Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-25 / 71. szám

4 KEDD, 1975. MÁRCIUS 85, Családi események •AZAS3AO L kerület Stéged: Cseley Alpár és Csányl Mária Katalin, Födi Mihály ca Csillés Anna. I'uragl Antal cs Bálint Mária. Márl György és Sereg Mária, Varró György és Vetro Zsuzsanna, dr. Hantos Zoltán ós Tolnai Márta, Hajnal István és Cseliák Mária, Barczány Imre és Szabó Gizella, Bán András ét: Bárány Julianna. Szandtner László és Dudás Irén, Lakatos Árpád és Hamza Rozália. Kucals István ós Gunícs Erzsébet. Kovács István és Filáry Ibolya házasságot kötöttek. Szöregt OntU. István és Nagy Eva Borbála, Kovács Ferenc és Pelrlk veronika házasságot kötöttek. I: Tápul István és Budai Ilona. Márkus Zoltán és Nász Julianna hazasságot kötöttek. Szeged: Baral Péter és Dezső Dara bazassagot kötöttek. BZIILETÜS L kerület Szeged: Prágai Józsefnek és Meszes Évának József, Schröffcl Nándor Mihálynak és SzauUk Ágota Gizellának Krisztián Mátyás, dr. Kovács Gézának cs Kelemen Mártának Géza. dr. Mtklóssy Sándornak és Kermán Márta Magdolnának Sándor Zoltán. Tanács Jánosnak és Pndar Zsuzzannának Mónika Júlia. Galzo Józsefnek és Horváth Piroskának Maria. Keresztes Andrásnak és Tart Ilona Katalinnak András Róbert. Szolatli Imrének és Boros Eva Máriának Gábor László. Nagy Lajosnak és Konya Erzsébetnek Beáta. Bujdos Sándornak cs Bargx Ilonának Zsolt Sándor, Mucsl Istvánnak és Dékány Annának István, dr. Szakó Józsefnek és Széchenyi (danak Ildikó. Juhász László Istvánnak és Kálmán Gizella Erzsébetnek Attila László, Szél József Arpsdnak és Firltyászkl Magdolna Máriának Balázs. La Jer Sándornak és Kertész Olga Ilonának Sándor, dr. Kiss Zoltánnak és dr. Szenté Magdolna Ibolyának Dóra Anett. Kerekes Pálnak és Fejes Juliannának Ildikó, Huczik Péter Pálnak és soltl Ilonának Péter. Virág Jánosnak és Tóth Piroskának János Attila. Fehér Pál Imrének és Aradi Évának Ágnes, Ha kos Jánosnak és Fazekas Ilonának Gábor. Birkás Gcza Bálintnak és Sinka Zsuzsannának Zsuzsanna Beáta, Vlncze Sándornak ós Orha Irénnek Péter. Debrcczeny Pálnak és Tóth Katalinnak Adám Pál, Monsc Józsefnek és VsJU Ilonának Norbert József, Ludányl Józsefnek és Szakaes Mártanak József. Tarjányi Ferenc Istvánnak és SzlrovlczR Annának Erika. Kovács Imrének és Markella Erzsébetnek Imre, Beesel Ferencnek és Pógyor Msrlának Balázs. Schrott Józsefnek és Ludvlg Klaranak Csaba. MaJdán András Istvánnak és Sarkad! Róza Katalinnak Zoltán Zsolt. Misán József Zoltánnak és Németh Etelkának Róbert Zsolt, Misán József Zoltánnak és Németit Etelkánuk Ildikó Renáta, Berman Dezsőnek és György Judit Máriának Erik, Török Józsefnek és Dobó Katalinnak József Henrik, Fülöp Sandornak éa Juhász Ilonának Zsolt, Kothencz Lajosnak és Dehóny Ágnesnek Evs Ágnes, Aradi János Istvánnak és Marod Máriának Kltu. Korom Ferencnek és Kle-Szsbó Máriának Bettina, Tcmosvárl Dezsőnek éa Temesvári Jolánnak Gábor. Varga llulazs Dezsőnek és Dudlnszky Katalinnak Balázs. Csati ar llélának és Csehó Teréziának Katalin, Kamenylezkl Bélának éa Lénart Ilonának Bettina. Gogan isandor Lajosnak és Kollár Arankának Sándor Gábor, Gál Sándornak és Szél Hona Veronikának