Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

12 VASARNAP, 1915. MÁRCIUS 9. A pártértekezlet vitája ra törekednek, hogy az oktató, a nevelő, a tudományos munkát még jobban az élet, a politika diktálta követelményekhez igazítsák. Különös gondot kívánnak fordítani a középszintű vezetők politikai továbbképzésére. Hiszen rendkívül fontos a politikai-ideológiai ismeretek rendszeres karbantartása. S csak az a vezető tud megfelelni a ma és még inkább a holnap komplex követelményrendszerének, aki nyomon követi a politika, a politikai tudományok ismerettárának bővüléséi metodikájának gazdagodását DR. LÁSZLÓ FERENC, • Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára mindenekelőtt arról számolt be, hogy a SZOTE-n is növelte az aktivitást, a közéleti érdeklődést a kongresszusi irányelvekkel való beható foglalkozás, az abban szereplő kérdések megvitatása. A továbbiakban arról szólt, milyen nagy jelentőségű és a maga nemében mennyire egyedülálló országosan is az a szerződés, amelyet egyetemük kötött a megyei tanácscsal, és amely a tudományos intézményeknek a megye egészségügyének irányításában betöltött patronáló szerepének elveit, és a gyakorlati munka fő irányelveit rögzíti. Napjainkban megvalósulóban van az egészségügyi ellátás integrálása. Ez a szerződés, tehát a Csongrád megyei gyakorlat ennek megvalósítását szolgálja. Méghozzá úgy. hogy az itteni tapasztalatokat országos méretekben is hasznosítani kívánják, ugyanezen ügy sikerre vitelének érdekében. Beszélt egyetemük eredményeiről, gondjairól is. Utalva rá: bizony nem könnyű, sőt kifejezetten nehéz az adott körülmények szorításában élve maradéktalanul megfelelni a hármas — gyógyító, oktató, tudományoskutató — funkciónak. A szakember-ellátottság megfelelő. Nagy viszont a nővérhiány és aggasztóan megoldatlan a nővérutánpótlás helyzete is. A meglevő Intézmények közül több elavult, nem felel meg rendeltetésének, szűk. Ennek ellenére igyekeznek ellátni mindazt, ami funkciójuk szerint rájuk hárul, abban reménykedve, hogy a jelen és a jövő beruházásai, korszerűsítései minél előbb megoldják majd legszorítóbb gondjaikat. Befejezésül a tudományos munka pártirányításáról beszélt. Arra utalva: a Szegedi Orvostudományi Egyetemen a párt tudománypolitikai irányelveinek megjelenése óta — éppen az azokban foglaltak valóraváltásával — jelen tő6 előrelépés tapasztalható. BODI GYÖRGY. a KISZ Csongrád megyei Bizottságának első titkára mindenekelőtt arra utalt: egész sor határozat, rendelkezés, külön törvény mutatja-jelzibizonyitja, hogy napjainkban az ifjúsággal való foglalkozás tényleg a legfontosabb, kiemelten kezelt kérdések egyike Magyarországon. És ennek csak örülni lehet. Annál inkább, mert nem szavakról, nem formalizmusról, hanem konkrét intézkedésekről van szó, amelyek jótékony hatása máris erősen érezhető. De nemcsak az ifl-íság életkörülményeinek •áltozásában, javulásában, mnem az ifjúsági munka ülődésében ls. Véleménye szerint politizálóbbá, aktívabbá, folyamatosabbá vált a KlSZ-tevékenység. A múlthoz képest nagy az előrelépés még akkor is, ha nem lehetünk a mai helyzettel egészen elégedettek. Javult a nevelő munka színvonala, sikerült számottevő eredményeket elérni a KISZ-tagok legjobbjainak párttaggá nevelésében. Ugyanakkor azonban akadnak még elgondolkodtató vélemények, jelenségek is. Például: egyesek szerint a mai ifjúságot, úgymond, „túlkényeztetik". Noha valójában véve a fiatalokról való gondoskodás