Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

10 VASÁRNAP, 1975. MÁRCIUS 9. révén vezető beosztásba. Sajnos, a pártból kikerültek között is igen sok a munkás. Az átrétegeződés és a kikerülés jelzett hatását újabb fizikai munkások felvételével nem sikerült teljes egészében ellensúlyoznunk. Az 1972-es KB-határozat után az alapszervezetekben sokoldalú politikai munkával, nemegyszer szenvedélyes viták során, a városi és járási pártbizottságoknál számszerű megkötöttségekkel sikerült elérni, hogy 1973-tól kezdve az új párttagok 70 százaléka fizikai dolgozó. Csak Így lehet megállítani a munkásarány romlásának egy évtizedes folyamatát a megyében. Jelenleg párttagságunk 35,6; a nyugdíjasokkal együtt 46,9 százaléka fizikai dolgozó. A helyzet sokkal kedvezőbb, ha az összetételt az eredeti foglalkozás szerint vizsgáljuk. A fizikai munkások arányában a városokban, járásokban jelentős eltérés tapasztalható. Sajnálatos, hogy a legtöbb párttaggal rendelkező városokban, Szegeden 30,9 és Hódmezővásárhelyen 34,7 százalékos a munkásarány, és — indokolatlanul — jóval a megyei átlag alatt van. A nők aránya a párttagság soraiban az elmúlt években emelkedett, országosan 26,4 százalék, Csongrád megyében 29,7 százalék. A fejlődéssel azonban nem lehetünk elégedettek, mert a termelésben, a foglalkoztatottak között jóval nagyobb arányban vesznek részt. A 30 évnél fiatalabb párttagok aránya Is növekedett. Az emelkedés mértéke azonban mind a 18 és 30 év közöttieknél, mind a 18—21 éveseknél minimális. Ha azt is számításba vesszük, hogy különböző objektív tényezők hatására a párttagság átlagéletkora Csongrád megyében a legmagasabb, 45,2 év, még szembetűnőbb a pártépítő munka gyengesége az ifjúság körében. Kedvezőbben alakult a szellemi dolgozók aránya az elmúlt években. Ez önmagában is mutatja a párt befolyásának szélesedését az értelmiség köreiben. Az egyes értelmiségi csoportoknál azonban, pL a vezető műszakiaknál, az agrárszakembereknél, az egyetemi professzoroknál, a kutatóknál és a művészeknél még nem kielégítő a párttagság aránya. Javult a párttagság általános műveltsége. Jelentősen növekedett az általános iskola 8 osztályát elvégzett, a közép- és telsőfokú végzettségű párttagok száma. 7

A megyei pártbizottság ülésén érté• keltük a pártfcgyclem és a pártfegyelmi munka helyzetét. A határozat értelmében a párt egységének és fegyelmének erősítésérc, a kispolgári nézetek maradványai elleni határozottabb fellépés érdekében minden területen és szinten, minden párttaggal szemben magasabb követelményeket támasztottunk. Ezzel a kommunisták döntő többsége egyetért. A nagyobb követelményeket egységesen, de kellő differenciáltsággal igyekeztünk érvényesíteni. Ezt azonban még nem minden vonatkozásban tudtuk végrehajtani, pl. kevés párttagot vontunk felelősségre a párthatározatok végrehajtásának elmulasztásáért. A pártfegyelmi munka elsődleges módszere a nevelés. Ebben nagy segítséget adott a Politikai Bizottság levele és a KEB állásfoglalása, amelynek alapján minden pártszervezetben hosszabb Időre kidolgozták a feladatokat A párt egységének és fegyelmének szilárdítását, a pártmunka javulását a pártfegyelmi munka tapasztalatai és adatai is igazolják, bár a szigorú politikai és morális megítélés folytán növekedett a pártbüntetések száma. A javulás azonban nem egyenletes. A pártélet normáinak megsértése között T971-ben a leggyakrabban az erkölcstelen magánélet, a munka- és szolgálati fegyelem megsértése és a pártmegbizatás, a pártélet elhanyagolása szerepelt. Viszont 1974-ben az erkölcstelen magánélet, a népgazdaságnak okozott kár, valamint a munka- és szolgálati fegyelem megsértésével elkövetett mulasztások fordultak elő a legtöbbször. Egyes állami, gazdasági szerveknél a párt- és az állami fegyelem egyaránt lazul, az Intézkedések pedig nincsenek összhangban a párt erőfeszítéseivel. A X. kongresszuson, a megyei pártértekezleten bírált negatív erkölcsi jelenségek egy része még tapasztalható. A közérdek háttérbe szorítása, a hatalommal való visszaélés, az önkényesség, az önteltség stb. egyes helyeken, egyes személyeknél, időnként még erősödött is. Ezért különösen fontosnak tartjuk az erőteljesebb és hatékonyabb fellépést a fejlődésünket és előrehaladásunkat gátló, immorális jelenségekkel szemben is. a