Róbert, Lévnl Ferencnek és Szögi Irénnek Zsolt. Dlmovlcs Károlynak és Merést Katalinnak Károly, Kelemen István Sándornak és Fekete Ágnesnek Adrienn Agnss, Nlkolényl Györgynek és Adorján Anna Máriának Annamária, Frlttman Károly Sándornak és Kovács Eszternek Patrícia. Farkas Ferenc Szilveszternek és Fodor Gizellának Szilvia Gizella, Palotás Sándornak cs Vskulya Ilonának Tünde, Szekeres Józsefnek éa Berta Mária Erzsébetnek Zoltán, Zsemberl Istvánnak és Márts Magdolnának Márta Mariann, Borbély Bélának és KOszó Erzsébetnek Gábor Géza, Roháts Juntatnak éa Jung Irénnek Erika, Miklós Józsefnek és Czenc Mária Magdoliianak Norbert György, Felföldi Istvánnak és Bakai Erzsébetnek Judit. Mlnyó Jánosnak és Ábrahám Zsuzsannának Anikó, Gombos Józsefnek és zámbó Erzsébetnek Erzsébet, Király Lászlónak és Ruddlcs chrlstes Etilnek Tamás Dávid, dr. Kével Ferencnek és dr. Bárány Ilona Zsófiának Eva Gabriella, Vasa Menyhértnek és Sípos Margit Zsuzsannnnak Virág Zsuzsanna. Majcr Sándornak Cs Csányi Arankának Lajos Caaba, Barna Jánosnak és Rlsztsszku Rozáliának Csaba, Szalma Ferencnek és Borc.sök Magdolnának Ferenc, Caányl Mihály Gyulának es Dórmo Juliannának Zsolt nsvu gyermekük született. m. kerület Szeged: Nagy György Ferencnek és Burai Ilonának Henriett Irén, Rádóczl Zoltán Andrásnak és Csikós Anikónak Anikó Rozália, Dobó Istvánnak és Hódi Zsuzsannának István, Kiss Ferencnek és Vucseta Annának Csaba. Csányi Sándornak éa Kocals-Péter Juliannának Mónika Hajnalka. Erdödl Istvánnak és Lovas Aranka Etelkának Aranka, Ónozó Imrének és Fekete Piroskának Erzsébet Katalin. Baranyl Józsefnek és Kucsora Irén Piroskának Ildikó Irén, Martonosl szilveszternek és Losoncz Gizellának Zsolt, Szécsi Istvánnak és Bodor Máriának Mária. Varga Józsefnek és Tóth Ilonának József Norbert. Vas István Lajosnak és Nyilas Veronikának Izabella, Kusnyarlk Istvánnak és Széesl Rozáliának Zsuzsanna, Oray Józsefnek és Foki Klára Erzsébetnek Attila Balázs, vidéki Imre Józsefnek és slmon Eszter Jolánnak Imre József, Juhász Istvánnak és Csamungó Zsuzsannának látván, Pap Pálnak és Molnár Teréziának Szabolcs, Kuklty Jánosnak Cs Gyapjas Etelkának János Lajos, Temesvári Istvánnak és Hebök Herminának Mónika. Antal Péter Jánosnak és Marsó Arankának Aranka. Dabls Jenőnek és Márton Juliannának Zoltán, Hebűk György Pálnak Cs Bitó Veronikának Tünde Edit, Illa Lajosnak és Kuczora Rozáliának Ildikó. Barna Károly Andrásnak és Volentér Máriának Károly Csaba, Gyuris Károlynak ős Adám Erzsébetnek Pétér, Szögi Istvánnak és Tombáez Piroska Etelkának Attila. Jászai Józsefnek ős Rétfalvi Ágnesnek Zsombor, Lovász Ferencnek és Flaskal Ibolya Máriának Eszter, sólya Jánosnak és Kangyalka Irénnek Irén nevü gyermekük született. •ALALOZAS L kerület Szeged: Rostás Magdolna, Töröesik István, Papp Ernő, Bcreczkl SSndorné Fülöp Gizella, Stefanovlcs Gáspárné Sz.ubay Etel, Pignlczkl Csaba, Sáringer János, Kelemen Zoltán, Gaug Csaba, Faragó Mátyás, Gyapjas Janosné Szóllk Erzsébet, Kocsis Mihálynő Vargu Mária, Rózsa Mlhálynő Tarjányi Erzsébet, Almáai Gézánő Katona Rozália, Csenkl Bélánő Rádi Anna. Kerepesi Istvánnő Zlmmcr Erzsébet, Palotás