Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

4 SZOMBAT, 1975. MÁRCIUS 8. Az édesszájú farkas Az észak-kaukázusi Nal­csik városának állatkertjé­ben sokan csodálják meg azt a farkast, amely fajtájának szokásától eltérően a friss fásnál sokkal többre becsüli az édességet A farkas szo­katlan ízlése egy óvodában alakult ki. Egy szép napon ugyanis a városktfegyik óvo­dájának kertjében u gyer­mekek apró „kutyakölyköt" találtak. Csokoládéval és sü­teménnyel eletgették. Csak­hamar feltűnt mindenkinek, hogy a „kutya" sohasem ugat, es kutyatársai mindig széles ívben elkerülik. Végül is a variászok állapították meg, hogy u gyermekek kedvence tulajdonképpen nem kutya, hanem fiatal farkaskölyök. Az édesszájú farkas így ke­rült a város állatkertjébe. Orvosi hírmozaik Mi védi a nőket az infark- sára mind ez ideig nem si­tus ellen? Minthogy az in- került fényt deríteni. Tény farktus sokkal gyakrubban azonban, hogy amint egy an­támadja nu g a férfiakat, gol tudományos folyóirat hí­mint'a nőket, a szakértők rül adta, a meleg víz halá­arra gondoltak, hogy a nők- sára valóban visszafejlőd­nek védelmet nyújt az ösztrogén hormon. Amerikai kutatók ösztrogén hormon­nal kezeltek önkéntes kísér­leti alanyokat, de azt tapasz­talták, hogy a hormonkeze­tek a különböző tumorok. * Ismét divat a hisztéria. A hisztéria, amely fölött rége^ megkondítottuk a lélekha­lesben , részesült férfiakat rangot, napjainkban ismét ugyanolyan gyakran érte feltámadni látszik. A paviai infarktus (ha ugyan nem egyetem professzora Dario de gyakrabban), mint a kezelés Mártis kijelentette, hogy a felnőttkori hisztéria oka többnyire az, hogy az em­berek megfeledkeznek gyer­előtt. A meleg víz ellensége a tumoroknak? Newcastle egyetemi kórházának orvo­sai azt tapasztalták, hogy melegvizes irrigálás hatásá­ra eloszlottak a különböző hólyagdaganatok. A meleg víz hatásának mechanizmu­Kozmetikai naptár A tavaszi Felvesszük a tavaszi kubó- rubkát átitatunk valamelyik, tol, az új cipőt, táskát, még legjobban tetsző tejjel, vugy egy pillantás a tükörbe, esi- olajjal, és gyengén, minden nosak vagyunk —, de a bő- erösebb dörzsölés nélkül át­rünk! Tüzetes vizsgálut után törüljük arcbőrünket. Az megállapítjuk a diagnózist: arcbőr 1—2 hét alatt rend­amit a téli szürkület jóté- szerint megnyugszik, és konyán eltakart, most nupvi- ilyenkor áttérhetünk a víz­lágra kerül. Milyen feltűnő- zel való mosakodásra, de ké­vé válnak upró szarkalába- -mény vizet ezután se hasz­fnk, az arcbőr viszket, húzó- náljunk. Érzékeny, száruz dik u bőr, felülelén enyhe arcbőrt sose mossunk meleg hámlást, korpázást és finom vízzel, és mosakodáskor, tö­redözotlséget veszünk észre, rülközéskor ne dörzsöljük Ekkor az urcbőr természetes erősen arcunkat, zsirosságának csökkenéséről Esetleg ennyi is elég az ér­van szo, melyet reszben a vi- Zékeny bőr Uvaszi ápolása_ taminszegény téli tóplálko- hoz, de legtöbb esetben még "JÍ5 ény ,^ték0VJ e^tán is feszül és viszket az hatásának hiánya Idéz efó. arcb6r. nyenkor a bőr zsíro­Ilyenkor elsosorban vitami- zása> bőrtápláló zsíros kré­nokat juttatunk a szervezet- mck használata szükséges, be mégpedig A-, B-, C-. D- jót tesz a zsíros masszázs is, vitamint. Az A-vitamig pro- „melyet azonban gyakorlott vitaminját tartalmazza a saK- kezű, anatómiai ismeretekkel garcpu, melyet összezúzva, rendelkező kozmetikussal vé­turmixuiva. vugy apróra re- elessünk. Magunk