Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1975. MÁRCIUS 20. Tanácskozik az MSZIUII* XI. kongresszusa Németh Károly beszéde Tafmei József: (Folytatás az 1. oldalról.) gének növel éso az Intenzív gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése. Bár az utóbbi években e téren is felgyor­sult a fejlődés, még mindig jelentékenyen elmaradunk a nemzetközi élvonaltól. Az elmaradás döntő oka a mun­ka- és üzemszervezés vi­szonylag alacsony színvonala. A termelékenység emelésé­nek elengedhetetlen feltéte­le, hogy megszüntessük az élő munkával való pazarlást. Nincs minden rendben a munkaerő-gazdálkodásban, a munkaidő kihasználásában, és a munkafegyelemben is van javítanivaló. A gazdasági hatékonyság növelésének fontos feltétele az önköltség csökkentése. 1968 és 1973 között a nép­gazdaságban a termelés faj­lagos költsége 3,5 százalék­kal csökkent. Ez öt év alatt mintegy 18 milliárd forint megtakarítást eredményezett Nem lebecsülendő, de mégis­csak szerény eredmény ez. AJ a feladat, hogy takaré­koskodjunk az energiával, állítsunk elő a rendelkezésre álló anyagokból több és jobb termékét, javítsuk a felhasz­nálás fajlagos mutatóit. Például ma az anyagkölt­ség egyszázalékos csökkenté­se 5—6 milliárd forinttal nö­velné a nemzeti jövedelmet. Németh Károly hangsú­lyozta, hogy a hatékonyság növelése megköveteli az álló­eszközök eddiginél jobb ki­használását, valamint a be­ruházási tevékenység lénye­ges Javítását, majd arról be­szélt, hogy népgazdaságunk további lendületes fejlesztése mind sürgetőbben Igényli a tudomány aktív közreműkö­dését céljaink meghatározá­sában és megvalósításuk elő­mozdításában. — A tudomá­nyos és a műszaki eredmé­nyek gyakorlati alkalmazása, a tudomány termelőerővé válásának folyamata lassúbb az Indokoltnál és a lehetsé­gesnél. Pártunk agrárpolitikáját az élet igazolta A Központi Bizottság tit­kára ezután a mezőgazdaság kérdéseiről beazélt, s hang­súlyozta, hogy pártunk ag­rárpolitikáját az élet Igazol­ta. A mezőgazdasági terme­lés növekedési üteme meg­gyorsult. A második ötéves terv Időszakában az évi át­lagos növekedés 1,2 százalék, a harmadikban 2,8 százalék volt, a jelenlegi ötéves terv­ben pedig várhatóan 3,5 szá­zalék lesz. — A mezőgazdasági ter­melés eredményeiben együtt fejeződik ki az állami gaz­daságok dolgozóinak, szövet­kezeti parasztságunknak po­litikai és erkölcsi fejlődése, áldozatkész munkája, a munkásosztály és az állam sokoldalú támogatása. Agrár­politikánk érvényesítése hoz­zá lárult a munkás—paraszt szövetség további erősítésé­hez, a mezögazdasdnl dolgo­zók, a parasztság élet- és munkakörülményeinek javu­lásához. Agrárpolitikánk fő elvein nem kell változtatni. To­vábbra is a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendsze­rének fejlesztésére, szocialis­ta vonásainak szüntelen erő­sítésére törekszünk. A mező­gazdasági nagyüzemek mind­két formáját, az állami gaz­daságokat és a termelőszö­vetkezeteket tovább kell fej­leszteni Az á'laml gazdasá­gok a Jövőben Is legyenek kezdeményezői, bevezetői és terjesztői a korszerű techni­kának és termelési eljárá­soknak a tudományos cred­nvinvek gyakorlati a'ka'ma­7á«*->>k. A ternse'ősrövetke­zetok-t nme'vek a me-ő^az­dasánl termelés döntő több­séget ad iák. úgv keH fej­les-tonl hntrv még korsze­rűbb nagyüzemekké vál In­nak. gazdálkodésnkban erő­södlenek a szocialista nagy­üzemekre Jellemző vonások Ez összetett, bonyolult is hosszabb időt igénylő folya­mat, amely magában foglal­ja, hogy fokozatosan szövet­kezeti tulajdonná váljék a szövetkezetek által hasznosí­tott egész föld, hogy folyta­tódjék a gazdaságos termelé­si szerveset kunaiatasa, a szakosítás, a komplex gépe­sítés, növekedjék a munka szervezettsege, emelkedjék az irányítás színvonala, job­ban érvényesüljön a munka szerinti elosztás és a szövet­kezeti demokrácia. A termelőszövetkezetek egyesülésével előrehaladt a termelőerők koncentrálása. 1970-ben 2400 termelőszövet­kezet átlagosan 2300 hektá­ron gazdálkodott, Jelenleg 1620 szövetkezet működik át­lagosan 3500 hektár terüle­ten. A jövőben Is támogat­juk egyes termelőszövetke­zetek Indokolt, ésszerű egye­sülését, de figyelembe kell venni, hogy már országosan kialakult a szövetkezeti gaz­daságoknak az a luérete, amely mai viszonyaink kö­zött megfelelőnek tekinthe­tő. A termelés bővülését, a hatékonyabb gazdálkodást a nagyüzem által biztosított lehetőségek maximális ki­használásával kell elérni. A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó, forgalmazó szervezetek között terjednek az erők ésszerű egyesítését, a gazdaságosabb termelést segítő együttműködési tor­mák. A jövőben is támogat­juk a szövetkezetközi, a szö­vetkezetek és az állami gaz­daságok, a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti társulások, közös vállalkozá­sok, közös vállalatok, agrár­ipari egyesülések létrehozá­sát. Az ésszerű szakosítás mel­lett továbbra is fenn kell tartanunk mezőgazdaságunk sokoldalú termelését. A me­zőgazdaságnak is rugalmasan kell alkalmazkodnia a nép­gazdaság igényeihez. Ennek elismerésre méltó példája, hogy a mezőgazdasági üze­mek a Központi Bizottság felhívására, devizakiadásaink csökkentése érdekében, ez évben 30 százalékkal növe­lik a cukorrépa vetésterüle­teiét és adottságaiknak meg­felelő más ipari növények termelését A zöldségter­mesztést is úgy tejlesszék, hogy az mind mennyiségben, mind minőségben jobban elégítse ki az Igényeket. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett, mint eddig, ezután is szá­molunk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésével. Németh Károly a továb­biakban az Ipari szövetkeze­tekről beszélt, elismerve munkáiuk eredményeit, hanasülyozta. hogy ámítsák munkáink e'őteré^e a lakos­ság növekvő szolgáltatási Isénvo'nek klelé-tfés-'t és te­kintsek fontos feiadstuknnk ar á'inmi vállalatok terme'é­sének hasmos ki«"'t«,"'tosét. az áruválaszték bővítését. Nagyobb tervszerűséggel kell dolgoznunk Németh Károly ezután ar­ról szólt, hogy az elmúlt években — a X. kongresz­szus határozatainak megfe­lelően — emelkedett a gaz­daság Irányításának színvo­nala. Gazdaságirányítási rendszerünk, a néogazdaságl tervezés, a gazdaságirányítás szervezeti rendszere és a jo­gi szabályozás Jól szolgálták gazdaságpolitikánk megvaló­sítását. Gazdaságirányítási rendszerünket, gazdasáanoli­tikal céljaink meovalósi'á'á­nak eszközét, mint eddig, ezután is folyamatosan hoz­záigazítjuk az élet változó követelményeihez, hogy egy­re eredményesebben szolgál­ja szocialista gazdaságunk, társadalmunk fejlődését. A népgazdasági tervezés tudo­mányos megalapozásában fontos lépés volt az ötéves tervek szereplének növelése, az éves, a közép- és hosszú­távú tervezés együttes alkal­mazása. Ezen az uton kell tovább haladni, tudományo­san megalapozottabbá tenni a népgazdasági tervezést és biztosítani a hatékonyabb központi irányítást. A fejlett szocialista társa­dalom építésének feladatai azt követelik, hogy dolgoz­zunk nagyobb tervszerűség­gel, erősítsük és fejlesszük a tervgazdálkodást. A szocia­lista tervgazdálkodás köve­telményeinek érvényesítése, nemzetközi gazdasági kap­csolataink további elmélyíté­se a Szovjetunióval és a töb­bi testvéri szocialista or­szággal nélkülözhetetlen fel­tétele népgazdaságunk töret­len fejlődésinek. A centralizmus és a de­mokratizmus elvét érvénye­sítve, a gazdasági életben is erősíteni kell a központi Irá­nyítást és növelni a termelő, a gazdálkodó szervek önálló­ságát és felelősségét. A köz­ponti irányítás és ellenőrzés hatékonyságának növelése megköveteli, hogy tegyük a jelenleginél egyértelműbbé a központi gazdasógirányitó és tervező szervek