Vlneéné Zsólér Eszter, Rózsavölgyi Jánosné Szckerkc Julianna, Keresztes Gáspár meghalt. Szöreg: Malattnszkl Pőtcrnő Márkus Hona. Oppelez József ne Sz.lavlk Margit, Nanasl Bálint. Bodó litván meghalt. n. kerület -szeged: Csűrt Ferenenc Bozó Julianna meghalt. ni. kerület Szeged: Varga Jánotné Vigh Julianna, Tóth András, Oönczöl Janoane Ábrahám Hona, Laczl Mlhálynő Makra Piroska, Huszka Mihály, Harmati SSndorné Takacz Anna. Borbély Oyulánő Nemes-Nagy Amállo, Lengyel György, Ráez Kálmán. Menyhért Oyula, Fogas Péterné Juhász Teréz, Antal BHISZS, Túró Antal, Szabó Mlklösné Sorbán Berta, Csamangó Dezaőnő Bózzo Anna. Herberk Józzefné, Temesvári Vince, Szabó Imre, Ráez Borbála. Gróf Józsefné Fook Eva. Jójárt Józsefné Baytr Erzsébet meghalt. Van-e hivatalos tavasz ? Nem tévedés, valóban így van. Nem volt hivatalos tavasz az idén sem. Tavaly sem volt, tavalyelőtt sem, más években sem. Hivatalos évszakok ugyanis nincsenek! Első pillanatra ez talán hihetetlennek tűnik, hiszen gyermekkorunk óta megszoktuk, hogy hivatalos tavaszról, nyárról, őszről és télről halljunk beszélni, esetleg még az iskolában is tanultunk róluk, valamint a sajtó, rádió és tévé is erősíti a létezésükbe vetett hitünket, Pedig az az időszak, amely évente március 20án vagy 21-én, s ebben az évben március 21-én, pontosan 6 óra 57 perckor kezdődött, nem a hivatalos, hanem az ún csillagászati tavasz volt. Ez semmivel sem hivatalosabb, mint a „közönséges", hétköznapi tavasz, melyről azt tartjuk, hogy a mi éghajlatunkon. március 1-ével kezdődik. A meteorológia is március 1-től számítja a tavasz kezdetét, s ezért az évnek március 1-től május 31-ig terjedő szakát meteorológiai tarasznak is szokás nevezni. A meteorológiai tavasz sokkal inkább rászolgálna a „hivatalos tavasz" elnevezésre, a tavaszt azonban nem lehet törvényerőre emelni. Nem létezik semmiféle olyan szerv, amely a tavasz kodifikáláséra lehetne hivatott. Honnan ered hát az évszakok hivatalos voltának hiedelme, mely a köztudatban annyira elterjedt, hogy sokszor még meteorológusaink ls hivatalos tavaszról, nyárról beszélnek? A magyarázat nagyon egyszerű. A csillagászati évszakok kezdetének időpontjai benne vannak minden valamirevaló kalendáriumban, ki vannak nyomtatva, mlg a „közönséges" évszakokkal úgyis mindenki tisztában van. Csakhogy a kalendáriumokban az évszakok kezdetének időpontja mellettr általában nincs feltüntetve, hogy csillagászati évszakról van szó, s ez így azt sugallja, hogy az évszakok kezdetének közönséges, hagyományos időpontjai mellett vannak ünnepélyesebb, hivatalos időpontjai is, amelyek évről évre, bar kis mértékben ugyan, de változnak ls. Felvetődik ezek után a kérdés: mi is hát a csillagászati tavusz? Ennek magyarázatához először arra kell gondolnunk, hogy a Nap sugarai minden pillanatban merőlegesen érik valahol a Föld felszínét. Azt a pontot, ahol a napsugarak éppen merőlegesen érkeznek a földfelszínre, amely pont fölött a Nap éppen az ég tetőpontján, a zenitben van, szubszoláris pontnak nevezzük. Március 21. (vagy 20.) előtt a szubszoláris pont az egyenlítőtől délre, a déli féltekén található, de spirális pályán