Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-04 / 53. szám

4 KEDD. 1975. MÁRCIUS 4. Befejeződött a budapesti partértekezlet Vasárnap a csepeli sport- lentkező feszültségeket, felcsarnokban a beszámoló fe- számolni a társadalmunk letti vitával folytatódott a szocialista jellegével össze budapesti pártértekezlet. Az nem egyeztethető jelenségeelriökségben helyet foglalt ket, módszereket. Németh Károly, az MSZMP Számos felszólaló tények Politikai Bizottságának tag- sokaságával igazolja, hogy a ja, a Központi Bizottság tit- fővárosi kommunisták jövőkára is. beni munkájukban is alapA felszólalók sokoldalúan vető kérdésnek tekintik a elemezték, munkahelyük ta- várt, a munkásosztály vezető pasztalataival, a pártélefi szerepének növelését, a gyakorlatából vett példákkal pártegység erősítését, a sotámasztották alá a beszámoló ron következő feladatok legmegállapításait. Egyhangú következetesebb, céltudatovolt az a vélemény, hogy a sabb végrehajtását, budapesti pártszervezetek A felszólalásokra Katona valóban sokrétűen és ered- Imre válaszolt, majd megváményesen munkálkodtak a lasztotlák a budapesti pártfőváros mindennapos gond- bizottságot, valamint a XI. jainak megoldása érdekében, pártkongresszuson részt vevő Felhívták egyben a figyel- 186 budapesti küldöttet, met arra is, hogy néhány te- A budapesti pártbizottság rületen lassúbb az előreha- első titkárának ismét Katoladás, a tervekben megjelölt ™ Imrét; titkárainak Gérfeladatok nem valósultak nyi Kálmant- Király Andrasíeiaoatok nem valósultak nét> dr Molnár Endrét és meg hiánytalanul. Hangoz- Somogyi Sándort választotta tták: fel kell oldani a je- ták meg. ASZÓI elnökségének ölése A dolgozók szociális, kulturális, egészségügyi ellátása folyamatosan javul, a továbbfejlesztést azonban még tervszerűbbé kell tenni — mondotta ki állásfoglalásában hétfői, tegnapi ülésén a SZOT elnöksége. Sok vállalat kellő körültekintéssel kidolgozta munkavédelmi tervét, a SZOT elnöksége azonban elengedhetetlennek tartja, hogy hoszszabb távra szóló átfogó szociálpolitikai tervet is készítsenek a vállalatok. E terv foglalná magában a vállalati dolgozók szociális, egészségügyi, kulturális ellátásának, a sport fejlesztésének koncepcióit. Hétfői, tegnapi ülésén a szociálpolitika vállalati tervezésének irányelveivel foglalkozott a SZOT elnöksége. (MTI) Fáradhatatlanul Ax asszonyok mind úgy ismerik: Vica, Vicuska. Ha a megyei nőbizottság apró szobájában szóba kerül, ha segítségére lenne szükség, akkor is keresztnevén emlegetik: Vica majd megteszi. Farkas Istvánné a nőmozgalomnak szentelte életét, és jórészt ez tölti ki ma is nyugdíjas napjait. Ahogy felidézi a fárasztónak tartott éveket, vissza-visszatérő motívum elbeszélésében, hogy milyen nehéz asszonyokkal bánni, nehéz szót érteni saját nemünkkel. Türelem és tapintat, szeretetés bizalom nélkül aligha lehet közös cél érdekében megnyerni őket. Farkasné felnőttkora éppúgy kezdődött, mint akkor bármelyik magafajta lányé. Fiatalon került a szegedi kenderfonógyárba, de nem maradhatott ott 1929-es sztrájk vették vissza. Ezután végre sikerrel kopogtatott be mun kát kérve az újszegedi szö ez egyik Elmondrájuk. Nem ment napról a másikra! ja, hogy a Móra Ferenc Tszben eleinte négy asszonnyal alakították meg a nőbizottságot, ma már több mint négyszázan vannak. Aztán arról mesél az emlékek áradatától kipirulva, hogy milyen hangulatosak voltak azok a műsorok, amelyekkel a cséplőket köszöntötték kinn a földeken, ebédszünetben. Ahogy hallgatom, sajnálom, hogy nem lett belőle hagyomány. Szerteágazó munka volt az övé, mely a napszakok váltakozására sem igen volt tekintettel. Jutott-e idő és energia a családra is? # „Kellett hogy jusson — mondja —, de ehhez segítőadják bölcsődébe a gyere- kész férjre és nagymamára keket, hogy nem rossz do- is szükség volt. Már felnőtt sokáig: az log, az> hogy az ° nyugal- a fiunk, amikor 56-ban meg- mukat szolgaija ez az eddig ... . ,. , . ,, , utan nem ismereUen lehetőség szuletett a kislányunk. Ke„Ugyanilyen harcot vívtunk soi gyerek, de annál nau ^ ^ ^ az üzemi élelmezés beveze- gyobb boldogság. Második vőgyár* "irodájába.' ^Tizenhat tésekor. Csajka rendszer lesz fiatalsággal ajándékozott évet töltött el az üzemben gj meg... A gyerekek megszümegváltozott a világ!" letése mellett török lándzsát Hogy mi volt a szép eb- mindig mint a városi és meben a munkában? Az, ha Syel nőbizottság „népesedésegyre több velük lelkesedő politikusa" is. asszonyarc tekintett vissza Chikán Ágnes mint cérnázó. Eközben persze egyre aktívabb résztvevője lett a munkások, az asszonyok megmozdulásainak. A felszabadulás után az üzemi nőbizottságban igyekezett tenni valamit az aszszonyokért akkor már mint az MNDSZ tagja is. Ezeketa tapasztalatokat pedig bőven kamaztoztatta később üzemi párttitkárként A politikai munka, a nőknek az új kor szelleme szerinti nevelése összefonódott mindig az életében. Ezt az egységet tartotta szem előtt akkor is, amikor 1950-ben az MNDSZ függetlenített titkára lett. „Milyen erőfeszítésekbe került az asszonyok megrögzött, ósdi szemléletét megtörnünk !" — emlékezik vissza mély sóhajjal azokra az időkre, amikor még agitálniuk kellett a szülőket, Á XI. kongresszus előtt Barátság körút Szocialista országok ifiúsági delegációt hazánkban Gyertek, ismerkedjetek —3 tagú ifjúsági delegációi, meg a 30 esztendeje szabad fiatal újságírók, rádióriporMagyarország eredményei- terek. vei, ifjúságunk életével — A küldöttségek számára — hívta a KISZ Központi Bi- Barátság körút elnevezéssel zottsága a szocialista orszá- — a KISZ KB gazdag proggok testvérszervezeteinek ramot állított össze: egy hét képviselőit. A szíves invitá- alatt találkoznak magyar lásra vasárnap Budapestre fiatalokkal, bejárják az orérkeztek Bulgária. Csehszlo- szág nevezetes tájait, ismervákia, Jugoszlávia, Lengyel- kednek történelmünkkel, haország, Mongólia, az NDK, gyományainkkal, szocialista Kománia és a Szovjetunió 3 társadalmink vívmányaival. a szalag mellett A veszprémi Bakony Mű- amelyekkel még az idén hat vekben megkezdték az új terméket állítanak elő. NSZK-beli Bosch-céggél kö- Az idei újdonságok között tött licencszerződés gyakor- lesz az újszerű szerelőszék, latra váltását. A gyár spe- amely a szalagok _ mellett ciálisan képzett szakemberei dolgozók kényelméről gonmár készítik a különböző doskodik, alkalmazkodik a termékek sorozatgyártásá- munka minden mozzanatához szükséges szerszámokat, hoz, a dolgozó alkatához, testtartásához is, ugyancsak új termék lesz az asztali sajtológép és a szerelőasztal is. A licencszerződés szerint a Bosch-cég dokumentációi alapján 1977-ig 32 termék gyártására rendezkedik be a Bakony Művek. Ezek mindegyike a szerelés gépesítését, automatizálását szolgálja. (MTI) A munkás alakja művészetben M •iért száműzik a könyvek lapjairól, a színház deszkáiról, a mozivásznakról, a festményekről a munkásember alakját, a munkásság mai problémáit, érzés- és gondolatvilágát?! Miért ,fehér holló' a munkás, mint téma a szocialista művészetben akkor, amikor társadalmunk vezető osztálya, fejlődésünk záloga a munkásosztály?" — fogalmazta meg hozzánk íro^t levelében K. I. esztergályos. Égetően fontos kérdést érintett a levélíró, mely elgondolkodtató és figyelmeztető jelzés valamennyiünk számára. Jogos az igény: a munkás a mi társadalmunkban elfoglalt helye és jelentősége szerint a magyar művészetben is foglalja el az őt megillető központi pozíciót. Az is igaz viszont, hogy nem véletlenül ritkán látott figura a munkás festményeken, ritkán megrajzolt alak regényekben, színpadokon. Napjainkban és a tápláló, nagyszerű és erőteljes hagyományok közé ólyan évtized művészeti korszaka ékelődött, melynek