A pártapparátus munkája fejlődött. • Javult politikai és állami iskolai végzettsége, szakmai felkészültsége. A cserélődés következtében fiatalodott az apparátus, ugyanakkor emelkedett a kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezők aránya. Az utóbbi években fokozódott az Igény a gondosabb, sokoldalúbb elemző munka iránt Ez jobban igénybe veszi az apparátust és esetenként fékezi az örvendetesen szélesedő helyszíni segítő munkát Az elmúlt években az apparátusra háruló terhek meghaladták a más területeken dolgozókét A központi és a helyi pénzügyi keretek biztosították a pártmunka anyagi, technikai feltételeit. Jelentősen javultak a községi pártszervek, valamint a körzeti és a községi alapszervezetek anyagi, tárgyi körülményei. Az ügyiratforgalom a megyei pártbizottságnál, a pártszerveknél és az alapszervezeteknél a központi irányelveknek megfelelően alakult A A megyei munkásőrség az elmúlt négy évben eredményesen tevékenykedett. Javult a nevelőmunka. Erősödött a testület politikai egysége. Minden évben jól teljesítették a kiképzési feladatokat. Fokozódott az egységek harckészültsége. A hivatásos és a társadalmi parancsnoki állományban végrehajtott cseréket a vezetői munka színvonalának megtartásával, illetve javításával sikerült megoldani. Az eredményes munkát az is segítette, hogy a munkásőri tevékenység feltételei a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben javultak a megyében. M A tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányitását eredményesen biztosítottuk. Ugyanakkor fokozódott önállóságuk, munkájuk jobban megfelel a sajátos feladataiknak. A megyei pártbizottság a Politikai Bizottság 1966-os, a szakszervezetek pártirányítására vonatkozó határozatának végrehajtását értékelve megállapította, hogy a szakszervezetek munkájában javult a szervező, nevelő és közvetlen érdekvédelmi tevékenység aránya. A dolgozók körében segítették a párt politikájának megértetését és érvényesítését. Tagságukat mozgósították az időszerű gazdasági, társadalmi, kulturális és szociális célkitűzések végrehajtására. A munkaverseny szervezésében, irányításában javult az együttműködés a gazdasági vezetők és a szakszervezetek között. A korábbinál eredményesebben biztosították a társadalmi és az egyéni érdekek összhangját, a kötelezettségek megértetését Jobban kiállnak a munkahelyek szociális, egészségügyi, munkabiztonsági körülményeinek javításáért, a munkaügyi törvényesség betartásáért. Egyre több helyen vesznek részt a bér-, a jövedelem- és a szociálpolitika helyi megtervezésében. Szélesítették kapcsolataikat az állami szervekkel. Támogatták a munkáslakásépítést, az óvodai és bölcsődei férőhelyek számának növelését. Nevelőmunkájukban még nem sikerült elérni a kívánt szinvonalat A munkássá nevelés, az ifjúsági munka korábbi hagyományainak felújítása például még nem elég eredményes. Egyes szakszervezeti szerveknél még fellelhetők a korábban tapasztalt negatív jelenségek; az egyoldalúság, az általánosság, esetenként a bátortalanság a dolgozók jogos érdekeinek érvényesítésében. Kedvezőtlen továbbá, hogy a szakszervezeti szervek vezető testületeiben az elmúlt négy évben csökkent a fizikai munkások aránya. A szakszervezeti érdekeket érvényesíteni hivatott Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a szakmaközi bizottságok munkájában bizonytalankodás volt tapasztalható. A KISZ politikai tevékenysége, szervezeti élete az elmúlt években gazdagodott. Jól mozgósította a fiatalokat a különböző akciókra, rendezvényekre: a Forradalmi Ifjúsági Napokra, a szegedi szénhidrogénés a húsipari beruházások felett vállalt védnökségben való részvételre, a kommunista műszakokra. Nőtt a KISZ-tagok száma, új alapszervezetek alakultak, fejlődött a KISZ irányító testületeinek munkája. A KISZ-munka politikai jellege elsősorban a nagyüzemekben erősödött. A korábbinál több fiatalt készítenek elő az ifjúsági szövetségben a közéleti feladatokra. Tömegesebbé vált az ifjúsági vezetőképzés és a KISZ politikai oktatás. Fejlődött a párttaggá nevelés. A pártba felvett fiatalok 76 százalékát a KISZ-szervezetek ajánlották. Emelkedett a KISZ-ben tevékenykedő fiatal párttagok száma. A dolgozó fiatalok KISZ-alapszervezeteiben, különösen falun azonban kevés a párttag. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a KISZ-alapszervezetek jelentős részében nem fejlődött megfelelően a politikai nevelés. A munkásfiatalok körében sem mindenütt elég hatásos a KISZ tomegbefolyása. A szervezettség Itt szintén elmarad a lehetőségektől. A mezőgazdaságban, a községi alapszervezetekben, a KISZ-szervezeti élet és a szervezettség még sok helyen gyenge. A diákfiatalok körében, főleg a követelménytámasztásnál jelentkeznek gondok, problémák. A lakóterületi KISZ-munka sem javult a kivánt mértékben. Az úttörőmozgalom megyénkben is elismert szervezete a gyermekeknek. Az úttörők és a kisdobosok ezrei részesültek a közösségi, a mozgalmi élet maradandó élményében. Az úttörőcsapatoknál megvalósították az önkormányzat, a parlamentek jogainak bővítését. Az úttörőmunka látványos eredményei mögött azonban még gyakran nem elég hatékony a gyermekek nevelése. Helyenként még „dekorációnak" fogják fel az úttörőket a rendezvényeken, és csak a tanulás segítését szorgalmazzák. Az úttörők KISZ-taggá nevelése sem kielégítő. Ez is oka annak, hogy az úttörőélet szervezettségét, színességét még nem sikerült folyamatossá spsp tenni, átvinni a KlSZ-munkába. A Vöröskereszt a megyében folyamatosan szervezi az egészségügyi felvilágosító előadásokat, az elsősegélynyújtó tanfolyamokat, a tisztasági hónapokat. A családvédelmi munka középpontjában az anya- és gyermekvédelem, az egyedülálló öregek helyzetének javítása áll. Eredményes a véradómozgalom. A többi társadalmi és tömegszervezet: a TIT, az MTESZ, a Közgazdasági Társaság, a Jogász Szövetség stb. munkájában is érvényesítettük a pártirányítást. Mind megyei szinten, mind a városi szervezetekben megfelelően végzik munkájukat. Általában teljesítik feladataikat a különböző szövetkezetek, területi szövetségek. A MÉSZÖV és a KISZÖV jól, zökkenő nélkül állt át az érdekvédelmi tevékenységre. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségeinek munkája azonban nem elég hatékony. Erőik kissé szétforgácsolódtak. A termelés, a gazdálkodás, az irányítás jó tapasztalatainak összegezésében és közreadásában, a szövetkezeti szervezeti élet alakításában, a személyzeti munkában és más feladatok megoldásában a szövetségek keveset kezdeményeznek. Megyénkben a Hazafias Népfront-mozgalom sajátos módszereivel jól segítette a tömegek között végzett nevelőmunkát, a szocialista népi, nemzeti egység erősítését. A népfrontbizottságok eredményesen tevékenykedtek a város- és községpolitikai feladatok kialakításában, illetve megvalósításában. Fejlesztették a társadalmi munkaakciókat és az ezzel összefüggő versenymozgalmat A városi, körzeti és tanyai népfrontbizottságok megalakításával szélesítették a népfront aktívahálózatát. A testületekben és a mozgalom akcióiban emelkedett a nők, a fizikai munkások és a fiatalok száma. A hagyományos területek: a szolidaritási, a békemozgalom, a barátsági munka stb. mellett a nőmozgalommal, a törvények előkészítésével és ismertetésével, a környezetvédelemmel is eredményesen foglalkoznak. A népfrontmunkában folyamatosabbá, szervezettebbé vált a politikai ismeretterjesztés. • A párt működésével, a párt lenini normáinak betartásával, irányító, szervező, ellenőrző tevékenységével összefüggően a legfontosabb feladatainkat a következőkben javasoljuk meghatározni: — A demokratizmus fejlesztése érdeké- ben a pártszervek, -szervezetek minden kérdésben biztosítsák az őszinte, nyílt, sokoldalú véleménycserét. Munkaprogramjukban rögzítsék a legfontosabb politikai, területi vagy munkahelyi kérdéseket, amelyekben a döntések előtt széleskörűen tájékozódnak a párttagság véleményéről. — Az irányító pártszervek, az alapszervezeti vezetőségek, ha a kommunisták elhanyagolják a kapott feladatok végrehajtását, ellenőrzését, lépjenek fel ez ellen, és