Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-30 / 76. szám

VASÁRNAP, 1975. MÁRCIUS 3«. 7 Színpadon az Aranykoporsó Premier előtti beszélgetés Vántus Istvánnal ősbemutatóra készül a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata. Vántus István második operája kerül színre, április 11-én. A komponista Móra Ferenc Aranykoporsó című regényéből maga irta a szövegkönyvet is. A premier előtti izgalmak sűrűjében és a próbákkal, utolsó simításokkal zsúfolt napok közepette válaszolt kérdéseinkre Vántus István. — Második operajának bemutatója előtt áll. Milyen belső szükség irányította figyelmét e műfaj felé, milyen indítékokból, hogyan került kapcsolatba a színpaddal? Annál is inkább, mert köztudott, hogy a kortárs zeneszerzők szívesebben komponálnak koncertmuzsikál, mint színpadi zenét. — Hadd válaszoljak először a kérdést kiegészítő, magyarázó mondatra. Meggyőződésem, hogy a kortárs zeneszerzők nem azért irnak elsősorban szimfonikus és kamarazenét, mert az operát idejét múlt vagy tehetségükhöz méltatlan műfajnak tartanák, hanem azért, mert nem szívesen vállalkozónk több éven át tartó, rengeteg energiát Igénylő, ugyanakkor bizonytalan végeredményű munka elvégzésére. Egy opera sorsa — ezt a műfaj története Igazolja — kiszámíthatatlan. Ráadásul nem minden zeneszerző operakomponista alkat. Hosszú Ideig egy témára koncentrálni, állandóan látni az egyes hangok szerepét a nagy egészben, figyelni a szöveg lejtését, az emberi hang adta lehetőségeket, érezni a színpadot, hallani a zenekart, rendkívül megerőltető idegmunka is. S hogy én miért írtam már másodízben operát? Természetesen azért, mert erőt érzek magamban egy ilyen munka elvégzéséhez, s azért, mert úgy gondolom, hogy egy opera útján több emberhez szólhatok. Mert szólni akarok. A műfaj egyébként gyermekkorom óta foglalkoztat. Hihetetlen talán, Mióta foglalkoztatja ez a téma? Miért vállalkozott a szövegkönyv megírására is? — Lassan másfél évtizede, hogy Szegeden élek. Megszerettem ezt a várost, s a de igaz: 6-8 éves fejjel amikor onerát nam ízttnm még közelebb kerültek hozzám a szamomra azelőtt amikor operát nem láttam, nem hallottam, sőt fogalmam sem volt arról, hogy létezik — kitaláltam magamnak. Gyermeki fantáziálásaim mindig valami furcsa, többnyire szomorú törsokat mondó, Szegeden élt klasszikusok. Szegedhez és a hozzájuk való kötődése jegyében írtam, Juhász Gyula Himnusz az emberhez című versére kantátát, s ez a köténet énekes-zenés „eljátszá- ;5.rsere *a™flai. 5 « » sába" torkolltak; todes irányította figyelme— Milyen tanulságokat vont le első müvének, A három vándor cimü operának tapasztalataiból? — A három vándor ma is nagyon kedves számomra. Első színpadi darabom, s egyben az a munkám, amelyikben megtaláltam egyéni hangomat. Minden bizonnyal nagyon jó iskola volt számomra további színpadi művek írásához. Hiszen a színpadot megismerni csak a színpadon lehet. Persze nagyon nehéz az összehasonlitás. A három vándor egyfelvonásos. Olyan műfaj, amelyben tapasztalatom szerint is egészen más törvények uralkodnak, mint a teljes estét betöltő operában. Az egyfelvonásos szűkszavú, tömör — értő füleket is feltételező —, a háromfelvonásos pedig oldottabb, kevésbé „vájtfülőek" számára is megközelíthető kompozíció. Egyet biztosan tudok: A három vándor után közelebb kerültem az emberi hanghoz. Az Aranykoporsó — bár stílusát tekintve ugyanaz, mint első operám — főként a lírai részekben kifejezetten bel canto énekszólamokat ad a szereplőknek. — Miért Móra Ferenc Aranykoporsó cimü müvének feldolgozására vállalkozott? Környezetvédelmi ankét lesz Szegeden Érdeklődésünk homlokterébe került a környezetvédelem Csongrád megyében, Szegeden is. Egyre több üzemnek, intézménynek adódnak napi feladatai között megoldandó környezetvédelmi problémái. Alig akad ma már olyan vállalat, intézmény, amelyben legalább egy szakember ne foglalkozna környezetvédelmi kérdések elméleti vagy gyakorlati megoldásával. A légtisztaság védelme, a zajártalom elhárítása, az élővizek szennyezésének megelőzése és egyéb környezetvédelmi kérdések a mindennapok aktuális kérdéselvé váltak. zésével, megoldásaival az üzemek, intézmények, a lakosság minél szélesebb rétegei megismerkedhessenek. Éppen ezért az eddiginél szélesebbre tárja az érdeklődők előtt a rendezvény kapuit, s igyekszik lehetőséget biztosítani valamennyi érdeklődő részvételére. met Móra Ferenc regényére is. Az Aranykoporsó tzép regény, nagy regény. Tele hús és vér emberekkel, örök emberi érzésekkel, gondolatokkal, s mindezek egy olyan történelmi pillanatból, amely pillanatnak üzenete van a ma embere számára is. Hiszen Diocletianus kora — az antik istenek halála és az új, keresztény isten születése — tanulságával továbbgondolkodásra késztet: „Csak az istenek halandók, de a föld, amely termi őket, halhatatlan." Vagy ahogy Juhász Gyula fogalmazza: „És jönnek újabb harcok és poéták, és aki új, annak igaza van." Az operán közel öt éven át dolgoztam. Különösen nagy feladatot jelentett számomra a szövegkönyv elkészítése. Arra, hogy ezt magam állítsam össze, kezdetben a kényszerűség vitt. Nem találtam ugyanis olyan, színpadhoz és zenéhez egyaránt értő írót, aki vállalta volna a rendkívül bonyolult, ugyanakkor közismerten hálátlan feladatot. Később már örültem is a magamra utaltságnak: rájöttem ugyanis, hogv a regény librettóvá alakítása nem igényel szépírói tehetséget, sőt éppen a zeneszerzői látásmód az, amelynek segítségével kiszűrhetők a műből a zenei környezetben is életképes mondatok. — Az elkészült fekete-fehér kottalapokhoz most, a színházi műhelymunka idején hogyan, mivel járulnak hozzá a szegedi operatársu"at tagjai? — Az opera próbált állandóan látogatom, hiszen ez az '•"iszák az, amelyikben a darab realizálódik, s amely számomra a legtöbb tanulságot nyújtja, újabb és újabb színpadi művek írásához. Nagy őrömmel látom, hogy a Szegedi Nemzeti Színház operaegvüttese szívügyének, egyben az egész város ügyének tekinti az Aranykoporsót; szeretettel, megértéssel foglalkozik darabommal. T. L. Fejlesztési tervek a szakszövetkezeteknek A Debreceni Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézete azzal a kikötéssel hozta létre Szegeden működő osztályát, bizonyítsa be rövid időn belül, hogy szükség van rá. Fönntartása különben értelmét vesztené. Az elmúlt év végéig kellett a Bécsi körúton működő kis osztálynak bizonyítania, és ez a bizonyítás sikerült, a termelőüzemek támaszkodnak munkájukra. Sas Béla osztályvezető szerint végeredményben az egyetem különböző karainak szellemi kapacitására támaszkodnak, sok megbízható kutatási eredmény várja, hogy a napi termelési gyakorlat részévé váljék, a közvetítő szerep tehát fontos feladat. A mezőgazdasági üzemek nem nélkülözhetik a tudományosan megalapozott üzemi és ágazati elemzésen nyugvó szaktanácsadást, vagy a közép-, illetve hoszszú távú fejlesztési terveket, legtöbbször ilyeneket kérnek a szegedi osztálytól. Minden üzem kénytelen gazdálkodását fejleszteni, ha az egészséges versenyben helyt, akar állni. A legjobb üzemi vezető sem ér rá utánanézni minden aprólékosnak tűnő dolognak, hiszen a napi munka leköti, sokszor meg is haladja teherbírását. Fejlesztési dolgoznak ki a nács vb mezőgazdasági osztálya megrendelésére — ez az egyik legfontosabb feladatuk, másik pedig az egyesülésekkel űj helyzetbe és jobb lehetőségek közé került szakszövetkezetek középtávú fejlesztési terveinek az elkészítése. A keszthelyi egyetem illetékes osztálya korábban elkészítette már a gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek fejlesztési terveit, a szakszövetkezetek azonban mostanáig saját tapasztalataikra voltak utalva. A termelésfejlesztési intézet szegedi emberei minden föl'elhetö jó tapasztalatot igyekeznek fölkutatni, és terveikben javasolni. Alapalapkoncepciót elképzelésük, hogy a szakmegyei ta- szövetkezetekben a közös és a tagok gazdasága együtt fejlődjön, hiszen igen sok szálon kötődnek egymáshoz. Készülődés az országos diáknapokra Szegeden: képzőművészeti kiállítás-Területi versenyek Háromszáznyolcvankét középiskolás tanuló ötszázhat képző- és iparművészeti alkotásából nyílik kiállítás április 15-én, délben a Bartók Béla Művelődési