Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

SZOMBAT, 1975. MÁRCIUS 8. s Eltemették Németit Lászlót Mozart Requlemjének hangjaival kezdődött a je­lenkori magyar irodalom egyik legnagyobb alakját, Németh László Kossuth-dí­jas írót búcsúztató gyász­szertartás pénteken, a Far­kasréti temetőben. A fekete drapériával borított ravatal­nál özvegye, családtagjai, barátai, pályatársai, tudósok, művészek, alkotásainak mél­tatói, olvasói vetlek végső búcsút. Koszorúkkal övezett koporsójánál lerótták kegye­letüket politikai, állami, kul­turális, művészeti életünk is­mert személyiségei, vezető munkatársaival képviseltet­te magát a Kulturális Mi­nisztérium, a Magyar írók Szövetsége, az Irodalmi Alap, továbbá a könyvműhelyek, az újságok és a folyóiratok szerkesztőségei. A magyar irodalom nagy halottjától dr. Molnár Fe­renc kulturális államtitkár, Illés Endre, a Magyar írók Szövetsége titkárságának tagja, a Szépirodalmi Könyv­kiadó igazgatója búcsúzott. A földi maradványait befo­gadó díszsírhelynél Illyés Gyula Kossuth-díjas író bú­csúztatóját Sinkovils Imre Kossuth-díjas színművész olvasta fel. Most még igen csendes a röszkei határátkelő, legalább­is a külső szemlélődő szemé­vel nézve. Igaz, hogy naptár szerint még tél van, de az utak szárasak, hó a Balká­non lefelé sem állja útját a forgalomnak. Hét közepe van, délelőtt, hunyorog a nap. Belinyák Ferenc pénzügy­őr százados a kedvünkért fellapoz néhány számot a forgalomból. Ez év január­ban 133 ezer 800 ki- és belé­pőt fogadtak, de ennél ma­gasabb lesz majd a februárt záró összesítés. ' "j S ahogy BEÁLLNAK javul az 3 MILLIÓRA idő, a sze­mély- és áruforgalom napról napra fokozódik. Üdülési szezonban, hétvégeken a szol­gálatot csak megfeszített munkával lehetett itt ellátni. Az átkelőben szolgálatot teljesítőknek a legkritiku­sabb körülmények között is meg kell őrizni nyugalmu­kat, hogy a határon tartóz­kodók idejét a legszüksége­sebb minimumra csökkent­sék. A külföldi utas első be­nyomása az országról a ha­tárállomáson alakul ki. S hogy ez a vélemény vissza­felé menet is kedvezá legyen rólunk, a szocialista Magyar­országról, abban nagy szerep jut a határszervek képvise­lőinek. Tavaly a röszkei ha­tárátkelőben a ki- és belé­pők száma 2 millió 855 ezer 965 volt. Ez a szám az előző évi forgalom 141 százaléká­nak felel meg; 1964-hez vi­szonyítva pedig 28-szprosára növekedett itt a forgalom, amely várhatóan évi 3 mil­lió ki- és belépőben fog sta­bilizálódni. ÖTEZER KISLIBA ' süs­Szeged a hazai lapokban 1975/10 Ev elejj indulás — gondokkal a Minőségi Cipőgyár Szegedi Gyáregységében. Boripari Dol­gozó, február. EENTAI Károly: Az iíjúság! Törvény végrehajtásáért! — A pályakezdő diplomasok helyzeté­nek vizsgálata Csongrád megyé­ben. Nepi Ellenőrzés, február. IFényképekkel.) TÓTH' Béla: Tisza. Magyar Hírlap, febr. 37. [Szegedről is.J 1RACZ Lajos]: Felújítják a Fcszty-körképet. — pusztaszeren ui épületben állítják ki. Hajdú­Bihari Napló, febr. 38. IFeny­képpell BALAZS Mihály: Hegedűs András 1933—1975. Közneveles. febr. 33. [Nekrolog a tanárképző főiskola loigazgatójáröl.] CSIZMEG István: Bemutatjuk a SZEOL ifjúsági válogatott ka­jakosait. Alföldi Olajbányász, március. Tankönyvbolt Szegeden. Békés megyei Népújság, múre. i. Szol­nok megyei Néplap, marc. 3. IBOZOKI Marial B. M.: Szege­Ói Nemzeti Színház. — VI. Henrik, f ilm, Színház, Muzsika, mari'. J. |Ki itlka Shakespeare dramájának eioadasarőj, Fenykeppel.J BANYAI Gábor: Műhelybeszél­getés Giricz Mátyással. Népsza­badság, mérc. 2. IA Nemzeti Színház igazgatójával.J TÓTH B[eia|: Múkttörés. Tü­kör, márc. 4. iFénykep az olej­mezön tartott tűzoltási gyakor­latról.