Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

VASÁRNAP, 1975. MÁRCIUS 9. 19 A pártértekezlet vifáje A megyei pártbizottság első titkárának beszámolója után az írásos és a szóbeli referátumok vitájával folytatódott a pártértekezlet Elsőként KÖRÖSI LÁSZLÓ, a FÜTÖBER csongrádi gyárának dolgozója szólalt fel. A pórt vezető szerepének érvényesülésével foglalkozott. Utalt a csongrádi tapasztalatokra, s megállapította, hogy az elmúlt négy évben erősödött a párt vezető, irányító szerepe. Növekedett a vezető testületek felelőssége a döntések meghozatalában, nőtt a párt befolyása, mozgósító ereje. A pórt érvényesíteni tudta a munkásosztály és szövetségesei alapvető érdekeit. A csongrádi kommunisták véleményét tolmácsolva hangsúlyozta: a pártnak fontos szerepe volt és még több tennivalója lesz az érdekek egyeztetésében, a feszültségek feloldásában, a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összehangolásában. DR. ANTALFFY GYÖRGY egyetemi tanár a tudományos munka terén elért eredményeket értékelve hangsúlyozta: örvendetes, hogy kialakultak a tudományos kutatómunka fő irányai, és ez elősegítette az egyetemen folyó tudományos munka fokozottabb összhangjót a társadalmi-gazdasági célkitűzésekkel. Javult az egyetemek é6 az akadémiai intézetek együttműködése. Nőtt a tudományos kutatás anyagi alapjainak mértéke. Tartalmasabbá váltak az egyetemek nemzetközi kapcsolatai, megélénkült a tudományos diákkörök tevékenysége és javult munkájuk eredményessége. Az egyetemeken folyó tudományos munka társadalmi hatékonysága növelése érdekében növeljük az összhangot a társadalmi, gazdasági, oktatási célkitűzésekkel. Ennek érdekében Javítsuk a tudományos munka tervezését, koordinálását. Törekedjünk a tudományos kutatómunka területén a nemzetközi kapcsolatok tartalmi fejlesztésére, a helyi feladatok, igények kielégítésére. Majd hangsúlyozta: a jövőben kutatóink ideológiai képzésének elősegítésére élni kell a szakmai ideológiai viták nyújtotta lehetőségekkel. Tervszerűbbé kell tenni a tudományos utónpótlás nevelését, különös tekintettel a fizikai dolgozók gyermekeire. Ezután HADOBAS KATALIN, a HÖDIKÖT dolgozója szólalt fel. Részletesen foglalkozott a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatából adódó feladatokkal — elsősorban a takarékosság kérdéseivel. Nagy szükség van erre vállalatunknál — mondotta —, hiszen többnyire itnport nyersanyagot dolgozunk fel. Ezért nemcsak az anyaggal való takarékosság fontos, hanem a gyártmányfejlesztés, új technológiák kidolgozása is, hogy olyan termékeket gyárthassunk, amelyek jó minőségűek, exportképesek. Ezt a törekvést hivatott elősegíteni a HODIKÖT-ben a „Dolgozz Hibátlanul" munkarendszer. Az eddig elért eredményeket ismertetve kiemelte, hogy a kongresszusi versenyben a vállalat brigádjai 25 ezer társadalmlmunka-órát végeztek, s kommunista műszakok szervezésével segítették elő a vállalat előtt álló célkitűzések megvalósítását. A pártbizottság írásos és szóbeli beszámolójához kapcsolódva a tanácsi munka néhány fontos kérdéséről és feladatáról szólt DR. PERJÉSI LÁSZLÓ, a megyei tanács elnöke. Sokoldalúan elemezte a tanácstörvényből eredető feladatok végrehajtásának tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy jelentős aktivitás bontakozott ki, és eredményes volt a munka a testületi szervekben és a szakigazgatási apparátusban is. A tanácsok a párt és a kormány politikájának megfelelően, a rendelkezésükre álló anyagi erőforrásokat felhasználva törekedtek a lakossági Igények maximális kielégítésére. Az elmúlt négy évben tovább szépült, fejlődött Csongrád megye, javultak a dolgozó emberek élet- és munkakörülményei. Majd arról beszélt, hogy jelentősen tovább javítható megyénkben a lakosság és a tanácsok kapcsolata. Indokolt a pártbizottság beszámolójában ezzel kapcsolatban megfogalmazott igény. Ezért a jövőben a tanácsokban dolgozó kommunistáknak egyik fontos politikai feladata lesz az állami