Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

4 SZERDA, 1975. MÁRCIUS 5. _____ Á világnézeti nevelésről Minden iskolának kettős gek nevelését." A tanulók a feladatot kell megoldani: a gyakorlati élettel nincsenek nevelést cs az oktatást. Ne- elég szoros kapcsolatban, hi­velésen azt értjük, hogy a szen csak nyári- és tórsadal­tarsadalom céljaival egyetér- Tni munkákon, illetve a csa­t.ő, azokat megvalósítuni Iád, a rokonok, a barátok él­kész állampolgárokat kell íz iskolából kibocsátani. A középiskolai oktatás célja a tudományok alapjainak elsa­játíttatása, a tudományok eredményeit alkalmazni tu­dó, a tudományok fejlődésé­vel önállóan ls lépést tartó egyének képzése. A tun­ményein keresztül ismerked­nek vele. Ezek a hatások is jelentésen formálják világ­nézetüket az iskolában szer­zett ismeretek és tanári ne­velőmunka mellett Az Iskolai nevelőmunka nem korlátozódhat a Világ­nézetünk alapjai tantárgy könyvek, a tanárok képzése, óraira, hanem át kell hat­sz érettségi és felvételi vizs­gák, a gyárak és Intézmé­nyek igényel mind az okta­tómunka hatékonyságát kö­vetelik meg. A végzett tanu­lókat elsősorban konkrét szakmai, szaktárgyi tudásuk alapokon segítsék az iskolai nia az iskola egész oktató­nevelő munkáját Igen fon­tos követeimeny, hogy a ta­nítási órákon folyó világné­tületeknek a kettős nevelés, amely során a tanulót az is­kola és a környezet más-más irányban befolyásolja. Igen fontos, hogy nevelési felada­toknál az üzemek, gyárak, szülők ugyanúgy lássák a teendőket, mint az iskola. Előfordul, hogy a tanárok kí­nos helyzetbe kerülnek, ami­kor számon kérik a „lógós" tanulóktól a munkakerülést. és azt a választ kapják, hogy a felnőttek sem teljesítenek többet. A tanulók fogéko­nyak a szocialista erkölcs alapelvei Iránt, de nehezen jutnak el odáig, hogy elte­kintsenek a hétköznapok ne­gatív példáitól, amelyek azt bizonyítják, hogy vannak zeti nevelőtevékenységet emberek, akik nem önzetle­összehangolva, es egységes alapján bírálják el, és csak másodsorban szerepel az egyén világnézeti képzettsé­gének vizsgálata. Logikus tehát, hogy a tanulók, a szakmunkások, az egyetemi es főiskolai hallgatók első­sorban jó szakemberek akar­nak lenni, és csak a legjob­bak foglalkoznak többet vi­lágnézeti és politikai kérdé­sekkel. Pedig a szocializmust csak világnézetileg fejlett, politikailag szilárd embe­rekkel lehet felépíteni. Iskoláink a nevelés felada­tát a társadalom aktív köz­reműködése nélkül nehezen tudják megoldani. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának kongresszusi irányel­vei szerint az iskolák felada­ta a következő: „Az iskola egész munkásságával szolgál­ja jobban az aktív, közössé­gi életet élő, a szocialista párt- és KISZ-szervezetek. Nagy a társadalom felelőssé­ge abban, hogy az iskolában elsajátított .gondolkodás- és magatartásformák a társa­dalmi életben és a termelő­munkában megszilárdulja­nak, készségekké és szoká­sokká váljanak. Végered­ményben a felnőtt társada­lomban dől el, hogy fiatal­jaink szocialista emberekké nevelődnek-e, vagy pedig csak a saját érdekeiket néző kispolgárokká, esetleg politi­kailag közömbös „szakbar­bárokká" válnak. Igaz, így is lehetnek hasznos tagjai a társadalomnak, de