Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

2 • KEDD, 1975. MÁRCIUS 18. Megkezdte munkáját az MSZMP XI. kongresszusa (Toi)/falui az 1. oldalról.) nylunk számár®. Közöttük olyan kimagasló szemelyiséÍ

ek voltak, mint W altér 'Ibrtcht elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt elnöke Abdel Khalek Mahgub elvtárs, a Szudáni Kommunista Párt főtitkára, A/arc Drumauj: elvtár*, a Belga Kommunista Párt elnöke, Tim Üuck elvtárs, a Kanadai Kommunista Párt elnöke, Salvador Allende, a Chilei Szocialista Párt elnöke. Elhunyt elvtársaink, harcostársaink, barátaink emlékét kegyelettel megőrizzük. A kongresszus néma felállással adózott emléküknek. Kádár János elvtárs beszéde A testvérpártok résztvevő küldöttségei Apró Antal ezután így folytatta: — Pártunk XI kongresztzusának megnyitásakor szeretettel és 11 szt élét tel köszöntöm it küldött és meghívott elvtársakat. Szívélyesen üdvözlöm pártonkívüli barátainkat és vendégeinket. Köszöntöm pártunk több mint 750 ezres tagságát, mindazokat a kommunistákat, akik felelősséggel szolgálják a nép ügyét. Tisztelettel köszöntöm munkásosztályunkat, termelőszövetkezeti parasztságunkat, alkotó értelmiségünket, hazánk •mtnden dolgozóját, akik áldozatkész munkával segítik a szocialista Magyarország felépítését. Valamennyiünk nevében üdvözlöm a kongresszusi és felszabadulási munkaverteny minden egyes résztvevőiét. Köszöntöm s nagyszert! munkaversenymozgalom élharcosait, a szocialista brigádokat, amelyek mind zzélesebb körben valósítják meg a szocialista módon dolgozni, élni is tanulni gazdag tartalmú Jelszavát. — Pártunk Központi Blsottsága XI. kongresszusára meghívta a szocialista országok kommunista és munkáspártjai és az európai tőkés országokban harcoló testvérpártjaink küldöttségeit. Örülünk annak, hogv meghívásunkat elfogadták, S kepvtseltsttk magukat tanácskozásunkon. Valamennyiünk nevében forró elvtársi szeretettel köszöntöm testvérpirtfalnk küldöttségeit. — Őszinte tisztelettel és forró szeretettel, egész pártunk. dolgozó népünk nevében köszöntöm a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségét. élén Leonytd Iljics Brszsnj/eii elvtárssal, a Szovjetunió Kommunista Pártla Központi Bizottságának főtitkárával. — Forró szeretettel üdvözlöm a Bolgár Kommunista Párt küldöttségét Todor Zsivkov elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának vezetésével; Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttségét dr. Gustáv Husak elvtársnak, a Központi Bizottság főtitkárának vezetésével; a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttségét Edward 01 erek elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának vezetésével; a Német Szocialista Egysegpárt küldöttségét Erlch Honecker elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának vezetésével; a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttségét Jure BíTics elvtársnak, a Központi Bizottság elnöksége végrehajtó bizottsága titkárának vezetésével; a Koreai Munkapárt küldöttségét Szo Csol elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Kllénórzó Bizottság elnökének vezetésével; a Kubái Kommunista Párt küldöttéégét Pedro Miret elvtársnak, a Központi Blzotttság titkársága tagjának vezetésévél; a Mongol Népi Forradalmi Párt küldöttségét Demcsigijn Molomzsame elvtársnak, a Politika) Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével; a Román Kommunista Párt küldöttségét lile Verdet elvtársnak. a Politikai Végrehajtó Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével; a Vietnami Dolgozók Pártla küldöttségét Hoana Van Hoan elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével; a Francia Kommunista Párt küldöttségét René Ptouet elvtársnak, a Politikát Bizottság tagiának. a Központi Bizottság titkárának vezetésével; az Olasz Kommunista Párt küldöttjét Alfredo Reichlin elvtársnak, a Politikai Bizottság tagiénak vezetésével; a Porttmál Kommunista Párt küldöttségét Carlos Abolm Inglet elvtársnak, a Központi Bizottság tagjának vezetésével, Ausztria Kommunista Pártjának küldöttségét Alois Peter elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével; a Belga Kommunista Párt küldöttségét Frans Van Den Branden elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével; a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának küldöttségét Georgosz Krisztodulidesz elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának vezetésevei; a Dán Kommunista Párt küldöttségét Preben Henriksan elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével; a Finn Kommunista Párt küldöttségét Anna-Liisa Hyvönen elvtarsnőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével; a Görög Kommunista Párt küldöttségét Harilaosz Florakisz elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának vezetésével; Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttségét Vlctor Eddisford elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével; a Német Kommunista Párt küldöttségét Hermann Oautler elvtársnak, a párt elnökhelyettesének vezetésével; a Norvég Kommunista Párt küldöttségét Arne Jörgensen elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével; a Nyugat-berlini Szocialista Egységpért küldöttségét Bru. no Kuster elvtársnak, a vezetőség irodája tagjának, a vezetőség titkárának vezetésével; a San-Marinó-t Kommunista Párt küldöttségét Ermeneglldo Oasperoni elvtársnak, a párt elnökének vezetésével : a Spanvol Kommunista Párt küldöttségét Juán Gomez elvtársnak, á végrehajtó bizottság tagjának Vezetésével; a Svájci Munkanárt küldöttségét Franz Dübi elvtársnak; a Politikai Bizottság tagjának vezetésével; a Svéd Baloldali Párt — kommunisták — küldöttségét Per tsraelsson elvtársnak. a Központi Bizottság tagiénak vezetésével, a Török Kommunista Párt küldöttségét I. Bilen elvtársnak, a Központi Bizottság főtitkárának vezetésével. A kongresszus titkársága, bizottságai Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy a kongresszus küldöttcsoportjai kézhez kapták a XI. kongresz•zus munkabizottságaira vonatkozó Javallatot, azt délelőtt megvitatták, s elfogadásra ajánlják. A kongreszszus résztvevői a munkabizottságokra előterjesztett javaslat fölött együttesen szavaztak, s azt egyhangúlag elfogadták. A XI. KONORESSZUS TITKÁRSÁGA v*r«tője: Pullai Árpád. Tagjai: Horváth István. Karakas László, Veniczi János, Záhorzlfc Teréz. FELLEBBVITELI BIZOTTSÁG Elnök: Varga Oyula. Tagjai: Cservenka Ferencné. Herczeo Károly, dr. Ladányi József, Lantos Zoltán, Sándor József. JELÖLŐ BIZOTTSÁG Elnök: Blszku Béla. Tagjai: Békési Istvánné, Bocz József, dr. Bodnár Ferenc, Borbély Sándor, Brutyó János. dr. Burgert Róbert, Frank Ferenc, dr. Gajdócsi István, dr. Gergely István. Jakab Sándor, Jávorszky József, Katona Imre, Kovicz Antal, dr. Márta Ferenc, Naoy Károlyné, Pap János, K. Papp József. Port Árpád, Söjtör János, Takáct Imre, dr. Tar Imre, Tarcsal Tibor, Varga Péter, Vaskó Mihály. AZ MSZMP PROGRAMNYILATKOZATÁNAK SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA Vezetője: Ovárt Miklós. Tagját: Horváth Miklós, Katona István, Király Andrásáé, dr. Nagy József, Nagy Richárd, dr. Románt/ Pál, Sarlós István, Somodt Gyula. A KONGRESSZUSI HATÁROZAT SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA Vezetője: Győri Imre. Tagjai: Háry Béla, Lázár Oyörgy, dr. Molnár Endre. Papp György, Párdí Imre, Púja Frigyes, Sikula György, Tóth Imre, Tóth József, Vadas Sándorné. MANDÁTUMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG Elnöke: Havasi Ferenc. Tagjai: Balogh Mihályné, Járay Ferencné, Kocsis Béléné, Maurer Mihályné, Mészáros László, dr. Prohászka József, Rév Lajos, Somogyi Sándor. SZAVAZ ÁTSZEDŐ BIZOTTSÁG Elnöke: Nemeslaki Tivadar. Tagjai: Géczi János, dr. Komócsin Mihály, Kovács Károly, dr. Körös Gáspár, Méhes Lajos, Szabó Lajosné, Szabó Miklós, Szépvölgyi Zoltán. Á XI. kongresszus napirendje Bejelentette Apró Antal, azt elfogadásra ajánlják. A hogy a kongresszusi küldött- kongresszus résztvevői a jacsoportok ugyancsak megvl- vaslatot egyhangúlag elfotatták, véleményezték a XI. gadták. kongresszus napirendjére és A XI. kongresszus naplügyrendjére tett Javaslatot,! rendje a következő: 1

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Blzott• ságának beszámolója; — a Központi Bizottság határozattervezete a XI. kongresszusnak ; — a Központi Bizottság Javaslata a szervezeti szabályzat módosítására; — a Központi Bizottság Javaslata a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozatára. Előadó: KADAR JÁNOS. 2

Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának Je• Jelentése. Előadó: BRUTYÖ JÁNOS. 3. A fellebbviteli bizottság Jelentése. Előadó: VARGA GYULA. 4

A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott• ság tagjainak megválasztása. A kongresszus által jóvá- előtt 9 órától 13 óráig, majd hagyott ügyrend szerint az 15 órától 19 óráig tartanak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolóját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára ismertette. A beszámoló rámutat: — Pártunk a szervezeti szabályzat előírásainak, a pártélet normáinak megfelelően készült fel a kongresszusra. A Központi Bizottság kidolgozta, vitára bocsátotta kongresszusi irányelveit, a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot; elkészítette, nyilvánosságra hozta a párt új programnyilatkozatának tervezetét — A Központi Bizottság jelentheti a XI. kongresszusnak, hogy a párt a beszámolási Időszakban, a X. kongresszus határozatainak végrehajtásán dolgozva egész tevékenységében híven követte a kongresszuson kijelölt politikai irányvonalat. A legutóbbi négy év alatt végzett munka eredményeként országunkban lendületesen, és magasabb szinten folytatódott a szocialista társadalom építése, erősebb lett rendszerünk, hazánk, á Magyar Népköztársaság. — Megállapíthatjuk, hógy pártunk XI. kongresszusa megfelelő politikai helyzetben kezdi meg és végzi munkáját. A Központi Bizottság abban a mély meggyőződésben, hogy a párttagság ás a pártonkívüllek millióinak óhajával összhangban teszi, mindenekelőtt azt kéri a kongresszustól, hogy AfŐsítse meg pártunknak a gyakorlatban bevált, eddig te követett fő Irányvonalát mind a bel- és külpolitikában, mind a gazdasági és kulturális építő munkában, mind az életszínvonal-politikában. Erősödött társadalmunk szocialista jellege első és második napirendet együttesen vitatják meg, a harmadik és negyedik napi A kongresszus ezután megkezdte munkáját. Kádár János, az MSZMP Központi Bt.. . zottságának első titkára nagy rendet a kongresszus zárt tap, £ögepette lépett a ülésen tárgyalja. A kong- nofcí emelvényre, hogy megresszus tanácskozásai dél- tartsa előadói beszédét. A társadalom alapkérdéseiről szólva a beszámoló aláhúzza: — A Magyar NépköztársaSág társadalmának szocialista jellege az utóbbi négy évben minden tekintetben tovább erősödött Államunk, amely osztálytartalmát tekintve proletárdiktatúra, s amelynek legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség, a beszámolási időszakban rendeltetésének megfelelően működött. A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonta a termelőszövetkezeti parasztságnak, az értelmiségnek, a szo-, cializmus építésén dolgozó legszélesebb tömegeknek a képviselőit. Hazánkban ezáltal az egész dolgozó nép hatalma valósul meg. A X. kongresszus határozatai végrehajtásának eredményeként a beszámolási időszakban az államélet, az állami munka jelentősen fejlődött. — Az országgyűlés, mint a népszuverenitás legfőbb szerve széles körű törvényhozó munkát végzett. A beszámolási időszakban megalkotott törvények közül kiemelkedik az, amely módosította Népköztársaságunk alkotmányát, s népünk eddigi munkájának, harcának eredményeként kimondhatta: a Magyar Népköztársaság szocialista állam, a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. — A szocialista demokrácia fejlesztésének útján nagy lépésnek tekinthetjük, hogy az egységes államszervezet részekén! erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege és funkciója. A tanácsok mindinkább területük felelős gazdát, és össztársadalmi feladataink megoldásában is hatékonyan vesznek részt. — Népköztársaságunk kormánya, amely központi szerepet tölt be az állami szervek Irányításában, a X. kongresszust követően részletes munkaprogram alapján segítette a kongresszus határozatainak végrehajtását. — Hazánkban népi államunkat, népünk szocialista vívmányalt, minden állampolgárunkat védelmező törvényes rend van, érvényesült és az utóbbi négy évben tovább szilárdult a szocialista törvényesség. Utalt a beszámoló a programnyilatkozat elvi állásfoglalására: a szocialista államra, annak erősítésére, munkájának tökéletesítésére mindaddig szükség van, amíg az Imperialista hatalmak veszélyeztetik a bókét, amíg a külső és belső reakciós erők zavartkeltő kísérletei akadályozhatják a szocializmus építését. Az ország belső viszonyai te mindaddig szükségessé teszik az állam létét, az állami élet fejlesztését, amíg a gazdasági és kulturális építés alapvető feladatai csak az állam Irányító és szervező tevékenységével oldhatók meg. — Társadalmunk további fejlődése során, az osztályok közötti különbségek csökkenésével, a fejlett szocialista társadalom megteremtésével a proletárdiktatúra állama fokozatosan átalakul az egész nép szocialista államává, amelynek vezető ereje továbbra te a munkásosztály marad. A fejlett szocialista társadalomban létrejönnek és fejlődnek a kommunista társadalmi önkormányzat elemel. — A szocialista demokrácia fejlesztésében, annak minden fő területén — az állami élet, a tanácsi, az üzemi és a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében — egyaránt, érzékelhető mértékben előbbre jutottunk. Az állampolgárok, a dolgozók mind nagyobb számban és mértékben szólhatnak bele közvetlenül ls az országos politika, a lakóterület. Illetve az üzem, a szövetkezet ügyelnek eldöntésébe. Szocialista törekvéseinknek, rendszerünk politikai alap* jalnak erősítése azt Igényli, hogy a párt és minden szervezete a Jövőben is nagy figyelmet fordítson a szocialista demokrácia további kibontakoztatására a társadalom életének minden területén. — A szocialista demokrácia erősítésén belül most előtérben álló feladat az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztése. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha erősödik az üzemi demokrácia, ha a dolgozóknak nagyobb a beleszólási lehetőségük a vállalati gazdálkodásba, a helyi és a közügyekbe, ez fokozza aktivitásukat, szélesíti látókörüket és növeli felelősségtudatukat. Az üzemi demokrácia alapintézményei és letéteményesel a gyárakban, a vállalatokban, az állami gazdaságokban tevékenykedő párt-, szakszervezeti és KlSZ-szervezetek, a termelési tanácskozások és a dolgozók más fórumai. — Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése a legközelebbi években elsősorban a már meglevő demokratikus fórumok még hatékonyabb munkájától, még jobb működésétől függ. Segíteni kell mindezeknek a fórumoknak a további fejlődését. Először azzai, hogy növeljük a pártszervezetek Jogkörét a üzemi, a vállalati szintű feladatok összehangolásában, a vállalatok éves és ötéves terveinek kialakításában és jóváhagyásában. Másodszor azzal, hogy általánossá tesszük a munkások, a fizikai dolgozók bevonását a vezetés fontos szerveinek, az Igazgatói tanácsoknak és a vállalati felügyelő bizottságoknak a munkájába. Harmadszor az üzemek állami vezetői a gazdasági vezetés színvonalának emelésével, a vállalatok belső szervezetének korszerűsítésével. a vállalat ügyeiről, problémáiról a dolgozóknak adott rendszeres és jó tájékoztatással segíthetik és segítsék a demokrácia tényleges érvényesülését. — Az állami élet, a tanácsok, az üzemek, a szövetkezetek demokratikus Intézményeinek továbbfejlesztésével, a szocialista demokrácia általános kibontakoztatásával közelebb jutunk annak a lenini követelménynek a megvalósulásához, hogy az állampolgárok többsége váljék a hatatom gyakorlásának éts a közügyek intézésének részesévé Ez a munkáshatatom, a szocialista álla.® erősítésének és fejlesztésének elsőrendű követelménye, pártunk politikai programjának fontos része. A tulajdonviszonyok kulásáról szólva a beszámoló kiemelte: — A Magyar Népköztársaságban a szocialista tulajdonnak, a szocialista termelési viszonyoknak ma uralkodó helyzetük van. Az állami és a szövetkezeti vállalatokban, üzemekben, Intézményekben dolgozik a foglalkoztatottaknak 95 százaléka, itt termelik meg a nemzeti jövedelemnek több mint 98 százalékát. Állami tulajdonban van a termalóm eszközök döntő többsége, e ez a szocialista tervgazdálkodás legfontosabb alapja ét biztosítéka. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el a mezőgazdaságban, az ipari termelés és a szolgáltatás, a kereskedelem több ágazatában. — A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy társadalmunk továbbfejlődése most már nem a tulajdonviszonyok gyökoree megváltoztatását, hanem mindaz állami, mind a szövetkezeti tulajdon erősítését, továbbfejlesztését igényli. Jobban kell hasznosítanunk azokat a nagy tartalékokat, amelyek az uralkodóvá vált szocialista tulajdonban és termelés! viszonyokban rejlenek. Az állami és szövetkezeti tulajdon fejlesztése egyaránt szolgálja a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság, végső fokon ez egén nép érdekelt. — Amikor a tulajdonviszonyokról szólunk, pártunk azon elvi álláspontjából Indulunk kl, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon egytípusú, szocialista tulajdon. Különbség van azonban közöttük a munka társadalmasításának fokában, a vezetés, az Irányítás és a jövedelemelosztás módjában; az állami tulajdon társadalmasításának foka magasabb. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellege az elmúlt négy évben tovább erősödött. Az általuk használt földterületnek ma már csaknem fele a szövetkezetek tulajdona. Nagy sikere rendszerünknek, hogy a szövetkezeti tulajdon alapján termelőszövetkezeteinkben kifejlődött a modem, szocialista nagyüzemi gazdálkodás. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek felzárkóztak az Iparhoz, a népgazdaság más ágaihoz, s ezzel a magyar népgazdaság minden területén a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodókká. — Az erősödő szövetkezet* tulatdon legyen még szilárdabb alap a termelőszövetkezeti gazdálkodás fetlesztéséhez, amelynek fő útja ma már: a hatékonyság, a hozamok növelése, a tartalékok feltárása és hasznosítása minden gazdaságban; a közepesen gazdálkodó szöveti