Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-04 / 53. szám

/ KEDD, 1975. MÁRCIUS 4. Ki jogosult jQfr átmeneti segélyre? ^Jjc? M. L-né nrgedi olvasonk öiegségi résznyugdíjhozszuk- szervtói az átmeneti segély megállapításához szükséges következő adatokat beszerez­ni: mennyi a dolgozó szolgá­lati ideje, munkaképesség­csökkenése, jogosult-e rok­kantsági nyugdíjra, és meny­6zeretnc tudni, hogy kinek és séges tíz év mutlkavis'zonyt milyen esetben jár átmeneti megszerezte; 3. az öregségi segély? Mint írja: 51 éves. és nyugdíjkorhatárt öt éven be­több mint 20 évi munkavl- lül eléri. Átmeneti segélyre szonnyal rendelkezik. Nem- tehát a három feltétel együt­rég táppénzsegelyre való Jo- tes fennállása esetén azok az | gát kimerítette, de továbbra idősebb dolgozók lehetnek nyi lenne az öregségi nyug­is beteg, nem tudja munka- jogosultak, akik az öregségi díj a nyugdíjkorhatár eléré­Ját ellátni. Az orvosszakértőt korhatár elérésével öregségi bizottság véleménye szerint nyugdíjra jogosulttá válnak, a rokkantság foka nem éri el de jelenleg rokkantsági nyug­a 67 százalékot. Munkahe- díjat nem kaphatnak, lyén úgy tájékoztatták, hogy Az átmeneti segély össze­ge a csökkent munkaképes­ségű dolgozó várható öreg­ségi nyugdíjának 75 százalé­ka, de legalább havi 760 fo­rint. Az átmeneti segély meg­állapítását a munkáltatónak rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. de ideiglenesen, amíg állapota javul, átmeneti segélyben részesítik. | A rendelkezések szerint át­meneti segélyt lehet megál­lapítani annak a csökkent munkaképességű dolgozónak, csökkent akinek a részére nem tud- dolgozót nak megfelelő munkuhelyet biztosítani, ha munkaviszo­nyét, vagy bedolgozói viszo­nyát megszüntetik és az alábbi három feltételt iga­zolja. Ezek a következők: 1. sekor. A munkáltató a nyug­díj-megállapító szerv értesí­tését az átmeneti segély meg­állapítása végett továbbítja a tanács egészségügyi szakigaz­gatási szervéhez. Ha a csökkeni munkaké­pességű dolgozó munkaviszo­nya megszűnt, és a munkál­tatója az átmeneti segély megállapítását nem kezde­kell kezdeményezni, amikor ményezte, a dolgozó lakhe­meggyőződött arról, hogy a lye szerint illetékes tanács munkaképességű egészségügyi szakigazgatási a tanács segítségé- szervétől kérheti az átmeneti vei sem tudja olyan munka- segély megállapítását. Az át­körbe áthelyezni, melyben meneti segélyt a dolgozó la­megfelelően lehet foglalkoz- kóhelye szerint illetékes ta­tatnl. A munkáltató az ilyen dolgozóval kapcsolatban — még • munkaviszony meg­munknképességét legalább 50 szűnése el9tt — köteles az il­százalckban elvesztette; 2. az letékes nyugdíj-megállapitó nács egészségügyi szakigaz­gatási szerve határozattal ál­lapítja meg. A határozatot a munkáltatónak is megküldi. Dr. V. M. HAZASSAG I. kerület Seefcrt: Zslbók István éti Szat­mári Zsuzsanna. Szabó Gábor cs Kúti Eva házasságot kötöttek, n. kerület Szeged: Dobó László és Gu­lyás Maria Jolán. Török György cs Bázsa Zsuzsanna, Szalai Lász­ló János és Erdei Klára, Pet­rányi látván es Sltku Anna Mária, KOszo László István