Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

VASÁRNAP, 1975. MÁRCIUS 16. 5 Az öt dombon épült város magja a Benedek-hegyen épült vár. Itt áll az Árpád-kori formájában helyreállított, román-gót stílusú, kéttornyú székesegyház, mely a 13. században épült. I. István bazilikája helyén. Mellette van a 13. századbeli Gizella-, a II. századi Szent György-kápolna, és a barokk püspöki palota. Többször átépített műemlék a karcsú, kilátóerkélyes tűztorony. Műemlék a megyei tanácsháza, a járási tanácsháza és a városi tanácsháza, az úgynevezett Körmendy-ház. A püspöki székhely 1848 ntán, a kapitalizmus viszonyai között is jelentős mértékben konzerválta a feudális társadalmi viszonyokat, csak a felszabadulás után kezdődött el ipari 'és kulturális fejlődése. Városkép: 3 8-as számú közlekedési főútvonal és a Balaton felé vezető atak találkozása. VESZPRÉMI A

Bakony és a Balaton vonalából kiemelkedő veszprémi vár és a körülötte elterülő város az emberi művelődés legrégibb korától lakott település volt. Különböző helyein előkerült" —* és a veszprémi Bakony Múzeumban ma is megtekinthető — leletek, a kőkorszak és a bronzkor felszínre hozott emlékei ezt bizonyítják. A magyar honfoglalás idejének egyik legjelentősebb településhelye. A honfoglaló vezér, Árpád családjának tagjai — fia Jutás és unokája Fájsz — a mai város közvetlen környékén találtak maguknak végleges szálláshelyet. Később az államalapító István felesége, Gizella is Veszprémet választotta lakóhelyéül. A fejedelmi székhely 1009-ben püspökséget kapott. A középkori viszonyokhoz mérten magas kultúráját mutatja, hogy a XIII. században főiskolája volt a városnak, ebben oktatták a hét szabad művészetet, és az egyházi jogot. 1276-ban feudális villongásoknak esett áldozatul az intézmény. önálló ispánságának 1313-ban Károly Róbert vetett véget, amikor a püspökre ruházta a várispáni tisztséget. Ettől kezdve 1945ig a város lakói erőteljes klerikális hatások közepette éltek. A török korban a város középkori kultúrája megsemmisült. Pusztulásában legnagyobb része az 1530-as esztendőkben a kettős királyság összecsapásainak és 1704ben a várost hatalmukba kerítő Habsburg seregek megtorlásának volt. Gazdasági szerepét kitűnő fekvése alapozta meg. Fontos ipari, kereskedelmi központ már a középkortól kezdődően. Helyi iparának virágzását hirdetik az iparos céhekről fennmaradt, és a város múzeumában látható beszédes emlékek. Jelentősebb ipari nagyüzeme azonban még a XX. század első évtizedeiben sem alakult ki. Az iparosodás némi lendületet a második világháborút megelőző időszakban vett, a város külterületén levő két fegyvergyár az 1930-as évek végén már 3 ezer munkást foglalkoztatott. Veszprém lakóinak száma ekkor haladta meg először a 20 ezret. Azonban 1000—1500 munkanélküli vagy életét idénymunkából tengető ember jelezte a világtól elzárt papi város társadalmi problémáit. Döntő fordulatot Veszprém életében is a felszabadulás hozott. A város az 1945. március 16-tól április 4-ig tartó bécsi hadművelet során szabadult fel. A támadó hadműveletet — Tolbuhin marsall parancsnoksága alatt — a 3. ukrán front fő erői, a 9. és 4 gárdahadsereg indította március 16-án. A hegyes, dombos, erdős vidék kedvezett a védelemnek. így Veszprém előterében kemény küzdelem alakult ki. Végül is a szovjet csapatok szétverték a németeknek a város alatt összevont harckocsicsoportjait, és március 23-án felszabadították Veszprémet. A város szovjet katonai parancsnoksága gondoskodott az élet megkezdéséről, megtisztították a romoktól az utakat, élelmet osztottak, kinevezték a rendfenntartás vezetőit, és az élelmezési megbízottakat. A háborús események zűrzavarában, március 27én a mai Vörös Hadsereg tér 25. számú ház földszintjén megalakult Veszprémben a Magyar Kommunista Párt. A felszabadulást követő hetek, hónapok Veszprémben is a jövő lelkes tervezgetésével teltek el. Április első napjaiban a koalíciós pártok képviselőiből megalakult a Nemzeti Bizottság, amely aztán kezébe vette a város új életének megszervezését, és a földosztást. A város határában három nagy birtokot, összesen 2600 katasztrális hold földet osztottak ki. Az élet azonban csak igen lassan, nehezen indult. Ennek legfőbb oka, hogy a hadi üzemek megszűntével a városnak számottevő ipara nem volt, új üzemek építésére pedig jó néhány évig nem lehetett gondolni. Lakóházainak, középületeinek 75 százaléka megrongálódott a háború alatt, ezek megépítésére sem került rögtön pénz, évekig eltartott a romos lakóházak lebontása és újjáépítése. Továbbra is jelentős — több százra tehető — a munkanélküliek száma, különösen az építőmunkások szorultak a város vezetői által szervezett, úgynevezett ínségmunkára. Jelentősebb előrehaladás Veszprémben 1949-ben és az azt követő években kezdett kibontakozni. További fejlődését meghatározta az a központi elhatározás, hogy ide telepítik a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karát, és tekintettel a környező vegyipari üzemekre, itt építik fel a Nehézvegyipari Kutatóintézet és a Magyar Ásványolaj Kísérleti Intézet központi székházát. Valamennyi egyetemi és kutatóintézeti épület 1952-re elkészült, megkezdődött az oktatás és a kutatómunka. Ezzel Veszprém a hazai vegyipar szakemberképzés és a vegyipar tudományos központja lett. Ezekben az években kezdődött jelentékenyebb termelés a város volt hadi üzeme területén, az egyikben (Fémművek) fémipari cikkeket, a másikban (DANUVIA) faipari termékeket kezdtek gyártani. Jelentősebb állami lakásépítkezés is indult, két állami bérházban 48 lakás készült el 1951 karácsonyára, a József Attila út és a Csermák lépcső közötti területen. Változások kezdetét jelentette 1949 a város mezőgazdaságában is; a határában levő két majorban közös gazdaságok alakultak. Vöröscsillagpusztán termelőszövetkezet, Szabadságpusztán állami gazdaság. A háború alatt megsérült 2204 lakásból 1949 végére 1983-at helyreállítottak. Ekkor kezdték meg a felszabadulás utáni első óvoda kialakítását, 1951ben az első bölcsőde is működni .kezdett, mivel egyre több nő állt munkába. Ekkor már se híre, se hamva az egykor annyira rettegett munkanélküliségnek. Kisebb• nagyobb új üzemek, vállalatok és ipari szövetkezetek egész sora alakult Veszprémben az 1950-es évek elején. Az 1956-os ellenforradalom itt fc megállította a szocialista építőmunkát: tetemes anyagi kár keletkezett, zavart idézett, elő az emberek fejében. Az ellenforradalom. leverése után a konszolidáció az ország más részein tapasztalható ütemben zajlott Veszprémben is. Az 1950-es évek végének legjelentősebb eseményei közé tartozott, a város azóta híressé vált ének- és zenekultúrájának fellendülése, majd az évek folyamán ugyancsak hírnevet szerző Vadaspark 1958-as felavatása. A második ötéves terv idején a városi tanács legfontosabb feladatai közé sorolta a megyeközpontjellegnek megfelelő intézményhálózat, valamint az új városközpont kialakítását. E program keretében új áruház, pártszékház épült, fellendült a kulturális és sportélet is. A város kulturális életének fejlődését az 19617ben megnyitott Petőfi Színház, a sportolás lehetőségeinek gyarapodását a 11 ezer nézőt befogadó új városi stadion megépítése reprezentálta. A dolgozó emberek egészségének fokozottabb védelmére új megyei kórházat építettek. Veszprém első új lakótelepén, a Kiss Lajos-lakótelepen a tervidőszak végéig mintegy 800 lakás épült meg, állami erőbőL A harmadik és a negyedik ötéves terv idején folytatódott az 1960-as évek elején elkezdett váTosépítési program. A városközpontban szálloda, 518 lakásos lakótelep, 20 emeletes toronyház, kereskedelmi és szolgáltatókombinát épült. Megkezdték két új lakótelep építését, ahol a jelenlegi tervidőszakban 2600 lakás készül el állami erőből. 1973-ban adták át az építők az új megyei művelődési központot, új épületbe költözött Időközben a megyei könyvtár. Korszerű iskolák, óvodák, bölcsődék egész sorát vehették birtokukba a város lakói, 1965-től napjainkig. Veszprém kisváros. Ha azonban valaki veszi a fáradságot, és felkapaszkodik a húszemeletes toronyház tetejére, és végigtekint a hatalmas kiterjedésű kertes, családi házas lakótelepeken, amelyek váltakoznak az erdős, dombos vidékre épült modern, öt-tíz emeletes lakóházakból álló telepekkel, korszerű, a régi és az új harHúszcmcletes toronyház. Zsiguli-alkatrészeket gyártó üzemrész a Bakony Művekben. monikus egységét adó települést vehet szemügyre. Intézményeinek hálózata, az ott folyó tudományos, kulturális, egészségügyi és irányító munka színvonala alkalmassá teszi megyei központ szerepének ellátására. Három tudományos intézrményében 250 kutató dolgozik. A Nehézvegyipari Kutató Intézet a hazai növényvédő szer, a Magyar Ásványolaj Kísérleti Intézet a szénhidrogén-felhasználás kutatásának központja. Az 1961-ben alapított Műszaki Kémia Kutató Intézet kutatói pedig elsősorban a vegyipari műveletek és rendszerek tökéletesítésével foglalkoznak. A vegyipari egyetemen évente 700 szakembert képeznek, elsők között vezették be az úgynevezett több fokozatú képzést. Ennek lényege, hogy az ipar által igényelt alacsonyabb felkészültségű szakembereket, üzemmérnöki feladatok ellátására csak három évig oktatják. Az évfolyamok legjobbjai öt évig tanulnak, belőlük lesznek a magasabb szintű termelésirányítók, kutatók. A Magyar Tudományos Akadémia harmadik vidéki bizottságát Veszprémben hozta létre. A bizottság feladata, hogy összefogja, irányítsa Dunántúl északi, nyugati és középső részén élő kutatók, tudósok munkáját. A városban a negyedik ötéves tervidőszak végére több mint 13 ezer lakás lesz, 1949-ben még 4600 lakásban elfértek Veszprém lakói. Az egészségügyi ellátás fejlődését mutatja, hogy a felszabadulás előtti 2 orvossal szemben jelenleg 12 felnőtt- és 9 gyermekkörzeti orvosa van a városnak, SZTK szakorvosi rendelőintézet, Közegészségügyi és Járványügyi Állomás védi a dolgozók egészségét. Tíz bölcsődéjében és tizennyolc óvodájában (tanácsi és üzemi, intézmények együtt) csaknem 3 ezer gyermeket gondoznak. A múlt év szeptemberében átadott két új iskolájával együtt 9 általános, 4 közép, 2 szakmunkásképző intézmény áll a tanulni vágyó veszprémi fiatalok rendelkezésére. Veszprém időközben a korábbi hivatalnokvárosból munkásváros lett. Legnagyobb üzemében, a Bakony Művekben, amely részese a szovjet Zsiguli-programnak, közel négyezren dolgoznak. Jelenleg 7 ezer Zsiguli gépkocsi értékének megfelelő alkatrészt gyártanak évente. Nemrég kötött a gyár hasonló kooperációs szerződést a Polski-FIAT gyárral. A megállapodás szerint hamarosan 4 ezer Polski-FIAT 126-os kiskocsi értékével azonos értékű alkatrészt szállítanak Lengyelországba. Így várhatóan 1978-tól már 11 ezer gépkocsit „gyárt" a veszprémi Bakony Müvek évente. Hasonlóképpen részt vesz a nemzetközi kooperációs termelésben — ugyancsak szovjet partnerrel — a város második legnagyobb üzeme, a székesfehérvári Videoton gyáregysége. Ok a színes televíziók favázát, káváját gyártják igen nagy szériákban. Ezekben a napokban kezdte meg próbaüzemelését a város házgyára, 2500 lakást „termelnek" itt évente. A veszprémiek szeretik városukat, büszkék fejlődésére. Régi és az új lakóinak lokálpatriotizmusát mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1973-ban több mint 7 millió forintot érő társadalmi munkával gyarapították értékeit A lakosság társadalmi munkájának értéke 1974-ben megközelítette a 8 millió forintot. Lakóinak igyekezete, áldozatkészsége így teremtett 30 év alatt az álmos, mozdulatlan vidéki, papi városkából modern ipari és tudományos központot. KOVÁCS JÓZSEF A

város a Bakony hegység délkeleti lábánál, a Balaton északkeleti szélétől 12 kilométerre, Dunántúl geometriai közepén helyezkedik eL Területe 10 048 katasztrális hold 372 négyszögöl. Határa mezőgazdaságilag gyenge minőségű. sok az erdő. a kopár legelő. Egész területe vízszegény. Éghajlata peremtáji, átmeneti jellegű; a napsütéses órák száma nem éri el az Alföldre jellemző 2 ezer órát, de azért elég magas, 1995 óra. Lakóinak száma az 1975. januárjában végzett népesség-összeírás adatai szerint 43 500, több mint kétszerese az 1949ben összeírt 18 229-nek. Negyvennégy ipari üzemében, vállalatánál, valamint hivatalaiban, intézményeiben mintegy 23 ezer helyben lakó és 8 ezer bejáró dolgozik. Ipari üzemeinek termelési értéke tavaly elérte a 8 milliárd forintot. Egy mezőgazdasági termelőszövetkezete van: ennek 135 tagja 1270 hektár földön gazdálkodik. Művelhető földjének fennmaradó része a Veszprémi Állami Gazdaság területéhez tartozik. Az ország más településeivel 263 autóbusz- és 38 vonatjárat köti össze. Itt épült meg Dunántúl legmagasabb lakóépülete: a húszemeletes toronyházba ezekben a napokban költöznek be a lakók. A megyeszékhely-funkcióból fakadó feladatokon kívül az országos településhálózat-fejlesztési program részleges felsőfokú szerepkörrel is felruházta. Igy Dunántúl középső részének a tudományos, kulturális és kereskedelmi életét szervező, irányitó feladatokat is ellát.