helyes, szükséges, társadalmilag, politikailag indokolt — tehát egyáltalán nem nevezhető elkényeztetésnek. Hogy egyes szülők a maguk gyermekét esetleg túlhalmozzák javakkal, kedvezményekkel, ebből nem szabad egy reális társadalmi gyakorlatra vonatkoztatott elmarasztaló általánosításokat levonni. Tapasztalható az is, hogy egyes fiatalok túl sok megbízatást kapnak, mások meg semmit. Itt a helyes arányokra kell törekedni. Végül: nem képzelhető el olyan munkamegosztás, amely a fiatalok politikai nevelését a párt és a KISZ kizárólagos feladatává teszi, és amely szerint a szakszervezet és a gazdaságvezetés csupán az anyagi eszközök előteremtéséért felelős. Nem, az ifjúság politikai nevelésében közös a feladatunk és a felelősségünk. Végezetül arra kérte a jelenlevőket, figyeljenek oda ezután is az ifjúság életére, örömeire és gondjaira, segítsék a fiatalokat szocialista céljaik megvalósításában. VLGH ISTVÁN, a HÓDGÉP kisteleki gyáregységének esztergályosa is a fiatalokról beszélt felszólalásában. Náluk, Kisteleken is jelentős eredmények születtek az ifjúsági törvény végrehajtása során. Ám azt is meg kell jegyezni, hogy a munkában sok még a formalizmus, és hogy nem mindig az érdemi, a tartalmi jegyek dominálnak az ifjúsági szervezet életében sem, és a fiatalokkal való törődésben sem. Nagyon kell ügyelnünk arra, hogy a fiatalokkal való foglalkozást ne szűkítsük le az anyagi ügyekre. Ilyen veszély ugyanis fennáll. Akadnak, akik elintézettnek vélik a gondoskodást, ha némi pénzt bocsátanak a fiatalok rendelkezésére. Noha ezzel nem lehet megnyugtatni a lelkiismeretet, mert pénzzel nem lehet megoldani a politikai nevelést, se a közéletben való részvételt, se a fiatalok párttaggá nevelését. Ehhez tartalmi, politikai munkára van szükség. A KISZ részéről éppígy, mint a különböző Intézményekben, gazdasági egységekben dolgozó vezetők, kommunisták részéről. HOFFMANN MARTON, a DÉLÉP pártbizottságának titkára ismertette, elemezte és kommentálta azt a szerepet, amit az építőipar betölt a megye fejlődésében, gazdagodásában, a munka- és életkörülmények jobbá, korszerűbbé, kulturáltabbá válásában. Megállapította, hogy ez a szerep nagy, sőt kiemelten fontos, s egyben azt is, hogy az elmúlt időszakban ennek a DÉLÉP csak részben tudott megfelelni. Sok szép, elkészült létesítmény jelzi, hogy megyénk építőipara nagyot lépett előre az elmúlt években. Am be kell hozni azt a lemaradást, ami a kommunális, egészségügyi, szolgáltató, oktatásiművelődési létesítmények területén jelenleg még fennáll. Ezt kívánja a megye érdeke, ezt kérik, igénylik az itt élők. Ennek megfelelően igyekeznek eredményeket elérni az óvoda- és iskolaépítésben, a kulturális létesítmények elkészülési határidejének betartásában. Köszönetet mondott azért a segítségért, amit a vállalat a megyei pártszervektől kapott mind a helyzetfeltárásban, mind pedig a gondok, problémák mielőbbi megoldásában. A továbbiakban arról szólt, dolgozóik milyen jelentős eredményeket értek el a kongresszusi versenyben. Munkájuk — többek között — 64 milliós árbevétel-többletet eredményezett. A kommunista szombatok munkája révén pedig 2 millió 350 ezer forintot fizettek be Szegeden, a Tabán utcai óvoda építési költségeihez való hozzájárulásként. JUHASZ PÉTERNÉ, a Szegedi Ruhagyár művezetője a munka, és üzemszervezés fontosságáról, valamint az üzemi demokrácia jelentőségéről beszélt. Mint hangsúlyozta: sok szó eset ugyan már erről, ám „ahány üzem, annyi gyakorlat — ahány párttitkár, annyi tapasztalat". S ez a tény hasznosítható és általánosítható tanulságokkal szolgálhat. Amikor az üzem- és munkaszervezésben eredményeket akarunk elérni, de amikor nem állnak rendelkezésünkre nagyberuházási öszszegek, akkor a meglevő erőforrások jobb kihasználását kell szorgalmaznunk. Méghozzá úgy, hogy maximálisan támaszkodunk az adott munkaterületen dolgozók véleményére. Neveljük a személyes felelősséget mind a munka, mind a közös tulajdon iránt. Támogatni kell a brigádokat. Jobban kihasználni a kollektívákban és a munkaversenyben rejlő erőt. Áttérve az üzemi demokráciára: erről nem lehet eleget beszélni, mindig napirenden kell tartani. Mert sok még a tennivaló minden helyen. Sok szó esik manapság róla, milyen is a jó vezető? Olyan, aki partnernek tekinti a dolgozót. Hogyan? Például úgy, hogy világos képet tár elé arról a problémáról, amelynek megoldásához a segítségét kéri. És úgy beszél, hogy a dolgozók lássák, miről van szó. Mindannyiunknak meg kell értenünk: az üzemi demokrácia nem kampányfeladat. GIRICZ MÁTYÁS. a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta: a kommunista jellemvonások eleme az a szándék is, amivel az elkötelezett emberek formálni, fejleszteni kívánják környezetüket. A cél, aminek elérésére törekszünk: művelt, sokoldalú, közösségi gondolkodású embereket nevelni. Ebből a munkából vállal szerepet a maga sajátos eszközeivel a színház is. Véleménye szerint: a színház — gyakorlótér a közönség számára a közösséggé váláshoz. Ennek az elkötelezettségnek igyekeznek minél jobban megfelelni, mégpedig úgy, hogy: 1. szegedi arculatú politikai színházat teremtsenek; 2. szélesítsék a közönségbázist. Ügy érzi, mindkét területen értek el eredményeket. A koncepció valóra váltásában is és a közönségbázis szélesítésében is. Kezd beérni az elmúlt évek kemény, következetes munkájának gyümölcse, öt év alatt huszonöt százzalékkal nőtt a színház látogatottsága. Sikerült kapcsolatot kiépíteni az üzemi dolgozókkal. Eredmény a stúdiószínpad és a gyermekszínház léterehozása. Ezt a vidék első prózai színházának működése követi majd. Végezetül utalt rá: erősíteni kellene a különböző művészeti ágak képviselői között a kapcsolatokat. Ezt követően Apró Antal emelkedett szólásra (beszédét lapunk más helyén közöljük), majd DR. NÉGYESI JANOSNÉ. a Kontakta szentesi gyáregységének közgazdasági vezetője mondta el véleményét, mindjárt utalva rá, hogy erősödik, izmosodik a fiatal szentesi ipar, amely jelenleg — a Kontaktát illetően is — az intenzív fejlődés korszakát éli. Gazdaságossá és korszerűvé kell tenni a termelést — erre törekednek a Kontaktéban is. Eredménynyel, mert az elmúlt időszakban korszerűsödött a gyártmányszerkezet csakúgy, mint a technológia, és jelentős mértékben növekedett a termelékenység is. A továbbiakban részletesen ismertetett néhányat a már megvalósult változások közül. Többek között számítógépeket is igénybe vettek az elemző, értékelő munkához. A kooperációt felülvizsgálták, ahol szükséges volt, ott szerkezeti átalakításokat hajtottak végre. Egyes helyeken átcsoportosították a belső munkaerőt. Munkaidő-felmérések eredményeként olyan racionális munkafolyamatot dolgoztak ki, amelyben szinte zéróra csökkentek a veszteségidők; csökkent az élőmunka-ráfordítás mértéke, ugyanakkor harminc százalékkal nőtt a termelékenység. Végül DR. BANFALVI JÓZSEF, a szegedi Radnóti gimnázium igazgatója szólalt fel, elsősorban