megköze­lítően sem olyan mértékben, mintha a politikai, világné­zeti célok megvalósításáért is dolgoznának. A nevelés igazán hatékony csak akkor lesz, ha az élet és az iskola egyértelműen Cs. B. FEKETE GYULR A fiú meg a katonák világnézet és erkölcs befoga- szocialista irányban hat. Gya­dasara fogékony személyisé- kori problémájuk a tantes­Beszélő nevek A Nyelvi Játékok Klubja zó, s Fara Muci — has- és pályázatot irt ki tagjai ré- csábtáncosnö (Béky Lászlóné szára A Grétsy László és beszédes nevei). Vargha Balázs klubvezetők által megfogalmazott feladat úgynevezett beszélő nevek kiötléscrc buzdította a tagsá­got Be is érkezett egy sor fantázianév, amely abban különbözik a szokásos ne­vektói, hogy egyben jellem­zi is a nevezetteket. A könyvjutalomban és dicsé­retben részesitettek közül mutatunk most be néhányat. Császár Zoltán matema­tikus pályázatából: Mag Ányos — agglegény. Szem Eszter — bölcsészhallgató; Vay Akos — lágyszívű ku­ruzsló; Kvaterka Todorné sz. Rabsz Olga — sogédhúzfel­Ügyelőnő; Franz Weríel — lusta telefonébresztő. Jámbor J. Géza nyugdíjas pályamunkájából: Fekete Áron — anyagbeszerző; Csin Csilla — manöken; Nagy-Ja­va Dalma — lángossütő; Cir­kum Dolóres — siratóasz­szony; Posvadi Lőrinc — riinnyeárus. F. Szabó Sarolta, Bács me­gyei pedagógus jól sikerült névötlete: Almási Bogyó — gyümölcsárus. Hajósi Melin­da diáklány ötleteiből: Aba Sári — borkereskedő, Dro Medárd — állatazelidítő, Elem Elek — zsebmetsző. További szellemes megol­dások: Dobó Katalin — disz­koszvető és Hima Laja — alpesi szoknyavadász (Juhász Lajos leleményei), Bak Terka — váltóőr, Kálim Pál — zon­gorista. Merev Izor — könyv­szakértő és Trom Péter — fúvoszenész (Kőszeghy Dezső pályázatából), s végül: Vizs­lay Hektor — magánnyomo­nül dolgoznak a közösség ér­dekeiért. Kedvezőtlen ta­pasztalat az is, hogy volt tanulóink, akik a szocialista eszméket el%gadva kerültek ki az iskolából, beszélgeté­sek közben elmondják, hogy már nem tartják magukra nézve mindenben kötelező­nek ezeknek az eszméknek a megtartását. Kifejtik, ha anyagilag, szakmailag nem akarnak lemaradni, le kell mondaniuk a közösségi tevé­kenységről, és egyéni, családi érdekeiket általában a kö­zösségi érdekek elé kell he­lyezniük. Ez a jelenség elin­díthatja ezeket a fiatalokat olyan életfelfogás felé, amely idegen a miénktőL Fokozni kell tehát az isko­lán kivüli nevelőmunkát Is, aminek szükségességét a kongresszusi irányelvek így fogalmazzák meg: „A mun­kások céltudatos nevelésé­vel, valamint általános és szakmai ismereteinek bővíté­sével fokozni kell a munkás­osztály politikai felvérte­zettségét, közéleti aktivitá­sát." E munka egyeztetése céljából jobb kapcsolatot kell kiépítenünk az üzemekkel, intézményekkel, mert közös feladatunkat csak közösen tudjuk megoldani. Dr. Schmidt József, a Tisza-parti Gimnázium, Óvónői és Vízügyi Szakkö­zépiskola tanára Meteorológiai kislexikon Megváltozik-e éghajlatunk! Napjainkban elég gyakori széndioxid tartalmának az hat el, mint a havas és jeges beszédtéma az, hogy az em- iparosodással törvényszerű- felszínek. így a jég elolva­beri tevékenység egyre fo- en együttjáró növekedése. A dása után jelentős területe­kozódó természetátalakítása, széndioxidnak az az