mozogva északi Irányban halad, közeledik az egyenlítőhöz. (A szubszoláris pontnak ez a mozgása a Föld tengelyének a keringési pálya síkjához való hajlásából, a tengelynek a Naphoz viszonyuló helyzetéből és Föld tengely körüli forgásából származik.) A csillagászati tavasz kezdetének azt az időpontot tartjuk, amelyben a szubszoláris pont délről észak felé éppen átmegy az egyenlítőn. Ez az időpont a szökőévrendszer és egyéb okok folytén évről évre változik, de mindenképpen március 20-ának, vagy 21-ének valamelyik pillanata. Ettől kezdve a szubszoláris pont az északi féltekére kerül és északi irányban távolodik az egyenlítőtől, míg június 22én (vagy 21-én) el nem éri a 23,5 fokos szélességi kört, amelytől azután ismét közeledni nem kezd az egyenlítőhöz. Ez a szélességi kör — mivel a szubszoláris pontot mintegy „visszatéríti" az egyenlítő felé, miközben a Nap a Földről nézve a Rák csillagkép közelében látható — a ráktérítő elnevezést kapta. A csillagászati tavasz az évnek az a szakasza, amelynek folyamán a napsugarak merőleges beesésének helve^ a szubszoláris pont az egyenlítőtől az északi 23,5 fok szélességig, a ráktéritőig vándorol. A csillagászati tavasz kezdetének napján az egész Földön közelítőleg egyenlő a nappal és az éjszaka tartama, ezért ezt a napot a tavaszi napéjegyenlőség napjának is nevezzük. A többi csillagászati évszakra e helyütt már nem térhetünk ki, mindenesetre azonban ezeknek szakait is a Nap látszólagos járásának jellemző pontjai határolják, s ezekben sincsen semmi hivatalos. Mindennek ellenére minden bizonnyal a jövőben ls még sokáig hivatalos évszakoknak fogják titulálni a csillagászati évszakokat, szerencsére azonban ez nem növeli a bürokráciát Dr. Kiss Árpád egyetemi adjunktus Kevesebb a baleset a kenderfonóban Évről évre csökken a balesetek száma a KSZV szegedi kenderfonógyárában. 1970-ben 95, tavaly 21 baleset történt — az utóbbiból gép mellett mindössze kettő. A vállalati szabályok szerint kéthavonta kell műszaki szemlét tartani, de a gyár főmérnöke minden hónapban ellenőriz. Negyedévenként az igazgató is meggyőződik arról, hogy betartják-e a munkavédelmi előírásokat, vagy sem. Tavaly a vállalat fejlesztési és termelési főmérnöke is ellenőrizte a balesetvédelmi berendezéseket. A sérülések ritkulása elsősorban ezeknek az óvintézkedéseknek köszönhető. A gyár vezetői megállapították. hogy a törzsgárdéval kevés a probléma, az idősebb dolgozók általában megfelelő komolysággal végzik munkájukat. Azok között viszont, akik nem tekintik végleges munkahelyüknek a gyárat, nem ritka a sérülés. Megállapították azt ls, hogy bár a dolgozóktöbbsége — 60 százaléka — nő, mégis a férfiak szenvednek lényegesen több balesetet. A háztáji ' földről K. M„ szegedi olvasónk édesanyja egy termelőszövetkezetnek a tagja. Az utóbbi időben sokat betegeskedett, ezért ez év január 1-től kérte a nyugdíjazását. Ellátásáról azonban csak úgy tudnak gondoskodni, ha magukhoz veszik. Tájékoztatást kér arról, hogy édesanyja, mint nyugdíjas, mennyi háztáji földre jogosult. Továbbá azt is szeretné megtudni, hogy megkapja-e akkor ls a háztáji földet, ha hozzájuk