Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRÍAL EGYESÜLJETEK! c nx \ DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT L A P j A 65. évfolyam 67. szám 1975. március 20., csütörtök Ára: 80 fillér AzMSZ ngresszusán KONGRESSZUS £ K SS; folytatódott a vita Üdvözlő táviratok, levelek az ország minden részéhői Szerdán reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában folytatta tanácskozását a több mint há­romnegyed millió magyar kommunista legmagasabb fóru­ma, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. 4 teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és a meghívot­tak, az ügyrendnek megfelelően folytatódott az együttes vita az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója, illetve az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentése felett. A szerdai tanácskozást Fehér Lajos, az MSZMP Poli­fikai Bizottságának tagja, a kongresszus soros elnöke nyi­totta meg. Bejelentette, hogy a kongresszushoz számos üd­vözlő távirat és levél érkezett az ország legkülönbözőbb részeiből. — Gyárak, üzemek, vállalatok, Intézmények, termelő­szövetkezetek kommunistái és párton kívüli dolgozói kö­szöntik tanácskozásunk résztvevőit. Az üdvözletek tanúsít­ják, hogy az egész ország nagy figyelemmel kíséri mun­kánkat. Sok dolgozó kollektíva tudatja a kongresszus részt­vevőivel elhatározását: tovább folytatják a kongre%szusi munkaversenyt, hogy méltó módon ünnepeljék hazánk fel­szabadulásának 30. évfordulóját, és részt vállaljanak a kongresszuson kitűzött célok teljesítéséből. Távirat érkezett a többi közt a Csepel Vas- és Fémművek, a Mecseki Szén­bányák dolgozóitól, a Testvériség földgázvezeték szovjet és magyar építőitől. Üdvözletet küldtek a Diósgyőri Gépgyár ifjúkommunistái, a Szerszámgépipari Művek kőbányai gyá­rának tizenötszörös szocialista lakatosbrigádja, a ceglédi Lenin Tsz tagsága. Elvtársi üdvözletét küldte a kongresz­szus minden résztvevőjének a Fővárosi Műszerkészítő Vál­lalat Lenin nevét viselő szocialista brigádja. A brigád el­küldte zászlaját a kongresszusnak, jelképéül, hogy a ma­gyar kommunisták a lenini utat járják. Azt kívánják az elvtársak; hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt szilárdan és biztosan vezesse népünket a fejlett szocializmus útján. Fehér Lajos bejelentette, hogy a kongresszushoz kedd estig több mint 60G köszöntő levél és távirat érkezett. Kö­szönetet mondott a kollektívák jókívánságaiért. A szerdai nap első felszólalója Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára volt, majd Tajmel József, a Csepel Vas- és Fémművek esztergályosa kapott szót. Ezután Benke Valé­ria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője szólalt fel. Benke Valéria beszéde után Havasi Ferenc, a mandá­tumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő jelentését. Szünet után Nyers Rezsőnek, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia Köz­gazdaságtudományi Intézete igazgatójának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Ekkor Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a lengyel küldöttség vezetője lépett a mikrofonhoz. Edward Gierek nagy tapssal fogadott szavai után az el­nöklő Nyers Rezső a kongresszus nevében megköszönte a lengyel kommunisták, a testvéri lengyel nép üdvözletét. Kívánjuk — mondotta —, érjenek el újabb sikereket a szo­cializmus építésében. Ezután Szőke Józsefné, az etyeki termelőszövetkezet üzemmérnöke szólalt fel és mondotta el közös gazdaságúit eredményeit, problémáit. Székely Gábor, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója a vidéki színházak eredményeiről, helyzetük további javí­tásának szükségességéről beszélt. Székely Gábor után Czinege Lajos vezérezredes, nem­zetvédelmi miniszter kapott szót: részletesen beszélt nép­hadseregünkről, védelmi képességünk korszerű színvona­láról, a szovjet hadsereggel és a többi testvéri szocialista ország fegyveres erőivel kialakított együttműködésről. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első tit­kára a megyei politikai, gazdasági és kulturális téren el­ért eredményeiről tájékoztatta a kongresszust, majd Erik Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának első titkára mondott beszédet. Az elnöklő Nyers Rezső megköszönte Erich Honecker­nek a kongresszushoz intézett szavait, a Német Szocialista Egységpárt kommunistáinak elvtársi üdvözletét, a Német Demokratikus Köztársaság szocializmust építő népének jó­kívánságait. — Munkájukhoz — mondotta — mi is további sikereket kívánunk. Ezután ebédszünet következett. Szünet után Szabó Jánosné, a zalaegerszegi városi párt­bizottság első titkára elnökölt. Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának fő­titkára emelkedett elsőként szólásra. Felszólalt a. kongresszus szerda délutáni tanácskozásán Jure Bilics. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége küldött­ségének vezetője, Sr.o Csol, a Koreai NDK delegációjának vezetője, valamint Pedro Miret, a Kubai KP KB titkársá­gának tagja, a kubai küldöttség vezetője is. • A kongresszus ma folytatja munkáját Németh Károly: Dolgozó népünk joggal büszke szocialista építőmunkájára — A Központi Bizottság arról adhatott számot a kongresszusnak, az ország népének, hogy a X. kong­resszus határozataiban meg­jelölt gazdaságpolitikai célok­nak megfelelően dolgoztunk, azokat elértük, sőt több vo­natkozásban túlteljesítettük. Népgazdaságunk egészében és fő arányaiban tervszerűen fejlődött. A termelés és a nemzeti jövedelem a terve­zett ütemben nő. gyorsabban, mint a megelőző évtizedben. A IV. ötéves tervben kitű­zött célok és a tényleges gazdasági folyamatok között az összhang jobb, mint a ko­rábbi ötéves tervek Idősza­kában volt. A nemzeti jö­vedelem növekedését az életszínvonal rendszeres fej­lődése kiséri, A termelés növekedése a korábbinál tervszerűbb és mertes a nagymértékű inga­dozásoktól. A társadalmi munka termelékenységének évi átlagos növekedése a harmadik ötéves terv idősza­kában 5,3 százalék volt, az 1971—1974-es években pedig 6,2 százalékot ért el. Előbb­re haladt a népgazdaság szerkezetének átalakítása, ja­vult a termékek minősége és választéka. Bővült részvéte­lünk a nemzetközi munka­megosztásban, fejlődtek, erő­södtek kapcsolataink a Szov­jetunióval, a testvéri szocia­lista országokkal. Aktív ré­szesei vagyunk a szocialista gazdasági integráció meg­valósításának. Amikor azonban az elis­merésre *méltó eredmények­ről szólunk, tegyük hozzá, hogy a fejlődés, a növekvő igények többet követelnek tőlünk. Többek között azt, hogy híven pártunk eddigi gyakorlatához, helyzetünket konkrétan elemezve, erősít­sük meg mindazt, ami jó, előremutató és szüntessük meg mindazt, ami fékezi előreh al adásunkat Hatékony ellenőrzés, jobb gazdálkodás Nem kerülheti el figyel­münket, hogy a központi trányítás szándékai nem minden szinten és nem min­denben érvényesülnek követ­kezetesen. Helyenként nem elég hatékony a terv végre­hajtásának ellenőrzése; nem mindig gazdálkodunk jól anyagi és szellemi erőinkkel. Mindezek a helyes gazdaság­politikai feladatok gyakorla­ti végrehajtásában mutatko­zó következetlenségekre, irá­nyító és ellenőrző munkánk hiányosságaira, esetenként a fegyelem lazulására, illetve ezek felszámolásának szüksé­gességére irányítják figyel­münket. Gazdasági munkánk gyen­geségeinek megszüntetése a nemzetközi gazdasági háttér számunkra kedvezőtlen vál­tozása miatt is sürgető fel­adat. Ez sok tekintetben nemcsak gazdaságunk fej­lesztésében, hanem gazda­ságirányításunk számára is újabb feladatokat jelent, de nem igényli gazdaságpoliti­kánk megváltoztatását. Pár­tunk gazdaságpolitikájának fő elvei kiállták a gyakor­lat próbáját és a jövőben is vezérfonalul szolgálnak. Arra van szükség, hogy társadalmi és gazdasági éle­tünk minden területén, a tervezésben is, a végrehaj­tásban is következetesebben érvényesüljenek gazdaságpo­litikánk fő elvei és céljai-: a szocialista termelési viszo­nyok folyamatos fejlesztése, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése, a terme­lőerők állandó bővítése, a gazdasági hatékonyság, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítása, a társadalmi munka terme­lékenységének gyorsabb üte­mű növelése, az elosztá­si viszonyok olyan fejlesz­tése, hogy egyre követke­zetesebben valósuljon meg a munka szerinti elosztás szocialista elve, az anyagi és erkölcsi ösztönzés együttes érvényesítése, a nemzeti jö­vedelem növekedésével össz­hangban a lakosság életszín­vonalának rendszeres eme­lése és életkörülményeinek javítása, a nemzetközi mun­kamegosztásban, különösen pedig a KGST keretében a szocialista gazdasági integ­rációban való részvételünk állahdó bővítése és elmélyí­tése. Arra kell törekednünk, hogy adottságainkat figye­lembe véve, gazdaságpoliti­kánkban is jól kapcsolódja­nak a tartós és változó ele­mek. Hiszen a folytatás so­hasem egyszerű ismétlés, a fő vonal változatlansága nem jelent megmerevedést. Gyorsítani a termelési szerkezet korszerűsítését Gazdaságpolitikánk és gya­korlatunk központi kérdése, a társadalmi termelés haté­konyságának növelése, a ter­melés, a gazdálkodás min­den területén. Ahogy arra Kádár elvtárs a Központi Bizottság beszá­molójában rámutatott, a gaz­dasági hatékonyság növelé­sének alapvető feltétele a termelési szerkezet korszerű­sítésének gyorsítása. A ver­senyképes, gazdaságos ter­mékek részarányának növe­lése megköveteli az intenzí­vebb nemzetközi gazdasági együttműködést, az abban rejlő lehetőségek jó kihasz­nálását. Ennek fő útja, hogy a szocialista integráció ke­retében fokozzuk a szakoso­dást, a kooperációban gyár­tott korszerű termékek, rész­egységek és alkatrészek köl­csönös szállításának részará­nyát. E téren már olyan jó példákra hivatkozhatunk, mint a Zsiguli-programban való részvételünk, vagy a le­ninvárosi olefinmű és a Szovjetunióban levő kalusi vegyipari és kohászati kom­binát között megvalósuló vegyipari együttműködés. Folytatni kell a gazdaságta­lan, korszerűtlen termékek termelésének megszüntetését. Ez esetenként együtt jár a dolgozók bizonyos mértékű, üzemen belüli és üzemek kö­zötti átcsoportosításával. Ezt nagy körültekintéssel, az em­berektől való gondoskodással kell megoldani. Az elmúlt években mind a Központi Bizottság, mind a dolgozók részéről jogos kritika érte gazdasági veze­tésünket, mert tíem fordított kellő figyelmet nagyüze­meink egy részében a ter­melési szerkezet korszerűsí­tésére, a termelési feltételek javítására. E téren, ha még nem is a kívánt mértékben, előbbre jutottunk. Nagyra értékeljük a Szovjetunió se­gítségét, amelyet több gép­ipari nagyüzemünk, köztük a Magyar Hajó- és Darugyár és a Ganz-MÁVAG termék­szerkezetének átalakításához, technikai rekonstrukciójához nyújt. A központi tervező, irá­nyító szervek folyamatosan gondoskodjanak róla, hogy az 50 kijelölt nagyvállalat, amely a szocialista ipar ter­melésének felét, exportjának pedig közel R0 százalékát adja. ahol munkásosztályunk derékhadának nagy része dolgozik, folyamatosan meg­kapja az indokolt támoga­tást. A munka termelékenysé­(Folytatás a 2. oldalon.) Szocialista országok kommunista pártjai vezetőinek találkozója Március 18-án baráti találkozót tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán részt vevő Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Erich Honecker, a Német Szocia­lista Egyscgpárt Központi Bizottságának első titkára. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista és kommu­nista építőmunka helyzetéről, megvitatták a hitleri fasizmus szétzúzásának 30. évfor­dulójával kapcsolatos kérdéseket, megvizs­gálták a nemzetközi kommunista mozga­lom időszerű problémáit. A véleménycsere során különös figyelmet fordítottak a bé­kéért és a nemzetkőzi biztonságért folvta­tott harc feladataira, az európai enyhülési folyamat fejlesztésére és elmélyítésére. Ez­zel összefüggésben hangsúlyozták az euró­pai államok értekezlete mielőbbi befejezé­sének és zárószakasza legmagasabb szinten történő megtartásának fontosságát. A találkozó őszinte, szívélyes légkörben, valamennyi megvitatott kérdésben meg­nyilvánuló teljes egyetértésben zajlott le. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents