Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
6 SZERDA, 1975. MÁRC IUS 19. 3 Elénk vita a besiamolis felett Todor Zsivkov felszólalása Biszku Béla beszéde (Folytatás az 5. oldalról.) b«n e> meghatározó jelentőM>gű folyamat társadalmunkban fontos helyet foglat el az értelmiBég, mely részint származása alapján, részint a munkásosztály és a nép ügyévei, a szocializmussal való azonosulás révén ma már népi értelmiség. Legjobbjai mindig a haladás, a nép ügyének •usigálatát tekintették legfentebb kötelességüknek. A « udományos-technlkai fejlődés következtében növekszik az értelmiség szerepe, mind szorosabbá válnak kapcsolatai a munkásosztállyal és a parasztsággal. A munkások tevékenységében is egyre Jelentékenyebb helyet foglal el a nagy felkészültséget igényló szellemi munka. A legjobb munkasoknnk a vezetésbe történó fokozottabb bevonása elősegíti a munkásosztály és az értelmiség közeledését, szorosabbra fűzi a munkások rá az irányító posztokon dolgozó szakemberek kapcsolatát. Társadalmunkban folytatódik a szellemi és n fizikai munka közötti lényeges különbségek csökkenése. Mindent egybevetve: szövetségi politikánk sikerét Jelzi, hogy szUnteienül erősödik a népiink minden haladó és alkotó erejét — párttagokat és pártonkívülieket, a különböző nemzedékeket, ateistákat és hívőket — szocialista céljaink megvalósítására tömörítő társadalmi összefogói, a nemzeti egység. Fejlesztjük a szocialista demokráciát A szocialista demokrácia fejlettségének fokmérője mindenekelőtt az. mennyire érvényesülnek a társadalom alapvető érdekei, hogyan erősödnek szocialista intézményei, milyen mértékben növekszik a tömegeknek a társadalom ügyeire és fejlődésére kifejtett hatása — mondta a továbbiakban. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél év alatt mindezekben Jelentősen előrehaladtunk. Fel kellett, és a Jövőben ls fel kell lépni az olyan nézetek ellen, amelyek szerint a szocialista demokrácia fejlesztése csupán akarat kérdésé, határozatok dolga. Ezek az elképzelések nem veszik figyelembe, hogy kellő feltételek, mint például az információ, a vállalati belső elszámolási rendszer tökéletesítése nélkül csak formális megoldások születhetnek. Akadtak olyan elképzelések is, hogy a szocialista demokrácia csakis az önállóságot, a helyi kezdeményezést jelenti, es kizár mindenfajta alá- és fölérendeltséget. Fel kellett, és a továbbiakban is fel kell lépnünk azon nézetek ellen, amelyek a demokrácia fejlődésétől féltik a munkáshatalmat, a szocializmus vívmányait. A szocialista demokrácia fejlesztése érinti a párt- és társadalmi szervek életét, az állami, a tanácsi szervek munkáját, az ipari, mezőgazdasági vallalatok tevékenységét. A szocialista demokrácia különböző oldalai egyseget! rendszert alkotnak, s azt ls látni kell, hogy a pártdemokrácia fejlettsége döntő módon meghatározza a szocialista demokrácia általános érvényesülését. A két kongresszus között eltelt evekben, pártunk kezdeményezésére, sok, fontos intézkedés született az állami élet, a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére. Most további lényeges feladataink vannak, amelyeket a kongresszus útmutatásával el kell végeznünk. A legelső, hogy az állami szervek irányító munkájában is fokozottabban gondoskodjunk a demokratikus centralizmus elvének érvényesüléséről. Szocialista viszonyok között a demokratikus centralizmus értelme abban van. hogy intézményesen garantálja a dolgozók véleményének mindenkori figyelembevételét, hasznosítását, egyszersmind a társadalmi érdekeknek megfelelő döntések meghozatalát. A munkahelyi demokrácia fejlesztésének körében számunkra különösen fontos az üzemi demokrácia. A munkásnak leginkább az üzemi, n műhely- és a brlgádkollektívákban nyílik lehetősége, hogy tapasztalatait elmondhassa, véleményét meghallgassák cs figyelembe vegyék. Az üzemi demokrácia formáinak minél hátékonyabb működtetése az egész vállalat ügye. De megkülönböztetett feladatai vannak a pártszervezetnek, a szakszervezetnek és a KISZ-nek, mind a megfelelő politikai légkör megteremtésében, mind a gyakorlati munkában. A legfontosabb feladat: a meglevő fórumok jobb kihasználása. Kulcskérdés, hogy minden szinten közvetlenebbé váljon a vezetők és a választók, illetve a beosztottak kapcsolata, érdemibbé együttműködésük. Ma nem lehetünk elégedettek a helyzettel. A Központi Bizottság ösztönzésére a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az ágazati szakszervezetek, az. illetékes állami szervek több kijelölt nagyüzemben az üzemi demokrácia fórumaként létrehozták a munkásgyűlések, illetve a bizalmigyülések rendszerét. Az elképzelések szerint e fórumok a pártszervezetek Irányításával meghatározott véleményezési és döntési hatáskört kapnának. Ez kiterjedne például a terv véleményezésére, a szociális és kulturális alapok felhasználására, brigádcímek odaítélésére, s közvetlenebb lehetőséget nyújtana a dolgozóknak a vezetés ügyeibe való beleszólásra. Több nagyüzemben, így a Csepel Vasés Fémművekben, a Dunai Vasműben és másutt évek óta eredményesen dolgoznak e módszerekkel. A tapasztalatokat a párt egy későbbi Időpontban át fogja tekinteni, de megjegyzem, eddig ls kedvezőek az eredmények. A demokratizmus teljesebb kibontakoztatása semmiképpen sem csorbíthatja a vezetők egyszemélyi felelősségét. Pontosan kell körülhatárolni a különböző szervek feladatait. Ez lehetővé teszi a gazdasági vezetésnek, valamint a dolgozók fórumainak hatékony, jól összehangolt működését. Az üzemi, illetve a szövetkezeti demokrácia alapvető céljai, problémái, fejlesztésének fő feladatai azonosak. A szövetkezetek gazdálkodásában erősödik a vállalati jelleg, általánossá vált a több telephellyel, több üzemegységgel működő szövetkezet. Ezért a szövetkezeteknek ls keresniük kell azokat a formakat, amelyek az új viszonyok között a szóvetkezett demokráciát új tartalommal töltik meg — mondotta Biszku Bela. * A munka anyagi és erkölcsi megbecsülése Készletesebben szólt ezután a munka anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. — Társadalmunkban a végzett munka meghatározó jelentőségű. Nem mondhatjuk azonban el teljes egyértelműséggel, hogy ennek arányában jut mindenkinek az anyagi javakból és kapjak meg a dolgozók az erkölcsi megbecsülést. Látnunk kell, hogy nálunk még nem kevesen, mindenesetre az objektíve még indokolhatónál jóval többen, nem a társadalomnak nyújtott munkával arányosan, hanem azt meghaladó mértékben részesednek a társadalmi javakból. Nem szorult vissza, sőt helyenként megerősödött az ügyeskedés, a könnyű pénzszerzésre való törekvés, nemegyszer a törvényesség határát súroló mesterkedés. E jelenségeket nem tekinthetjük elhanyagolhatóknak. Bonyolult, összetett problémáról van szó, és a megoldás is csak sokirányú intézkedéssel, kezdeményezéssel képzelhető el. A jövedelmeket úgy kell szabályoznunk, hogy ne halmozódjanak fel indokolatlan nagyságban. Mivel ennek objektív okai ls vannak, ezek megváltoztatásával kell gátat vetni a jelenségek újratermelődésének. Fokozatosan szűkíteni kell, majd el kell zárni azokat a forrásokat, amelyekből ezek a nem szocialista tendenciák táplálkoznak. Ezzel egyidejűleg növelnünk kell a munka társadalmi megbecsülését Már az iskolákban sokkal nagyobb becsületet kell szereznünk a termelőmunka minden formájának. Véleményünk szerint a jó szakmunkás ugyanolyan értékes ember, mint az egyetemet végzett szellemi dolgozó. A termelőtevékenységet mi teljes emberi életet biztosító, az életnek igazi értelmet adó tevékenységnek tekintjük. Növelnünk kell a munka alkotó jellegét Az üzemekben, a munkahelyeken is sokat kell tenni érte, hogy a termelő munkások lehetőséget találjanak képességeik sokoldalú kibontakoztatására, még nagyobb kedvvel végezzék munkájukat, tartalmas életet éljenek. Komolyabban kell foglalkoznunk a könnyű pénzkereseti lehetőségek korlátozásával is. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a fiatalok nem elhanyagolható része a divatos, talán társadalmi hasznosságukhoz mérten túlfizetett szakmákat, a munka alkotó öröme helyett a gyors és könnyű boldogulást nyújtó pályákat részesiti előnyben, önmagunkat, de főleg ifjúságunkat vezetnénk félre, ha nem foglalnánk egyértelműen állást e kérdésekben. Nem helyeselhetjük ezeket a jelenségeket, a legjobban úgy küzdhetünk ellenük, ha következetesen növeljük a jó munka anyagi és erkölcsi megbecsülését. Kongresszusunk megerősíti meggyőződésünket, hogy jó úton Járunk. Nagy eredményeket értünk el, s ezek ígéretes jövendőnknek is szilárd alapul szolgálnak. A párt és a dolgozó nép kölcsönös bizalma, egyetértése, a közös munkában klkovácsolódott összeforrottsága e jövendőnek biztos záloga. Amikor ezt a bizalmat és összeforrottságot tovább erősítjük, a legjobb szolgálatot tesszük hazánknak, népünknek, a szocializmust építő társadalom ügyének — fejezte be beszédét Biszku Béla. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára beszédet mondott a kongresszuson. Kedves Elvtársnők és Elvtársak! örömmel és meghatottan teljesítem a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízását, hogy üdvözöljem önöket, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának küldötteit és önökön keresztül minden magyar kommunistát. Nem szükséges hangsúlyoznom, hogy pártjaink szavával nemcsak a kommunisták szólnak, hanem az egész munkásosztály, országaink minden dolgozója, Bulgária és Magyarország népei is. A kongresszus okmányai meggyőzően mutatják: népük a kommunisták vezetésével sikeresen valósítja meg a szocializmus építésének minden eddigi célkitűzését. Önök mo6t feladatul jelölték meg, hogy tovább építik a fejlett szocialista társadalmat és a végső célhoz, a kommunizmushoz vezető úton haladnak előre. Az öntudatos munka gyümölcseivel a munkásosztály, a dolgozó parasztásg és a népi értelmiség alkotó tehetségének eredményeivel találkozunk lépten-nyomon magyar földön. Ügy örülünk az önök sikereinek, mint a sajátunkénak. A bolgár kommunisták mindig bizalommal és tisztelettel tekintenek a dicsőséges forradalmi hagyományokkai rendelkező magyar kommunistákra. A Magyar Népköztársaság szilárdan és dinamikusan fejlődő szocialista állam, melynek erős ipara és modern mezőgazdasága van. Jól tudjuk, hogy mindezek alapjául az 1919-es Tanácsköztársaság forradalmi hőseinek tettei is szolgálnak. Ma, amikor a magyar nép életszínvonala szüntelenül emelkedik, virágzik a szocialista kultúra és erősödik a nemzet erkölcsl-politikai egysége, mindannyian jól emlékszünk a háború előtti Magyarország nehéz viszonyai között a fasiszta diktatúra és a kizsákmányolás ellen küzdők érdemeire. A magyar nép a fasizmus szétzúzása utáni három szabad évtizedben végzett munkája eredménye, ként megérdemelten vívta ki a közeli és távoli országok elismerését. Ma önöknek hű barátaik vannak: a hatalmas Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa. Drága magyar elvtársak és barátaink! Biztosíthatom önöket, hogy a bolgár kommunisták, a bolgár munkásosztály és a bolgár ncp érzelmekben és gondolatokban egy önökkel, a magyar népnek