es Fölös Sarolta, Vincze János ós llagt Zsuzsanna, Szász László és Nemes-Nagy Etelka, Bálint Vince és Davld Irén. Csorba Tibor és Pothó Gabriella Má­ria, Farkas Zoltán és Szabó Eva házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Nagy Árpád éa Kál­mán Julianna, Holczer Márton és Csala Rozália. Varga Imre ' s Dandl Julianna, Perneki László Dezső ós Győrt Olga Ju­lianna házasságot kötöttek. Klskundorozsma: Ecsedt Imre • s Kónya Viktória Zsuzsanna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kőrület Szeged: Czimer Györgynek és Fenyvesi Juliannának Judit. Du­Családi események zsefnek és Terhes Klárának Andrea, Orosz Ferenc István­nak és Zombori Mária Rózsá­nak Ferenc József, Székely Sán­dornak és Nagy Eva Katalinnak Sándor Zsolt, Kisütés Károly­nak és Pintér Máriának Zsolt Károly, Kulcsár Andrásnak és Tandarl Matildnak Márta Ildikó, Lehőcz Sándornak és Buruczkai Juliannának Róbert Sándor, Tí­már Lászlónak és Mckler Edit Máriának Attila, Marótl Antal . , . „ „ . , . Zoltánnak és Kocsis Jullanná­rásnak és Bíró Magdolnának nak Erlka, Terhes Andrásnak Pcter Bodó Mihálynak és Nagy es Körmendi Rozáliának Gyön­B/°./„aUr ^a^Miíá y •í°l\ín- H°'" gyl Mária nevú gyermekük szü­váth Lászlónak cs Katona An- ietett nának László Róbert Minyö ' HALALOZAS Laszlónak es i'ozsegovits Ka- j kerület tallnnuk Mónika Katalin. Bo- Szeged* Töröcslk Imréné rossebcsi Józsefnek és Kocsis Huszka Ilona, Tóth István. Ma­Rözsának Anlko Rózsa, Retl Já- sa jozsef. Bagl Jenő Sándor, nosnak és Bllnszki Evanak Ta- Halasl Tamás, Romhányi István, mas. Szűcs Mihálynak és Ter- virányi Györgyné Pördi Mag­hcs Irénnek Katalin, Kovács dolna, Káldl Antal. Szűcs Fe­Károlynak és Mutafl Cérmen- renc, Jakab Rozália, Lavner nek Kármen Z ta Szonyl Fe- Andrásné Kónya Mária, Antal 1Cnoi!,ekr •* .^löíL L, e'kán"k Zoltánná Kentsch Emma, Za­Anlkó. László Miklósnak és Li- *rándl Jozsef> Magyar Ján0ané bor Erzsébetnek Miklós Géza, Augner Rózsa, Fülöp Sándor, Papp Imrének es Abraham-Fu- „evesl Istvánné Toth Terézla, rus Mariának bált, Horváth szatmári Sándor, Halász Lász­dás Sándornak és LajkO Erzsé- Lászlónak és Takács Mártanak i0. Kovács Gyula, Révész And­. . -- . , • - , A dclntsts T rtlsAcflzl T3 nlównla b etnek Szilvia Erzsébet, Lódt­ezl Dezsőnek és Kaldenekkev Ilonának Katalin, Bényl István­unk és Mihály Erzsébetnek Zol­tán László, Gazdag Lászlónak és Panta Tündének Anita Tünde, Répás Balázsnak és Palatínus Adrienn Léhoczkl Bélának és rás, Takacs János Lajosné Pl­Falkenstcln Borbalénak Barba- roska vllma Márla> Kakuszl M1. r» Mária, Damcsipak Istvannak h41y, Kozlk iBtvánné T6th Má. és Gallal Ilonának Valéria soós rla> Brunner Lajos meghalt. Ferencnek és Borbola Teréznek jj kerület Ferenc. Zstkal Dezsőnek és Var­ga Máriának Levente. Szalai 'Zsuzsannának Zsuzsanna Erzse- Eleknek és Varga Katalinnak bet. Téren Imrének és Ecsekl Évának Mónika, sári György­nek és Szabó Juliannának Ta­más, Németh Ferencnek és Nyit­ral Teréziának Ferenc, Bodrogi Csillag Virág, Antal Istvánnak és Hegedűs Annának Gábor Ist­ván nevű gyermekük született. IU. kerület