Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

SZERDA, 1975. MÁRCIUS 5. 5 Három évtized alatt: Hétszer több papír 1975 első hónapjaiban ösz- ami kihat az iparág gazdái- si ág nagyarányú fejlődése szességében a terveknek kodásóra is. A lakosság azonmegfelelően alakult a Papir- ban a legfontosabb, közszükipari Vállalat teljesítménye, ségleti jellegű papíráruknál Januárban a cellulóz- és papírgyártás, valamint a papírfeldolgozó ipar együttesen 101,2 százalékra teljesítette tervét. Előreláthatólag a későbbiek során sem lesz fennakadás; részint a hosszú lejáratú államközi szerződéseknek, részint pedig az előrelátó vállalati gazdálkodásnak köszönhetően, ez évre már biztosítottak a legfontosabb nyersanyagok. Kétségtelen azonban, hogy a világpiaci árak — még ha kedvezőbben alakulnak is — már nem térnek vissza • megelőző évek szintjére, nem érzi meg a drágulás hatását. Elsősorban a felhasználó vállalatokra hárulnak a terhek, B ezek egy részét hi1948, az államosítás után kezdődött meg. Első szakaszában — 1960-ig — a termelés mintegy két és félszeresére növekedett. A második szakaszra — az 1960— 1975. közöttire — az erőtelvatottak ellensúlyozni a kü- jes fejlesztés a jellemző. ÜJ, lönféle takarékossági intézkedések. Ami a termelést illeti:Magyarország sohasem volt teljesen önellátó a papír- és cellulózgyártásban. A második világháború előtt aligalig volt hazai cellulózgyártós, és az anyagpiac ingadozása miatt a papírgyárak 1938-ban — 90 ezer tonna összkapacitásuk ellenére — mindössze 50 ezer tonna papírt állítottak elő. A gyártákorszerű papírgépek, cellulóz- és félcellulózgyártó berendezések kerültek az üzemekbe, új gyárak épültek — köztük a Lábatlan! Vékonypapírgyár, a Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyár, s munkába állt az új budafoki kartongép ls, s mindezzel párhuzamosan nagymértékben emelkedett a műszakitechnológiai színvonal. Harminc év alatt hétszer több papírt gyártottak hazánkban. Megjegyzések — „apróságokról11 Farkas Mihály nyugdíjas (Partizán u. 3.) a takarékosságra hivatkozva helyteleníti, hogy a Kárász utcai Képcsarnokot most „szétverték", holott a nemrégiben épített házban az üzlet tetszetős volt eddig is. Ilyen sok kidobandó pénze van a Képcsarnok Vállalanak a takarékosság idején? — kérdezi olvasónk. De azt is hozzáfűzi, hogy lehet ugyanakkor olyan szegény az IKV, hogy kérésére képtelen egy cserépkályhát beállítani a lakásába, holott a környéken már mindenki gázzal fűt. K. M. (Veresács u. 46.) •zintén nyugdíjas, és azzal tölti napjait, hogy Jtijár Béketelepre, és a szemétből kiválogatja a papírokat, majd eladja a MEH-nek. Mint írja. többen teszik ezt, nem filléreskedés miatt, hanem azért, hogy teljen rajtuk az idő — és az a sok papír se menjen kárba. Hiszen mást se hall az ember a tévében, a rádióban, olvassuk az újságban: népgazdasági érdek a hasznosítható anyagok gyűjtése. Csak azt nem érti olvasónk, miért zavarják akkor el őket a telepről a városgazdálkodási vállalat dolgozói. amikor azt is megtehetnék, hogy nyugdíjasokat alkalmaznának, akik kiválasztanák a szemétből a hasznos hulladékokat. A vallalat, a MÉH- és a nyugdijasok is jól járnának. Simon Jánosné (Kígyó u1.) azon szomorkodik, bizonyóra többekkel együtt, hogy Szegeden nincs fedett uszoda. Télen se a gyógyulásra, 6e a testedzésre nincs lehetőség a városban. Mészáros Tibor (Felhő u. 16.) pedig azt írja, ha közölni szeretnénk a hiánycikkek listáját, szívesen segít az összeállításban. -Nem lehet kapni ugyanis a városban hetek óta a négyszemélyes Aulopressz kávéfőzőhöz alkatrészeket, krepp anyagból ágyneműt, valamint pamut férfizoknikat. Megértjük Román Lajosné (Kálmány u. 13.) panaszát, és DM POSTA LÁDA az ő szemszögéből jogosnak is tartjuk. Levélírónk egyéves kislány édesanyja, aki kénytelen babakocsit tolva bevásárolni, méghozzá minél rövidebb idő alatt. Márpedig ez lehetetlen, ugyanis utcájukat lezárták az úttesten folyó munkák miatt. Gyalogosan csak az IKV-ház mellett tudtak közlekedni, most ott sem, mert „a tetőn dolgoznak". Így kénytelenek a Dugonics utca felől megközelíteni a lakásukat a Kálmány utca lakói. Nagy kerülő ez idősebbeknek, babakocsit toló mamáknak egyaránt. Utat építeni pedig — ami meg nagyon is közérdek — nem lehet némi kényelmetlenség nélküL | Emlékülés Károlyi Mihály politikai öröksége Kedden délelőtt az MTA várbeli kongresszusi termében megkezdődött az az emlékülés, amelyet Károlyi Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tartotta a megnyitó előadást „Károlyi Mihály politikai öröksége" címmel. A tanácskozáson — amelynek elnöke Erdei-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke — olyan tudományos előadásokat és korreferátumokat iktattak programba,' amelyek felölelik Károlyi Mihály életének, korának megannyi fejezetét, így részvételét a polgári demokratikus forradalomban, a feudalizmus elleni küzdelemben, bemutatják a századelő gazdasági és társadalmi . helyzetét, Károlyi életét a két világháború között és a felszabadulás után Köztisztaság Üjabb csokor állt össze, sajnos kellemesnek nem nevezhető témából: sok a panasz a város tisztaságára. Mészáros Antal (Tarján, 302/C) idézi azokat a cikkeket, amelyek a poros levegő ártalmairól szólnak. Mégis olyan mennyiségű por, homok és sár halmozódik fel az útburkolatok szegélye mentén, hogy az kétségtelenül az igen ritka takarításra enged következtetni. A frissen tatarozott házak homlokzata nem is csoda, ha egyhamar beszürkül. A Szillérl sugárút, a Nagykörút, a József Attila sugárút nem nyerne egyetlen tisztasági versenyben sem. A virágos, tiszta Szegedért mozgalom résztvevőinek is akad itt bőven tennivalójuk. Nincs elég konténere a Marx tér 1—3. számú tömbnek, írja Kiss Máté (Marx tér 1—3.). Élelmiszerüzlet, fodrász, hentes, vaskereskeNémeth László halálára Válaszol az illetékes Lapunk február 5-t Postaládájában cikk jelent meg „Bus zal Szöregre" címmel, melyre Sebők Imre, a Volán 10. számig Vállalat főosztályvezetője és Balogh Imre osztályvezető válaszolt. Levelükből megtudtuk, hogy a kérést — Indítsák korábban a 60-as buszt este — forgalomtechnikai okok miatt nem tudják teljesíteni, többletautóbusz viszont — új járat beállítására — nem áll rendelkezésükre. dés kapott itt helyet és itt lakik még 220 bérlő. Annyi a szemét, hogy jó néhány konténert meg lehetne tölteni, de ennek híján csak a szél — és a gyerekek játszadoznak a szétszóródott hulladékkal. Tápéról M. J. (Arany János u. 41.) küldött levelet, öt aláírással. Lakott területen, a környékükön éktelenkedik két gödör, amelyet szemétteleppé neveztek ki egyes üzemek, és „magánzók". Csontok és fűrészpor, üveg és papírdarabok kerülnek ide nap mint nap. A múltkor meg is gyújtották, így aztán a füstöt is kénytelenek voltak szagolni... Kérik az illetékeseket, a lakók és a gyerekek nevében, hogy még a nyár előtt szüntessék meg ezt az alkalmi szeméttelepet. Csizik Imre (Tarján, 601.) pedig azt ajánlja, ha másként nem megy, a népfront szervezzen takarító gárdát, amely a 603-as épület előtt levő szemétdombot eltünteti, a szemetes zóldsávot pedig megtisztítja. Egy megjegyzés: erre a célra talán alkalmas egy vállalat is... Aranypart a Balatonnál Siófok balatonszabadi felé nyúló tóparti sávján — Aranypart néven — új üdülőtelep épül. A balatonszéplaki Ezüstparthoz hasonlóan, javarészben a tó sekély vízterületéből partfallal elrekesztett, feltöltött területen hozzák létre. A feltöltéssel 4 kilométeres szakaszon már elkészültek a vízügyi