átadtuk a gyeplőt", így mindenki arra hajt, amerre akar, hiszen hivatkoznak az önállóságra, érdekeikre, a piacra és egyebekre. Melyik nézet igaz? Könnyű volna azt mondani, hogy mind a kétféle nézetben van valami igazság. Ez a válasz felelőtlenség, már csak azért, is, mert első ránézésre tényleg helyes a válasz, mivel egyik nézet sem fedi a teljes igazságot. De ha igennel, vagy nemmel kellene leadni a voksokat, akkor az első változatra szavaz az ember lelkiismerete szerint. Persze, a második verzió azért hibás, mert eleve sem volt igaz. Gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítésekor senki sem mondta, hogy a lovak közé hajították a gyeplőt. Csupán azt a metodikát választották a gazdasági életben, hogy potenciálunknak megfelelő irányítást és szabályozó rendszert érvényesítsenek, mert a korábbi tervutasításos rendszer inkább fékezett, mint segített volna. Az elmúlt évek — különösen a negyedik ötéves tervidőszak — eklatánsan igazolta, hogy gazdaságirányítási rendszerünk kiállta a próbát, nem távolodott el a szocialista tervgazdálkodás ábécéjétől, hanem éppen jól alkalmazta azt viszonyaink között, figyelembe véve a hazai és a nemzetközi gazdasági élet helyzetét, fejlettségét, perdöntőnek tekintve a mi potenciálunkat. A tervszerűség bizonyos értelemben minden gazdálkodást végző társadalomban, államban föllelhető, de a különbség a szocialista társadalom tervgazdálkodása és a kapitalista gazdálkodás látszólagos tervserűsége között éppen a tulajdonviszonyok és legfőképpen a társadalmi viszonyok különbözőségéből adódik. Ez a különbözőség és hatáskomplexumok napjainkban igen jól érzékelhetők is. Az árutermelés törvényei és törvényszerűségei, a piaci viszonyok másképpen fejtik ki hatásukat a tőkés szférában, és egészen másképpen a szocialista viszonyok között. Hatás mind a két területen érezhető, de alighanem más egy langyos eső és megint más egy szélviharral kisért zivatar. A védekezés és a károkozás nagysága szemléltetően bizonyítja ezt Messzire futottunk azonban már a gondolatmenetben, maradjunk meg a kiindulópontnál: a tervszerűségnél és előrehaladásunk terveinél. Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a XI. kongresszusra sok tekintetben értékel is, de egyben előre néz, utat mutat. A harmadik fejezet ötödik pontja így fogalmaz: „A népgazdaság fejlesztésében a szocialista tervszerűség érvényesítése alapvető jelentőségű feladat. Ezért a központi tervezö szervek és a vállalatok tervezésének erősítésére, az értékés mennyiségi mutatók, valamint tervcélok és -eszközök teljesebb összhangjára van szükség." Ez a fogalmazás érthető és világos, ezen eddig sem volt semmiféle vita. Az irányelvekben azonban tovább is tekintenek, amikor az előbbi gondolatmenetet folytatják, a mikéntet javasolják. Nem tagadja meg pártunk a jól bevált gyakorlatot, nem kívánnak alapvető változtatásokat a gazdasági irányításban és tervező munkában. Érdemes az irányelvekben a „mellékmondatokra" is fölfigyelni. A tervezésnél és a tervszerűségnél azt ajánlja a párt, hogy „A bevált alapelveket érvényesítve, gazdaságirányításunkat — mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét —• jobban mai és holnapi feladataink, céljaink szolgálatába állítjuk; működését javítjuk." Aligha kell érvelni a világos mondatok mellett; a bevált alapelveket kell jól alkalmazni, a mához, de a holnaphoz is. A feladatokat sem nehéz kibogozni, arra kell a tervező szerveknek, a vállalatoknak, a gazdálkodó egységeknek törekedniük, hogy minden lehetőségeiket a leghatékonyabban kiaknázzák. Lehet, hogy néhány korábbi, vagy ma is érvényben levő. szabályozó nem a legaktívabban hat a termelési kedvre, nem a kívánt célt mozdítja elő speciális területeken, de olyanok a szabályozók is, mint a törvények, minden felmerülő esetre nem adnak világos választ. Ebben az esetben talán a rugalmasság, „a törvény szelleme" segíthet, de nyilvánvaló az is, hogy a gazdasági szabályzókat nem kőbe vésték, azokat az élethez, a változó körülményekhez bármikor módosítani lehet A kongresszusi irányelvekről önmagukért nem kellene sokat beszélni, de a mindennapi munkával való kapcsolatukért nagyon is érdemes. A tervszerűségről, az előrehaladáshoz adott segítségéről most azért is érdemes szót ejteni, mert a negyedik ötéves tervidőszak utolsó esztendejében vagyunk, s így már körvonalazzuk a következő középtávú terveinket, a vállalatok ebben az évben kidolgozzák részletesen is az ötödik ötéves terv feladatait. Az irányelvek — bár erre határozottan nem utal — arra is támpontot ad a gazdálkodó szerveknek, hogy a tervezéskor kérjék ki a munkások véleményét. Ennek többféle módja, lehetősége ls adódik. A szakszervezeteit, mint a munkások képviseleti szervezete néhány dologban egyetértési és véleményezési jogkörrel rendelkeznek a vállalati tervek kidolgozásánál, jóváhagyásánál. Itt van a tervezés kiterjesztésének, demokratizálásának egyik legjobb lehetősége is az üzemekben. A hogyanra és a mikéntre ls választ lehet adni. Az első és a leglényegesebb dolog az, hogy a vállalat vezetői tájékoztassák a dolgozókat elképzeléseikről, a következő tervidőszak várható prognózisát közérthető nyelven mondják el a munkások tanácskozásain, a brigádértekezleteken, vagy a termelési megbeszéléseken. Ne számadatok halmazával „tömjék" az embereket, hagyják el a szakmai zsargont, s ne féljenek attól, ha elmondanak egy piaci előrejelzést magyarul, hogy azt nem értik meg a szakmunkások. Megértik, nagyon is jól értelmezik azok is, akik nem járnak a kereskedelmi kamara tudományos előadásaira. Nem vitatom, hogy a vállalati műszaki fejlesztési terv elkészítésénél_ a bérelszámoló kevesebb „écát" tud adni, mint a gépészmérnök, de az elképzelhető, hogy a gépteremben dolgozó szakmunkás, művezető olyan dolgokra is fölhívhatja a vezetőség figyelmét, amelyek az irodában dolgozó mérnöknek is újdonságok, és beépíthetők a' műszaki fejlesztési tervekbe. S

a tervezés egésze természetesen nem műszaki kérdésekkel foglalkozik, hanem meghatározza a munkaerő foglalkoztatását, a bér- és jövedelempolitikai koncepciókat is. Ezekben a kérdésekben a szakszervezeteknek például egyetértési jogkörük van. A szakszervezeti tisztségviselők az egész kollektíva nevében érvényesítik jogaikat, amiből logikusan következik, hogy választóikat, a munkásokat előzetesen meg kell kérdezniük, hogy véleményüket, álláspontjukat képviseljék a gazdasági vezetőknél, amikor a vállalati tervek végére oda teszik a pontot. Meglehet, hogy uz előbb elmondottak már megint eltávolodtak a kezdettől, a tervszerűségtől, a szocialista tervgazdálkodástól, de úgy érzem, a sok apró tennivalóból áll össze az egész. S a mi szocialista rendszerünknek egyik ereje, tervszerűsége is éppen abban rejlik, hogy nem nélkülözi a dolgozó emberek észrevételeit, cselekvő együttakarását. Gazdagh István Segítség az iparszerü termesztéshez A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karának oktatói és hallgatói tevékenyen bekapcsolódnak a CPS iparszerű tövénytermesztésl programba. Az idén 180 ezer hektár területen készítenek pontos felmérést a talajt lakó kártevőkről. A felmérés alapján a gazdaságok számára pontosan meghatározzák, hogy hol és milyen mennyiségű védekezőszert kell felhasználni. Ezzel a módszerrel jelentős megtakarításokat érhetnek el. A mosonmagyaróvári egyetemi kar az idén mintegy 100 ezer hektár területen a gyomok terjedését is vizsgálja, E vizsgálatok alapján előre jelezhetik, hogy milyen űj gyom megjelenésével lehet a következő időszakban számítani. Tanmalom A Fejér megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szerdán Székesfehérváron átadta a régi malmot a szakoktatásnak. A több mint százéves gőzmalmot korszerűsítették és villamos meghajtásúra alakították át. A Gabonatröszt a megyében 160 malomipari tanulót képez, akik az új székesfehérvári tanmalomban és Martonvásáron sajátítják el a gyakorlati Ismereteket. A székesfehérvári tanmálmot — szakoktatók felügyeletével — az ipari tanulók üzemeltetik, s ott naponta kilencyen mázsa lisztet őrölnek.