emléke két évtized távolából is fékező hatású, merevgörcsöket okozó. A szocialista realizmus rosszértelmű sémáiból építkező üres kártyavárainak, a felszínes, valós problémákat elkendőző kábítószer-injekcióknak emléke napjaink művészetére is bénító hatású. Pedig a szocialista tartalmú, korszerű munkásábrázolás művészeti életünk egyik kulcskérdése. Olyan komplex, centrális kérdés, melyet valamennyi művészeti ág képviselőinek meg kell oldani, a művészettörténeti előzmények éltetőerjesztő oldalfényében is. Nemes művészettörténeti hagyomány és napjaink bonyolult kérdéseinek tisztázása a dolgok lényegének, mélyének feltárása együttes feladat. A mai munkásábrázolás nem szakadhat el a társadalmi fejlődés erővonalaitól. a művészetpolitika és a művelődéspolitika előremutató céljaitól. A fejlődés érdekében nem elég, hogy a kiépített sztrádákon kényelmesen bandukoljunk, vállalni kell a kitaposatlan csapások nehézségeit is. Egyre sürgetőbb feladat, hogy művészeti életünk fókuszában a munkásság — alakjai, közössége, környezete, gondolat- és érzésvilága — a maga teljességében elfoglalja méltó helyét. Ezt célozza az MSZMP közelgő, XI. kongresszusára közzétett irányelvek néhány sora is: „A szocialista vonások további erősítésének céljából... határozottabban kell támogatni a szocialista realista, közéleti elkötelezettségű irodalmat és művészetet. A dolgozó osztályok, a társadalom életének központi kérdései kapjanak jelentőségüknek megfelelő teret a művészeti alkotásokban." A feladat összetettségére jellemző László Bencsik Sándor Történelem alulnézetben című, Thália-beli színházi produkciója, melyről a Kritika „konkrét megjegyzéseiben" egy olyan nagyszerű pillanatot villant fel, mely bonyolultságában jelzi munkásábrázolásunk erényeit, hibáit, tévűtjait, rosszul irányzott reflektorfényeit. „A hét ember egyszer a nyolcadik, a .brigadéros' nógatására képtárba megy. ímmel-ámmal eleget tenni kulturális vállalásának. Valami absztrakt festmény előtt állnak meg, kedvetlenül, értetlenül, kicsit riadtan is. Brankue betűzik; a hátsó falra hatalmasan vetül a tapasztalatlan szemnek ellenséges, kusza alkotás. Asztalos Kristóf brigádvezető szakszerűtlenül bár, de megrendítő lelkesedéssel magyaráz a művészet lényegéről. Egyikük mélyen lehajol, alulról szemlélve próbálja megérteni a képet." Az idézet a problémák sarkköveit szinte szemkápráztatóan villogtatja. Tartalmazza az utóbbi esztendők legsikeresebb munkástémájú könyvének, László Bencsik Sándor szociográfiájának igazát éppúgy, mint ahogy jelzi a színpadi átültetés nehézségeit-hiányosságait, s azt I rosszul értelmezett „alulnézetben", azt a rossz helyen felállított reflektort, melynek fényében a jó szándékok is eltorzulnak, az ígéreteknek is óriás-nyomasztóra nő az árnyékuk. Ilyen és hasonló problémákkal terhes az a néhány alkotás, mely az utóbbi tíz-tizenöt évben arra vállalkozott, hogy a magyar munkásság életét a maga teljességében igyekezett bemutatni. Gondoljunk csak Kertész Ákos Makra című regényére, László Bencsik Sándor fent idézett szociográfiájára — ő már egy kollektíva komplex rajzával próbálkozik —, s a belőlük készült színpadi és filmes művekre, továbbá Bacsó Péter, Gyarmathy Lívia, vagy éppen Mészáros Márta mozikísérleteire. S egy-két képzőművészeti próbálkozásra. Felvetődött a kérdés, milyen a mai magyar munkás képe, hogyan változott alakja, életmódja, környezete, gondolkodásvilága. Mert tény. hogy másképp kell ma közelíteni a munkássághoz. Nem elegek a külsődleges jegyek, a külsődleges megközelítés mögötti rétegeket is fel kell tárni, el kell jutni a munkásábrázolás tartalmi, szemléleti megragadásához. A lényeg tehát, hogy milyen módon szól a művészet a munkásságról. Pártunk művészetpolitikája, mint ahogy egész társadalmunk politikája is. munkáscentrikus, munkásjellegű. A művészetnek is a munkásról