feladatkörét és felelősségét, állítsuk a közgazdasági szabályozó esz­közöket fokozattabban a nép­gazdasági érdekek szolgála­tába, alkalmazzuk követke­zetesebben az ellenőrzést, az utasítást éa indokolt esetben a felelősségre vonást. A köz­ponti Irányító szervek fejtse­nek kl kezdeményezőbb, kö­vetkezetesebb és határozot­tabb tevékenységet a válla­latok Irányításában. Ez nem mond ellent annak, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállóságit — a néogazda­ságl érdekekkel összhangban — növelni kívánjuk. A párt vezető szerepének erősítése Németh Károly ezután fel­hívta a figyelmet, hogy a gazdaságban is tovább kell erősíteni a párt vezető sze­repét, a végrehajtás minden láncszemében következetesen meg kell valósítani a párt gazdaságpolitikáját. A kommunisták eszmei, politikai és cselekvési egysé­ge a legfőbb biztosítéka an­nak, hogy a pártszervezetek működési területükön ered­ményesen valósítsák meg az ellenőrzésből, a politikai és szervező munkából rájuk há­ruló feladatokat. Ez minde­nekelőtt a párt politikájának határozott képviseletét, a he­h/i viszonyoknak megfelelő érvényesítését jelenti. A plárt­szervezetek, jogaikkal élve, biztosítsák, hogy a hatáskö­rükbe tartozó vezetők alkal­masak legyenek feladataik eHátásárB. Gondoskod lanak róla. hoev a végrehajtásban érvényesüliön a kommunista példamutatás, amely a dol­gozó tömegek megnyerésé­nek és mozgósításának nél­külözhetetlen feltétele. A nártszervezetek folyamatosan ellenőrizzék a határozatok végrehajtásit. A vezetők munkájáról szólva Németh Károlv rá­mutatott: nagytöbbségük be­csülettel, odaadással dolgo­zik, akadnak azonban olya­nok is, akik ..elkényelmesed­tek", vagv akik megsértik a párt- és állami fegyelmet. A pártszervezetek kötelessége a mulasztásokkal, a hibákkal szemben a határozott fellé­pés és állásfoglalás, a poli­tikai felelősség érvényesíté­se. Kongresszusunk abban a meggyőződésben fogadhatja el az ötödik ötéves terv fő előirányzataira előterjeszteti Javaslatot, a programnyilat­kozatban fog'alt célokat hogy azok reálisak — mon­dotta befelezésül Németh Károlv. — Végrehajtásuk pe dig biztosítja vénga zdasá gunk töretlen fejlődésit, né nünk életszínvonalának rend szeres emelésit a munka- é> életkörülmények javítását. A t-ommunistik munkájának a lö-öben is ez ad igazi értel­met. r Újjászületett a törzsgárdamozgalom Tajmel József, a Csepel Vas- és Fémművek eszter­gályosa a Csepel Művek dol­gosóinak munkájáról szólott és elmondotta: őszintén örülnek annak, hogy sikerült a népgazdaság Igényeinek ma már jobban megfelelő korszerűbb termékeket gyár­tani. Beszámolt arról, hogy a XI. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletire kez­deményezett munkaverseny­ben jelentős sikereket értek el A kedvező termelési ered­ményekkel párhuzamosan javulnak Csepel dolgozóinak életkörülményei is. Emlékez­tette a kongresszust arra, hogy a X. kongresszust kö­vetően nem kevés gondot kényszerültek megoldani, és így jutottak el a mai ered­ményekhez. — A vas- és acélöntödék mlntakészítői közi'l többen a termelőszövetkezetek mel­léküzemágaiban helyezked­tek el, az 1970—72. közötti Időszakban — mondotta. — Amíg ezek a melléküzem­ágak nagy egyéni hasznot hoztak az ott dolgozóknak, ugyanakkor nagy kárt okoz­tak máshol és a népgazda­ságnak is. Nehogy félreért­senek az elvtársak, nem a mezőgazdasággal összefüg­gő melléküzemági tevékeny­ség ellen ágálok. De azt hi­szem. furcsán néznének rám, ha én most itt arról be­szélnék, hogy a Csepel Vas­és Fémmüvek milyen ered­ményeket irt el mondjuk a lucernatermesztisben. Hangsúlyozta, hogy abbén a helyzetben számos fon'os kezdeményezés született. Fo­kozták Caeoelen a munka­helyükhöz hű munkások er­kölcsi és anyagi megbe-sü­lesét: igy született újjá a törzsgárdamozgalom. — A párt a jövőben is bizton számithat