megbízható testvére. Országaink területüket és lakosságukat tekintve nem nagyok. De ' munkájukkal, lelkesedésükkel, forradalmi szilárdságukká) hozzájárulnak a szocialista világrendszer, a népek közötti békés megértés és együttműködés, Európa és a világ halada.su ügyének erősitésehez. Népeink eredményeiben hatalmas, történelmi érdemük van a két ország evtizedek óta elismert vezetőinek és szervezőinek: marxista—leninista pártjainknak. Elvtársnök és Elvtársak! Már három évtizede együtt haladunk, egyre inkább megismerjük egymást, barátságunk szüntelenül erősödik, kapcsolataink sokoldalúbbá és mélyebbé válnak a politika, a gazdaság és a kultúra területén egyaránt A jövő év elején tartjuk meg a Bolgár Kommunista Párt XI kongresszusát, amely népünk, országunk kiemelkedő eseménye lesz. A kongresszus jóváhagyja majd Bulgária társadalmi-gazdasági fejlesztésének új ötéves tervét, és megrajzolja az elkövetkező évek reális távlatait. Az elmúlt évben ünnepeltük Bulgária szocialista forradalmának 30. évfordulóját. Mindenekelőtt népünk anyagi és szellemi boldogulása érdekében kifejtett kitartó munkával ünnepeltünk. Ez a harminc év az alkotómunka erőfeszítéseinek időszaka volt; olyan időszak, amelynek során sokoldalúan, eredményesen fejlődtünk, sok nehézséget küzdöttünk le és megtaláltuk a Bolgár Népköztársaságban a szocializmus építése során felmerülő problémák megoldásának helyes irányait. Különös jelentőséget tulajdonítunk a szocialista közösséghez tartozó országok gazdasági integrációjának, a minden oldalú közeledés erősödésének. Korunk történelmi fejlődésének objektív menete, közösségünk, de valamennyi szocialista ország érdeke kü. lön-kűlön is megköveteli, hogy szüntelenül gazdagítsuk és új tartalommal töltsük meg kapcsolatainkat, hogy egyre szorosabban tömörüljünk a leghatalmasabb szocialista ország, a Szovjetunió körül, s hogy testvéri együttműködésünket sokoldalúan fejlesszük minden területen. Tisztelt küldöttek! A szocialista közösség országai vitathatatlan sikereket értek el a világ békéjének és biztonságának erősítő, séért vívott harcban. A nemzetközi viszonyok ma rendezett légkörben fejlődnek. Ez közvetlen eredménye az SZKP békepolitikája következetes végrehajtásának. E program nemcsak a szocialista országok akcióprogramjává, hanem a világ minden békeszerető, demokratikus és haladó erejének programjává vált. A program történelmileg igaz és az élet által igazolt elvei egy sor kapitalista ország reálisan gondolkodó vezető köreit is arra kényszerítik, hogy számoljanak e programmal. Kommunista, internacionalista kötelességünk, hogy hangsúlyozzuk az SZKP békeprogramjának jelentőségét korunk számára és aláhúzzuk az SZKP KB főtitkára, Leonyid Brezsnyev elvtárs személyes hozzájárulását c program aktív, következetes és rugalmas megvalósításához a nemzetközt életben. Természetesen nem tűntek el azok az erők, amelyek meg akarják állítani az enyhülés pozitív folyamatát és földünket a hidegháború korszakába kívánják visszatéríteni. Ezek az erők szüntelenül emlékeztetnek bennünket létezésükre és gyakorta eléggé meggyőzően demonstrálják is sötét szándékaikat. Az enyhülés ádáz ellenségei között sorakozik fel a maoista vezetés, amely soviniszta, szovjetellenes és szocialistaellenes politikái folytatva, a világ békéjének és forradalmi fejlődésének legelvakultabb ellenségei közt van. Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy egyeztetett. közös és következetes erőfeszítéseink eredményeként a nemzetközi enyhülés folyamata visszafordíthatatlanná vélik. Várjuk, hogy az európai együttműködési és biztonsági értekezlet mihamarább és sikeresen befejezésre kerüljön. Ügy véljük, szükséges, hogy az értekezlet zárószakaszát. < legmagasabb szinten tartsák meg. azon Európa és a világ békéje, biztonsága és együttműködése számára nagy jelentőségű okmányokat fogadjanak eL Az európai kommunista és munkáspártok soron kővetkező konferenciája hozzá fog tárulni az európai népek és államok közötti együttműködéshez, a kapitalista világ munkásosztálya és minden dolgozója igazságos harcának erősödéséhez, a szocialista közösség országainak új vívmányaihoz, a béke ellenségeinek elssigeteléséhez. Szeretném erről a helyről is kifejteni a Bolgár Kommunista Párt állásfoglalását: megérett a kommunista és munkáspártok újabb nemzetközi értekezlete összehívásának szükségessége. A bolgár kommunisták is, miként a Magyar Szocialista Munkáspárt, meg vannak győződve arról, hogy a szocialista világrendszer olyan hatalmas erő, amely biztosíthatja az általános emberi haladás, minden nép függetlenségét és felvirágzását. Ebben a hatalmas, közös célért vívott harcunkban nagyra értékeljük a Szovjetunió és az SZKP pótolhatatlan világtörténelmi szerepét; azt, hogy vállalták az emberiség békéjéért es haladásáért vívott harc felelősségét és terheit A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakításának 25. évfordulója, amelyet tavaly ünnepeltünk, valamint a Varsói Szerződés létrehozásának közelgő, 20, évfordulója lehetőséget nyújt, hogy ismét hangsúlyozzuk az általunk választott útnak, a szocialista országok tömörülése és sokoldalú együttműködése, a hatalmas Szovjetunióhoz fűződő megbonthatatlan barátság és szövetség útjának helyességét. Most, a hitleri fasizmus szétzúzásának közelgő, 30. évfordulójára, valamint az önök nemzeti ünnepe előtt ismét hangsúlyózzuk a szovjet nép, a Szovjet Hadsereg győzelmének történelmi jelentőségét. Országaink a szó igazi értelmében e győzelem szülöttei, amely új szakaszt nyitott a világ forradalmi fejlődésében és népeink történetében. Május 9-én Szófiában és Budapesten a szovjet hősök emlékművére koszorút helyezünk, hiszen ismerjük a szabadságunkért hozott áldozatot, és kötelességünk gondoskodni róla, hogy mások se felejtsék azt el. Elvtársnők és Elvtársaki Ml, bolgár és magyar kommunisták mindig büszkeséggel beszéltünk a pártjaink és országaink közötti kapcsolatokról, mert ezeket szilárd történelmi alapokra építettük. E kapcsolatokat a szocialista internacionalizmus megváltoztathatatlan elvei lelkesítik, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésünk szüntelen fejlődik, az együttműködés formái és módjai állandó minőségi változáson mennek keresztül. Erősödik népeink eszmei és kulturális kapcsolata is. Engedjék meg, hogy itt köszönjem meg Kádár János elvtárs hozzájárulását testvéri kapcsolataink fejlesztéséhez. A magyar munkásosztály hű fia, az új Magyaroi-szág fáradhatatlan építője, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége mindig közeli elvtársunk és barátunk volt, aki sokat tett pártjaink & népeink barátságáért. Drága magyar testvéreim! Harminc évvel ezelőtt az első bolgár hadsereg harcosai — az akkor nemrég felszabadult hazájuk zászlaja alatt — az önök földjén harcoltak a hitleri hódítók ellen. Legűjabbkori történelmünk a győzelmes drávai csata idejeként jegyezte fel 1945. márciusának ezen napjait Ifjú bolgár hazafiak ezrei örökre ottmaradtak a Dráva partján és Dél-Magyarország mezőin. Elestek a szabadságért vívott harcban, de aki életét a szabadságért adta, nem halt meg hiába, népeink emlékezetében tovább élnek. Végtelenül hálásak vagyunk önöknek emlékük megőrzéséért. Az elesettek áldozata még közelebb hozta szívünkhöz az önök hősi földjét és becsületes népüket. Köszönjük minden magyar embernek, a kommunistáknak és a íiata-