költözik, s végül, van-e lehetőség arra, hoky a háztáji föld helyett annak ellenértékét pénzben vagy terményben váltsák meg. A termelőszövetkezeti törvény szerint, a háztáji földre a termelőszövetkezetnek az a tagja jogosult, aki u termelőszövetkezet által meghatározott munkamennyiséget teljesítette. Az öreg, rokkant vagy tartósan munkaképtelen termelőszövetkezeti tagot a háztáji föld használatának joga a munkavégzéstől függetlenül megilleti olyan mértékben, mint ahogy az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjazást megelőzően részesült. A háztáji föld területe 3—6 ezer négyzetméter (834—1668 négyszögöl) lehet. A háztáji szőlő és gyümölcsös területe ezen belül nem haladhatja meg a 3 ezer négyzetmétert (834 négyszögölt). Abban az esetben, ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíj korhatárát elérte, és megrokkant vagy tartósan munkaképtelenné vált, a kijelölt háztáji földet a korábban végzett munkája alapján megállapított keretben használhatja akkor ls, ha a termelőszövetkezet területéről elköltözött, vagy a háztáji gazdaság munkáit mással végezteti. A közgyűlés felhatalmazása alapján a vezetőség a tag kérésére a következőképpen is határozhat.. A háztáji föld vagy annak egy része helyett az alapszabályban meghatározott évenkénti 6 ezer négyzetméterre számítva, huszonöt mázsa morzsolt kukoricát, illetőleg annak állami felvásárlási átlagáron számított forintösszegét meg nem haladó — természetbeni vagy pénzbeni juttatást ad. Olvasónk édesanyja a háztáji földre a nyugdíjazást megelőző mértékben jogosult. Ha pedig elköltözik a termelőszövetkezet területéről, akkor kérheti természetbeni vagy pénzbeli megváltását a termelőszövetkezet vezetőségétől. Dr. V. ML. FEKETE GYŰLI A fiú. meg a katonák 35, Pedig kinyírják, akit elkapnak, rögtön, ott helyben fel kell koncolni, ha tetten érik. De hányat kapnak el? Telemázolják a falakat, hogy „Halál Szálasira!", meg „Vesszenek a németbérenc hazaárulók 1", s ahová néz az ember, mindenütt sarló-kalapács. Még u német Gestapo autóit is telemázolták sarló-kalapáccsal. Egy suhancot valamelyik nap majdnem sikerült elkapni. Kiborult a villamoson n táskájából a vörös festék. De mire észbe kaptak volna, leugrott és megpucolt. Szaladhattak már ükkor utána!... Mert rögtön megállt a villamos, és sokan üldözőbe vették. De jól tudott szaladni, és meglépett. Vacsora után történt ez a beszélgetés, a sivárrá kopaszított szobában (teritők, függönyök, mind leszedve, szőnyegek összecsavarva). Rezső bátyja jó beszédű ember volt, s szemlátomást Jólesett neki, hogy ilyen hálás hallgatóra lelt. Magda nem találta a helyét, alig figyelt a beszédre. Aztán gyors kézzel letakarította az asztalt, szétdobta az ágyat. — Feküdjünk. Mert. aztán még légiriadó lesz. ö nem értette, miért kell ilyen korán lefeküdni, ha esetleg légiriadó lesz. Ügyis föl kell kelni, és lemenni a pincébe, ha légiriadó lesz. De nem töprengett ezen most. Egyre az üldözés járt az eszében. , Pár nappal ezelőtt hallotta ö az utcán, hogy kiabálnak: „Fogják meg! Fogják meg!" — és rögtön szaladt is. De nem látott semmi különöst. Egy mellékutcában őgyelegtek néhányan, és bámultak az utca túlsó vége felé. 0 ls bámészkodott egy ideig, de nem vette észre, hogy valakit kergetnének. Az lehetett az, a testékes partizán. Égészen biztos: azt kergették. Ha tudta volna, hogy partizán! Esetleg ő utol is érhette volna. A felnőttek nem olyan nagyon tudnak szaladni, kivált ilyenkor, nagykabátban. Élénken elképzelte, hogy leugrik a villamosról a partizán — Rezső bácsi azt mondta: suhanc —, olyan nagyobbacska fiút kepzelt el, sildes sapkában, foltozott ülepű, imitt-amott rongyos nadrágban ... szétnyílik a kabátja, ahogy szalad, kilátszik most a derékszíja is, rajta a tőr meg a tölténytáska... a pisztoly éppen nincs nála (mert ha nála volt volna a pisztoly, akkor minek szaladt volna el?). Menekül a partizán, kiabálnak a járókelők: — Fogják meg!... Fogják meg!... Ö ledobja a nagykabátját, lerúgja a bakancsot, és sebesen, mint a szél, a nyomaba ered. Jó futó a partizánfiú, és előnye is van; szaporán csattog a bakancsa a kövezeten. Nehéz ám a bakancs, és akármilyen jó futó, ő mezítláb mégis utoléri az utca végén, és egy ügyes gáncscsal összeakasztja a bokáját. Mire a partizán elterül az utcakövön, mint a béka. Nagyot puffan a hasa, ahogy elvágódik, és már ott, fektében a tőre után kaparász. Odaérnek akkorra az emberek is, ráesnek, vagy hatan, ütik-verik, kicsavarják a kezéből a tőrt. Es trappolva jönnek az aszfalton a nyilasok. Elől a tuskófejű. S azt mondja: — Nem simogatni kell ezt, emberek, hanem így kell ezt ni!... És hozzálát a puskatussal. Gyűlik eközben a tömeg, és mondogatják: — Ez a gyerek fogta el! — Még Ilyet! — Nézzék már! A földből kl se látszik.;; — Ilyen gyerek ez, mondtam én. — S a nyilas parancsnok elviszi magával a pártházba. És választhat a raktárban derékszíjat, tőrt, akármit. Pisztolyt nemigen adnak gyereknek. De kitüntetést lehetséges, hogy adnak. Olyat, amit civilek is kívül, a nagylajbin szoktak viselni... Kicipeltek egy díványt a fűtetlen konyhába, 8 őt oda fektették le. — Te csak aludd ki magad, korán lesz holnap ébresztő — mondta a nénje. — Ml még beszélgetünk Rezső bátyáddal, csak nem tudnál úgy tőlünk aludni. Pedig nagy út előtt állunk, te CSBk aludd ki magad jól... és csavargózzál be a pokrócba, ki ne takarózzál... Alája gyűrte a takarót mindenfelől, és magára hagyta a sötétben. Ez, hogy őt a konyhába deportálták, kíváncsivá tette. Megfeledkezett a partizánról ls. Most búcsúzkodnak ezek? Vagy reggel búcsúzkodnak majd?... Nem említette Rezső bátyja, hogy éjszakára vissza kell mennie. Figyelte egy ideig a suttogóra fogott beszédet, majd a kitartó neszeket odaátról. Aztán megunta a figyelést, megint a partizánhoz, s a kitüntetéshez kalandoztak a gondolatai. Azt a falut, amelyet tegnap látott, elkerülte a kövesút. Szemmel tartotta a felhíguló távoli ködöket, de nem látta a következői. Delelőre hajlott már a nap, amikor egy emelkedőre fölérve megpillantotta a völgyben. Igaz, nem haladt úgy, mint tegnap. A kutya folyton elkalamolt, hajkurászta a pockot, meg az ürgét. Sőt, egy nyúl után olyan messzire eliramodott, az erdőszélig utána kellett mennie. Sokáig szólogatta, míg a sűrűből előkerült. (Folytatjuk.)