Szeged: Ambrus Viktornak és Ferencnek és Bódl Etelkának Király Máriának Ervin Csaba, Róbert, Molnár Mihálynak és Kocsis Márlanak Beáta Piros­ka, Révész Uélanak és Pénzes Margitnak Bela Akos, dr. Bár­dos Jánosnak és dr. Domokos Csetc Lajosnak és Nagyi Anná­nak Mónika Anita. Dávid Mi­hálynak es Erdei Erzsébet Irén­nek Beáta. Deák István Ferenc­nek es Koczur Juliannának Rl­FEKETE GYULB A fiú meg a katonák Zsuzsannának Oeza, Varga Ke- ta Julianna. Gombos Gyulának rencnek és Miklós Ágnesnek és Cserenyl Anna Zsuzsanná­Zóltán, Rácz Istvánnak és Bár- nak Zsuzsanna Anna, Lele Mi­kányl Ilonának Tibor, Molnár hálynak és Kelemen Etelkának Mihálynak és Tőrök Margitnak oábor, Schöfíer Fereno Jó­G'ábor, Árva Józsefnek és Vér Katalinnak Erika, Eperjcsy Ta­másnak és dr. Kovács Évának Tamás Zoltán, Nyúl Laszlónak és Eller Évának Tamás András, Huszka Józsefnek cs Rutai Pi­roskának Andrea Csilla. Fodor Janosnak és csurgó Julianná­nak Katalin Julianna. Lakatos Bélának és Koncsek Ibolyának Norbert Béla. Köles Istvannak és Kővágó Etelkának Zoltán, dr. Koach Bélanak és dr. Marlno­vleh saroltanak Miklós Dénes. Csánjrl Sándornak és Rutai Ku­tallnnak Krisztián László, Ko­vács Sándornak és Mézel Irén­nek Sándor, Danko Jánosnak és Tátrai Zsuzsannának Zol­tán, Kiss Károlynak es szél Klá­rának Enlkó. Csók isi Bélának és Orosz Jolánnak Szfitoa. Nagy Sundornak és Huszka Annának Edit Zsuzsanna, Hc.rczeg Ta­másnak és Varga Anikónak Il­dikó Anett. Patytk Imrének és Daka Etelkának Attila. Tóth Ferencnek és Kovács Matildnak Aranka Matild. Oláh Dezsőnek és Enytng Annának Roland De­zső, Pellc Tamásnak és dr. Ma­gon Anikónak Anita Ágnes, Al­mást Sándornak és Kopasz Er­zsébetnek Sándor Roland. Nagy Karolynak és S/emcredt Máriá­nak Mária Blanka, Szilágyi Fe­rencnek es Berta Máriának Tí­mea, Esik Zoltánnak és Nlka Zsuzsannának Patrícia, Baranyai Istvánnak és Gonda Zsuzsanná­nak István, Molnár Miklósnak és sata Erzsébetnek Tibor, Mol­nár Miklósnak és Sata Erzsé­betnek Imre. Baranyai Oyörgy­nek és Szűcs Teréziának György, Tóth Istvánnak és Verba Irén­nek Erika Tünde. Bába Ferenc­nek és Gelcz Martának Csaba Ferenc, Takács Jánosnak és szi­lágyi Ilonanak Beáta Mónika, Gál Jánosnak es Ménesi Klárá­nak Jsnos. Busa Ferencnek ét Ponyecz Katalinnak Ferenc, Ma­kot Ica Istvánnak és Bánki Gi­zellának Hajnalka Ágota. Szögi Ferencnek és Mihály Katalin­nak Katalin Etelka, Tóth And­Szegcd: Gél Istvánné Hltt­mann Piroska, Krucsal Bállnt­né Fölkér Margit meghalt. III. kerület Szeged: Mészáros Ferencné Csúcs Julianna, Qr. Salgo Eva. Bakos János, Horváth Lajos, dr. Falclone Kálmán, Barna István Rácz Sándor, Sípos Mlhályné Dunai Erzsébet, Takács István Klezlt Zoltán, Tóth Péter Pál Szögi Imréne Kovács Erzsébet. Magyar Géza Pálné Póplty Juli­anna, Börcsök Nándor, Szakács Istvánné Barna Anna. Toppantó András, Klézll Eva Ilona meg­halt. Klskundorozsma: Kopasz Jó­ZBef, Bencs Fereno meghalt. A tanácsok és a lakosság kapcsolata Tapasztalatok a járásból a követelmé­• albizottságok között a gyermek- és ifjú­ságvédelmi kis testület ve­község­tagjai A szegedi járás községei- támpont ehhez. Tavaly 22 megfelelnek ben tavaly összesen 2827 ta- millió 331 ezer forint értékű nyeknek. Az nácstag vett részt tanácsúié- munkával járult hozzá a já­sen, szavazatával alkalomról rás lakossága — szabad ide­alkalomra döntött fontos jében! — községe fejleszté- zet szinte minden kérdésekben, megalapozott séhez. Kiemelkedő ered- ben: az albizottság hozzászólásával pedig gyak- ményt értek el — tehát jó nagy felelősséggel végzik ran módosította a szavazás- a kapcsolatnak ez az ága — munkájukat, és szép eredmé­ra szánt indítványt. Ha Sándorfalván. Kisteleken, Ti- nyeket érnek el. mindezt gyűjtő fogalommal szaszigeten, Szatymazon és Szó esik a jelentésben ar­akarjuk jelölni, azt mond- Bakson. Rendkívül gyenge ról is, hogy az ügyintéző ap­juk: felelősséggel végezte viszont — mondja a jelen- parátusban szükségtelenül munkáját. A tanácsüléseken tés — Asotthalom, Zsombó gyakran cserélödnek az em­249 interpelláció hangzott el. és Pusztaszer eredménye. Értékes ismeretekhez ju-Az interpelláció mindig a választók gondolatának, kér- tunk j,a déseinek a továbbmondása az arra legilletékesebb he­lyen. Hol szerzik a tanács- nácsl munkáról hogyan sze tagok állásfoglalásaikhoz, hozzászólásaikhoz vagy in­berek, mert aránytalanul sok munka hárul rájuk. A hatás­azt vizsgáljuk, körök lejjebb és lejjebb adá­sával ugyan azt az ígéretet kapták a községi tanácsok, hogy a hatáskörükhöz lét­egyéb ügyekben végzett ta­terpellációjukhoz a nélkülöz hetetlen tényanyagot? rez tudomást egy-egy község számot is kapnak, ezek a lét­lakossága. Érdekli-e egyálta- számok azonban furcsa mó­don az irányító apparátus­hoz kerültek, nem a taná­lán? Számokkal megint nem Együtt 'élnek, együtt" dolgoz- mérhetö- a tanácstagok napi Csokhoz."Egészséges törekvés, nak választóikkal, ez a kap csolat első forrása, de kü' lön erre a célra teremtett ta' lálkozási alkalom a tan ács­találkozásaik során milyen hogy megfelelő szakképesí­gyorsan tudják továbbadni a téssel rendelkező hivatalbéli­ek intézzék az emberek ügyeit, sokan tanulnak tehát. bent hallottakat, de hogy to­tagi^beszámoTór 21 ezer' 563- vabb adJák> Példák szazait ^ tanülas"eredménye kézzel­an hallgatták meg választott lehetne említeni. A tájékoz- fogható, de pillanatnyi vele­beszámolóját tatás másik formájának fa- járója az is,.hogy a nem fa­lugyűlés a neve. Tavaly 14 nul6 ügyintézőkre még több községben tartottak falugyű- munka 3ut­lést, és minden negyedik családból volt résztvevő. Szó itt a részvételt tanácstagjuk tavaly, ÍTÍ A járási hivatal összesíté séből valók ezek a szamok, szerint kell ISI Sok apró részletkérdésre ad érteni, nemcsak ott voltak, hanem véleményt is nyilvá­nítottak. m Az érdeklődés és az akti­feleletet ez az összesítő, leg főbb célja, hogy a községi tanácsok tevékenységét a hi­vatali pontosság követelmé­nyei szerint vizsgálja. Érde­mes belőle néhány gondola­tot kiemelni, hiszen — még jobban közelítve a lényeghez vitás természetes, hiszen em — a tanácsok és a lakosság ber®kbez , ,, ,. . . problémák kapcsolatáról van szó, a ta- legilletékesebb fórum nácstestületek oldaláról néz­ve. Mérni lehetne ezt a kap­csolatot többek között azzal a számmal, hány választó­polgár jelenik meg a tanács­Két-két közös tanácsú köz­ség van a szegedi járásban a legutolsó tanácsválasztás óta: Sándorfalva és Dóc, illetve Pusztamérges és Öttömös. Mindkét úgynevezett társ­községben külön tanácstagi csoport működik, az öttömö­siek aktivitása figyelemre közelálló, napi méitó. A tanácsi kirendeltsé­kerulnek itt a gek mindössze egy-egy fővel •aH: községfejlesztés, ellátási és végzik munkájukat. Az a ta­tervezési kérdések. Kistele- pasztalat, hogy a rájuk bí­ken azt vitatták meg, mit zott feladatokat zökkenő­csináljon a tanács működé, sének négy esztendeje alatt, mentesen meg tudják oldani. Dócon is, Ottömösön is nagy és kérték a lakosság vélemé­üléseken. Nem sok, a jelen- nyét az ötödik ötéves terv probléma viszont, hogy tés így fogalmaz: elenyésző részletekbe menő összeállttá- megfelelő autóbuszjárat nem Mi- ?óh?S ís- P^l0" is a/aluífi- köti össze a tanácsi szék­lesztésével kapcsolatos in- , „ . T .. - . _ ... ls tudjak, tézkedésekről és tervekről hellyel- Jellemző, hogy az ot­számban vesznek részt, ért? Talán nem hogy tanácsülés van, és hogy esett szó, itt 227-en ott miről van sző — ez le­het az egyik ok, a másik pe­dig az, hogy a választópolgá­rok zöme akkor éppen dolgo­zik. Másik mérési szám le' hetne, hányan meg a tanács szavát, ha kér valamit. A községet fejlesz­részt. A tanácsi testület mun­káját számos bizottság és al­bizottság segítheti. Segíti-e vajon? A járási hivatal ta­pasztalata szerint a hallgatják ságok véleményező, lattevő szerepe meg mindig nem kielégítő, ellenőrző és vettek tömösl tanácstagok már nem is kérték autóbuszjegyük ér­vényesítését. A közlekedés rovására írható az ls, hogy a tanácsbeliek, bár sok eset­bizott- ben csak rövid ideig tartó javas- munkáról lenne szó, egész napot kénytelenek a másik társadalmi megmozdulásokat községben tölteni. tő társadalmi munka biztos szervez, szerepükkel viszont H. D. 20. Csak akkor merte el bőgni magát a sapka mi­att, amikor kifordult az ajtón. A bilgeris nyilas utánament. — Mit bőgsz, örülj, hogy ilyen könnyen meg­úsztad... Értesz te a lovakhoz? Szipogott még egyet-egyet. — Értek hát. Bevitte egy udvarra a bilgeris. Egyenese® hát­ra, az istállóba. — Nézd csak, itt van ez a két ló. Meglátom, milyen talusi gyerek vagy, lgazut mondtál-e. Rendesén klganajászol, meg egy villaheggyel vethetsz ls nekik később. De közel ne menj, mert agyonrúg. Aztán sirhatnak a nénéid, az egész regiment... Jövök én. Ha nem lesz sem­mi hiba, te is megkapod a takarmányt. Nem volt rossz ember különben ez a bilgeris nyilas. Visszajövet déltájban szép fehér házike­nyeret hozott, meg egy jó darab paprikas kol­bászt. — Megéheztél, fiú?... Zabálj, aztán le is dől­hetsz, ha akarsz. Csak semmi hiba ne legyen. Megitatta a lovakat, s elment. * Délután szemközt, az iskolaudvaron akasztá­sok voltak. ö nem tudott róla, hogy akasztanak; nyugod­tan aludt a szénatartó mellett, a dikón. Arra ri­adt fel, hogy dobognak a lovak a hidlásdeszkán. És valaki vérfagyasztóén ordít odakint — Testvérek!!... Magyarok vagyunk! Én ki­tüntetést kaptam a fronton!... Ne tegyék ve­lem!!! Én kitüntetést kaptam a fronton!... Em­berek!... Hat legyenek belátással... én kitün­tetést kaptam...! És hirtelen más hangon — vagy nem ugyan­az a hang? — még erősdbben: — Dögöljön meg Szálasiü... Dögöljön meg!... Dögöljetek meg mind!... Dögöljetek...! Felugrott a dlkóról, de nem mert kimenni az udvarra. Tudta most már, hogy ez csakis kivégzés le­het, ha ilyeneket kiabálnak. Meg aztán őt is elővennék a sapka miatt Vagy a lovak miatt, amiért magukra hagyta a lovakat. — Testvérek!... Így jár minden hazaáruló! — kiáltották megint. „Ügy van, arra is azt mondták, Pesten — ju­tott az eszébe. — A hazaárulót szokták kivé­gezni. Meg a kémet, partizánt, ilyesmit." Azért osak kiszökött leskelődni, de nem látott at az iskolaudvarra a palank mogul. A tyúkól létrájáról azután látta, hogy tele az iskolaudvar nyilasokkal meg katonákkal. S a legfelső létrafokról azt a fát ís meglátta, ame­lyen egy mezítlábas katona lógott. Kék volt az arca a felakasztott katonának, a feje lefittyenve; meg ls "halhatott már, mert leengedték. De a fa alá nem láthatott oda, mit csinálnak vele. Fázott a keze, huhúkolta, és türelmetlenül vár­ta a létrán, hogy megint akasszanak valakik Azt szerette volna látni, amikor eppen meg­hal. Rengeteg halottat látott mostanában, ha az Itt mind sorba volna fektetve, megszámolni sem tudná. De azt a pillanatot még sohasem látta, amikor éppen meghal valaki. Elgondolni sok­szor elgondolta már: olyasformán lehet az em­ber is, mint a csirke, amikor a nyakát elvágják. Rándul egyet-kettőt, nagyokat rúg, és kész. Dc látni még sohasem látta. Huhúkolta a markát, és nézte a kötélen a hur­kot. Biztos, hogy akasztanak még; máskülönben lehúzták volna a kötelet is a fáról. Egyszerre mozgás támadt odaát, az iskolaud­varon. Rövid vezényszavak pattogtak. Égy szakasznyi katona kitódult a nagykapun. Futólépésben trappoltak el a túloldalon, a jár­dán; zörgő oldalzsákkal, kalimpáló fegyverekkel. Felbúgtak a motorok. Már semmit sem lehe­tett hallani a motorzajtól. Valami történhetett. Már az biztos. Hacsak nem az oroszok vannak itt megint? Emlékezett rá, hogy a front távoli morajlását hallotta ugyan, míg a motorok nem zúgtak, de semmivel sem hallatszott erősebben, mint reg­gel. De akkor mitől ennyire sürgős nekik? Ilyen egyszerre? Azok a nyilasok ls átjöttek mér az Iskolaud­varról, akik ebben a házban voltak elszállásolva. Elhagyott ház lehetett ez; elvitték a lakóit, vagy elmenekültek. Legalábbis reggel óta nem látott az udvaron civilt. Most fordult be a kapun az ismerős nyilas. Egyenesen az Istállóba tartott 6 bebújt a tyúkól mögé, onnan leskelődött most már. Egy perc múlva megjelent az Istálló ajtajában a bilgeris; kantárszáron vezette kifelé a lova­kat. — Te gyerek!.,. Gyerelő!... Meg jobban elbújt, be az üres tyúkólba. Ha keresnék, itt persze könnyen megtalálnak, de nemigen keresik. Ha ennyire sietős. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents