Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

VASÁRNAP. 1975. MÁRCIUS 23. A megfiatalodott városközpont. hattyúdala. A falak útját állták a város fejlődésének is, ezért 1820ban megkezdték a várfalak bontását, az elposványosodott várárok feltöltését. A

márciusvég fordulópont a város életében. Négyszáznegyvenhét évvel később, csaknem hajszálpontosan azon a napon szabadult fel Győr, mint amikor a töröktől visszafoglalták a várost. 1945. március 28-án a folyók városában is véget ért a sok-sok szenvedés. 1944. áprilisától 24 légitámadás rombolta a város iparát, a lakóházakat, műemlékeket. A földi harcok sem kímélték a még épen maradt értékeket: a visszavonuló németek a város akkori tizenhat hídja közül tizenötöt felrobbantottak. Romokban hevert az ipartelep, a város 5596 lakóházából 5308 háborús kárt szenvedett. Teljesen rommá lett 263 épület 1504 lakásának 3700 szobája, 809 lakóépület súlyosan megrongálódott. Az ország negyedik legtöbb kárt szenvedett romvárosa lett Győr. Czigány Jenő, a város országszerte ismert, alig két éve elhunyt lokálpatriótája harminc évvel ezelőtt a városi elöljáróságon dolgozott, ismerte az élet újrakezdésének minden gondját, ö jegyezte fel azt a véleményt, hogy még a legoptimistább győriek is ötven esztendőre taksálták a várost ért károk helyreállításának idejét. Borúlátásukat az is táplálta, hogy Győr ipari üzemel közül a háború utolsó napjáig 72 elpusztult, 50 pedig megsérült! A fél évszázadba nem kalkulálták bele az akkori emberek azt, ha az addig kisemmizett nép veszi kezébe a hatalmat, az élet nagy gyorsasággal visszatér a megszokott kerékvágásba. A harc pedig Győrött sem volt könnyű, a hatalmukat féltő retrográd erők mindent megkíséreltek, hogy fékezzék a történelem szekerét. A már harminc éve is iparinak számító város munkássága azonban keresztülhúzott mindenféle számításukat. Csaknem a szó szoros értelmében puszta két kezük teremtő erejével állították talpra a gyárakat. Hallatlanul érdekes lenne olyan győri amberrel találkozni, aki a harcok utolsó napjaiban látta utoljára városát, s most, harminc év után az ő szemével, emlékeivel összevetve leltározósétára indulni a Budapest után harmadik helyen álló ipari városba. Közhellyel élve: rá sem ismerne egykori városára. Nemcsak azért nem, mert emlékei között kutatva talán az egykor romos házakat keresné — elsősorban amiatt, hogy időközben átformálódott, a régi az újjal ötvöződött a városképben. A műemlékekben gazdag Belváros — az országos rangsorban e tekintetben is az elsők között jegyzik Győrt — hangulatos polgárházai, palotái évszázadokkal ezelőtti pompájukban állnak. És ahol útját állta a fejlődésnek a régi, ott a városképbe illő új házakat' emelt a ma embere. A legjellegzetesebb példa erre a városközpont átformálása: a Győr jelképeként Ismert városi tanácsháza — az épület az idén 70 esztendős — most még inkább kiemelkedik az üveg- és betonpaloták keretében. Bombáktól sérült házakat, földszintes épületeket, egész utcatömböt bontottak le, helyére a megyei tanács és a vízügyi igazgatóság közös székházát emelték. A tervezők és építők olyan jól oldották meg feladatukat, hogy nívódíjjal jutalmazta őket az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium), A régi városrészben sétaldMfcnber csaknem minden utcábJWúj építkezésbe botlik. A Belvárca rekonstrukciójának legfontosabb művelete most a Gorkij utcában és annak környékén folyik. A munka azzal kezdődött, hogy — igen hosszú vajúdás után — kiürítették az egykori Teleki-laktanyát, helyén hozzákezdtek a színház építéséhez. Ezzel átellenben épül majd — a régi várfalak maradványaiból, a kazamatákra épült földszintes, avult házakat lebontották — a Gorkij utcai lakótelep. A színházépítés politikai kérdéssé lett időközben. A városuk történetét jól ismerő győriek igen büszkék arra, hogy Budapest után itt épült a vidék első kőszínháza. (A lelkes soproni lokálpatrióták vitatják ezt, és az elsőséget maguknak vallják a közelmúltban felújított színházukra alapozva.) A lényeg az, hogy Reinpacher kávés kért és kapott engedélyt állandó kőszlnház építésére a vár egykori Bécsi kapujának védelmére épített három véderőművéből lett szigeten, az akkori Radón. 1798-ban elkészült a színház, német és magyar társulatok játszottak benne. Nemcsak a múló idő, hanem az árvizek ls alaposan megrongálták az épületet — Napóleon katonái annyira „megtisztelték" Thólia e hajlékát, hogy istállónak használták —, ezért örökösen toldozták-foltozták. Ujabb tőkepénzes nem akadt, a város pedig nem akart áldozni színházépítésre, ezért javítgatták inkább a régit. Nem sok haszonnal: gyakorta előfordult, hogy a nagyérdemű közönség esernyők alatt ülve volt kénytelen élvezni az előadást: a tetőn befolyt az esővíz. Több mint száz esztendő óta halaszthatatlanul szükségesnek tartották Győr új színházának megépítését. A tanácshatalom fél évszázadra zsugorította volna ezt az időt, hiszen programjába vette e munkát. A harmincas években — az időközben létrehozott Bálint Mihály-alapítványra alapozva — pályázatot írtak kl a színházépítésre, de nem jutottak messzebb az előzetes terveknél, költséglatolgatásoknál. A felszabadulás után, az ötvenes évek egyik sarkalatos győri programpontja volt az új színház. Sajnos, csak terv maradt. Manapság viszont vasbetonban feszülő valóság: épül Thália új otthona. Merész formája ma még kicsit idegen a győriek számára, azt viszont mind büszkén mondja, hogy hazánk legmodernebb színháza lesz a Rába-parti városban. A két oldalszínpadon, forgószínpadon, egyedülálló zsinórpadláson kívül az is érdekessége, hogy nézőtere csak „földszintes", ám az első és az utolsó sor között pontosan hét méter lesz a szintkülönbség. A város másik büszkesége — ugyancsak régi óhaj valóra válása — a Mosoni-Duna partján, Révfaluban épülő — ettől a tanévtől már részlegesen működő — Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. Az impozáns tanulmányi épületek, laboratóriumok, a nagyszerű önkiszolgáló étterem, a kollégium a bécsi országúton érkező utas figyelmét már meszsziről felhívja magára. Még két év, és teljesen elkészül a nagy mű. A főiskola több ezer nappali és levelező hallgatója minden bizonnyal fiatalos pezsgéssel gazdagítja a város szellemi és sportéletét is. Üj az az Erzsébet-hidat formázó kábelhíd is, amit a vagongyáriak készítettek a Mosoni-Dunára, közel hozva a főiskolát a termálfürdőhöz. Alig néhány éve nyitották meg a Szécsényi múzeumpatikát, a közelmúlttól fogadja a lótogatógat a város neves szülötte, Kovács Margit Kossuth-díjas keramikus és szobrász állandó kiállítása a műemléki Kresztaházban, és készítik a helyet Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrász ugyancsak állandó kiállítása számára, valamint a város új kultúrhistóriai érdekességű gyűjteményét, a Madách-gyűjteményt bemutató kismúzeumot. A felszabadulás után épült a Rába mozi, az ifjúsági ház, bővült a szálloda", turistaszállót emeltek az ugyancsak új vasútállomás és autóbusz-pályaudvar közelében. Oj a Bercsényi, a Mayer általános iskola és szakközépiskola, a közgazdasági technikum, az építőipari szakközépiskola. bővült a Révai gimnázium és szakközépiskola. Nem felejthetjük ki a Nádorvárosban épült városrész oktatási intézményeit se, amelyek közül csak a legutóbb átadott Móra Ferenc általános iskolában 1500 gyermek tanul. Űj, a ma már csaknem 30 ezer embernek otthont adó Adyváros, az úgynevezett Honvéd-kórház — mellette a közeljövőben kezdik építeni a 600 ágyes megyei kórházat — és még jó néhány itteni középület. Adyváros hamarosan teljesen elkészül, ám az építők és a házgyár nem marad munka nélkül: tízezer lakásos városrész épül — Kun Béláról nevezték el — Nádorváros délnyugati részén. Győr már háború előtt is ismert nagyüzemei nemcsak újjáépültek romjaikból: a Vagongyár, a Rihards, a győri Textil, a Pamutszövő, a Keksz- és Ostyagyár, a Bútorgyár, a Gardénia, hanem soha nem tapasztalt fejlődésnek is indultak. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárról mindenki tudja, hogy a közúti járműprogram megvalósítása közben Igazi nagyüzemmé fejlődött, ám arról talán kevesebbet hallottak, hogy a Graboplaszt Pamutszövő- és Műbőrgyár ugyancsak Európa-hírű vállalattá lett. öregbítette a győri ipar hírnevét a világ csaknem minden tájával üzleti kapcsolatban álló textilipari vállalat, a Richards Finomposztógyár ls. Fontos és jellemző szám: Győr aktív keresőinek több mint kétharmada, a megye lakosságának pedig 60 százaléka az itteni iparban dolgozik. A legnagyobb bázis a vagongyár, több mint tízezer embernek ad kenyeret. Az sem lebecsülendő, hogy az ötszáz munkásnál többet foglalkoztató gyárak, ipartelepek száma jelenleg huszonhárom! Egyedülálló győri specialitás, hogy a város 30 kilométer sugarú körzetéből naponta több mint harmincezer ember — 'mákonyi város — jár dolgozni a jelenleg 110 ezer lakosú városba. Az ipar nagyarányú fejlődése tette az egykor kereskedelméről nevezetes várost a vidék talán legdinamikusabban gyarapodó tájcentrumává. Ennek jellemzéséül elég arra utalni, hogy 1949-ben 60 ezer lakosa volt Győrnek, és az ütemes lakásépítés ellenére is ma még csaknem 6000 lakásigénylőt tartanak nyilván a városi tanács kerületi hivatalában. Nagymérvű a három évtizedes fejlődés a kulturális életben ls: hagyománnyá lett a szép magyar beszéd országos versenye, az ismeretlenségből szerzett elismerést a fiatal Győri Filharmonikus Zenekar, nemzetközileg is felfigyeltek a Győri Leánykarra, a zenei nevelési konferenciákra, költői biennálékra, és egyre tartalmasabb programot ad — talán mondani sem kell, hogy a-közelmúltban épült a vízi szinpadra alapozott — Győri Nyár. Országossá terebélyesedett a Győrből indult kezdeményezés: Itt kötötték az első olyan szerződéseket a városi tanács és az üzemek vezetői, amelynek értelmében 600 napközi otthonos óvodai hely építéséhez adnak anyagi segítséget, s ezzel Győr lesz az első vidéki nagyváros, ahol valamennyi óvodába jelentkező gyermeket fogadni tudnak. SZABÓ ZSIGMOND Z. Szabó Lászió felvételei A Magyar Vagon- és Gépgyár hátsóhíd gyártó üzeme; a kerékagygyártó sor, dúlta az osztrák, ami maradt, a tatár égette. IL Ottokár itt vívott meg V. István hadaival, s e csatában a győriek olyan érdemeket szereztek, hogy a király 1271-ben kiváltságlevelet adott, városi rangra emelte a települést. Ez a 704 éve történt esemény új fejezetet nyitott Győr fejlődésének életében, bár Ottokár törlesztett a két évvel korábbi vereségért. A város talpraállt. Falait Hányad! János vívta — 1455-ben országgyűlést ls tartott Győrött Lamberger a töröktől megrettenve felgyújtja a várost, és hadnépével Bécsbe vonul. Ekkor kapta Győr a Janik Kala (Égett vár) nevet. Az osztrákok ismét felépítették a győri várat, Bécs védőkapuját, ám Szinán nagyvezér százezres hadával kéthónapi ostrom után elfoglalta az erősséget. Négy év múltán, 1598. március 29-én, hadicsellel viszszafoglalták a várost a törőktől. Napóleon hadjárata idején már csak végvár volt Győr, tíznapi hadakozás ntan kapitulált. Ez volt a vár M

ég a legfiatalabb városok „önéletrajzát" is nehéz néhány sorban elmondani úgy, hogy minden fontos fordulópontról szó essék. A kiemelés ezért esetleges. Megvallatva a földtörténet beszédes lapjait, kitűnik, hogy a * Rába, Rábca, Marcal és a Mosoni-Duna találkozásánál fekvő Győr alapjait a bronzkorban vetette meg a halászóvadászó ember. Az illíreket az időszámítás előtti V. század körül a kelták követték, ők nevezték el a várost Arrabonának. Aztán jöttek a rómaiak, Attila hunjai, Szvatopluk morva-szláv alattvalói, az avareh, és végül a honfoglaló magyarok. A szárazföldi és vízi ntak csomópontjában fekvő Győr váráért gyakorta hadakoztak. Fel1