egységek. Ezen a területen több szállodajellegű üdülőházban egyidejűleg 616-an kaphatnak helyet f Történelmünk több nagy alakját támasztotta föl örökéletű műveiben. Idézzünk most halála hírére néhány sort egy kétszáznegyven év előtti műremekből, Mikes Kelemen szomorú rodostói leveléből: amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és klvévé közülünk az ml édes urunkot..." Fejedelmet gyászolunk most is. Mert az volt írófejedelem. A nagyok közül ls kiemelkedő, mert gaz dagabban részelt a tehetség bői, mert teljes biztonsággal uralta az emberi lelket, s mert páratlanul világos elméje egyként Iámpázhatott elmúlt korok sötétjébe és népének, sőt_az egész embe- széinl ^ 6 tanulmányai, s riségnek jövőjébe is. legjelentősebb drámái nélEz ev őszen ünnepelhettük kü, ,s (Az életmű néhány volna 50 éves írói Jubileu- kiemeikedő csúcsát éppen itt, mát, par hónap múlva fél- a mi tájunkon, Hódmezővászaz esztendeje, hogy Hor- őrhelyen alkotta. Legutolsó vathne meghal című növel- drámáját, Az írás ördögét Iájával megnyerte a Nyugat három éve a szegedl színház palyázatát, s rendkívüli föl- mutatta be, Naplójegyzeteitunést keltett. Nem egysze- m a Tiszatáj közölte a legruen tehetseges kezdő író utóbbi részeket, egyszermar ekkor sem, s nem is smind — immár szomorú bicsupan iro, a „magyar szel- zonyság — az életmű záró., lemi erok organizatora' akar fejezeteit.) lenni. Célja: ablakot nyitni Európára, a világra, kilátni és kilépni a magyar provincializmusból. Ehhez az eszményéhez mindvégig hű maradt: világirodalmi tanulmányai, a műfordításban is kü lönleges értékeket Mint teoretikusnak, lehettek vitatható elképzelései, a marxista irodalomtörténetírás elkezdte, s majd folytatja ennek tisztázását. Bizonyos azonban, hogy álmaihordozó h®11, '"dulataiban is mindig a népért való aggodalom, a sorsunkért félő aggodalom remeklései a bizonyítékok rá. Kortársainak •egiobbja.va, ™k'^ Bátran egybehangzóan hirdette, hogy - V;"^ a maevarsáo a Duna-meden- hetetlenul mondott igent a szocializmusra akkor, amikor ezt tenni sokan nem mera magyarság a Duna-meden ce más népeivel, a „tejtestvérekkel" megbékélve találhatja csak meg a maga bol dogulását. tanított, kísérletezett egész életében, miközben világirodaimi rangú, örökbecsű művekkel gazdagította a magyar ték: 1956 októberének véFáradhatatlanuí gé"' a hitél?,ek megT erősödéséről nyilatkozott szovjetunióbeli utazásából megtérve. Nemcsak az író rajongói, irodalmat. Nagy regényei — az irodalombarátok — a szoa Gyász, az Iszony, az Irgalom, Égető Eszter — kultúránk klasszikussá ért remekei immár. De lehetetlen e századi irodalmunkról becialista Magyarország gyászolja tehát századának egyik legnagyobb fiát, Németh Lászlót. Annus József Szerkesztői üzenetek Csányl József (Nemestakács u. 35.): Amit a bírósági ítélet nem tud megoldani, abban mi sem tudunk segíteni. Somogyi Ferenc (József Attila sgt. 56.): Lapunkban annak idején közöltük az új utcanevek jegyzékét, többször és bővebben nem áll módunkban foglalkozni ezzel a kérdéssel. Rebl Ferencne (Dugonics u. 30.): Panaszával forduljon az IKV-hoz. özv. Dániel Józsefné (Makkoserdő sor 24.): Lakásügyben forduljon a tanács lakás- és helyiséggazdálkodást hivatalához. Csontos András (Rom u. 10/A): A Lila akác étteremmel kapcsolatos észrevételet, elsősorban a panaszkönyvbe kellett volna bejegyeznie. A márciusi Kincskereső A Kincskereső harmadik A felszabadulás 30. évforszámában Kiss Dénes, Rákos dulója tiszteletére sorozat inSándor, Kaldi János, Szabó dult a Kincskereső idei száLórincz, Garat Gábor verseit maiban. Ezúttal Németh olvashatjuk. A folyóirat több László műveiből olvashatunk írással március ünnepeit kő- szemelvényeket. Takáts Gyuszönti: az 1848-as forradal- la költővel