azt elemezve, hogyan, milyen eszközökkel segítették iskolájukban, de általában Csongrád megyében a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. Elmondhatni, hogy a korábban kialakult, negatív tendenciákat felvonultató helyzeten sikerült változtatni. Központi üggyé lett az úgynevezett hátrányos helyzetű tanulókkal való rendszeres törődés — mind pedagógiai szempontból, mind anyagi téren. Elmondhatjuk: egyre több jelét tapasztalni itt is a társadalmi felelősségérzetnek. A jövő célja: megtartani, erősíteni a jó tendenciákat, és az eddiginél jobban koncentrálni a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőket. A legtöbb segítséget a jól felszerelt iskolában tanító pedagógus tudja adni — erről sosem szabad megfeledkezni. A továbbiakban szólt az újszerű megoldásokról is, amelyekkel Szegeden kísérleteznek, s amelyek célja, hogy speciális felkészítéssel adjanak segítséget a munkás- és parasztszülők tehet-' séges gyermekeinek. II vita összefoglalása Dr. Komócsin Mihály foglalta össze a vitát. Megállapította, hogy a pártértekezlet 54 résztvevője jelentkezett felszólalásra, és 24-en mondták el véleményüket a pártbizottság írásos és szóbeli beszámolójáról. Minden fontos politikai, gazdasági kérdést érintettek, foglalkoztak a munkahelyi demokráciával, a nők, az ifjúság helyzetével, a beruházások, a pártélet néhány kérdésével, és egyes területek fejlődésével. A felszólalók az előterjesztett dokumentumokkal egyetértettek. Több észrevétel hangzott el, amely a beszámolóban tárgyalt kérdéseket konkrétan érintettek. Teljesebbé tették a beszámolónak a TESZÖV-ök munkájának értékelő részét, és a háztáji termeléssel kapcsolatos elemzést. Javasolta dr. Komócsin Mihály a pártértekezletnek, hogy egészítsek kl a beszámoló megállapítását azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségei rövid fennállásuk ideje alatt is igyekeztek jól szolgálni a termelőszövetkezeteket, illetve a tagok érdekeit A pártértekezlet a megválasztásra kerülő új pártbizottság fontos feladataként jelölje meg, hogy kiemelten foglalkozzék a háztáji termelőtevékenység segítésével, és mérsékelje a csökkepés ütemét. Az utóbbi években a háztáji termelés lassan csökkent, mert a termelőszövetkezeti tagok a közös gazdaságban mindinkább megtalálják megélhetésüket, s nem vállalják a háztáji termeléssel járó plusz munkát. Ezután arra kérte az értekezlet résztvevőit, akik jelentkeztek felszólalásra, de nem kaphattak szót, és azokat is, akiknek még van mondanivalójuk a pártértekezleten elhangzottakhoz, hogy írásban juttassák el véleményüket a megyei pártbizottságnak. A megválasztásra kerülő új pártbizottság vegye figyelembe munkájában, és adjon választ a felvetett kérdésekre. A továbbiakban arról beszélt dr. Komócsin Mihály, hogy a felszólalók általában egyetértettek a beszámolóval, s ezért csak néhány kérdést emelt ki az elhangzottak közül. A munkahelyi demokrácia helyzete számos felszólalásban szerepelt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a munkahelyi demokráciát teljességében kell értelmezni. Nemcsak a jogok, hanem a kötelességek oldaláról is. Ezután arról beszélt, hogy bírálnak egyes gazdasági vezetőket, és ezt teszik a megyei pártszervek is, de nem általános elmarasztalásról van szó, nem is lehet, hiszen vezetőink nagy része helyesen alkalmazza munkájában a demokratikus elveket, és szerez érvényt azoknak. A vezetőkön kívül a pártszervezeteknek, szakszervezeteknek és a szocialista brigádoknak is nagy a szerepük, a felelősségük abban, hogy a helyes vezetési módszerek érvényesüljenek. Természetes, hogy a vezetőktől megköveteljük a demokratikus módszerek alkalmazását, s el kell érnünk, hogy a munkahelyi demokratizmus az emberek közéleti nevelését is elősegítse. A vitában elhangzott a cukorrépa-termelés néhány problémája. Csongrád megyében korábban több mint 5500 hektár volt a cukorrépa vetésterülete. Ez 3 ezer hektárra csökkent. Az utóbbi években már javult a helyzet Tavaly elértük a 4430 hektárt Az idei tervünkben 5450 hektár szerepet Gazdaságaink a szerződések alapján előreláthatóan több mint 6 ezer hektáron termelnek cukorrépát Javasolta; a pártértekezlet hívja fel a megyei pártbizottság figyelmét, hogy ezzel a kérdéssel a jövőben kiemelten foglalkozzék. Végül megköszönte a felszólalók észrevételeit, és kérte, hogy a pártértekezlet fogadja el a megyei pártbizottság beszámolóját Az összefoglaló után • pártértekezlet elfogadta a megyei pártbizottság írásos és szóbeli jelentését, a beterjesztett állásfoglalásokat, és az alábbi határozatot hozta: II pártértekezlet határozata A pártértekezlet egyhangú szavazással elfogadta a pártbizottság írásos és szóbeli jelentését, a beterjesztett állásfoglalásokat és az alábbi határozatot hozta: 4 A Csongrád megyei pártértekezlet 1975. március 8-án megvitatta a megyei pártbizottság beszámolóját a X. kongresszus, az 1970. október 24—25-i megyei pártértekezlet határozatának végrehajtásáról, a megye gazdasági, társadalmi, politikai helyzetéről. A beszámolóval, az abban adott helyzetelemzéssel és feladatmeghatározással, valamint a kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatos állásfoglalással egyetért. O A beszámolóban felsorolt feladatok szolgáljanak irányelvül az elkövetkező öt évben valamennyi pártszerv és pártszervezet munkájához. A megyei pártbizottság a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai alapján a következő beszámolási időszakra dolgozza ki munkaprogramját, és féléves munkaterveiben annak figyelembevételével határozza meg a feladatokat 9 A megyei pártértekezlet megbízza Csongrád megye kongresszusi küldötteit, hogy a XI. kongresszuson a megye kommunistái, egész lakossága nevében támogassák a pártnak a kongresszusi Irányelvekben megfogalmazott politikáját, a Szervezeti Szabályzat tervezetét Fejezzék ki köszönetünket a Központi Bizottságnak, a kormánynak az elmúlt években a Csongrád megye fejlesztéséhez nyújtott támogatásáért, és kérjék, hogy a jövőben is segítsék megyénket a szocialista építés megvalósításában. A A megyei pártértekezlet elismerését és köszönetét fejezi ki a párt XL kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny minden résztvevőjének a versenyben elért eredményekért, javasolja, folytassák a versenyt a XI. kongresszuson megjelölt gazdasági célok megvalósításáért, hogy minél eredményesebben fejezzük be a IV. ötéves tervet, és kezdjük el az V. ötéves terv végrehajtását C A megyei pártértekezlet felhívja " Csongrád megye kommunistáit a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjait hogy következetesen hajtsák végre a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatait. Kéri megyénk lakosságát hogy munkájával, a közéletben való fokozottabb részvételével, és — a lakóhelyének közvetlen fejlesztését szolgáló — társadalmi aktivitás növelésével segítse nemes célkitűzésünk megvalósítását, a fejlett szocialista társadalom építését