Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

/ÍÁ f i\Q ro VILÁŐ RROLFTÁ1HA1, EGYESÜLJETEK! O vT ^ £ 4y \í> 65. évfolyam 72. szám 1975. március 26., szerda Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kibővített ülést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága Az MSZMP Szeged városi bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott a Kálvin téri székházban. Az ülésen dr. Varga Dezső, a városi párt­bizottság titkára elnökölt. Először Török József, a városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte a városi pártértekezleten megválasz­tott új pártbizottsági tago­kat, majd tájékoztatót adott a XI. párkongresszusról. E tájékoztatóra meghívták az üzemi pártbizottságok és párt vezetőségek titkárait, a tömegszervezetek vezetőit, a városi pártbizottság mellett működő munkabizottságok tagjait is. Ezt követően Deák Bélá­nak, a városi pártbizottság titkárának előadásában tájé­koztatót vett tudomásul, il­letve hagyott jóvá a párt­bizottság A pártalaszerveze­tek, pártvezelőségek, üzemi, intézményi pártbizottságok választásának tapasztalatai­ról címmel. A továbbiakban Deák Béla adott szóbeli tájékoztatót a KISZ-, a szakszervezeti, va­lamint az országgyűlési kép­viselőválasztásokkal kapcso­latos feladatokról. Dr. Varga Dezső által elő­terjesztett tájékoztatót ha­gyott jóvá ezután a pártbi­zottság: milyen eredménye­ket értünk el az MSZMP XI. kongresszusa és fölszabadu­lásunk 30. évfordulója tisz­teletére indított szocialista munkaversenvben. Végül Török József beje­lentéseire került sor. Fölhív­ta a figyelmet hogy a párt­kongresszus határozata után, most annak végrehajtásáért kell dolgozniok a pártszerve­zeteknek. Kekkonen Budapesten Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és kísé­rete, jugoszláviai látogatása befejeztével, átutazóban ked­den délelőtt rövid időre meg­szakította útját Budapesten. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Lo­sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Púja Frigyes külügyminisz­ter, dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja és Rónai Rudolf hazánk finnországi nagykövete. Ott volt Paul Georg Jyrkankallio, a Finn Köz­társaság, és dr. Ziga Vodu­sek, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. A szívélyes légkörű baráti eszmecsere után Urho Kek­konen folytatta útját Helsin­ki felé. Kádár János látogatása a Népszabadság szerkesztőségében Megemlékezés a Szabad Nép legális megjelenése 30. évfordulójáról Reális terv az első esztendőre Vezetőségválasztás a Tisza—Maros szög Tsz-ben Kedd este bensőséges há­zi ünnepségen emlékeztek meg a Népszabadság szer­kesztőségében a Szabad Nép legális megjelenésének 30. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezés alkalmából látogatást tett r szerkesztő­ségben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, Petrák Ferenc, a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagja, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára és Grósz Károly, a Központi Bizottság agitációs és pro­paganda osztályának veze­tője. Az ünnepségen sokan részt vettek a Szabad Nép első legális számainak szer­kesztői és munkatársai kö­zül. Az ünnepi alkalommal kegyelettel emlékeztek meg a Szabad Nép mártírhalált halt első szerkesztőjéről, Ró­zsa Ferencről, és koszorút helyeztek el a szerkesztőség előcsarnokában levő em^ léktábláján. Az ünnepi megemlékezé­sen Katona István, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Nép. szabadság főszerkesztője kö­szöntötte a vendégeket, majd emléklapot adott át a legá­lis Szabad Nép első számai­nak elkészítésében részt vett újságíróknak, nyomdászok­nak, technikai munkatársak­nak. Az ünnepségen Kádár János rövid beszédet mon­dott. (MTI) A vasúinál: Tegnap délelőtt 9 órakor Szegeden, .a Szabadság film­színházban tartotta együttes közgyűlését a kübekházi Sar­ló Kalapács, a szeged-szőre­gi Egyetértés, a tiszaszigeti Búz, kalász és az újszentivá­ni Magyar—Csehszlovák Ba­rátság Tsz tagsága, s ezen az együttes közgyűlésen nem­csak az 1975. január elsejei egyesülést fogadta el, hanem új vezetőséget választott, ugyanakkor megvitatta, majd elfogadta az idei termelési és pénzügyi tervet is. A Tisza—Maros szög Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet összesen 7322 hektáron gazdálkodik, amiből szántó­terület 6446 hektár. A földek jó termőerejűek, magas az aranykorona-értékük. A