Központban az országos diáknapok egyik reprezentatív rendezvényén. A KISZ Központi Bizottsága ugyanis ettől az évtől a KISZ Csongrád megyei bizottságát és a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolát bízta meg az országos diáknapok képző- és iparművészeti kiállításának, valamint a hozzá kapcsolódó tanácskozásnak megrendezésére. Az előzetes értékelések és zsűrik jelentései alapján az ország mintegy 6 ezer középiskolai tanulóját mozgatta meg a szegedi kiállításra kiirt pályázati felhívás. A középiskolák tehetséges tanulói festmény, grafika, szobor, térp'aszttka, valamint iparművészeti alkotások kategóriá'ban pályázhattak, s a legtehetségesebb háromszáznyolcvankét középiskolás legsikerültebb ötszázhat alkotása kerül közönség elé április 15-én Szegeden. Az első alkalom, hogy az ország három művészeti szakközépiskolájának hallgatói számára külön kategóriában írtak ki pályázatot, s külön kiállításon mutathatják be felkészültségüket. A tizenkilenc megyéből és Budapestről érkezett alkotások legjavát arany-, ezüstés bronzoklevéllel jutalmazta a zsűri. A kiállítás megnyitásával kezdődő háromnapos tanácskozásra a 80 aranyoklevéllel jutalmazott fiatalt hívták meg tanáraikkal együtt. Az országos seregszemlén Szegedet 35 középiskolás, 50 munkája képviseli, közülük 22-en (35 alpességét ének-zene, vers- és prózamondás, diákszínpad, népi tánc és társastánc kategóriákban. A tegnap zárult városi versenyeken eldőlt, kik képviselik Szegedet, a május 11—14 között megrendezendő EDU-n. Ének-zene , kategóriából tovább jutott Vajda Júlia népdalénekes (Tömörkény gimnázium). Dohány Edit— kotással) a Tömörkény Ist- Dohány Gabi folk-beat éneván Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola képzőés iparművészeti tagozatának haligatói. Az országos diáknapok kesek (Tömörkény gimnázium), Tóth Mária operaének (Tömörkény gimnázium), a Tisza-parti gimnázium kamarakórusa, és Gyuris Gyuképző- és iparművészeti kl- la citerás (Ságvári glmnáziállftásáról, valamint a hozzákapcsolódó háromnapos tanácskozásról dr. Diós József, a szervezéssel és rendezéssel megbízott szegedi Tömörkény István Gimnázium um). A zeneművészeti szakközépiskolások külön versenyéből a gyulai seregszemlén a következő fiatalok képviselik a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközéplsko- és Művészeti Szakközépiskola igazgatója tartott sajtó- la zeneművészeti tagozatát: tájékoztatót tegnap. A Sze- Danfcó Brigitta—Horti Vikgedre érkező aranyérmes fl- tórla—Csikós István-Gárdiatalok három szekcióban ér- án Gábor összetételű vonóstékelik a kiállított alkotáso- négyes, Czifra Éva, Tóth Az MTESZ Csongrád megyei szervezete kórnyezetvédelmi bizottsága szervezi ~ I anyaguWlaA . Roger Martin a Hazafias Népfronttal. Vöröskereszttel, az Akadémiai Bizottsággal és Csongrád megye tanácsával együtt május 14-én, a Technika Házában a ÍJ. Csongrád megyei környezetvédelmi ankétot. Az ankét célja Szeged város és környéke, Csongrád megye környezetvédelmi feladatainak, gondjainak széles körű megvitatása. Három szekcióban több mint húsz előadás foglalkozik majd a megye legaktuálisabb környezetvédelmi feladataival, azok megoldásának lehetőségeivel. A rendező bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy Szeged város és környéke, Csongrád megye környezetvédelmi problémáival, azok tudomány06 elemA Thibaultcsalád kat, és vitatják meg a művészeti oktatás kérdéseit. Külön tanácskoznak a képzőművészeti alkotások, külön az iparművészeti munkák készítői, és ismét más szekcióban vitatkoznak a művészeti szakközépiskolások. Április 16-án, a tanácskozás második napján a résztvevők számára Fórumot rendeznek, ahol a KISZ Központi Bizottságának, Szeged párt-, állami és társadalmi Erika, Varga István (hangszerszólók) az Iskola vonószenekara és fúvószenekara. A vers- és prózamondók versenyében kiemelt aranyoklevelet szerzett, és kivívta az Erkel diákünnepeken való részvétel jogát Olasz Etelka (Tömörkény gimnázium), Nacsa Mária (Ságvári gimnázium), Tóth Ágnes (Ságvári gimnázium). Kárpáti Zsuzsa (Tisza-parti szakközépiskola). Sári Mária (Tl.4 Thibault család című dezö: Alain Boudet, fénykétevésorozat alkotói átgondoltan, felelősséggel nyúltak du Gard. Nobel-díjas francia író regényéhez. Talán túlzott tisztelettel ls bántak vele. A regény monumentális tabló az első világháború előtti Nyugat-Európáról, történetileg és lélektanilag is hiteles dráma, megrázó beszámoló a polgári osztály, csoportok és emberek meghasonlósáról és elmúlásáróL A film nem tudott egységes, teljes tablót elénk tárni; úgy tűnik, éppen azért, mert az eredetinek túl sok apró részletéhez ragaszkodtak az alkotók, és nem maradt elég figyelmük az átfogó, lényegi jellemzőkre. Bár találtak olyan filmi eszközöket, amelyekkel megközelíthették az írói jellem- és lélekábrázoló művészet eredményeit (renpezte: Jacques Manier), nem mindig használták ezeket pontosan. A regénybeli történetet szinte pontról ponti eleven, lüktető, drámai feszültségű események, élmények részese. A cselekmény követése közben a filmnek viszont a sokoldalú és ponra követő filmrészletek né- tos lélekrajzról kellett léha illusztrációkká váltak, máskor széttöredező, kissé kuszán font eseményszövetté mondania, ezzel a feszültségteremtésről, az élményszerzésről. És bár a mindössze és csak pár részletben (mint hat részből majdnem kettőt például a befejező rész utolsó képsoraiban) teremtődtek nagy képi erejű, pontos mondanivalójú filmkockák, önálló, az írott műhöz mégis leginkább hűséges, egységes részletek. Mindezek következménye, hogy nem értheti, Ismerheti egészen, vagy elég Jól a Thibault vagy a Fontain család tagjait, aki csak a feldolgozásból szerezhette róluk való tudását. Martin du Gard lélekábrázolásának rendkívüli gazdagsága, árnyaltsága teszi lehetővé, hogy a regényfolyam olvasója mindvégig szenteltek rá, nem megbízhatóak a filmből a szocialista vagy az anarchista mozgalmakról és szervezetekről való ismereteink sem. Helyesebben: ábrázolásuk nem olyan erővel vetette fel az akkori Európa létkérdéseit, mint ilyen hangsúlyos bemutatás esetén ezt várhatnánk, vagy ahogy a regényben megtörténik. A most befejeződött francia filmsorozat mégis olyan érték, amelynek hatására valószínűleg nagyon sok nézőből olvasó lesz. S. E. szerveinek vezetői válaszol- SZa-parti ' szakközépiskola), nak a fiatalok aktuális, művészetoolitikai kérdéseire. A fiatalok a szegedi rendezvénysorozat harmadik napján meglátogatják a hódmezővásárhelyi művésztelepet, ét kirándulnak Mártélyra is. Az országos diáknapok kéoző- és Iparművészeti kiállítása és a háromnapos tanácskozás minden bizonnyal az ország középiskolai közművelődésének országos szintű reprezentatív találkozója lesz. A szakmai és mozgalmi tapasztalatcserék, a nyilvános viták hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez és a hagyományok ápolásához. * Az országos diáknaook eddigi versenveit ls az idén hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, a szocialista hazafiság és az internacionalizmus jegyében rendezték meg országszerte. Az elmúlt héten zai'ottak le a gyulai Erkel diikünnepekre készülő szegedi fiatalok városi szintű versenyei, miután befejeződtek az iskola: bemutatók. A városi versenyeken közel 250 tehetséges szegedi középiskolás mutatta be kéVadászi Erika (MüM. 640. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet). A dlákszinpadok versenyéből tovább jutott a Tömörkény István gimnázium, a vasútforgalmi szakközépiskola és az építőipari szakközépiskola irodalmi színpada. A népi tanc kategóriában csak szóló táncosok Indultak. Továbbjutók: Tanács István (Radnóti gimnázium), Csóka Ferenc—Kaposvári Margit (MüM. 624. sz.), Petrói Gyöngyi—Kis Pál (MüM. 624. sz.), Babarczi Klára— Kovács Sándor (Tömörkény gimnázium) és Sípos József —Szitkai Emília (gépipari szakközépiskolai. A szegedi társastáncosokm Gyulán a Tóth Gabriella—Dobó László (Tömörkény gimnázium) pár képviseli. A gyulai Erkel diákünnepeken a szegedi középiskolásokat képv'selő, a városi versenyeken kiemelt aranycklevéllel jutalmazott versenyzők és csoportok műsorszámaiból május első hetében szerkesztett bemutatót rendeznek a Bartók Béla Művelődési Központban, \