Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

VASARNAP, 1975. MÁRCIUS 9. 9 hez jussanak eL A közönségkapcsola­tok fejlesztésében a kommunista mű­vészek járjanak az élen. Művészetpo­litikai koncepciónk alapelve továbbra is a dolgozó ember ábrázolása legyen. A tudományos kutatásban mindenek­előtt a kiemelt programokkal, az in­tézeti és az egyetemi kutatások fej­lesztesével foglalkozzunk. Az eddigi­nél következetesebben gondoskodjunk a kutatások gyakorlati hasznosításá­ról. Jobban hangoljuk össze a külön­böző kutatások eredményeit. Töre­kedni kell a Dél-Alföld Kutató In­tézet létrehozására. A tudományos műhelyek társadalmi kapcsolatainak szervezésében a Szegedi Akadémiai Bizottság vállaljon nagyobb szerepet. VI. / A párt vezető szerepének érvényesítéséről, a párt és a pártmunka fejlődéséről Végrehajtottuk a X. pártkongresszus és o megyei pártértekezlet pártéletre vonat­kozó határozatait. Az elmúlt négy évben — különösen az 1972 novemberi KB-ülés után — rendszeresen ellenőriztük a X. kongresszus pártéletre vonatkozó határo­zatainak végrehajtását. Folyamatosan érté­keltük a tagfelvétel, a káder- és személy­zeti munka, valamint a pártfegyelem hely­zetét. Megtárgyaltuk a szakszervezetek munkájának és pártirányításának tapasz­talatait, az ifjúságpolitikai határozat tö­megszervezeti végrehajtását. A végrehajtó bizottság ülésein az irányító és végrehajtó tevékenység számos kérdéséről, időnként különösen az alapszervezeti munka fejlő­déséről beszámoltattuk a városi, járási pártszerveket. A tagfelvételt, a szociális összetétel alakulását negyedévenként ele­meztük. 4 Erősítettük a párt vezető szerepét, tömegbefolyását. Évente kidolgoztuk a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai állásfoglalását, amely aktívan befolyásol­ta a megye gazdaságának legfontosabb termelési, gazdálkodási, forgalmazási, el­osztási folyamatait. Meghatároztuk a párt­szervek gazdaságszervező munkájának fel­adatait, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szervezetekben dolgozó kom­munisták teendőit. A megyei pártértekezlet elvi útmutatása szerint rendszeresen egyeztettük az orszá­gos irányító szervekkel, a minisztériumok­kal a megye ipari, kulturális, szociális előrehaladását biztosító célkitűzéseket, tervfeladatokat. Aktívabban foglalkoztunk a közoktatás és közművelődés helyzetével, és állást foglaltunk a művészetek, a tudo­mányok fejlesztésével kapcsolatos pértfel­adatokban. A pártirányítás, a vezetés javításához az is hozzájárult, hogy gondosabb, átfogóbb elemzés alapján határoztuk meg a leglé­nyegesebb feladatokat. A végrehajtó bi­zottság és az apparátus munkáját így mindinkább a végrehajtás megszervezésé­re és ellenőrzésére irányíthattuk. Az elvi irányításra való törekvés azonban néha elvonta a figyelmet a konkrét pártintézke­désekről, pedig amikor jelentős állami, társadalmi érdekek kerülnek veszélybe, szükségessé válhat az operatívabb beavat­kozás, mint például az az 1974. évi őszi mezőgazdasági munkák idején történt. Fontos gazdasági kérdésekben a párt irányító szerepének érvényesítésére irá­nyuló törekvéseink megvalósítását zavar­ta, hogy jelentős ipari és gazdasági szer­vezetek irányító központjai nem a megyé­ben vannak. 2 A városi, járási, vállalati és közsé­• gi pártbizottságok, valamint az alap­szervezetek vezetőségei a korábbinál ered­ményesebben irányítják a pártmunkát. A megyei pártértekezlet határozata végrehaj­tasaként a párt vezető szerepének érvé­nyesítésére fokozottabb segítséget nyújtot­tunk az alapszervezetek vezetőségeinek. Fejlesztettük a párt munkastílusát, mun­kamódszerét. Tovább javítottuk a városi, járási pártbizottságok önállóságát. Diffe­renciáltabban jelöltük meg a központi ha­tározatokkal kapcsolatos teendőket. Az alapszervezeti végrehajtás segítésével kap­csolatos állásfoglalásainkat a megyei tit­kári tájékoztatókban adtuk ki. Káderkér­désekben is növeltük a vár<»i és járási pártbizottságok önállóságát. Minden szinten jobban ügyeltünk a ha­tározatok végrehajtására, ellenőrzésére. Gazdagítottuk az ellenőrzés formált. Job­ban elhatároltuk a párt, állami és társa­dalmi szervezetek közötti