érdekes ken megnövekednek az el­a növekvő energiafelszaba- fizikai tulajdonsága, hogy a nyelt hőenergia mennyisége, dítás (beleértve a nukleáris napsugárzást zavartalanul s ez további hőmérséklet­kísérleteket is) képesek e átereszti, ellenben a földfel- emelkedést okozna. Tovább természeti környezetünk szín hőveszteségét nagy- zsugorodnék a sarki hó- és 'egyik legjelentősebb tényező- mértékben mérsékli. így a jégtakaró, s végeredményben jének az éghajlatnak meg- széndioxid-tartalom fokozó- egy önmagát gyorsító felme­változtutasára. Különösen so- dúsával több hőenergia ma- legedési folyamat indulna kat hallani olyan vélekedé- rad légkörünkben a Nap meg. Kiszámították, hogy seket, hogy az „atomrobban- besugárzásából, végered- ily módon az északi sarki tások" okozzák az időjárás ményben tehát a széndioxid- jégtakaró a 21-ik század vé­ilyen vagy olyan szélsőséges ban gazdagabb légkör emeli gére teljes egészében elol­kilengéseit. Van-e valami Földünk hőmérsékletét. Mé- vadna. igazság ezekben, az idősza- résekkel kimutatták, hogy Ez azut£n már gyökeres konként szárnyra kapó hír- jelenleg légkörünk átlagos változást tdézne el6 Föidünk veresekben? széndioxid-tartalma a múlt éghajlatában. A magas szé. Ami a nukleáris kiserlete- szazad végén tapasztaltnak iességek évi középhőmérsék­ket illeti, itt a válasz egy- 110 százaléka, s évszázadunk ,ete 13_14 fokkal lenne ma_ szerű és egyértelmű: igaz vegere 130 szazaleka lesz. Ez Rasabb a mostaninál ugyan, hogy e tevékenységek a növekedés az elméleti szá- . során a kísérletek színhelyén mítások szerint további fél azzal Jarna> llogy a igen jelentős pillanatnyi £okkal emeli majd Földünk keltövben ritkábbá válná­energiák szabadulnak fel, ^Sit^fíL nak " csapadékot hozó ciW°­ezek azonban összességükben ve na^ va ó í^üsé^ t- n<* és írontok" s Európa je" is eltörpülnek az egy-egy K hogy az Tmöen területei fokozatosan időjárási folyamatban fel- tevékenység Földünk átlagos elsivatagosodnanak. használt energiamennyiségek hőmérsékletét az elkövetkező Ennek, a nem kívánatos möetttt íev természetesen J-, VfR belul mintegy más- éghajlatváltozásnak a lehe­mogott, így természetesen fet fokkal emelm fogja A tősége sajnos ma mór fenn maradandó, nagy területre folyamat önmagában még áll, és tudományosan igazol­kiterjedő lényeges hatásuk nem volna jelentős, hisz ható, de megnyugtatásul kö­légkörünk állapotára nin- olyan /sekély hőmérséklet- zölni kell, hogy a leírt je­„ V, , . valtozassal jarna, amit egy lenségsorozat a jövő éehai­csen. Ennél sokkal komo- emberöltő alatt nemigen ér- lat-alakulásának csupán lyabb es maradandóbb hatá- zékelnénk. egyik elképzelhető kimenete­sa lehet azonban azoknak a Van azonban egy még bo- le. Több olyan természeti rövid időtávon látszólag cse- nyolultabb tényező, amit fi- tényezőt Ismerünk, amely a kélvnek tűnő emberi beavat- 8yf«mhe kell vennünk A felmelegedés ellen hat (pél­keiyneK tuno emoeri oeavat csekély homérseklet-emelke- dául a vulkánkitörések nap­kozasoknak, amelyek például dés ahhoz elegendő, hogy a sugárzást csökkentő por- és a fokozódó iparosodás, a nö- sarki jégtakaró határát né- hamutömege), s az is nagyon vekvo napi energiafelhaszná- hány száz kilométerrel visz- valószmű. hogy