| MOLNÁR Aurélt Táltemetés Forráskútun. Tükör, mérc. 4. [A farsangi népszokásról. Fényké­pekkel.) Nőnapra. — Negyvenezer szél tulipán. Esti Hírlap, mérc. 8. tAz üj Elet Tsz-böl.| —s—>: Az jfju Gárda jövendő kertészei. Kertészet és Szőlészet, márr. 8. [A nevelőotthonról. Fényképekkel.] —s—: Ujabb termelési Irány Szőregen. Kertészet és Szolészel, márc. 6. [Díszfát is termel a Vi­rág- es Dwznóvenytermelo Alta­lános Fogyasztási Szövetkezel.] BERKES Péter: Beszélgetés a hazáról. Lobogó, márc. 0. [Inter­jú dr. AbraháTn Antalnéval, a konzervgyár ny. igazgatónőjé­vel.! MONUS Miklós: A lassú Tisza „gyorsulása". Lobogó, márc. 8. lElet a Tisza mentén, szegedi fényképekkel.! Uj ifjúsági ház Szegeden. Nép­szava, márc. 6. [Építését á Tisza­parton kezdték meg.j ZSEMLYE János: Egy Iroda­lomtörténész halálara. Magyar Nemzet, márc. 7. (Hegedűs And­rásról, a tanárképző főiskola fő­igazgatójáról.) Áruval kimenő, vagy be­jövő ko­csik némelyike most is kény­telen volt várakozni a ha­táron, mert okmányaik nem voltak rendben, s ilyen je­lenségek máskor is torlódást, megtorpanást okoznak. Az AUTOMOBILSKA „Beograd" hatalmas tartálykocsijának nem volt meg további útjá­hoz a KPM-engedélye. Az apró feledékenységet otthon itt órákig tartó várakozás bosszulja meg. A Bábolnai Állami Gazda­ságnak egy fűtött kocsiját 5 ezer napos kislibával vissza­tanácsolták, mert nem volt kimenő engedélye. Aznap hajnalban Tatáról indult a kocsi a kényes rakománnyal', hogy azt Nagybecskerekre szállítsa. Az oda szóló ok­mányt azonban elfelejtették beszerezni, s emiatt a sofőr idegeskedett, telefonált, te­lexezett haza, hogy sürgősen intézkedjenek, mert a kény­szerű állás — enyhén szólva — nem tesz jót a kislibók­nak. Hogy ilyen megtorpa­nások ne fordulhassanak elő az áruszállításban, otthon kell átnézni minden szüksé­ges okmányt, hogy ne útköz­ben derüljön ki valakinek a mulasztása, mert azért bor­sos árat fizetni. Más fur­csaságok is akad­nak itt olyanok részéről, akik nye­részkedésből szeretnék kiját­szani a vámhatóságot. Ma már nem tipikus eset tiszta szesszel seftelni, de azért egyes utasok megpróbálnak külföldről becsempészni ilyen árut is. Egy rakomány el­kobzott tiszta szeszt most szállítottak el innét rendel­tetési helyére- Boros Gyula zászlós megmutatta, hogy csodaszép női és férfi irha­kabátok, bőrzakók is raktár­ba kerültek, mint az enge­délyezett értéken jóval fe­lül behozott áruk. Tízezrek­re rúgó értékű bundákkal sefteltek volna egyes utasok, ha nem leplezik le őket. Külföldön leértékelt 150 darab egyrészes női fürdő­ruha becsempészésével mór a nyárru gondolt egy utas. Elszállításra vár egy vado­natúj elkobzott Volkswagen, amely színre, alváz-, motor­és rendszómra nézve ponto­san egyezik azzal a régivel, amellyel gazdája kiment. A régit azonban elhagyta ós be­jött az új kocsival. Négy da­rab nagyméretű új gépi per­zsa is raktáron várja gaz­dáját, mert kiviteléhez nem kért engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól, MINEL TÖBB NVELVEN Rádiófigyelő üj még a szol­gálat Adamik András hadnagynak, mert mint párttitkár, most jött Vissza féléves iskoláról. ö inkább arról beszél, hogy soraik közül mennyien ta­nulnak, főleg idegen nyel­ven, a szolgálat jobb ellá­tására. Az állomány többsé­ge beszéli a szomszédos or­•zág nyelvét. Az egy éve szolgálatot teljesítő Buli Ist­ván őrvezető mostanában tesz vizsgát német és fran­cia nyelvből. Tur István őr­vezető török nyelvből tett vizsgát, oroszul viszont töb­ben is jól beszélnek­A vámkezelői pulton szá­mos idegen nyelvű kiad­vány, prospektus segít tájé­koztatni az utast, aki Sze­gedré tart. LŐDI Ferenc A tankönyvekről Milyen tankönyvet írna, milyenből ta­nulna szívesen, milyet szeretne tanítani? — kérdezte Osgyáni Csaba és Várkonyi Péter csütörtök délutáni műsorában, a Közoktatás Fórumán. A tankönyvek ügye régóta vajudo, máig megoldatlan probléma. A csütörtöki össze­állítás készítői több előző riport, elmélke­dés, újságcikk tapasztalatait felhasználva eredhettek a tankönyv nyomába. Gyakorló tanárok és diákok, végül Örkény István mondta el, milyennek szeretné a tanköny­vet? Bór a kérdésre más-más szempontbol kerestek választ, meglepően egyforma eredményre jutottak: a mostani íztelen, szagtalan, agyonrágott rágógumihoz ha­sonló, száraz stílusú könyvek helyett ér­dekesebbekre, elgondolkodtatóbbakra van bzükseg. (Az sem ártana, ha külsőre is megváltoznának: szép, esztétikus látványt nyújtanának.) Erdey-Grúz Tiborral, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökével készített, a rádióban nyáron sugárzott interjúból is megtudtuk: az oktatási reform előkészü­letei megkezdődtek, mozgósították a tan­könyvírókat is. Nem az irdatlan mennyi­ségű. egyre szaporodó tényanyag bema­goltatasa, hanem a gondolkodásra, áttekin­tőkészségre nevelés lesz a cél. Ez felvet egy újabb kérdést, melyről eddig még nemigen esett szó. Az új oktatási-nevelési elképzelések, a majdani tankönyvek meg­növekedett feladatok elé állítják a peda­gógusokat is: több ötletet, egyéni megol­dást kívánnak tőlük. Az évek során kiala­kult. megszokott, könyvhöz kötődő mód­szeren változtatni — különösen az idő­sebb tanároknak — nehéz lesz. Érdekes lenne továbbképzésükről, az új körülmé­nyekre való felkészítésükről is hallani. L. Zs. Értesítjük Vendégeinket, hogy az iszaposztályt J975. március 10—13, között műszaki karbantartás miatt zárva tartjuk. Szegedi Vízmüvek ég Für­dők. 3t A ti E L K A szegedi szervi­ze PÁLYÁZATOT hirdet MŰVEZETŐI állásra. Erős­áramú, gyengeáramú vég­zettségűek, hűtő-teehnlku­sok, gépipari technikusok jelentkezhetnek a szerviz vezetőjénél. Szeged, Karolyi O. i. sz. x Fiatalok Veres Péter kérdésére — mit ér az ember, ha magyar? — igyekeztek válagzolni a tévé új vita­műsorában a fiatalok, ipari tanulók és középiskolások. A Beszélgessünk... című adás három részből áll, a téma: mai magyarság, hazafiság, internacionalizmus. Fontos, érdekes, időszerű megbeszélnivalók. A sze­replők gondolkodva, mégis határozottan, lendületesen, egyértelműen, az őszinteség igényével és hitével fogal­maztak. Legyen bármi a téma, az ilyenféle beszédmo­dor egyre inkább jellemző a fiatalokra; tettvágyat, tudatos, önálló életre törekvést takar. Talán ezért idé­zett fel a tévés társalgás egy minapi máslkat, kevés­sé szervezettet, kevéssé művi környezetben zajlót, de mindenképpen hasonló hangulatút. A szegedi nagyvállalatok ifjúsági vezetőit sikerült együtt találni és szólásra bírni — mindennapos, jó vagy rossz közérzetükről, örömeikről és bajaikról. Azt mondták, mindenki tudja, mi minden jó dolog történt a fiatalokkal és a fiatalokért az utóbbi években, mi­lyen örvendetes változásokat hozott a gyárakban is az ifjúságról szóló párthatározat, a törvény, ök Inkább a bonyolult jelenről és a kívánatos jövőről beszélnének. Fiatalos türelmetlenség? — tolakodott elő a kérdőjel, amikor sorolták: némely vezető az üzemben még nem érti, miért kell a KISZ képviselőjét is meghívni a gazdasági, a pórt- és a szakszervezeti vezető mellé a tanácskozásra, ahol valamiben döntés születik. Az ilyen vezetők úgy gondolják, formalitás ez Is, mint annyi minden életünkben, bele kell törődni, hogy Ilyen az új rend. Hiszen végül egyikünknek sem esik le a gyűrűje, ha a fiatal elé is odatolják a pupírt: Itt kell aláírni, ezt kell megszavazni. Aki taníthatna, an­nak kell még tanulni: mi a demokrácia? Es mondták még, példákkal: mit tegyen a gyári fiatalság válasz­tott vezetője, aki testülete élén, és annak segítségével, önállóságra, cselekvésre, kötelességtudásra hivatott nevelni a sokaságot. Hogyan lásson hozzá, amikor nél­külözi a felnőttek jó példáját? „A pártcsoport illeté­kese is aláírja a prémiumlistót, anélkül, hogy meg­kérdezné a tagokat. Nálunk minden nagyon sürgős, mindennel eleve késésben vagyunk. A KISZ ne írja alá?" A beszélgetésnek ezen a pontján bebizonyosodott, hogy a fiatalos lendület igen, de a türelmetlenség — legalább a vezetők között — nem jellemző. Egyikük, mintegy hangosan gondolkodva, mondta: „Harcmodort kell tanulni, gyerekek. A demokrácia a felkészülésen múlik. Nemcsak a vezetőknek kell tudni mindenről, amihez a szavunkat kérik, hanem valamennyi fiatal­nak, Amit ismerünk, arról pontos véleményünk alakul, ezt előbb-utóbb mindenki észreveszi és számit is rá. Az ifjúsági parlament például így nem panasznap lesz. Részt vevői nem követelődző fiatalok, és rosszallóan bólogató felnőttek, hanem egyformán felelős emberek, a jobbért egyforma erőfeszítéssel dolgozók, egymás partnerei. Idő kell, amíg mi felkészülünk és felké­szültségünk mór vitathatatlan lesz." Ám az okos, komoly cél számukra nem valami aszkétikus magatartás, másra nem figyelő, szigorú ta­nulóélet utón látszik elérhetőnek. Véleményük szerint a lemezklub, a focimeccs szünete, a táncest éppúgy — vagy talán inkább — alkalmas erre a bizonyos állandó felkészülésre, tanulásra, tájékozódásra, művelődésre és önművelésrg, mint a gyűlés, a szeminárium, az elő­adás és a többi. „Először arról az oldalról kell meg­fogni a srácokat, ami érdekli őket, és melyik fiatult nem érdekli a tánc, a sport, a játék? Ezer alkalom és módszer van: hogyan legyen több, mindig okosabb és érettebb az ember," A lelkesedés hulláma mugusra csapott, de mind­járt utána: „Még klubokat kell építeni, berendezni; minek az a sok kérvény, engedély egy-egy program­hoz; többen kellenek, ukik értenek a szervezéshez, a népműveléshez..." Aztán pedig: „A vietnami szak­munkástanuló intézet felépítéséhez mi is adunk pénzt." A pénz munkából lesz. Ennyj a DELÉP-nél. annyi a Ruhagyárnál, as olajosok még többet, a KSZV is, a Textilművek, a Volán... Ilyenek. Fiatalok. S. E. Vándor Sándor énekkari szemle Területi bemutató hang­versenyeket rendeznek az idei Vándor Sándor munkás ég ifjúmunkás énekkari szemle rendezvénysorozatá­ban ma, szombaton délután 5 órai kezdettel Mórahal­mon, és március ll-én, ked­den délután 8 órai kezdettel Szegeden. A mórehalmi Er­kel Ferenc Művelődési Ház­ban föllépnek a makói Jó­zsef Attila városi művelődé­si központ vegyeskara, a ma­kói kereskedelmi szakközép­iskola kamarakórusa, a szentesi közgazdasági és egészségügyi szakközépiskola — valamint, a mórahalmi postaforgalmi szakközépis­kola énekkarai, s vendégként közreműködik, Masa Gézáné vezetésével, a mórahalmi Pávakör Is. Kedden délután 8 órai kezdettel a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban lép közönség ele a Dél-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat Erkel Ferenc Kóru­sa, a szegedi szövetkezeti bi­zottság énekkara, a MAV szegedi „Hazánk" , Munkás­kórusa, a Szakszervezetek Szegedi Általános MunkáS­kórusa, a Szegedi Erdeszeti Szakközépiskola — a Tisza­parti gimnázium — a Kőrösy József Közgazdasagi Szakkö­zépiskola — valamint a Tex­tilipari Szakközépiskola ének­karai. A területi bemutatók legjobb kórusainak megyei bemutatójára május 4-én ke­rül sor a hódmezővásárhelyi állami zeneiskolában. Húsvéti társasutazás 1978. március 39—30—31. Útvonal: Szeged—Debrecen —Miskolc—Miskolc-Tapolca —Ag gtelek—Szilvásvárad— —Eger—Kékes—Gyöngyös­Szeged. Teljes ellátás, szállodai el­helyezés. Részvételi díj; 880,- Ft/fő. Jelentkezés és felvilágosí­tás: Express utazási iroda tízeged. Kígyó a. 3. Telefon: u-702. n-oes.

Next

/
Thumbnails
Contents