a súlyosabb esetekben kezdeményezzenek fegyelmi felelősségrevemást — A pártszervek és szervezetek határozottabban lépjenek fel a politikai feszültségeket okozó területi, munkahelyi ügyekben. Követeljenek konkrét intézkedéseket a hatáskörükbe tartozó állami, gazdasági, társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistáktól, a helyileg megoldható problémák megszüntetésére. — A szocialista építés új kérdéseit «a tömegpolitikai munkában is válaszoljuk meg. Az agitációban jobban magyarázzuk az életmód, az érdekviszonyok, a termelési eredmények és az elosztási viszonyt* összefüggéseit, életszínvonal-politikánkban. A pártszervezetek fejlesszék a párttagság vitakészségét, a párt politikájának magabiztosabb képviseletét. A pártás tömegszervezeti oktatásban erősítsük az eszmei, politikai munka színvonalát Javítsuk az oktatók felkészítését, továbbképzését. — Az irányító pártszervek biztosítsák az alapszervezetek önállóságát Differenciált irányítással, ellenőrzéssel, a jó munkamódszer átadásával, a személyi feltételek folyamatos javításával segítsék munkájukat. — Érvényesítsük a pártalapszervezetek felelősségét a területükön működő társadalmi és tömegszervezetek, mozim. november: A makói úi pártszékház galmak pártirányításáért, illetve e szervezetek általános politikai tevékenységéért. A pártszervek növeljék a társadalmi és tömegszervezetek önállóságát, munkájuk jobb elhatárolását. Következetesebben ellenőrizzék és értékeljék az e szervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységét. Külön vegyék figyelembe, hogy ezek a kommunisták miként hajtják végre saját társadalmi szervezetük felsőbb határozatait, miként fejlesztik a demokratizmust. Segítsük elő, hogy a tömegszervezetek, a tömegmozgalmak saját területükről eredményesen gyakorolják a politikai feszültségeket jelző funkciójukat — A szakszervezetekben dolgozó kommunisták kezdeményezésével, példamutatásával javítsák a szakszervezeti vezető testületek és a tagság kapcsolatát, szélesítsék a szakszervezeti demokráciát A szakszervezett tagság nevelésénél jobban vegyék figyelembe az egyes rétegek: a régi és új munkások, az értelmiségiek és az alkalmazottak, az idősek és a fiatalok sajátosságait. Segítsék a gazdaságpolitikai és életszínvonal-politikai célki tűzések helyi anyagi és gazdasági feltételeinek megteremtését és fejlesztését. Lépjenek fel a gazdálkodás és a munkafegyelem szilárdítása, a takarékosság, a minőségjavítás stb érdekében. Bátrabban éljenek jogaikkal. Mindenkitől követeljék meg a törvények, a kollektív szerződések, a munkahelyi szabályok, rendelkezések betartását. Lépjenek fel a munkásérdekeket sértő, az üzemi demokráciát lebecsülő, vagy bomlasztó jelenségek, magatartás ellen. — Különösen indokolt, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb arányban kerüljenek a pártba fizikai munkások, nők, fiatalok. Ugyanakkor biztosítsuk, hogy a szellemi dolgozók legjobbjai is megtalálják az utat a párthoz. — Tegyük hatékonyabbá az irányító pártszervek, az alapszervezetek kádermunkáját, valamint az állami és szövetkezeti személyzeti munka pártellenőrzését. Növeljük a vezetők önállóságát és felelősségét a káder- és személyzeti munkáért. Folyamatosan biztosítsuk a személyzeti munkával foglalkozók szakmai és politikai felkészítését A káderek minősítésénél külön értékeljük, hogyan hajtják végre a párt határozatait munkájukban miként érvényesítik a politikai szempontokat Az irányító pártszervezetek növeljék, segítsék az alapszervezetek önállóságát a kádermunkában. — A pártszervek és -szervezetek emeljék a követelményeket mind a saját testületükkel, mind az alapszervezetekkel szemben. A Szervezeti Szabály zat előírásait megsértő, a párthat:' rozatok végrehajtását elhanyagol párttagokat vonják felelősségre, sú lyosabb esetekben kezdeményezzék a pártból való kilépést — A pártszervek követeljék meg. hogy a párttagok legyenek eszmeileg szi lárdak, erkölcsileg feddhetetlenek mentesek az immorális jelenségektől Amennyiben ezt politikai nevelő munkával nem tudják biztosítani, a Szervezeti Szabályzat fegyelmező eszközeivel lépjenek fel. ) \ \