a reális ve­_ _ szélyt felismerve az emberi­ami mérsé­_ ség közös összefogással — lás következményei. Ez a szaszorítsa a sarkok felé, hatás azonban korántsem így összességükben jelentős például a nukleáriTenergiák egyszerű, és napjaink kuta- óceáni és szárazföldi terű- békés célú felhasználasaval túsai szerint két tényező ala- leteket szabadítson meg a — nagymértékben csökkenti, kulásával magyarázható. hó- és jégtakarótól. A hő- és {g. fe^J" "„"^ezéLt^lz Az egyik az a hőmennyi- jégfelszínek a rájuk eső idejekorán megállíthatja az ség, amely a különböző tii- napsugárzás jelentős részét éghajlat kedvezőtlen irányú zelöanyagok (szén, olaj, gáz) visszaverik, míg a tenger kb. megváltozását. elégetéséből származik. Ez a tízszer annyi hőt raktároz- Péczely György hő a Föld egészére elosztva jelenleg a napsugárzásból származó energiamennyiség­nek csupán' 2 ezreléke, azon­ban az energiafelhasználás és iparosodás ütemének egy­re fokozódó növekedését fi­gyelembe vevő becslések sze­rint az elkövetkező 50 évben a jelenlegi tízszeresére, s 100 éven belül már való­színűleg a százszorosára emelkedik majd. E többlet­energiák a földfelszín átla­gos hőmérsékletét 0,1 illetve 1 fokkal emelnék. „Háromkalászos" búza A természet nem képes lászosok hektáronként 7b egyetlen kalászban egyesi- múzsa gabonát adnak, teni a fehér és a fekete ke- Ugyanakkor mintegy 500 má­nyér tulajdonságait. Az uk- zsa zöldtakarmány nyerhe­rán növénymag-nemesítő és tő. genetikai kutatóintézet mun- Az őszi vetésű, magas ter­katársai mégis létrehoztak méshozamú ukrán növény egy ilyen fajtát: a „három- számos ország tudósának ér­kalúszos"-t. Az új növény deklődését is felkeltette, ugyanis egyesíti magában a 1974 őszén nagy területet vo­három fajta; vagyis a „lágy", tettek be vele. Most azt vizs­a „kemény" búza és a rozs gálják, hogyan viselkedik a — örökletes tulajdonságait, különböző talaj- és klímavi­A másik tényező a légkör I Terméshozama kiváló, a ka- szonyok között. 2L Ki lehetne épp velük is Jönni — milyen jó darab kolbászt hozott délben ez a tohonya —, Miskolcon ls jól megvolt 6 a nyilasokkal. De az oldalzsákot nem hagyhatja veszni, nincs annyi kolbász a világon. Még szerencse, hogy reggel az oldalzsák nél­kül csúszkált, amikor a sapka miatt elkapta a bilgeris. Ha megnézik, mi van benne — már­pedig az ilyen vallatasnál megnézik —, persze, hogy elzabrulták volna. A bicskákat legelőször. Meg az aranyakat. Meg mindent Erezte, ahogy mászik rajta a tetű. Izgett-moz­gott, vakaródzott, de nem mert kimozdulni a tyúkólból. Sötétedett már, amikor teljesen elcsendesedett a környék. Visszalopódzott a kolbászért az istállóba; jó fele megmaradt délben. Ott volt a dilcó fölött, a polcon; csakugyan nem vitte cl a bilgeris. Ráérősen falatozni kezdett. Hadd sötétedjék még. Később, ahogy a tarva-nyitva hagyott kapun kióvatoskodott az utcára: csend és sötétség min­denütt. Olyan síri csönd, amilyen csak a fronton le­hetséges, amikor elhallgatnak a fegyverek. Em­ber, állat behúzódik a vackába, és szorongva fi­gyel: vajon ml baj lesz ebből a csöndből megint? Tehén nem bőg; lehet, már egyetlen tehén sincs a faluban, mind elhajtották. Kutya nem ugat. Amelyik sokat acsargott, nem bírt beletö­rődni a frontéletbe, mind agyonlőtték azóta a katonák. Fél kézzel a palánkot tapogatva elindult a sö­tétben. A főutcán nem tévedhet el. Míg tart a flasz­ter, az mind főutca. Emlékezett rá: vasracsos kerítés van a sarkon, ott, ahol be kell fordulni. Addig majd csak elér, nem lehet nagyon mesz­sze. Azután lesz nehezebb, eljutni a vaksötétben a szélső házakig, mert nincs tovább flaszter. Es palánk sincs mindenütt. Tapogatózva, lassan haladt a hepehupás jár­dán, s attól, ahogy az eszébe vágódott, egy pil­lanat alatt mozdulatlanna dermedt. „Nem létezik..." — gondolta. De máris megfordult, és sietve bukdácsolt visszafelé. S közben egyre azt gondolta: „Nem, az nem létezik... Az lehetetlenség." Emlékezett rá: nyitva maradt az iskolaudvar felé a nagykapu. Óvatosan lépkedett, számolva azzal la, hogy halottakba botlik. De sehol nem volt halott; legalábbis addig a fáig nem volt. Szemét eről­tetve nézte a fát, körültapogatta — semmi. „Persze hogy eltakarítottak ezek mindent A sietségben is volt rá eszük." Pár lépésnyire, a derengő, meszelt fal töve­ben, gyanús valami sötetlett. Elfogta a félelem, szaladni szeretett volna in­nen. Mégis közelebb lopakodott, ellenállhatatlan erő húzta közelebb. Csizmák? • Halomra hányt csizmák, és — most már tapo­gatni is mert — derékszíjak. „Biztosan a hazaárulóké volt — gondolta. — Itt felejtették ezt a nagy sietségben. De minek siettek úgy, azóta sem jöttek az oroszok..." S ahogy ott motozott, a kezébe akadt a kötéL Megismerné azt a falut akármikor, csak a ne­vét nem tudja. Az nagy kár, hogy nem kérdezte meg a nevét. A hét derékszíjat meg a hét pár rövid szárú csizmát összekötözte, s átcipelte a szomszéd ud­yarra, az istállóba, ahol őrizte a lovakat. A vak­sötétben tapogatózva, a vasvillával kiemelt egy hídlásdeszkát, s egy csizmát bedobott. Nem toccsant. Ki tudja, mióta nem tartanak itt lovat. Megvolt a negyedik rejtekhely. Oda, a hídlús alá dobálta be a többi holmit is. Csak a kötelet csavarta a dsrekárs Ha az oldalzsákját nem félti, az Istállóban is elalhatott volna. De jó is, hogy féltette, mert ki tudja, talán sosem látja többet. Németek szállták meg éjjel a falut. Hajnalban pedig dobol ás volt az ébresztő: nyolc óráig az egész lakosság gyülekezzék a piactéren, csak ké­zipoggyásszal, és három napra való élelemmel, mert ki kell üríteni a falut. Nem volt foganatja a dobolasnak, üresen tá­tongott reggel a piactér. De éppen a szélső há­zakat, a kövesút mentén, ellepte a német kato­naság, s azokról a portákról csakugyan takarod­ni kellett a civileknek. * Étvágy nélkül rágcsálta a kekszet a kebeléből, és ügyelt minden neszre. Legalább az a kutya itt volna. Vagy akármi a közelben, élőlény. Ennyire egyedül meg sohasem érezte magát, mint most, idegen földön, mindenfelől sötét, idegen éjszakóban. Mésszé lakott helyektől^ a határ közepén. Félt. Maga sem tudta, mitől; embertől nem­igen. Az emberek ölik egymást, felakassza egyik a másikat, lelövi, agyonveri — ez így van akárhol, otthon is, meg idegenben is. Az orosz a néme­tet, a német az oroszt. A magyar mind a kettőt, s azok is mind a ketten a magyart. Meg persze egymást is a magyar. Ez így van, és nem más­ként. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents