Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

4 VASÁRNAP, 1975. MÁRCIUS 18. Nemzeti előrehaladásunk, politikai, gazdasági eredményeink elérésének vezető, szervező ereje az MSZMP, amely a munkásosztály történelmi céljait kifejezve munkálkodik a fejlett szocialista társadalom megteremtesén. Az elmúlt négy esztendőben a párt céltudatosan törekedett a X. kongresszus határozatainak végrehajtására, következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát. Megszilárdultak a szocializmus társadalmi, gazdasági pozíciói, javultak a/, életkörülmények, nőtt országunk nemzetközi tekintélye, befolyása. A két kongresszus közötti időszakban politikailag és szervezetileg is fejlődött, erősödött az MSZMP. A párt több mint 24 ezer alapszervezetében a párttagok száma jelenleg 734 ezer, mintegy 92 ezer fővel több, mint a X. kongresszus idején. A párttagságnak több mint fele fizikai dolgozó, illetve a termelés közvetlen Irányítója. Az elmúlt négy és fél év alatt a kommunisták között növekedett a nők és a fiatalok aránya, javult a párttagsúg Iskolázottság és politikai képzettség szerinti összetétele. 1970 óta közel 150 ezer új párttagot vettek fel, akiknek egyharmada nő, és 44 százaléka a pártba való felvételkor még nem töltötte be a 26. életévét • Áttekintve társadalmi fejlődésünk adatait, szinte minden területen kedvező változások történtek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyarország lakossága 1974 végén 10 millió 510 ezer fő volt, 156 ezerrel, egy nagyváros lakóinak számával több, mint 1970-ben. A lakosság fele a városokban, fele pedig a községekben él. Tavaly az ezer lakosra Jutó élveszületések száma 17,8-ra emelkedett, ami több, mint az elmúlt 18 esztendőben bármikor. Ebben nngy szerepe volt annak is, hogy a múlt év végén 229 ezer dolgozó nő vette igénybe a felemelt gyermekgondozást segélyt. NéRv év alatt 100 ezerrel nőtt az aktív keresők száma, és elérte az 5 millió százezret. Ma már a keresőképes nők több mint kétharmada dolgozik hazánkban, és ők alkotlék a foglalkoztatottak mintegy 45 százalékát. Hárommillió munkás Az előző kongresszus óta mintegy 150 ezerrel gyarapodott a munkások száma, így ma az összes foglalkoztatottak közel 60 százaléka, hárommillió dolgozó tartozik a munkásosztályhoz. A szövetkezeti parasztság száma a kiöregedés, valamint a népgazdaság más ágaiba történő elvándorlás következtében az utóbbi években is csökkent: 1973-ban az aktiv keresők 14,6 százaléka tartozott ehhez a társadalmi csoporthoz. A szellemi munkakörben dólgözók főleg az értelmiségiek és szakalkalmazottak száma és aránya nőtt; 1970-ben az aktív keresők 22,3 százaléka, 1973-ban pedig 24 százaléka szellemi munkakörben dolgozott. Hatékony munka, gyors növekedés A szocialista gazdasagi építőmunkánk eredményeként a nemzeti Jövedelem az 1970—1974 Között átlagosan 0,5 százalékkal nőtt évente. A nemzeti jövedelém öt ev alatt a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik. A termelés hatékonyságának javulása révén a növekedés több mint 90 százálexa a munka termelekenységének emelkedéséből származik. A termelékenység kedvező alakulasát előmozdította a termelés technikai színvonalának, a dolgozók műveltségének, szakmai képzettségének emelkedése, az üzem- és munkaszervezés fejlődése, valamint a szocialista brigádmozgalom eredményei, a felszabadulásunk 30. évfordulójára és a kongresszus tiszteletére, kibontakozott munkaverseny. Gazdasági és társadalmi fejlődésünk ér- dekében a IV. ötéves terv Időszukában 500 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Erre a célra előreláthatóan 560 milliárd forintot fordítunk a tervidőszakban. Ez tette, Illetve teszi lehetővé jelentős részben, hogy Ipari termelésünk az ötéves tervben előirányzott évi 6 százalékos növekedést túlszárnyalja. Ily módon szocialista Iparunk produktumának gyarapodása a IV. ötéves tervben előirányzott 32—34 százalék helyett várhatóan eléri a 37—39 százalékot. Az Ipar átlagártál gyorsabban — évente átlag mintegy 11 százalékkal — fejlődik a BERUHÁZÁSOK (milliárd Ft) 1970-75 összesen S • MII I | I •nii ii'iiii Kongresszustól kongresszusig vegyipar. Üj gyárak és termelőberendezések üzerítbe helyezésével — legutóbb például Leninvárosban — erőteljesen bővül a műanyagok, a szintetikus szálak, a műtrágya és a kénsav termelése. A tervezettnél nagyobb mértékben növeli termelését a gépipar, megvalósulnak a közúti járműprogramnak a tervidőszakra kitűzött céljai. A számitógépgyártás megszervezésével új termelési ág alapjait teremtettük meg. A bútor- és a papíripar, a textil- és a textilruházati, valamint a cipőipari rekonstrukciók sikeres megvalósításával a tervezettnél gyorsabban fejlődik a könnyűipar. Az előzetes számítások szerint az élelmiszeripar termelése is meghaladja majd a tervezettet. Az ipar az előirányzottnál kisebb létszám igénybevételével oldotta meg növekvő feladatait, így 1970— 1974 között termelése növekedésének — a tervezett 75—80 százalék helyett — 96 százaléka származott a termelékenység javulásából. Kenyér és hós Népgazdaságunk másik, döntő ága, a mezőgazdaság is eredményesen fejlődött. Termelése eddig átlagosan évente 4 százalékkal haladta meg az előző ötéves terv évi átlagát. A lakosság ellátása szempontjából döntő fontosságú növények terméshozama évről évre emelkedik, sikeresen megvalósul a húsprogram. Amint arról a sajtó már korábban hírt adott, 1974-ben búzából hektáronként átlagosan 37,5 mázsát, kukoricából 42,5 mázsát, cukorrépából több mint 360 mázsát, burgonyából 126 mázsát termesztettek a mezőgazdaság dolgozói. 1974-ben 36 százalékkal több áru került forgalomba a mezőgazdaságból, mint 1970ben.. Kenyérgabona-szükségletünket több év óta hazai termésből elégítjük ki, sót még exportálni is tudunk kenyérnekvalót. A fejlődő állattenyésztéshez szükséges takarmányt 1973-tól már szintén saját maga állítja elő mezőgazdaságunk. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az elmúlt Időszakban csökkent, így az ágazatokban a munka termelékenysége nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma az egyesülések következtében csökkent, területük átlagos nagysága növekedett, vállalatszerű gazdálkodásuk fejlődött, pénzügyi helyzetük szilárdabbá vált. Bővült a szövetkezetek és vállalatok közötti kooperáció. Intézkedések történtek kiegészítő tevékenységük szabályozására, a nem kívánatos jelenségek megszüntetésére. 1974 júniusában a mezőgazdasági téeszek taglétszáma 964 ezer fő volt. Ebből 541 ezer az aktiv kereső, 423 ezer pedig nyugdíjas és járadékos. Az állandó alkalmazottaik száma 107 ezer. * Gazdaságfejlesztési terveink megvalósításúban egyre nagyobb szerep jut a külkereskedelemnek. A világgazdaságban végbemenő változások a közvélemény figyelmének reflektorfényébe helyézték a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, amelyekben meghatározó jelentőségű a szocialista országok szerepe és súlya. Külkereskedelmi forgalmunk 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítjuk le. öt év alatt a szocialista országokba Irányuló kivitelünk 85—90 százalékkal. a tőlük származó behozatal pedig 80—65 százalékkal bővül. Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában. A KGST keretében sok nagy jelentőségű egyezmény kidolgozásában, megvalósításában veszünk részt. Két- és többoldalú megállapodást írtunk alá egyes alapanyagok termelésének együttes erővel történő bővítésére. (Cellulózgyár. azbesztkombinát. ferróötvözetgyár közös létesítése, vegyipari együttműködés kialakítása stb.) Közös erővel építiük meR az orenburgi gázvezetéket, a 750 kilovoltos elektromos távvezetéket. Részt veszünk a termeléssznknsítás fejlesztéséhen, a koooeráció bővítésében, műszaki és tudományos haladással összefüggő közös feladatok megoldásában. Az integráció révén hosszabb távon is biztosítottak az erőteljes gazdasági fejlődésünk lehetőségei. A szocialista országok erőinek egyesítése, nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban a stabilitás és a tervszerűség fokozódása, az együttműködés mindenoldalú fejlesztése a KGST-országokkal, gazdasági fejlődésünk alapvető nemzetközi feltétele volt és marad. Jövedelmek pénzben és természetben A két kongresszus közötti időszakban dolgozó népünk a párt vezetésével azon fáradozott, hogy emelkedjék jóléte, javuljanak életkörülményei. Az előzetes számítások szerint öt év alatt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 25 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 16 százalékkal nő. A párt és a kormány ismert, intézkedései eredményeként a munkások és művezetők reálbérének növekedése az átlagosnál nagyobb. Így például az állami Iparban foglalkoztatott munkások átlagos havi keresete 1970-ben nem sokkal haladta meg a 2200 forintot, 1974-ben ez az összeg több mint 2800 forintot ért el. A termelőszövetkezeti tagok közösből származó havi jövedelme 1974-ben átlagosan 2540 forint volt, ehhez jött még a háztáji gazdaságból származó bevétel. A lakosság jövedelmében, életkörülményeinek javulásában mind nagyobb szerepe van a társadalmi juttatásoknak. Míg 1970-ben 48,3 milliárd forintot fordítottak pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatásokra, 1974-ben több mint 70 milliárd volt ez az összeg. A családi pótlékban részesülő családokban jelenleg az egy gyermekre jutó családi pótlék átlagos havi összege meghaladja a 300 forintot, ami kétszerese az 1970. évinek. Növekedett a gyermekgondozási és az anyasági segély összege. A parlament téli ülésszakén elhangzott pénzügyminiszteri expozé szerint a gyermekgondozási segély évi összege megközelíti a 2,6 milliárd forintot. A legutóbbi években megtett intézkedések hatására mérséklődlek a különbségek az egyes családok, háztartások jövedelmei között, csökkent az alacsony jövedelműek aránya. A jövedelmekkel arányosan emelkedett a lakosság fogyasztásának színvonala, korszerűbbé vált annak összetétele. A kiskereskedelem eladási forgalmáról szóló KSHtájékoztató szerint 1970-ben a lakosság 139 milliárd forintot költött el az üzletekben és az éttermekben. 1974-ben ez az összeg megközelítette a 200 milliárdot. Erőteljesen nőtt az élelmiszerek és a vegyesiparcikkek forgalma. Húsfélékből például már 1974-ben több volt az egy főre jutó fogyasztás, mint amit az ötéves terv 1975-re tűzött ki célul: egy főre számítva elérte az évi 68,7 kilogrammot. Ez 11 kilogrammal több, mint az 1970. évi egy főre jutó fogyasztás Vegyesiparcikkekből, amelyek magukba foglalják a tartós fogyasztási cikkeket is, öt év alatt 47,6 milliárd forintról 74,2 milliárdra nőtt az évi forgalom. A lakosság 1974-ben pénzjövedelrn'nek 12 százalékát fordította lakásépítésre és megtakarításra. Állami és magánerőből a IV. ötéves terv végéig előreláthatóan 430 ezer« lakás épül, vagyis 30 ezerrel több a tervezettnél. A társadalompolitikai célkitűzéseknek megfelelőén kedvezőbbé vált a lakások szobaszám szerinti összetétele, és a lakások felszereltsége. Gyorsan nő a háztartások vlllamosenergla- és gázfogyasztása. Négy év alatt mintegy 140 ezer otthont kapcsoltak be a távfűtésbe. A palackos gazt használó fogyasztók száma ma már meghaladja a másfél milliót. Műveltebb nemzet Jelentősen fejlődött az- elmúlt négy évben hazánkban a közoktatás, a közművelődés, mind nagyobb mértékben válhattak közkinccsé a kultúra eredményei. Kezdjük a legkisebbeknél, az óvodás korúaknái, akiknek érdekében az allami erőfeszítéseket a legnagyobb mértékben egészítette ki a már-már népmozgalommá vált társadalmi összefogás. Ennek eredményeként az óvodába járó gyermekek száma négy év alatt több mint 100 ezerrel nőtt. Az utóbbi években az általános iskola 8 osztályát elvégzettek száma kétmillió 690 ezerről kétmillió 900 ezerre, a középiskolát végzetteké 779 ezerről 900 ezerre, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőké pedig 295 ezerről 336 ezerre növekedett. A fizikai dolgozók szakképzettségében is jelentős a javulás. A szakmunkások aránya 32 százalékról 37 százalékra emelkedett. Az elmúlt időszakban megszervezett munkástovábbképzésbe ebben a tanévben már több mint 150 ezer munkás kapcsolódott be. Az általános Iskolát befejező fiataloknak 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, jelenleg a továbbtanulók aránya meghaladja a 90 százalékot. Szakmai végzettséget nyújtó középfokú iskolában folytatja tanulmányalt a tanulók 73,5 százaléka. A felsőoktatásban a hallgatók száma 53 ezerről 63 ezerre nőtt a nappali tagozatokon. Az esti és levelező tagozatokon tanulóké pedig 25 ezerről mintegy 40 ezerre emelkedett A dolgozók általános iskolájában mintegy 50 ezren, a gimnáziumok és szakközépiskolák esti levelező tagozatán 165 ezren tanulnak ebben a tanévben. Az előbbi több mint kétszerese, az utóbbi pedig több mint másfélszerese a négy évvel ezelőttinek. Hazánkban 1974 végén közel 10 ezer tanácsi, illetve szakszervezeti önálló és fiókkönyvtár működött. Ezek könyvállománya 4 év alatt csaknem 5 millió példánnyal gyarapodott, és az összes könyvtári könyvek száma jelenleg megközelíti a 30 milliót. 1974-ben a könyvtárakból több mint 57 millió kötetet kölcsönöztek ki az olvasók. A tanácsi és a különböző társadalmi szervek összesen 2850 művelődési otthont tartanak fenn az országbán. Az amatőr művészeti csoportok száma közel 10 ezer, előadásaikon 1974-ben több mint 3 milliós közönség vett részt. A 6000 szakkörnek mintegy 175 ezer tagja van. A magyar könyvkiadás fejlődését bemutató statisztikai közleményben olvasható: hazánkban 1970-ben összesen 28 138 kiadványt jelentettek meg 85,5 milliónyi példányban. Ebből 47 millió példány könyv, ezen belül közel 11 millió szépirodalmi könyv volt. A múlt esztendőben 32 741 kiadvány jelent meg, több mint százmillió példányban, melyben 68,8 millió könyv, közte 15 millió szépirodalmi könyv volt A könyvforgalom értéke négy év alatt országosan egymilliárdról 1,6 milliárd forintra, a falusi lakosság könyvvásárlásának értéke pedig több mint kétszeresére nőtt. A lakosság tájékoztatásában, művelődésében, szórakoztatásában döntő feladat hárul a sajtóra és az elektronikus hírközlő intézményekre. Az említett statisztika szerint négy év alatt a napilapok, hetilapok, folyóiratok és egyéb sajtótermékek együttes példányszáma mintegy 100 millió példánnyal nőtt, és 1974-ben már meghaladta az 1,2 milliárdot. A lakosság a műit esztendőben közel 1,8 milliárd forintot költött sajtótermékekre. 1974-ben a párt központi lapja, a Népszabadság átlagosan naponta háromnegyed millió példányban, a megvel lapok pedig 955 ezer példányban jelentek meg. Az MRT Tömegkommunikációs Központjának megállapítása szerint a lakosság háromnegyed része hallgat rendszeresen rádiót, és kétharmada néz televízlót Négy év alatt a televízió műsorideje több mint 15 százalékkal nőtt, az elmúlt Időszakban megkezdődött a II. program adása, és a színes műsorok sugárzása. Fejlődésünk sok tényét sorolhatnánk még fel, amelyek mind-mind azt bizonyítják, hogy pártunk Központi Bizottsága emelt fővel jelentheti a XI. kongresszusnak: végrehajtottuk a X. kongresszus határozatait. Azokat a célokat, amelyeket négy évvel ezelőtt kitűztünk, elértük, társadalmi életünkben terveink megvalósultak, vagy a megvalósulás útján haladnak. Hazánk gazdaságának fejlődése egészséges, népgazdaságunk erőforrásainak, tartalékainak mozgósítása rendben halad. Támaszkodva a szocialista országok közösségére, mindenekelőtt a Szovjetunió testvéri segítségére. dolgozó népünk a fejlett szocialista társadalmat építi, és a legteljesebb egységben azt igényli, hogy a párt töretlenül folytassa az Immár két évtizede bevált, helyes politikai Irányvonalát. AZ IPARI TERMELÉS Évi növekedési ütemül 1970-74 ? M 1970-75 összese n[l) 37-39 ftwn Uzl Az egész növekedés 961-a «termelékenység növekedéséből adódik MEZÖGAZDASAGI TERMELES Évi növekedési ütem (7.) 1970-75 összesen Várható Tervezett 3.4-3,6 2,8-3 1970 1975 A NEMZETI JÖVEDELEM ALAKULÁSA Évi átlagos növekedés (7.) 1970-74 1970-75 összesen ffifr m m 0-32 ffifr m m ATO e az , IM 0) Í| >í C £ : A LAKOSSÁG JOVEOEUAEI Egy főre jutó növekedés |Z| •reáljövedelem 15 reálbér _ ! 16 1 1 Keresetek (Ft) Állami ipar Ttz-tegok 111$ közösből származó 2t0) jövedelemi 1$40 1111 1970 1974 1970 1974 I