sohase szelvo joghurttal pépesre ke- masszírozzunk arcbőrünket, verünk, es így felkenve, a legfeljebb krémmel bekent bőr pórusain keresztül jut be arcunkat ujjaink hegyével a szervezetbe. B-vitamindús lágyan ütögessük zongorázó az elesztő, C-vitamin van a mozdulatokkal, igy a vérke­puradicsomban, főzelékekben, ringés meggyorsul, a bőr ru­paprikában, gyümölcsökben, gal masabb lesz, tónusa íoko­citromban. A D-vilumin tar- gódik. talmú kenőcsök a bőr szép- A folytonosság a kozmetika ségét, tisztaságát, üdeségét alapszabálya. Teljesen hasz­ragyban elősegítik. Ezenkí- tulun és fárasztó a hosszú vul a tavasz meghozza u fő- szünet után következő, ro­zelékeket és gyümölcsöket, hamszerű kezelés. Adjuk meg Ezek valóságos ruklárai a vi- tehát azt a szépségápolásnak, tárni noknuk és a szervezet umj u szépségápolásé. Napi egészséges működéséhez néhány perces, minimális tö­szükségcs ásványi sóknak. rődés kitartással elégtételt Viszont alig tartalmaznak f0g nyújtani. olyan anyagokat, amelyek a szervezetet megterhelik, és fgy valóságos felfrissülés ilyenkor ugy három-négyhe­tes főzelék-, gyümölcskúra. Csipkebogyótea reggelire, hó­napos retek, újhagyma, spe­nót, soskusalálu, sárgarépa­főzelék, kelbimbó, ezekből ál­lítsunk össze magunknak vál­tozatos étrendet. Ez azonban nem minden. Kirándulások a zöldbe, a na­pozás, a szabadban való sportolás, mind feltételei az egészséges életmódnak. Mun­kahelyünkön és a szobában töltött hosszú téli napok után szervezetünk éhes a nap­fényre cs a szabad levegőre. A legíurdő élénkíti a bőr anyagcseréjét és edzi a szer­vezetet. Miután ilyenformán kielé­gítettük vitaminszükségletün­ket és bőrünk levegő utáni vágyát, nézzük, mit tehe­tünk száraz, viszketős, foltos bőrünkkel. El kell hagynunk egy időre a szappannal, víz­zel való mosakodást, es a bőrt étolajjal, tejjel, arctej­jel mossuk (kiváló az illat­.erboltban kapható narancs­tej, uborkatej). Egy vattada­Csaba Eva mekéveikről. Hisztérikus em­ber rendszerint csak arra emlékszik, ami a pubertás kor után történt veleu A legfiatalabb korosztály szívbetegsége. Mi az oka an­nak, hogy olyan sok fiatal hal meg váratlanul? A Waller Reed Army Hospitál orvosai megvizsgáltak mint­egy 100, 22 év körüli el­hunytat. Vizsgálatuk ered­ménye: 40 százalékuknál ko­szorúér-elváltozást tapasz­taltak. Az infarktus tehát a legfiatalabb korosztályt is sújtja. • Vérszegények védettsége. A vérszegénység sok esetben védelmet nyújt a fertőző betegségek ellen. Erre a meg­állapításra jutottak a tanzá­niai egyetem -kutatói. Ügy tűnik, hogy a vérben levő vas elősegíti a csírák szapo­rodását. Márpedig köztudo­mású, hogy a vérszegény em­berek vérének vasszintje meglehetősen alacsony. Meteorológiai kislexikon Helyi szelek A Föld egyes területein a havat, ugyanakkor nagy ol- Marseille környékére észak­különböző anyagú felszínek vadásokat, pusztító árvizeket ról érkeznek hideg légtöme­felmelegedése, vagy a dom- okozhat. A hirtelen olvadás- gek, melyek u Rhöne völgyé­borzati formák miatt sajá- kor megcsúszó hórétegek ha- ben, az Alpok és a Central tos jellegű, helyi szelek lép- talmas lavinákká hízhatnak, piato közötti csatornában hetnek fel. Szabályosan, A főnben kiszáradó fű, avar felgyorsulnak. Ez a hideg, vi­azonos időben, vagy azonos egyetlen szikrától lángra húros erejű szél a mistraL tulajdonságokkal, azonos lobbanhat. A műit században Ahol a hideg, sarkvidéki lég­irányból fújnak, annyira jel- Svéjc egyes kantonjaiban tömegek útjában nem áll lemzőek az adott területre, szigorú törvény volt, hogy akadályként magas hegység, hogy a helyi lakosság külön főn esetén a falvakban min- ott a hjdeg légtömegek mesz­den tüzet ki kellett oltani. szi délre lejuthatnak, nagy névvel ruházza fel ezeket. Érdemes "fS K ^ifLj^ moly tünetekkel járó rosz­utleirásokban, szépirodalmi szulléteket okoz. Kimutatták, nevű sarkvidéki szele még megismerkedni i^^S^^S kt váratlanul" Észak-Amerika blizzard Két hónappal ezelőtt villanyszerelők je­lentek meg a DÉLÉP Kossuth Lajos su­gárúti munkásszállójának tizedik emele­tén, s valamennyi szobából eltávolították a konnektorokat. Csupán abban a helyi­ségben hagylak egyet, amelyben televí­ziót néznek esténként az emelet lakói. így az Ifjú Gárda kihelyezett építőipari ta­gozatának fiataljai, akik mindannyian a DÉLÉP dolgozói, a villamos áram jóté­kony hatásai közül azóta csak a világítást élvezhetik. Nem hallgathatnak vezetékes rádiót, magnetofont, nem gyönyörködhet­nek egyikük pompás akváriumában, s ami a legkellemetlenebb, ismét kézzel kell ki­mosni ruhájukat, hiszen a mosógép se mű­ködik, áram híján. A különös intézkedés okáról, előzmé­nyeiről Tarjányi Györgytől, a szociális és ellátási osztály vezetőjétől érdeklődtünk, aki azzal érvelt, hogy a tizedik emeleten az átlagosnál többször fordul elő rendbon­tás, fegyelmezetlenség. Ezek közül legve­szélyesebbnek a szabálytalan villamos sze­reléseket tartották, ezért — mint mondotta — tanácsol leért Sarnyai Istvántól, az Ifjú Gárda volt helyettes igazgatójától. Sar­nyai István javasolta, hogy szereljék le a köŰrenbetalálkozh^unk^zek- ho& ^nkor a bűnesetek New-York környékre is éP közben taldikozhatunk ezek- sziima is emeikedik. jut, s néhány óra alatt 20 Bukószél az észak«ameri- fokos lehűlést is okozhat. Ha­A helyi szelek egyik leg- kai kontinensen a Sziklás- sonló jellegű Szibéria, Kő­ismertebb, bár hazánkban hegységből lezúduló chinook, zép-Ázsla buránja. A habub, kevésbé jellegzetes csoport- a dalmát tengerpart Trieszt harmattan, számum Észak­ját a bukószelek alkotják. —Split közötti szakaszán a Afrika és az Arab félsziget Bukószélnek a hegységek bóra, mely a téli félévben a helyi szelei rövid ideig tar­miatt felemelkedni kénysze- kontinens belsejéből szállít lóuk) de nugy intenzitúsúak, rülő, s a hegység másik ol- hideg légtömegeket az eny- sok 'sivulagi port, homokot dalán lezúduló szelet nevez- he hőmérsékletű tengerpurt- szállitanuk Nugy ellenségei zük. Jellegzetessége a szá- ra A nemere a Kárpátok a kantvanóknuk, s a sivata­razsag, s az, hogy melegeb- keleti lejtőiről visz a székely k egyébként is nagy nyo­ben érkezik meg, mint aho- kismedencékbe hideg leve- " , i;ikAirlf,u­gyan elindult. A hőtöbbletet gőt. Hazánkban ismert bu- morusagbun elö lakóinak, a felszállás során történő ki- koszéi a vázsonyi, vagy bo- A kossava az Al-Dunán, az csapódáskor felszabaduló hő- konyt, vagy löszéi, mely a Alföld déli részére betörő, tői kapja. Az Alpokban je- Balaton-felvidékről hirtelen délkeleti szél. ősszel és ta­lentkező bukószél a főn, bukik a tóra, s azt erős hul- vasszal Jelentkezik leggyak­amely csodálatos és félelmes, lámzásba hozza. Megjelenése rabban; hideg, mert a légtö­áldásos és katasztrofális is váratlan, ebben rejlik leg- megek északi eredetűek, de lehet attól függően, hogy mi- főbb