munkát, tuda­tosabban egyeztettük, hangoltuk ös^ze a különböző területek tevékenységét. Rend­szeres ellenőrzéssel, beszámoltatásokkal, tapasztalatcserék szervezésével és a jó módszerek elterjesztésével elsősorban a városi és járási pártbizottságok alapszer­vezeteXet irányító munkáját segítettük. Vezető, irányító munkánk javítása érde­kében erösitettük politikai információs rendszerünket. Pártszervezeteink többségé­ben felismerték, hogy a politikai informá­ció nélkülözhetetlen a politikai vezetés számára. Az információ jelzéseit figyelem­be veszik a testületi döntéseknél, valamint a tömegpolitikai munkánál. A városi és járási bizottságok önállób­ban es eredményesebben irányítják a párt­szerveket és az alapszervezeteket. Munká­juk hatékonyságát fokozta, hogy rendsze­resebbé tették az összevont és szakosított párttitkári értekezleteket és reszorttanfo­lyamokat. Ezeken nem csak a feladatokat jelölik meg, hanem információt is adnak, és a tapasztalatokat is kicserélik. Javult az ellenőrző tevékenységük. Az állami, társadalmi és gazdasági szervek bevonásá­val eredményesebben foglalkoznak a te­rületpolitikai feladatokkal. Mindennek kö­vetkeztében egyre inkább területük tény­leges politikai irányítóivá válnak. A me­gyei politika kialakításába is kedvezőbb a városi és járási bizottságok bevonása. A járási tanácsok megszűnésével lénye­gesen szaporodtak a járási pártbizottságok feladatai. Most csak e párttestületek tud­ják teljes összefüggésükben feltárni, ele­mezni és befolyásolni területük gazdasági, társadalmi, politikai helyzetét. Az állami, gazdasági, társadalmi és politikai szervek tevékenységének összehangolása ugyan­csak bonyolultabbá vált. Javult a vállalati, intézményi és közsé­gi pártbizottságok munkája. Fejlődött ön­állóságuk, elemző munkájuk, áttekintőké­pességük. Eredményesebben irányítják a gazdasági, társadalmi és politikai tevé­kenységet. Az általános színvonaltól bizo­nyos mértékben csak a községi pártbizott­ságok egy része marad el. E pártbizottsá­gok alapszervezeteket irányító, állami, végrehajtás ellenőrzése, valamint a felelős­ségrevonás is gyakran elmarad. 3 Fejlődött a párt káderpolitikájának • megvalósítása. A káderek kiválasz­tásában és munkájuk megítélésében min­den területen egyre jobban érvényesítjük a politikai megbízhatóság, a szakmai hoz­záértés és a vezetői rátermettség hármas követelményét. Megyei pártbizottsági ülésen értékeltük a káder- és személyzeti munka helyzetét. Végrehajtó bizottsági ülésen külön foglal­koztunk az egyes területek vezetőinek po­litikai, szakmai képzettségének, vezető­készségének értékelésével. Megállapítottuk, hogy a párt-, állami, gazdasági, kulturális területeken dolgozók nagy többsége alkal­mas a vezetői beosztásra, képes lépést tar­tani a növekvő követelményekkel. A veze­tők egy részének magatartásában azonban a társadalomban még meglevő immorális jelenségek is megtalálhatók. Egyesek gaz­dasági szabálytalanságokat követnek el, megsértik a munkahelyi demokráciát, és a szocialista felfogással ellentétes, egyéb dol­gokat követnek el. Tudatosan törekedtünk a Központi Bi­zottság 1973. november 28-i, a kádermun­kára vonatkozó határozatának végrehajtá­sára, a stabilitásra és az egyes területek közötti egészséges kádercserékre. Gondot fordítottunk a párt politikájának megvaló­sításáért dolgozók megbecsülésére. A fejlődés ellenére azonban lassú az előrehaladás a káderutánpótlás tervszerű nevelésében. Még nem vált munkánk szer­ves -részévé a termelésben példamutató fi­zikai munkások, a nők és a fiatalok szak­mai, politikai felkészítése a vezető mun­kakörök betöltésére. Ezért külön intézke­déseket dolgoztunk ki a munkások, a nők és a fiatalok kiválasztásának, képzésének biztosítására. A káderhatáskörök leadásával nőtt a pártszervek felelőssége a kádermunkáért. E felelősség érvényesítése, a kádermunka demokratizmusának szélesítése érdekében úgy határoztunk, hogy növelni kell a tes­tületek szerepét a személyi kérdések eldön­tésében. Általában javult az állami és gazdasági személyzeti munka színvonala. Kisebb azonban a fejlődés a mezőgazda­sági és a kisipari szövetkezetek munká­jában. 4 Pártszervezeteink a megyei pártbi­» zottság irányításával a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak a párttag­mi. június: Termel a Szentesi Téglagyár gazdasági és társadalmi szervezetek mun­káját koordináló tevékenysége ugyancsak fejlődött, de ellenőrző szerepük még szá­mos területen nem érvényesül. A vállala­ti és üzemi pártbizottságok és az alapszer­vezetek gazdaságpolitikai koordinációs munkája sem eléggé hatékony. Az alapszervezeteket irányító pártveze­főségek (korábban, csúcsvezetőségek) önál­lósága, egyeztető és ellenőrző tevékenysége több helyen még nem felel meg a köve­telményeknek. A járási, később a városi pártbizottságok apparátusában is kialakított instruktort rendszer tudatosabbá, hatékonyabbá, ope­ratívabbá tette az alapszervezetek munká­jának segítését. Közvetlenebbé vált kap­csolatuk az alapszervezetekkel, gyakrab­ban vettek részt vezetőségi üléseken és taggyűléseken. Az alapszervezetekben rendszeresebb a szervezeti élet. Fejlődés lapasztalható a vezetőségi ülések, a taggyűlések és a párt­csoportok munkájának tervszerűségében, a kollektivitás érvényesítésében, a pártta­gok személyes felelősségének növelésében, a döntések végrehajtásának ellenőrzésé­ben. Többet foglalkoznak a párt belső éle­tével, a pártcsoportok tartalmi munkájá­nak erősítésével és a párttagok aktivitásá­nak növelésével. Jobb a pártvezetőségek politikai felkészültségé. A megyei pártis­kolára, esti egyetemre és szakosítóra egyre több párttitkárt és vezetőségi tagot sike­rült beiskoláznunk. Az alapszervezetek egy részénél azonban nem tapasztalható kellő kezdeményezőkészség. Csak általá­ban fogalmazzak meg feladataikat és a ság eszmei-politikai szilárdságának erősí­tésére. Az alapszervezetek ideológiai és tu­datformáló tevékenysége szélesebb hatókö­rűvé vált, nagyobb tömegekhez jutott el, tartalmában azonban nem mindig mélyült el eléggé. Az ideológiai munkára hozott helyi határozatok gyakran általánosak vol­tak. Nem bírálták élesen a kedvezőtlen jelenségeket, valamint a kispolgári maga­tartást. Agitációs és propagandamunkánk meg­győzőbb, mint korábban. Szóbeli agitációnk jelentős mértékben fejlődött Tovább erő­södött és a pártmunka szerves részévé vált a pártnapok rendszere. Egy-egy alkalom­mal megyénk területén 35—40 ezren vesz­nek részt a pártnapi előadásokon. A poli­tikai vitakörök is segítették a gyorsabb tá­jékoztatást a kérdések tisztázását A po­litikai évfordulók rendezvényei, a külön­böző fórumok politikai tartalma és igé­nyesebb előkészítése ugyancsak növelte agitációnk hatékonyságát A párt- és tömegszervezeti oktatómun­kánk szintén tovább fejlődött. A KISZ-és a szakszervezeti oktatással együtt közel 74 ezren vesznek részt szervezett politikai képzésben. A pártoktatás tömegtanfolya­main résztvevők száma az elmúlt években némileg csökkent Kedvező viszont, hogy a tanfolyamokon több mint 8 ezer ipari munkás és 4 ezer szövetkezeti fizikai dol­gozó tanul. Propagandistáink közel 50 szá­zaléka felsőfokú, 40 százaléka középisko­lai végzettséggel rendelkezik. Nagy részük elvegezte a marxista—leninista esti egye­temet. A KlSZ-oktatásban résztvevők kb; zül mintegy 12 ezer a dolgozó fiatal, s kö­zülük 8 ezer ifjúmunkás. A Csongrád megyei Hírlap, a Délma­gyarország és az üzemi lapok írásai álta­lában jól magyarázták a párt politikáját, és megfelelő tájékoztatást nyújtottak me­gyénk lakossága számára. A megyei párt­értekezlet határozata alapján Hódmezővá­sárhelyen és Makón létrehoztuk a Csong­rád megyei Hírlap helyi kiadását. A két megyei lap és a Népszabadság példány­száma emelkedett. Lassúbb a példányszá­mok növekedési üteme a pártkiadványok és a folyóiratok esetében. A könyv- és a kiadvány forgalom nem éri el az orszá­gos átlagot. A megyében megjelenő mint­egy 30 üzemi, intézményi újság, híradó és írásos kiadvány jól kapcsolódik a párt munkájának egészéhez, sokát segít a he­lyi feladatok végrehajtásában. Irányításuk azonban még nem elég hatékony, és ezek­ben a kiadványokban tartalmi fogyatékos­ságok is gyakran tapasztalhatók. A közvetlen pártirányítás eredménye­ként tovább gazdagodott a magyar—szov­jet barátsági mozgalom. Szélesedett a moz­galom tömegbázisa, erősödött a barátsá­gi munka politikai tartalma. Az elmúlt években folytattuk a megyei pártküldött­ségek cseréjét testvérmegyéinkkel (Odesz­sza, Temesvár, Lódz, a jugoszláviai -Vajda­ság). Ezek a kölcsönös látogatások erősí­tették népeink barátságát, pártjaink együttműködését, egymás kölcsönös meg­ismerését, és lehetővé tették a pártmunka tapasztalatainak kicserélését. 5 A beszámolási időszakban jelentősen • fejlődött a pártélet. Főleg az utóbbi két évben jobban biztosítottuk a demok­ratikus centralizmus elvének érvényesülé­sét. A párttagság egyre jobban él jogaival és tesz eleget kötelezettségeinek. A párt­tagság felfogásában és tevékenységében előtérbe került a jogok és kötelességek egy­séges értelmezése. Esetenként azonban méfc tapasztalható a jogok túlhangsúlyozása. Az éves beszámoló taggyűlések rend­szere bevált, segítette a pártdemokrácia erősödését, a párttagság vitakészségének növekedését. Ez utóbbi különösen a jelen­legi taggyűléseket megelőző pártcsoportr értekezleteken volt tapasztalható. Előfor­dul azonban, hogy a beszámolási kötele­zettségnél nem a tartalmi és elemző kér­désekre helyezik a hangsúlyt. Esetenként hiányos a centralizmus elvének érvénye­sítése, amelynek leggyakoribb megnyilvá­nulása a határozatok vontatott és nem eleg következetes végrehajtása. A politikai irányító munkában javult a kollektivitás. A párttagság mind nagyobb számban vesz részt a döntések előkészíté­sében és meghozatalában. Helyenként azonban a döntések előtt elmulasztják a párttagság véleményének kikérését. A kol­lektív döntés, az informáltság és az előter­jesztések hiányossága miatt esetenként for­mális. Még kevés az olyan előterjesztés, amely a testületek döntésének elősegíté­sére több javaslatot tartalmaz. A párttag­ság egy része a pártszervekre és a párt­vezetőségekre szűkíti le a kollektivitást. Nem látja benne a saját szerepét. Kedve­zőtlen, hogy a kollektív döntést nem min­dig követi az együttes végrehajtás. Erősödött a pártéletben a biráló szellem, a kritika és az önkritika. Ezt jól érzékel­tetik a pártcsoport-értekezletek és az év végi beszámoló taggyűlések. Személyre szó­lóbb és konkrétabb a bírálat. Helyenként azonban a megtorlástól félve, továbbra sem merik szóvá tenni a helyi vezetők hi­báit. Mind a centralizmus, mind a demokra­tizmus erősítésében az előző pártértekez­let határozata szerint haladtunk előre. Még nem eléggé biztositottuk azonban a hatá­rozatok végrehajtásában az egyéni fele­lősséget X A X. kongresszus óta újabb 124 alap­szervezetet alakítottunk a megyében. A párttagság száma 14 százalékkal szapo­rodott. A növekedés jóval meghaladta az előző négy év növekedési ütemét. A Köz­ponti Bizottság 1972. novemberi határo­zata óta a növekedés mérséklődött, és 1975-re mór megfelelően alakult. Párttag­ságunk 66 százaléka ipari és mezőgazda­sági üzemekhez, 34 százaléka pedig a hiva­tali, intézményi, városi, körzeti, községi és fegyveres testületi pártszervezetekhez tar­tozik. Ez a megoszlás megfelel a megye gazdasági szerkezetének. Tagfelvételünk a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának végrehajtá­sával tervszerűbbé vált. Ennek tulajdonít­ható, hogy teljesítettük a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatát. A tagfelvételnél a kongresszus utáni módosí­tás (a 18—21 év közöttiek felvételének le­hetősége) helyesnek bizonyult, pedig még nem használtuk kJ a sajátos körülmények­ből—a felsőoktatási intézmények hallga­tói és a fiatal munkások rtiagy számából — adódó lehetőségeket a fiatalok felvéte­lénél. Az utóbbi két évben több fizikai dolgo­zót vettünk fel a pártba. Négy év átlagá­ban a felvettek 53,5 százaléka fizikai dol­gozó. Arányuk ennek ellenére a ciklus alatt 4 százalókkal csökkent. 1972-ben Bu­dapest után Csongrád megyében volt a legkisebb a párttagok között a fizikai dol­gozók aránya, ami összeegyeztethetetlen a megye forradalmi hagyományaival, társa­dalmi, gazdasögi helyzetével és szerkeze­tével. Ezt az állapotot számos körülmény együttes hatása aiakiioiui ki. I éidául sok párttag fuikai dolgozó került képességei

Next

/
Thumbnails
Contents