munkánk­ra, tudásunkra, s legjobb csepeli munk&shagyomi­nyok folytatói akarunk len­ni! — fejezte be hozzászó­lását. Benke Valéria beszéde Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadal­mi Szemle szerkesztőbizott­ságának elnöke bevezetőben arról szólt, hogy népünk túl­nyomó többsége magáénak érzi a szocialista Magyaror­szágot, A dolgozó emberek helyesnek tartják pártunk politikáját, elfogadják a munkásosztály vezető szere­pét, megértik, hogy céljai egybeesnek az egész társada­lom céljaival. Helyeslik és támogatják azt a küzdelmet, amit hazánk kulturális fel­emelkedéséért folytatunk. Dolgozó népünkben mn mélyen, érzelmeiben Is ben­ne él a munkásnemzet­köziség szelleme, a szo­lidaritás a szabadságukért küzdő népekkel, a szovjet emberek szeretete és a hála á nagy szovjet nép iránt, amely már eddig is annyi ál­dozatot hozott a szocializ­mus győzelméért, a békéért. A kapitalizmus általános válsága mind jobban elmé­lyül a „fogyasztói társada­lom" vonzása ma már azok­nak a szemében is vesztett erejéből, akik egy társada­lom fejlettségét az autók szá­mán és a kirakatokon szok­ták mérni. Pártunk, programnyilatko­zatunk meghirdeti: naptrend­re került, konkrét társadal­mi célunkká lett a fejlett szocializmus felépítése, már­pedig ez nemcsak falak fel­húzását, gyárak és gépek, termelőeszközök gyarapítását jelenti, hanem a szocialista társadalmi viszonyokat la. Nekünk úgy kell haladnunk, azt kell elérnünk, hogy az em­berek kapcsolatában, gondol­kodásmódjában, életviteliben is győzzön a szocializ­mus. Az emberek közösségi­vé, a fiatalokat munkás, szo­cialista ifjúsággá elsősorban saját példánkon nevelhetjük! Tudjuk, hogy nem minden­ki látja a pontos összefüggé­seket a maga részcselekvése és a népgazdaság, a társada­lom egészének érdeke kö­zött. Ezt megváltoztatni az­zal tudjuk, hogy növeljük a kollektívák szerepét a mun­ka és az ember minősítésé­ben. Ez a legjobb eszköze a szubjektivizmus leküzdésé­nek és annak is, hogy újabb rétegeket késztessünk együtt­gondolkodásra is vonjunk be a közös cselekvésbe Az el­lenőrzésbe bevont, a bírála­tával, a javaslataival változ­tatást elérő ember fellépése visszahat saját felfogására és magatartására ls. A párt vezető szerepe, irá­nyító tevékenysége segítsé­gével a dolgozók társadalom­formáló tervelnek és mód­szereinek Jobb ismeretében tudnak helyesen tájékozód­ni. tgy ismerik fel, hogyan alakíthatják ők maguk a vi­szonyokat. A társadalmi tudományok szerepe Benke Valéria ezután az oktatásügyünk eredményeit méltatta, és köszönetet mon­dott a pedagógusoknak, akik lelkes munkájukkal segítik a párt oktatáspolitikai határo­zatának végrehajtását, majd igy folytatta: — A marxizmus—leniniz­mus elterjesztésében, to­vábbfejlesztésében és alkal­mazásában, a valóságot hí­ven kifejező társadalmi ön­ismeret kialakításában köz­ismerten nagy szerepet vál­lalnak a társadalomtudomá­nyok. A kétségtelen tudomá­nyos eredmények elismerése mellett is jogot a meg» jegyzés, hogy nem szüle­tett még elég helyes irány ba mutató elméleti válasz a társadalom által feltett kér­désekre. A szocialista demokrácia, a közigazgatás, a vállalati gazdálkodás és mindezek tu­dati hatása ls ilyen kérdés­körök. Mép inkább adósak e tudományagak művelői az­zal, hogy közérthető formá­ban tegyék ismertté az el­méletileg már felderített tár­sadalmi összefüggéseket Hívei vagyunk a nyílt ée szabad közéleti vitáknak, amikor a történelmi cél leg­könnyebb és leggyorsabb út­ját Igyekszik feltárni a ku­tató és vitatkozó értelem, így örültünk neki — mert pozitív hatású volt —, ami­kor az oktatási lehetőségek egyenlőségéről és a társadal­Beszélgetés a kongresszus szünetében. Balról: Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára. Középen: dr. Biczó György, hazánk bukaresti nagy­köv ete.

Next

/
Thumbnails
Contents