kell szólnia, a munkás szemléletével, a munkás módján. Nem könnyű feladat. Sem festőnek, sem írónak, sem filmesnek. Éppen ezért nagyszerű és szép cél. A munkásábrázolásnak olyan műveket kell szülni, mely feltárja a munkásosztály egész szellemi arculatát, s mely munkásszemlélet nem korlátozódik pusztán a munkásosztály szűk ábrázolására. Természetes, hogy a műfaji sajátosságoknak megfelelően, az egyik műfajnak nagyobb szüksége van a külsődleges elemekre, a szimbólumok hatására (képzőművészetnek, színháznak), mint a másiknak (például az irodalomnak, vagy a filmnek). De az előző esetben nem lehet elégséges a külsődleges mozzanatok dominálása. A lényeg megragadása azonban nem egyszerűen föltárható, fölfedezhető valóság. S itt van a probléma egyik legfontosabb és legszorítóbb kérdése. László Bencsik Sándor könyve azért lett sikeres mű, mert az író vállalta a munkásokkal együttélés minden nehézségét, a munkásélet izzasztó éveit. Velük élt, velük szórakozott, együtt gondolkodtak. K

ívülről szemlélve, áttételes információk segítségével meddő kísérletezés, felszínes csacsogás csupán a korszerű szocialista munkásábrázolás. Ahhoz, hogy ne csak tízévenként, egy-két izgalmasan szép és példaadóan igaz mű szülessen, mindkét félnek — munkásságnak és művészetnek — közelebb kell lépni egymáshoz. A nagyobb üzemek, gyárak, vállalatok ösztöndijak alapításával, mecénáló tevékenységük kibontakoztatásával, nyitottságukkal sokat tehetnek azért, hogy a különböző műfajban alkotó művészek test- és gondolatközelbe kerüljenek a munkásokkal, élményeket gyűjtsenek. Olya* élményeket, melyek művekké érlelődneH bennük. A művészektől ls több áldozatod nagyobb felelősséget igényel ez a munka Korszerű munkásábrázolást, szocialista tartalmú művészetet kér-igényel a mai magyar művészettől társadalmunk. Nem szabványfigurákat, nem panelek kártyavárait, nem sémák egyenmozaikját. Napjaink munkásainak alakja, élete kér helyet regényekben, képzőművészeti alkotásokban, színházak deszkáin, mozivásznakon. TANDI LAJOS Elhunyt Németh László A Kulturális Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége közli, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után, március 3án, eletének 74. esztendejében elhunyt Németh László, Kossuth-díjas író. a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, a Magyar írók Szövetsége választmányának tagja. Temetéséről később intézkednek. Korai újburgonya Kísérleti termesztés fóliaházban A maga nemében egyedül- szöglet községeiben a kisker- váltja a hozzá fűzött reméálló kísérletbe fogott a for- tek jellegzetes növénye a nyeket. ráskúti Haladás Tsz. A szö- primőr burgonya. A gazda- Készülődnek a szabadföl-. vetkezet nevéhez fűződik ságok nem szívesen foglal- di ültetésre is. Húsz vagon egyébként az újburgonya ho- koznak vele, mert munka- „vetőmagot" csíráztatnak moki meghonosítása nagy- igényes. A forráskúti szövet- üvegházakban, s úgy terveüzemi -méretekben. Mint is- kezet most újabb lépést tett zik, hogy március dereka meretes, a Tisxa—Maros- előre a tavasszal nagyon után megindulnak az ültető^^^^^^^^^^^^^^^^^ várt, fontos élelmi cikk ter- berendezések. Százharminc ^mmmm mesztésében. Első ízben hektárt foglal el az idén a próbálkozik hajtatásos neve- korai burgonya. A Haladás léssel. Két, egyenként 1 ezer Tsz tagja annak a meghatá500 négyzetméter alapterü- rozott technológiát alknlmaletű fóliaházat ültettek be zó társulásnak, amelynek rövid tenyészidejű fajták segítője az Orosházi Vetőszaporitó anyagával. A pri- magellátó Vállalat. A forrásmőr burgonya az időjárási kúti nagyüzem négyszáz viszonyoktól védett terüle- hektárt hasznosít fővetésű. ten jól kelt, erőteljesen zölburgonyatermesztéssel. Az , ,, , . , aratás után pedig még todell, s a hajtatasos termesz- vábbi száz hektáron tarlótés minden bizonnyal be-, krumplit ültetnek. l V