négy közös gazdaság egyesülésével nagy reményű szövetkezet kezdi meg idén a munkát, il­letve folytatja az elődök ál­tal jónak, hasznosnak bizo­nyultakat. összesen 1435 ta­got számlál a közös gazdaság, közülük 959 vesz részt a munkában rendszeresen, a nyugdíjasok száma 476, az alkalmazottaké 41. Az idei termelési és pénz­ügyi tervet nagy körültekin­téssel készítették elő, reáli­san felmérve a lehetőségeket, a meglevő termelőerőkre ala­pozva. Imponáló számok val­lanak így is az egyesülés elő­nyéről. Őszi búzából 809 hek­tár díszlik, a tervezett ter­mésátlag 36 mázsa hektáron­ként, kukoricából 1117 hek­tárt vetnek, 47 mázsás hek­táronkénti (tervezett) átlagot várnak. Az állattenyésztésre jellemző, 2165 szarvasmarhát tartanak, 3501 sertést, 3700 a juhállományuk és 52 ezer a baromfi száma. Ebben a fö­ágazatban törekszenek a ma­ximális és gazdaságos férő­hely-kihasználásra. Az idén növénytermesztés­ből 44,5 millió forintot, az állattenyésztésből 55,5 millió forintot várnak, alaptevé­kenységből összesen 104 mil­lió forintot. Az összes árbe­vételük 70 százalékát az alap­tevékenységre tervezték. A szövetkezet várható összes eredménye 13 millió 150 ezer forint. Az imponáló számokat, a kitűzött célt csak szorgos és • tisztes munkával válthatja valóra a tagság, nem utolsó­sorban nagy tudású, szakmai ismeretekkel rendelkező ve­zetőséggel. Az új vezetőség megfelel a követelmények­nek. A tagság 13 tagú veze­tőséget választott: elnök Nieszner Ferenc, általános elnökhelyettes Bódi János, termelési elnökhelyettes Mé­száros Attila. A vezetőség to­vábbi tagjai: Zsótér András, Bihari Lajos, Bárdos József­né, Kenyeres László, Sári Pál, Török Mihály, Putnik Miklós, Karika Zsigmondné, Kocsis Antal és Márton Nán­dor. Az ellenőrző bizottság 9 tagú, elnöke Tóth Sándor. A szövetkezeti döntőbizottság 9 tagú, elnöke Pipicz József. A nőbizottság elnöke Kovács Imréné lett, a területi szö­vetség küldöttéi pfedig Mé­száros Attila és Molnár Imre. A Tisza—Maros szög Ter­melőszövetkezet tagsága el­fogadta az alapszabályt is, ugyanakkor döntött a vezetői munkakört betöltő dolgozók díjazásáról, az 1975-ös évre vonatkozó javadalmazási rendszerről és főbb mutatói­ról. A nagy reményekre jo­gosító szövetkezet közgyűlé­sén részt vett Jáhni László, a járási pártbizottság első tit­kára, dr. Kakuszi László, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese, dr. Ábra­hám Antal, a járási hivatal elnöke és dr. Hovorka Ist­ván, a városi tanács osztály­vezetője. Sz. L. I. Magyar—jugoszláv pályaudvar A közepes kapacitásúra bővülő pályaudvar létesítmé­nyeinek építését a jövő év tavaszán kezdik, és 1978-ban a megnövekedett vasúti for­galom szolgálatába állítják (MTI) A murakeresztúri vasútál­lomást közös magyar—jugo­szláv rendező-pályaudvarrá fejlesztik. A kis kapacitású állomás jelenleg átlagosan 20 vonatpárt fogad és indít na­ponta, de a vonatok rende­zésére alig van lehetőség. Több millió forinf energiatakarékosságból A MAV szegedi Igazgató­ságának 1974. évi üzem­anyag- és energiaköltségé közel 200 millió forint volt. Ennek megfelelően már egy­százalékos költségcsökkentés is mintegy kétmillió forint megtakarítást eredményez­het. A vasút energiafelhaszná­lásának közel 85 százaléka a vontatójárművekre esik, míg a további 15 százalék az egyéb célra felhasznált energia. Ebből következik, hogy az energiatakarékos­ság érdekében elsősorban a vontatójárművek üzemelte­tését kell gazdaságosabbá tenni. Az igazgatóság terü­letén a világítás, fűtés és egyéb energiák költsége ön­magában is évente mintegy 14—18 millió forint. E té­ren is minden egyszázalékos csökkentés 16 vagon szén árának megtakarítását jelen­ti. A vontatás korszerűsíté­se, a gőzmozdonyok villa­mos, illetve Diesel-mozdo­nyokkal való felváltása is energiamegtakarítás. Ezért a vasútnál az egyik legfon­tosabb feladat a gőzvontatás kiszorítása, újabb villamos és Diesel-mozdonyok beve­zetésével. A villamos vontatás nagy előnye, hogy a villamosener­gia-ellátás hazai szén- és lignitkészletből fedezhető, ezzel csökken a jóval drá­gább és főleg importból származó kőolaj felhaszná­KGST-tanacskozás SaBgőtarJánban Március 18-tól 25-ig Sal­gótarjánban üléseztek a KGST gépipari állandó bi­zottsága keretében működő háztartási gépek és készülé­kek állandó munkacsoport szakértői. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia, a Szovjetunió, valamint Ju­goszlávia képviselői, összesen csaknem száz szakember vett részt. A gáz-, olaj- és széntüzelésű tűzhelyek, kály. hák és más háztartási ké­szülékek gyártásának szako­sítására, tipizálására és szabványosítására dolgoztak ki javaslatot. A keddi befejező plenáris ülésen elfogadott javaslatok tartalmazzák azt is, hogy egy-egy egység, vagy kész­termék vonatkozásában a tagországok milyen szerepet vállalnak a közösen kialakí­tandó gyártásszakosításban. A szakértői ülés javaslatait az állandó munkabizottság novemberi ülésén tárgyalja majd. Hazánk, amely a gáz-, olaj. és széntüzelésű tűzhe­lyek, kályhák és egyéb ház­tartási készülékek gyártása szempontjából jelentős ka­pacitással rendelkezik, rend­kívül érdekelt a termékek KGST-szakosításában, lása. A villamos vontatás mellett szól az is, hogy kör­nyezetvédelmi erdekekből célszerűbb, gyors, kényel­mes, tiszta. Az említett "elő­nyök hatására a MÁV idén újabb vasútvonalakat villa­mosít. A szegedi igazgatóság területén 1976-tól hozzákez­denek a Budapest—Kelebia vasútvonal villamosításához. Nehéz lenne felsorolni mindazt, amit a vasútigaz­gatóság intézkedési tervében tennivalóként meghatároz­tak. A mindenre kiterjedő részletes terv 75 pontban foglalta össze a feladatokat, melyek közül a legjelentő­sebbeket említjük. Fontos feladat a mozdo­nyok „ácsorgásának" meg­szüntetése. Ennek érdeké­ben törekednek a tehervo­natok menetrendszerinti köz­lekedtetésére, ami jobb moz­donykihasználást eredmé­nyez. Amennyiben egy vonat nagyobb terheléssel közleke­dik, csökken a fajlagos ener­giafogyasztás. Cél, hogy egy­egy szerelvény minél több árut vigyen a rendeltetési állomásra. Az idén nagy fi­gyelmet fordítanak a Diesel­mozdonyoknál a motorok üresjáratának csökkentésé­re. Ez azért is szükséges, mivel például egy korszerű nagy teljesítményű M 62-es Diesel-mozdony üresjáratban óránként 25—30 kilogramm gázolajat fogyaszt. E feladat megvalósításához az állomá­si és vontatási dolgozók jó együttműködése, egymás előrelátó tájékoztatása szük­séges. A motorokon végzett sze­relési munkák, a befecsken­dező szivattyúk beállítása, az elkészült mozdonyok be­szabályozása, mind-mind egy része az energiatakarékos­ságnak. Feladatul tűzték ki, hogy a mozdony-javítómű­helyeket a járművek javítá­sához szükséges korszerű gépekkel, főleg próbapadok­kal felszerelik. Előírták, hogy a beruházási progra­mok és a kiviteli tervek jó­váhagyása előtt külön ki kell térni az energetikai szempontokra. így különösen a fűtési mód és a tüzelési rendszer megválasztásának helyességére. Elsősorban a földgázüzemű központi fúté. sekre kell törekedni, s fűtés­re gázolaj és koksz egyálta­Ián nem, tüzelőolaj vagy fűtőolaj csak alapos indok alapján tervezhető. Ekkor is biztosítani kell a gáztüzelés feltételeit. Előnyben kell ré­szesíteni a hazai szenekre tervezett széntüzelést, a ka­zánházi munka egyidejű gé­pesítésével. Törekedni kell többek kö­zött az olaj- és koksztüze­lésről gáz hiányában — szénre áttérni. Az igazga­tóság területén levő öt koksztüzeléses központi fű­tésű kazánhoz a jövőben Haldex-szenet használnak fel, ami olcsóbb és tüzelés­re sokkal alkalmasabb. Csupán ezen intézkedéstől évente 60—70 ezer forint megtakarítást várnak. Gondoskodnak a szén, a gázolaj, a tüzelőolaj szak­szerűbb tárolásáról. Meg­szüntetik az üzemanyag-vé­telezéseknél előforduló el­csorgásokat. Nagyobb gondot fordítanak a jelentős meny­nyiségű fáradt olaj össze­gyűjtésére és hasznosítására. ' Az indokolatlanul nagy tel­jesítményű villamos motoro­kat a hatásfok és a telje­sítménytényező javítása ér­dekében kisebb, a szüksé­gesnek megfelelő teljesítmé­nyűre cserélik ki. A gépko­csik és munkagépek, rakodó­gépek üzemanyag-fogyasztá­sát folyamatosan figyelem­mel kísérik, a túlfogyasztó jármüveket a forgalomból kivonják. További olajkály­hák indokolatlan beszerzését megtiltották, s lehetne még tovább sorolni a takarékos­ság érdekében kiadott fel­adatokat. Az igazgatóság által ké­szített és kiadott intézkedé­si terv alapján minden szol­gálati helyen az üzemi és társadalmi szervek vezetői helyi energiatakarékossági intézkedési tervet dolgoznak ki. A vasútnál az energiata­karékossági mozgalom a munkaverseny szerves részét képezi. A szolgálati helyek munkájának felülvizsgálatá­nál döntő fontosságú lesz. hogy hogyan alakul az ener­giagazdálkodás, mit tettek a takarékosság érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents