Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-25 / 71. szám
KEDD, 1975. MÁRCIUS 25. 3 Munka és műveltség Vetélkedő szocialista brigádoknak Tizenhárom termelőszövetkezet 32 szocialista brigádjának 508 tagja kapcsolódott be Szegeden és a szegedi járásban az ősszel meghirdetett munka és műveltség vetélkedősorozatba. A kezdeményezés azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a termelőszövetkezetben végzett munkára alapozva a gazdaságban szerzett ismereteket kapcsolja össze politikai és más műveltségbeli ismeretekkel. A vetélkedőben részt vevő brigádok kongresszusi és felszabadulási versenyben vállalat kötelezettségeiket 168 százalékra teljesítették — pénzben kifejezve 59 millió 858 ezer forint értékű munkáról van szó —, és a felkészülési időszakban társadalmi, politikai és gazdálkodási témákról szőlő előadásokon, valamint könyvek olvasásával, filmek megtekintésével és múzeumlátogatásokkal gyarapították ismereteiket. A helyi vetélkedőn legjobban szerepelt brigádok részvételével vasárnap délelőtt rendezett második fordulón a szegedi Űj Élet Termelőszövetkezet versenyző brigádja nyerte az első helyet, második a zákányszéki Homokkultúra, harmadik a zákányszéki Május 1. Szakszövetkezet, negyedik pedig a kisteleki Új Élet Termelőszövetkezet szocialista brigádja lett. A Bartók Béla művelődési központban mindvégig izgalmas, sok érdeklődőt vonzó vetélkedő győztes négy brigádja részt vehet az április 13-ra hirdetett megyei döntőn is. * Csongrád megye ipari szövetkezeteinek 80 szocialista brigádja nevezett be a „Munka és műveltség" címmel meghirdetett vetélkedőbe, a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A felkészülés ideje alatt 756 szövetkezeti dolgozó hallgatott politikai, szakmai, munkavédelmi előadásokat, olvasta a kijelölt irodalmi műveket, nézte és elemezte az ajánlott filmeket, látogatta a Korszerűbb és olcsóbb szegedi Móra Ferenc Múzeumot. A jelentkező szocialista brigádok helyi versenyeken döntötték el, hogy kik kerülnek közülük a területi döntőkbe. Az elmúlt hét végén a megye több városában tartották meg a területi vetélkedőket. Szegeden tizenhárom, Hódmezővásárhelyen nyolc, Makón öt brigád versenyzett, tegnap pedig négy szentesi brigád mérte össze tudását. A szegediek közül hat csapat került a megyei döntőbe. A területi versenyben elért helyezések sorrendjében: a kazánjavító Ipari Szövetkezet „Petőfi" szocialista brigádja 61 ponttal, a FÉMTEX Ifjúsági brigádja 60 ponttal, ugyancsak 60 pontot szerzett az Univerzál Ipari Szövetkezet ,.Április 4." szocialista brigádja, harmadik lett ugyaninnen a „Hermán Ottó" brigád 58 ponttal, követte a sándorfalvi Általános Vegyipari Szövetkezet „Zója" brigádja 57 és szintén az Univerzálból a „Béke" brigád 57 ponttal. Valamennyi résztvevő nagy felkészültségről tett tanúbizonyságot, ezt igazolják a pontszámok is. Igen szoros volt a mezőny. A legjobbak most készülnek a megyei döntőre, áorilis 11-re, amikor újabb erőpróba vár rájuk szövetkezetpolitikai, szakmai, politikai és kulturális kérdésekből. Első ránézésre csak annyit lehet mondani, hogy milyen egyszerű az egész: fából készült csévék helyett alumínium törzsű és műanyag fejű csévéket gyártanak és használnak ezentúl az újszegedi szövőgyár cérnázó üzemében. Ez korszerűbb is és olcsóbb is. A konstrukció újításnak számít, akik létrehozták: Gazdagh Károly gépészmérnök, Révész László üzemvezető és Fülöp Antal művezető. Mi az egésznek a lényege? Korábban fából készítettek 10 colos csévéket, távoli városban egy faipari vállalat gyártotta az egyszerű alkatrészt, darabonként 75 forintért. A fa, mint köztudomású. érzékenyen reagál az időjárásra, a nedvességre és a szárazságra. Könnyebben deformálódik, repedezik, kopik, ezért élettartalma alig több 2—3 évnél a cérnázómühelyben. Az újítócsoport által készített csévék törzse alumíniumból készül, a két végén levő fejrész pedig műanyagból. A csévéket az újszegedi üzem gépműhelyében gyártják és állítják össze. Az ára S5 forint, élettartama 7—8 esztendő. A költségeken kívül még több előnnyel is rendelkezik az új cséve: mind a két vége alkalmas arra, hogy az állványos gépekre helyezzék, míg a hajdani facsévéknél csak az egyik fejet lehetett a gépre helyezni, tehát a dolgozónak nézegetni, forgatnia kellett. Erre az új csévénél semmi szükség. Súlya is jóval könnyebb. Az állványos szövőgépeken nehéz szöveteket gyártanak, amelyre igen nagy szüksége van a hazai gumiiparnak, s nagy mennyiséget rendelnek a szövőgyártól. Általában a cérnázó üzemben 60 ezer darab ilyen csévére van szükség. A gépműhely ebben az évben 30 ezer darabot gyárt, s folyamatosan kicserélik a régi facsévéket. Azt is tervbe vették, hogy három színben készítenek műanyag csévét, hogy a műszakokat így megkülönböztessék, ezzel is elősegítve a minőség ellenőrzését. Ebben az esztendőben az újítás révén az újszegedi szövőgyár közel félmillió forintot takaríthat meg. Az ilyen példák bizonyítják legékesebben, mily sok lehetőség van az ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodásra. Bondor József Finnországban Heikki Tuominen finn belügyminiszter meghívására hétfőn Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével hivatalos látogatásra magyar építésügyi küldöttség utazott Finnországba. A delegáció öt napot tölt Finnországban, tárgyalásokat folytat a kétoldalú építésügyi együttműködés fejlesztésének újabb lehetőségeiről. A magyar szakemberek megtekintenek több új létesítményt és tanulmányozzák a téli építkezések korszerű technológiáját. A látogatás alkalmat ad a környezetvédelmi együttműködés lehetőségeinek feltárására is. A magyar küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Paul Jyrkánkallio, a Finn Köztársaság budapesti, valamint Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete is. Küldöttségünk megérkezett Helsinkibe. Jótékony gépek Kíváncsi pestiek utánaszámolták, hogy tíz kiló ruhanemű mosása, vasalása tízszer több pénzébe kerül a háziasszonynak, ha maga, odahaza lát hozzá a háztartási munkák eme legférasztóbbjának, mintha a Patyolat nyakába varrja az egészet. A részletszámításokat nem ismerem ugyan, és a különbséget is túlzottnak találom. Annyi azonban bizonyos, ha a mosószert felszámoljuk, és ha a minimális 10 forintos órabért hozzáadjuk, valamint megkíséreljük az elveszített szabad időt és az elhasznált energiát is pénzben kifejezni, bizony valóban csak ráfizet az ilyen látszólagos takarékosságra a háziasszony. — Minden kimosott, kivasalt ruha kilójáért 4 forintot fizet az állam, hármat a megrendelő. Ennél szinte nagyobb ajándékot aligha képzelhet el egy dolgozó asszony — mondja Nyári Mihály, a Patyolat Vállalat igazgatója. — Mégis akadnak emberek, akik idegenkednek ettől a szolgáltatástól. Panaszra nekünk éppen nincs okunk, hiszen a „versenyben" harmadikok vagyunk az országban. Az 1970-es átlagszámítás szerint a megye mindenegyes lakója csupán 1 deka ruhát mosatott a Patyolattal, tavaly ez a mennyiség már 70 dkg-ra növekedett. Szegeden pedig ma már több mint háromszor annyi ruhaneműt vesznek át mosásra az B. A. Alekszandrov vezérőrnagy kitüntetése Hétfőn délelőtt B. A. Alekszandrov vezérőrnagy. Állami-díjas, a Szovjetunió Népművésze, a hazánkban vendégszereplő Alekszandrovegyüttes vezetője látogatást tett a Barátság Házában. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára meleg szavakkal köszöntötte a vendéget, és átnyújtotta neki a társaság aranykoszorús jelvényét. Az eseményen jelen volt dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB osztály vezetőhelyettese, valamint D. I. Oszadcsij vezérőrnagy. a budapesti szovjet nagykövetség katonai és légügyi attaséja, és V. L. Muszatov nagykövetségi tanácsos. (MTI) Finn küldöttség hazánkban A géomtibelybrn összeszerelik az újfajta csévéket Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter meghívására hétfőn, tegnap — küldöttség élén — Budapestre érkezett Matti Louekoski. a Finn Köztársasági igazságügyminisztere. Az Igazságügyi Minisztériumban a finn delegáció tárgyalásokat folytat a magyar—finn igazságügyi kapcsolatok szélesítésének léhetőségeiről. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Korom Mihály fogadta. Jelen volt Paul Jyrkánkallio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. A tárgyalások megkezdődtek. üzletekben, mint négy éve. Semmiképpen sem tükrözhetik ezek a számok azt, hogy „piszkosabbak" lettünk, de azt sem, hogy elmaradtunk a háztartások gépesítésével, hiszen a megyében 100 család számára 60 mosógép odahaza is képes megkönnyíteni ezt a legnehezebb, legtöbb időt igénylő háztartási munkát, ám helyettesíteni nem képes az embert. Mi mást jelezhetnek hát akkor a Patyolat-fiókokban egyre magasodó ruhahegyek, ha nem azt, hogy józanabban, okosabban gondolkodnak már az asszonyok. De azt is, hogy eltűnőben az a bizalmatlanság, amelynek olykor-olykor némelyik háziasszony még hangot ad: az én ágyneműmet ugyan ne fürdessék együtt mások szennyesével! Mások szennyese. Mi is lesz a sorsuk a batyuba kötött használt ruhaneműeknek a Patyolat Fonógyári úti üzemében? Az autókról csempével borított boxokba kerülnek a munkaruhák, a fehér köpenyek stb. Különböző munka-' helyek dolgozóinak ruháit, szállodák törülközőit, ágyneműit veszi át rendszeresen a vállalat, hogy azután nevéhez méltón, patyolattisztán adja vissza a tulajdonosoknak. A félfemeleten, ahol a háztartásokból kikerülő ruhákat veszik át, egy kislány és egy fiatalasszony sürgölődik a lepedőbe bugyolált holmik között. Ki tudja, ritka véletlen-e, épp akkor érkezünk, amikor Balogh Magdi dicsérőnek nem nevezhető jelzőkkel illeti azt az asszonyt, aki nem szégyellte kiadni a kezéből ezeket az agyonhasznált, egykor bizonyára gyö.nyörű — és fehér — damaszthuzatokat. Több hónapos használat — és megkockáztatom — mosás nélküli hetek után válhatnak ilyen, világos tónusokat teljesen nélkülöző színűvé. Nem beszélve két ronggyá hasadozott, fekete lepedőről és egyéb tarka darabokról. Magdi két ujjal emeli fel, kicsit távol tartva magától, és felháborodott hangon szól oda az igazgatónak: — Ezt tessék megnézni! Nincs kizárva, hogy majd reklamál az illető. Előfordult már, hogy ilyen esetben azt mondta, most használta először, hogy-hogy ilyen szürkén-szakadtan kapta vissza azt a „finom holmit". Mert hogy az ennyire agyonhasznált, fekete lepedőből senki sem képes újat és patyolatfehéret varázsolni. — Igázság szerint az üzletekben nem is szabadna átvenni ilyeneket. Küldje viszsza, Magdika! Magdika sértődött arccal dolgozik tovább, bontja ki a ruhákat, és nyomja rájuk angol géppel a számlán is olvasható jelzéseket. Ha a „bizalmatlanok" közül valaki bepillantana ebba a csodagépekkel berendezett „mosógyárba", bizonyára fenntartásai elosztanának. Megcsapja az ember orrát valami friss tisztaságillat, a mosószeré és a vasalt ruháé. Automaták — kicsik és nagyok forgatják a vásznat, a frottírt, a fehéret, a tarkát, habbá verve a vakító, szemcsés port. Kilószámra áH itt ládákban a mosószer. Nem is akármilyen: nagyipari célra készítették, 6—7 anyagból, keverték. Erős zsíroldó, fehérítő és fertőtlenítő hatású. Méteres oszlopokban állnak előttem a Móra Ferenö Szálloda törülközői, az MTA jelzésű fehér köpenyek, aa „olajosok" ágyneműi: — Ezeken nem látszik meg mosás előtt sem a piszkos munka nyoma, azért is ilyen habfehérek, ök nem is reklamálnak soha — mondja a mellettem' álló asszony. MIÉRT NE?! A kalandergép I millió — 100 ezeí forintba került, tavaly augusztus óta büszkesége az üzemnek. Egyik végén az asszonyok ráfektetik a lassan forgó hengerre a nedves ruhát, a másik oldalon pedig kiadja a gép, szárazon, simára vasaitan. Gyorsan jár az asszonyok keze, a henger diktálja az iramot: hajtogatni kell, mert megérkezett az újabb paplanhuzat. — 21 mázsa ruhát kell kivasalni, összehajtogatni egy nap nyolc embernek — mondja Jernei Imréné. —• Fárasztó is, meg ezen az oldalon kellemetlen a meleg. Félóránként cseréljük egymást. — Tudja, nagyon kell figyelni itt a hajtogatásnál. Olyan ez, mint a kozmetika, hiába minden, ha ránc kerül a ruhára. Ezért is kell szögletet a szögletre fektetni..: Amíg beszélünk, jó néhány ruha a háta mögé repül a földre. Meós is egyben: ha valami piszkot, gyűrődést lát, ő reklamál, nehogy az ügyfél tegye ezt. Itt dől el a vállalat jó hírneve. A számozott ruhák innen a megfelelő fiókokba kerülnek, s csomagolás után mehetnek is az üzletekbe. Amíg a drága NDK, olasz, NSZK, belga és angol gépek elvégzik helyettünk ezt a munkát, miért is ne sétálnának gyermekeikkel az édesanyák, miért is ne olvasnának, tanulnának, szórakoznának — vagy akár pihennének az asszonyok? Akad még gépekkel nem helyettesíthető elfoglaltságuk elég. Chikán Ágnes