szervek és a munkahelyi kolyektívák együttműködési formáinak erősítése. Nagy szükség van ugyanis arra, hogy a munkahelyi kollektívák és ezen belül elsősorban az üzemi munkások ne csak jól ismerjék a tanácsok tevékenységét, hanem részt is vegyenek munkájában. Elő kell segíteni, hogy a munkástanácstagok a mun. kahelyek és a tanácsok vezetőitől megbízatásuk jó ellátásához sokoldalú segítséget kapjanak. A tanácsok tisztségviselői pedig sűrűbben találkozzanak üzemi dolgozókkal, munkásgyűléseken, a szocialista brigádvezetők értekezletein, hogy megismertessék a tanácsi munka időszerű feladatait, a megyei, a városi testületek városfejlesztési elképzeléseit és kérjék ezzel kapcsolatban a dolgozók javaslatait Részletesen szólt a negyedik ötéves terv feladatainak megvalósításáról, amelyekkel elemzően foglalkozik a pártbizottság beszámolója, majd az ötödik ötéves terv előkészítéséről elmondotta a többi között hogy gyorsabb ütemben kívánják fejleszteni Szegedet és Hódmezővásárhelyt. Továbbra ls egyik legfontosabb feladatnak tartja a tanács a lakásépítési program megvalósítását. El akarja érni, hogy öt év alatt 23—25 ezer lakás épüljön -Csongrád megyében. MOLNÁR LAJOS, a szentesi Május I. Tsz elnöke arról beszélt, hogy a X. kongresszus óta elért eredményeink tovább gyarapítót. ták szövetkezeteink gazdasági alapjait, bár több gazdaság még sok problémával küzd. Hozzátette, hogy a szövetkezeti vezetők és tagok általában Jól tudják; a gyors ütemű fejlődés a jövőben 6em lesz gondtalan. Bíznak abban, hogy úrrá. lesznek a bajokon, mert ha a maguk ereje kevés, segít az állam, a társadalom, mint ahogy segített 1974 őszén a betakarítási munkában. Erre a nehéz munkára utalva mondotta; helyes és szükséges a mezőgazdasági termelés gyors ütemű gépesítése, mert ott, ahol volt gép, tavaly ősszel az esős időszak elmúltával rövid idő alatt befejezhették a munkát, A jövőben szövetkezeteinknek jelentős erőfeszítéseket kell tenniök a termelés gépesítéséért, előtérbe helyez, ve egy-egy ágazat komplex gépesítését. Elmondotta a többi között, hogyan bontakozott ki Szentes mezőgazdaságában az iparszerű termelés, elsősorban a szarvasmarha-, a baromfitenyésztés, a kukorica és rizstermelés terén. Most a zöldségtermesztésben igyekeznek meghonosítani a legfejlettebb módszereket, hogy elősegítsék a megye jobb zöldségellátását. A szegedi pártszervek, kommunisták munkájának tapasztalataival foglalkozott TÖRÖK JÓZSEF, a szegedi pártbizottság első titkára. Egyetértett az írásos és szóbeli beszámoló azon megállapításaival, amelyek szerint javítani kell a pártépítő munkát, hogy megfelelő legyen a munkások aránya a pártban. Foglalkozott az immár 170 ezer lakosú Szeged munkásellátási gondjaival. Hangsúlyozta, hogy a párt számára nem lehet közömbös milyen a munkások közérzete, hogyan alakul az .ellátás, milyen az. üzemi demokrácia színvonala. Ezért a 6zegedi pártszervek és alapszervezetek szeretnének úgy dolgozni, hogy tovább javuljon a munkásellátás. Szeged fejlődése pedig jó hatással legyen a megyei célkitűzések megvalósítására. A nők helyzetével foglalkozott felszólalásában FODOR ZOLTANNÉ, a FÉG makói gyárának dolgozója. Arról beszélt, hogy a nők csak akkor lesznek igazán egyenlőek a férfiakkal, ha a nőpolitikái határozat szellemében elérjük; a férfiak megosszák az otthoni munkát a család nőtagjaival és lehetőséget adnak arra, hogy közéleti tevékenységet folytathassanak, A makói üzemekben dolgozó nők életés rnunkakörülrnényeivel foglalkozott és elmondotta, hogy többnyire olyan nők dolgozngk.az üzemekben, akik korábban a mezőgazdaságban tevékenykedtek. Ezek a nők csak néhány év múltán válnak igazán munkássá. A pártszervezeteknek az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítaniok a háztartásból, a mezőgazdaságból üzemekbe került dolgozók nevelésére, hogy mielőbb elsajátíthassák a szakmai Ismereteket és bekapcsolódhassanak az általá. pos és politikai továbbképzésbe is. — Megyénk fejlődésében elért nagy eredményekben jelentős szerepe volt és van pártunk általános, helyes politikájának, a Központi Bizottság és a kormány sokoldalú, konkrét segítségének — kezdte felszólalását DK. PIROS LÁSZLÓ, a Csongrád megyei Állatforgalml és Húsipari Vállalat igazgatója. — Mi, az ipari üzemekben dolgozó kommunisták, nagyra értékeljük pártunknak azt a politikáját^ amely lehetővé tette a vidék nagyarányú iparosítását. Csongrád megye — benne Szeged — a negyedik ötéves tervben nagyon sok támogatást kapott. Ezt szemlélteti a húsipari vállalatnál folyamatban levő több mint egymilliárd forintos nagyberuházás is. Hangsúlyozta, hogy megyénkben űj üzemek telepítése, a nehézipari vállalatok fejlesztése mellett a jövőben ls figyelmet kell fordítani a nagy hagyományokkal rendelkező és még nagyobb jövőjű élelmiszeripar fejlesztésére. A következő. ötéves tervben a megyei beruházási politikában folytatni kell azt a törekvést, amely az élelmiszer-gazdaságon belül a mezőgazdasági termelés, az ipari feldolgozás és a raktározás fejlődésének egyensúlyát igyekszik megteremteni. Bírálta a beruházási munkában tapasztalható hiányosságokat, s felhívta a figyelmet arra, hogy több nagyberuházásnál hasznosítani lehetne a szegedi szalámigyár építésénél alkalmazott szervezési módszereket. LÓCZI PALNE, az ásotthalmi pártszervezet küldötte felszólalásában tájékoztatta a pártértekezletet, hogy befejeződött a szegedi járásban a tanyai iskolák villamosítása. Ez lehetővé tette az audiovizuális eszközök használatát az oktatásban. Ennek ellenére még mindig nagy különbség van a községi és a tanyai iskolák ellátottságában, az oktatási, tanulási feltételekben. Csongrád megye 133 ezer szervezett dolgozója nevében köszöntötte a pártértekezlet résztvevőit DR. ÁGOSTON JÓZSEF. a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető tilkara, majd a párthatározatok végrehajtásáról szólt, és elmondotta, hogy milyen huzavona tapasztalható a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatából adódó takarékossági feladatok megvalósításában. Megyénk 56 jelentősebb gazdálkodó szerve közül eddig csak 16 készítette el takarékossági tervét. Néhány helyen még mindig felülről várnak tanácsot, útmutatást. Majd arról beszelt, hogy a pártszervezeti választások idején több fórumon bírálták a szakszervezeteket. Ügy vélték, hogy túlzott az érdekképviseleti tevékenységük, és nem hangsúlyozzák megfelelően a kötelességeket. Védelmezte a szakszervezetek érdekvédelmi funkcióját, mert — mint mondotta — enélkül nincs szakszervezeti mozgalom. A szakszervezetekben tevékenykedő kommunisták vállaliák a szakszervezetek kettős funkcióiát, egy részről a munkáshatalom anyagl-nolltikai támogatásét, másrészről a munkások, a munkavállalók érdekelnek kénviseletét. Ez a szakszervereti mozgalom kettős, de feltétlenül egvütt értendő hivatása. Ha valahol ennek egysége a evakorlatban eltorzul, az hiba, és ez ellen küzdeni kell. A szakszervezetek előtt álló egvik leglényegesebb feladatként ielö'te meg a munkások ideológiai, politikai, kulturális és szakmai nevelésének segítését Az üzemi demoknánia továbbf«iiesrtését,. mert bafékonvsága ma még nem fe'el meg a követ^Tmí-,veknek. Az ü-»mi dem-k-s-ia továbbfetios'táse erő-dti a nárt és a munkásos-téiv. a nárt és a s-'kVan—n1a*át. F-zel a m'tpt-ésns-tálv S-T*—„n® a rnu"ks«!n VH—s^moTgalom A termelőszövetkezetek helyzetével foglalkozott Az értekezlet résztvevői SÍPOS SÁNDORNÉ, a kövegyi pártszervezet küldötte, Elmondotta, hogy nem minden tsz rendelkezik még az iparszerű termelés meghonosításához szükséges anyagi feltételekkel. Ezért nagy szükség van a kézi munkaerőre. A nők nagy számban végeznek kézi munkát tsz-ekben, ezért a jövőhen nagyobb gondot kell fordítani munkakörülményeik javítására. DR. SZUCSAN SÁNDOR, a szentesi járási pártbizottság első titkára a vidék iparosításáról szólt, és elmondotta: nagy szükség van tqvábbra is ax-ra, hogy a. községekben ipari munkahelyeket létesítsünk. Részletesenteszélt a szentesi járás mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek eredményeiről, a zöldségtermesztés tapasztalatairól. A szentesi járás gazdaságai jelenleg évente 1800 vagon zöldséggel járulnak hozzá az ország ellátásához, de lehetőségeik ennél nagyobbak. A jövőben fokozni kell a zöldségtermesztést, de több mezőgazdasági ágazatban a termelési átlagot is, mert az elmarad' az országos átlagtól, yégül a pártéletről, a pártmunkáról szólva elmondotta, hogy a szentesi járásban rendszeresebbé Vált a szervezeti élet, javult az aktivitás a pártszervezetekben. Ez is biztosítók arra, hogy nemcsak a politikai munkában, hanem a párt gazdaságszervező és ellenőrző tevékenységében szebb eredményeket érnek el. Az üzemi demokráciáról elhangzott véleményekhez kapcsolódott HORVÁTH JÓZSEF, az Alföldi Porcelángyár dolgozója. Kifejtette, hogy milyen fontos szerepe van ennek a jó munkahelyi légkör kialakításában. Csak akkor érhetünk el eredményeket, ha a gazdasági vezetők nemcsak beszélnek az üzemi demokráciáról, hanem elősegítik kibontakozását Elismeréssel szólt a munkásból lett vezetők törekvéseiről, akik nemcsak megértéssel viseltetnek munkatársaik gondjai, problémái Iránt, szervezik a termelőmunkát hanem szószólói a Jó munkahelyi léRkör kialakítását szorgalmazó törekvésnek. Ebédszünet után elsőként JURAKOVICS ALADÁR, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgázkitermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője kért szót. Emlékeztetett a nyolc évvel ezelőtti Időszakra, amikor a szegedi térségben lényegileg nagyobb arányokban megindult a beruházó, illetőleg a termelőmunka. Ma már nagy sikerekről lehet beszámolni. Ebben része van a megyei és városi párt- és tanácsszervek gondoskqdó, sokoldalú támogatásának is. Nem sok idő választ el bennünket ennek az egyedi nagyberuházásnak a befejezésétől. Annyit azonban máris elmondhatunk, hogy kialakult itt a stabil olajbányász garnitúra, a törzsgárda. Növekedik és volumenben az országos meny.nyiségnek mind nagyobb részét teszi ki az itteni olajés földgázkitermelés — amely mögött mind nagyobb, tehát egyre megalapozottabb beruházás-létesítménybeli és műszaki háttér magasodik. Kiemelkedő eredmények Születtek a kongresszusi versenyben. Az olajbányászok növelték a termelést, ugyanakkor legjobbjaik élen jártak az önzetlen társadalmi munka vállalásában és a vállalás teljesítésében is. Hogy Idáig eljuthattunk, abban jelentős részük, szerepük van az olajiparban dolgozó kommunistáknak, azok példamutatásának, a mind aktívabbá váló pártélétnek, a politizáló légkörnek ls. Most, hogy pontot tehessünk az egyedi nagyberuházás megvalósulásának végére, össze kell fognunk minden erőt — az építőipariaktól kezdve a szakiparosokon át, egészen a speciális műszakiakig, és akkor időre teljesíthetjük azt, amit a beruházási terv előír, Dr. SZILAGYI JÚLIA, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője bevezetöjeben arra utalt, hogy a két kongresszus közötti időszakban megyénkben is fejlődött, élénkebbé és színvonalasabbá váit az ideológiai oktató- és nevelőmunka. Megítélése szerint az eredményekben része van a megyei oktatási1 igazgatóság működésének is. A létesítmény 1970 óta tölti be hivatását — azóta mintegy hétezren tanultak falai között a különböző időtartamú, Jellegű és rendelte, tésfl tanfolyamokon — növelve az elméleti kérdésekben és a gyakorlati politizálásban való (jártasságukat, tudásukat, képzettségüket. Különösen örvendetes, hogy az itt tanulóknak jelentős része kétkezi dolgozó. Erre külön fel kel! figyelnünk. Hiszen napjainkban, x amikor annyiszor esik 'szó a fizikai dolgozók közéletbe való bevonásának fontosságáról. feltétlenül gondolnunk kell arra a lehetőségre, amely politikai-ideológiai képzésükben, továbbképzésükben rejlik, és amelyet a megyei oktatási igazgatóig nagymértékben elősegít. A lövő terveit, feladatait illetően hangsúlyozta: ar-