veszélye. a Kárpátok megkerülésével kor és hol jelentkezik. Főn- A sirokko a Szaharából jutnuk be a medencébe, szélben a hőmérséklet emel- indul, s a Földközi- és Ad- . kedése néhány óra alatt 15— riai-tenger partjain érezteti A különböző terszinek el­20 fokot is elérhet, s a le- hatását. A líbiai, tunéziai térő íelmelegedese okozza a vegő nedvességtartalma 5—15 partokon mint ghibli fúj vé- tengeri, tengerparti helyi százalékra csökkenhet. Az gig, s ha hosszabb időt tölt szélrendszert. Ha külső hatá­Inn völgyében a főn érleli el a tenger felett, magas sok nem nyomják el, rend­meg a kukoricát, máskor nedvességtartalma még szeresen, naponta jelentke­zörgő-szárazzá aszalja a fák kellemetlenebbé teszi. Spa- zik. A nappali órákban a ten­levelét; véd az árvizektől, nyolorszúgba már szárazon ger felől a szárazföld felé, mert gyorsan párologtatja a érkezik, itt leveche a neve. éjszaka pedig ellenkező irányban fúj a szél. A parti sávban 5—10, a tengeren 15 —20 km szélességben érez­hető hatása. Ma mér nincs nugy jelentősége, de amikor a kis halászlelepülések lakól­nak bárkáját még csak vi­torla hajtotta, a helyi szél­hez igazodott munkájuk is, A halászbárkák az éjszaka folyamán a parti széllel vi­tették ki magukat a tenger­re, majd a délelőtt folyamán feltámadó tengert szél segí­tette őket vissza a part felé. A hideg és meleg levegő sűrüségkülönbségére vezethe­tő vissza a hegy-völgyi szál, Éjjel a lehűlő levegő lefolyik a völgyekbe, nappal a völ­gyekben jobban felmelegedő levegő felszáll u lejtökön. Sajátos helyi szélrendszert figyelhetünk meg a nagyva­rosok és környezetük között is. A beépített terület erö­sebb felmelegedése miatt a város belsejében felszálló légmozgások vannak, helyé­rc a városon kívüli terüle­tekről áramlik be a levegő. Ezek a légáramlatok nagy­mértékben befolyásolják a város feletti légszennyeződés kialakulását. Boros József A villany a hibás ? konnektorokat, mert az anyafnlézetben sincsenek a fiatalok szobáiban. Ez az érv már csak azért is sántít, mert az intézet­ben mások a körülmények, ott vulóban szükségtelen a szobában az áramvételezcs. Az sem bizonyos, hogy ezzel az intézke­déssel elejéj; tudják venni a szabálytalan szereléseknek, hiszen ha egy vezetéket most az égő foglalatába dugnak, a balesetve­szély csak fokozódik. Néhány nappul ezelőtt megindult egy folyamat, amelytől azt remélhetjük, hogy visszaáll a régi rend a munkásszálló tize­dik emeletén is. Kijelöltek egy helyiséget, amelyet teakonyhának, illetve vasalóte­remnek rendeznek majd be — tde, s a mosógéphez máris megkezdték a villany­vezeték beépítését. Nagyon helyesen, meg­tiltják a szabálytalan szereléseket és egyéb rongálásokat, s Tarjányi György ígérete szerint fokozatosan újra beépítik a szo­bákba a konnektorokat. Remélhetőleg ha­marosan visszakerülnek helyükre a másfél éve leszedett sötétítőfüggönyök is, és ak­kor nem tűz a nap azok szemébe, akik az éjszakai munka fáradalmait szeretnék nappal kipihenni. Sz. J. FEKETE CYULK A fiú meg a katonák • 33. Bar annyi a katona errefelé is, hogy a vadálla­tokat mar mindet kiirthatták. (Az erdőben sem látott vadallatot sehol, és ami esetleg maradt, az már fél az embertől. S ha erre jár, az embersza­gú boglyát messze elkerüli, mert nem tudhatja azt a szagról egy vadallat, hogy itt nem katona bújt el, hanem csak egy gyerek. És nincsen ná­la puska. De hatha a gyereknek meg nem emberszaga