és verseivel ismat és szabadságharcot, a merkedhetnek a lap ifjú olKossuth Lajos a népkölté- vasói, az Irodalmi séták roszetben című Benedek, Elek- vatban pedig a kiskőrösi Peirós idézi, 1919 tavaszára em- tőfi-ház kincseiről tájékozlékeztet, az akkori gyerekek tatnak Dobcsányi Ferencné szigeti üdüléséről szól Krúdy sorai. A Testvérmúzsák roGyula lírai tudósítása. A vatban ezúttal az irodalom Tanácsköztársaság idején ér a fotóművészet találkozik, született iskolai dolgozatok- Mflnár Edit iróportréinak ból pedig megtudjuk, hogyan törtenetéről ir. A márciusi látták a változásokat a ti- szám illusztrációit Bálint zennégy évesek. Endre készítette. Hogyan tovább? Szinte minden arc ismerő6: púkat, hogyan tovább? A rongással küszködve szólaL a mostani író-olvasó talál- mindennapok során milyen nak meg, nemcsak az ő hikozóhoz hasonló estek, tu- módszerekkel dolgozzunk, bájuk. Aki fárasztó fizikai dományos, művészeti előadá- hogy a munkások ne kény. munkával, nem ritkán válsok megszokott, alig változó szernek, rájuk erőltetett vél- tott műszakban keresi meg törzsközönsége. Tanárok, köz- lalásnak érezzék az olvasást, kenyerét, aligha képes a művelődési dolgozók, diákok, a színházba járást?" Főként szellemi, művészeti élet újtúlnyomó többségben értei- a szerzőtől, s az est egyet- donságaival rendszeresen lémiségiek. Egyetlen munkás len munkás vendégétől várja pé6t tartani. Az üzemi kulül a teremben, pedig a téma a választ; nem receptet, va- túrfelelősök, könyvterjesztők, nem érdektelen számukra, lamiféle útmutatót. könyvtárosok hivatása, hogy László Bencsik Sándor köny. A gondokon segíteni, a a társadalmi jelentőségű, akve róluk szól. problémákat megoldani csak tuólis kérdésekkel foglalkozó A szerzővel folytatott be- közös akarattal. Javító szán- írásokra, színházi előadásokszélgetésbe többen bekapcso- dékkal lehet. Az efféle be- ra, képzőművészeti alkotálódnak, kultúrfelelősök, szélgetések jó alkalmat ki- sokra felhívják a figyelmet, könyvtárosok, tanárok, akik nálnak: munkások és értei- Ne csak mutatós terveket hivatásból is a munkásmű- miségiek kicserélhetnék gon- készítsenek — önmagukban velődés ügyével foglalkoznak, dolataikat, megvitathatnák azok csak csonka szándékok Szó esik a közművelődési tapasztalataikat. Az így ki- —, a szocialista brigádok vehatározatról, előkerül néhány alakuló szellemi műhelyek- zetőinek bevonásával sikeres kudarc, sikertelenségbe ful- ben — az élő, közvetlen kap- megvalósításukra is fordítsaladt rendezvény emléke. Va- csolat serkentésével — hasz- nak gondot! laki megkérdezi: „Kitártuk nos ötletek születhetnek. Az László Bencsik Sándor „ , író-olvasó találkozók elérnék munkásokról szóló, mindena muveioaesnez vezető Ka- valódj hivatásukat; előre. féle művészkedéstől mentes, lendítő viták katalizátoraivá érdekes, közvetlen hangú válnának. könyvét — amint azt a BarÁm mindez feltételes mód- tők Béla művelődési közban marad, amíg a beszél- pontban kezdeményezett ta. getésekbe csak elvétve kap- lálkozó is sejteti — munkácsolódnak be a munkások, sok alie olvasták. Pedig az Véleményük, személyes je- ott elkezdett beszélgetést még lenlétük semmilyen róluk számos üzemi kollektívában szóló írással nem pótolható, kiegészíthették, folytathatták S hogy gyakran tájékozatta- volna, nok, hogy gátlásokkal, szo- Ladányi Zsuzsa Szakszövetkezeti aktívaértekezlet A megyében dolgozó tizen- kezeti aktívaértekezlet. Ataegy szakszövetkezet működé- nácskozáson dr. Paczuk Isiséről, a szervezeti változások- ván, a megyei tanács elnökről és a további feladatokrc"'. helyettese mondott összefogtérgyalt tegnap, kedden öcL laió érté'-"lé«f e speciájis előtt a megyei tanács szek- szövetkezeti gazdaságok mun. házában tartott szakszövet- kájáróL