van? Csak gyerekszaga? , Ez az, hogy vadállatokról sosefn beszélt Pará­zsé nagymama. Csak a szerencsétlenségről, hogy az ellen véd a varáz6zer. Es nem biztos — nem egeszen biztos —, hogy a vadállat is szeren­csétlenségnek számít. A vadász is ember, és ugye, a vadásznak épp az a szerencse, ha találkozik vadállattal. „Akkor is. én nem vagyok vadász. Ahhoz még puska is kéne." A kísértetektől félt is, meg nem is. Maga sem tudta, hogy van ő itt most, a bog­lyában, a kísértetekkel. Idáig nemigen félt a kísértetektől, de soha­sem éjszakázott ennyire egyedül idáig. Volt em­ber a közelében, legalább kiáltásnyi távolságra. Akkor már nincs mit félni. Kutya, macska, ló, vagy akármilyen élőlény mellett sem félne (nem akármilyen azért: a bolha sem számít), mégis más úgy, mint teljesen egyedül. De hová kódorgott ez a rossz kutya. Kár volt egész nap etetni, ha épp akkor hagyja itt az embert, amikor szükség volna rá. Tulajdonképpen így sem kellene félnie, mert vagy Márti nénjének van igaza, hogy a kísértet csak kitalálás, mint a hétfejű sárkány, meg a boszorkányok a mesében; butaság félni tőle, ha egyszer csak kitalálás. Vagy Parázsé nagyma­mának van igaza, és akkor vannak kísértetek, visszajárnak a sírból — legszívesebben éjféli órában, bár nem igaz, hogy másszor nem járhat­nak, ha kedvük van —, de az akasztott ember kötele mindenfajta rosszleiket távol tart. Akár így van, akár úgy, neki semmi félnivaló­ja a kísértetektől. És ezt mind szépen el is gon­dolta magában — mégis felt. Bár nem annyira, mint a vadállaloktól. De mit tehet itt, távol emberlakta helytől, a sötét éjszakában? El sem szaladhat, bele a vak­világba; még rosszabb, ha szalad. Hiszen ami baj esetleg itt elérné, a szabad határban még in­kább utóiérheti. A vadállat, akármelyik, gyorsabban tud sza­ladni, mint az ember. A kísértet meg pláne, az csak gondol egyet, és már ott is terem. „Ha csakugyan van kisértet." Bele sem bújhat mélyebben a boglyaba. Túl­felől már így Is érzi a levegő járásút a fejénél. Rágcsálta a kekszet — óvatosan, hogy ne Igen ropogjon —, s a félelemtől kimerülve nagy so­kára elaludt. * Ez az Igazi jó rejtekhely. A szőlőhegyen, az Acsay-féle présház padlásán. Nem, egyáltalán nem romos, szerencsére telje, sen jó állapotban van a présház. Álmodhatta ő azt a múltkor, hogy hadihajó-tankjával szét­lőtte. Milyen jóleső megkönnyebbülés ez. Most már egészen biztos, hogy épségben megvan a prés­ház, nem lőtte szét a múltkor. S akkor az apja is hiúba kiabált vele, hogy ne lője a szőlőhegyet. Nem vette észre az apja, hogy ő csak álmodja az egészet; azt hitte, iga­zából lő a tankkal, azért kiabált. Senki sem ismeri ezt a rejtekhelyet, az ben­ne a jó. Valamikor szabad kéménye volt a pitvarnak, de mennyezetet húztak belülről, utólag, s most csak a kandalló fölött van egy szűk kémény­lyuk. A padláson pedig valóságos kis szoba a hajdani szabad kémény felső része, gúla alak­ban elfalazva a padlástértől. Az oldalán vasaj­tó, akkora, amelyen egy kéményseprőinas ép­pen befér. Kormos persze belülről ez a kis szoba. Annál jobb, nem bújnak bele a felnőttek. Meg a lányok se igen bújnak bele; jobban féltik magukat a lányok az elkormolástól. A ru­hájukat, a hajukat, mindent. Nelli is — a leg­kisebb nénje — csak egyszer mert belebújni, dc soha azután. Pedig hányszor játszottuk együtt azóta is a padláson. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents