Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

I V WSP, MÁRCIUS M Koszorúzások, ifjúsági nagygyűlés Szegeden megkezdődtek a forradalmi ifjúsági napok Az idei forradalmi ifjúsági napok ünnepi rendezvényeinek szegedi nyitányaként tegnap, szombaton délelőtt koszorúzásokat és ifjúsági nagygyűlést rendeztek az 1848. március 15-i forradalmi események emlékére. A magyarországi polgári demokratikus forradalom 127. évfordulóján elhelyezték az emlékezés koszorúit a Klauzál téri Kossuth-szobornál, a panteonban levő Petőfi-szobornál, az Aradi vértanúk terén álló Szőregi csataemlékműnél és Szöregen, az emléktáblánál. Az Ifjúsági nagygyűléssel egybekötött központi ünnepségre, a forradalmi ifjúsági napok kiemelkedő eseményére a Klauzál téri Kossuthszobornál került sor. A ra-' gyogó napsütésben, tavaszi szélben óvodás gyerekek, középiskolás diákok, egyetemi hallgatók, valamint felnőttek sok ezres tömege gyűlt össze zászlókkal, kokárdákkal. Az- Ifjú Gárda zenekar pattogó ütemű Indulóira gyülekeztek az emberek, közöttük a megye és a város vezetői. Ott volt többek között dr. Koncz János és dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkárai és Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára is. A Himnusz elhangzása után Szűcs András, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze Garai Gábor Üj kor nyitánya című költeményét tolmácsolta, majd Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, az ifjúsági nagygyűlés szónoka lépett a mikrofon elé. Ünnepi beszédében a három történelmi tavaszra emlékezett. Azokra .a tavaszi dátumokra, melyek kiemelkedtek gazdag múltunkból, melyek bekapcsolták a magyar népet az emberi haladás, az egyetemes fejlődés folyamatának fő vonulatába. Megállapította, hogy törvényszerű az ifjúság fokozott részvétele a haladásért folytatott társadalmi küzdelmekben. Az ifjúság robbanékony energiájára, türelmetlen, harcos szellemére, jövőbe vetett bizalmára és hitére szükség volt a forradalmakban és szabadságmozgalmakban, de szükség van a békés építőmunkában is. Ünnepelni és emlékezni sokféleképpen lehet — hangsúlyozta —, de csak politikai tartalommal érdemes. Nem lehet és nem szabad úgy megemlékezést tartani, történelmet idézni, hogy ne vizsgáljuk a múlt és jelen közötti kapcsolatot, a történelem és a mai valóság párhuzamait. Ünnepi beszédében a megyei KISZ-bizottság első titkára szólt a forradalmi ifjúsági napok tartalmát meghatározó legfontosabb gondolatokról, a forradalmiság, a hazafiság és az internacionalizmus mai, szocialista tartalmáról. Beszédét következőképpen fejezte be: „Az 1848-as polgári forradalom évfordulóján hazánk forradalmi hagyományaira, forradalmi folyamatára emlékezünk. Amiért a márciusi ifjak küzdöttek:, régen valóság. Olyan korban élünk e hazában, ahol minden eddiginél tágabb lehetőség nyílik mindazok számára, akik hazafiként, forradalmárként tenni akarnak. Olyan eszme vezérel bennünket, amely a legteljesebb emberi élet lehetőségét mutatja meg. De csupán a lehetőségét — annak valóságát nekünk kell megteremteni. Nekünk, internacionalista segítséggel, a mindennapok hazafiságával és forradalmiságával." Indulók pattogó ritmusára helyezték el ezután koszorúikat Szeged város ifjúkommunistáinak, úttörőinek képviselői. Koszorúzott a Hazafias Népfront városi bizottsága és a fegyveres testületek is. Elhelyezték a megemlékezés virágait Szeged munkásfiataljai, középiskoláinak diákjai és az egyetemi hallgatók képviselői. A Klauzál téri ifjúsági nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. A KISZ járási ünnepi A forradalmi ifjúsági napok megnyitója alkalmából a József Attila Tudományegyetem KISZ-klubjában ünnepi ülést tartott a KISZ szegedi járási bizottsága. Kulcsár Péternék, a bizottság titkárának ünnepi beszéde után kitüntetéseket adtak át a járás legjobban dolgozó KISZ-vezetőinek. Kiváló munkájáért aranykoszorús KISZ-jel vényt kapott Hegedűs István (Kistelek), Csányi Mária (Balástya), Vidéki Margit (Bordány) és Pintér Terézia (Zákányszék). A KISZ KB, jó munkájukat elismerve. dicsérő oklevelet adományozott Sebők Gizellának (Domaszék), Darázs Sándornak (Sándorfalva), Mezei Etelkának (Mórahalom), Somogyvári Péternének (Kistelek) és Tanács Rozáliának (Öltömös). Nyolc község KISZ-alapszervezetét, kiváló munkájáért, ugyancsak dicsérő oklevéllel jutalmazta az ifjúsági szövetség Központi Bizottsága. A kitüntetések és oklevelek átadása után Krasznai bizottságának ülése Mihály, a járási pártbizottság osztályvezetője szólt a fiatalokhoz, méltatta a forradalmi ifjúsági napok eseményeit, és felhívta figyelmüket a közelgő pártkongresszus jelentőségére. Jelentés a kongresszusnak A tegnapi Népszabadságban került nyilvánosságra az MSZMP Központi Bizottságának írásos jelentése, amelyet a XI. kongresszus küldöttei előzetesen megkaptak. Holnap pedig a rádió, illetve a televízió élő, egyenes adásban közvetíti a kongresszusi megnyitót, a szóbeli beszámolót. E nagyfokú nyilvánosság jelzi, példázza, hogy a magyar társadalom vezető, szervező ereje együtt él, gondolkodik és dolgozik az ország népével, megosztja vele örömeit és gondjait. Az előzetes jelentés a két kongreszszus között eltelt négy és fél év eredményeit összegezi, tanúsítva azt, hogy előrehaladtunk a fejlett szocialista társadalom felépítésének útján. Megállapítja, hogy örvendetesen gyarapodott országunk lélekszámban és tapasztalatban, anyagilag és szellemileg egyaránt. Társadalmunk egységesebbé vált, erősödtek szocialista vonásai. Az élet minden területén sikeresen végrehajtottuk a X. pártkongresszus határozatait. A magyar nemzeti jövedelemnek csupán a növekménye most három év alatt akkora, mint teljes értéke volt 1938-ban. Iparunk jelenleg alig több mint egy hónap alatt termel annyit, mint a második világháborút megelőzően egy teljes esztendő alatt. A villamosenergia-felhasználás pedig az elmúlt évben annyival növekedett 1973-hoz képest, mint amennyi a teljes termelés volt a háborút megelőző utolsó békeévben. Az előzetes adatok, a számítások szerint — ahogyan erről a jelentés részletesen beszámol — a IV. ötéves terv valamennyi előirányzatát teljesítjük, sőt túlteljesítjük. A X. kongresszus határozatának megfelelően jobban, hatékonyabban dolgoztunk. A nemzeti jövedelem például a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik öt esztendő alatt. S a hatékonyság javulását jelzi, hogy e növekedésnek várhatóan mintegy 95 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. Az ipari termelés növekedése az előirányzott 32—34 százalék helyett előreláthatóan eléri a 37—39 százalékot az 1971—75-ös tervidőszakban. Az ipari termelés szerkezete, összetétele pedig — részben a központi fejlesztési programok, részben a vállalati kollektívák erőfeszítéseinek eredményeként — korszerűbbé vált. A mezőgazdaságban mind szélesebb teret hódítanak az iparszerű termelési rendszerek, a komplex gépesítést az élenjáró agro- és zootechnikai eljárásokkal egyesítve. Részben ennek hatására, csupán az elmúlt négy esztendőben a búza hektáronkénti termésátlaga az 1970. évi 21,3 mázsáról 1974-ig 37,5 mázsára, a kukoricáé 33,8 mázsáról 42,5 mázsára emelkedett. Bár a kialakult világgazdasági helyzetből, főként a nyersanyag- és energiaárak emelkedéséből, hazánk számára is bizonyos veszteségek, károk keletkeznek, népgazdaságunk mégis töretlen dinamizmussal fejlődik tovább. KONGRESSZUS Erősödött szocialista tervgazdálkodásunk, és a szocialista országok gazdasági közösségének, a KGST-nek szervezettsége, összefogása, tömörülése leghatalmasabb tagállama, a Szovjetunió köré. A tőkés és a szocialista világgazdaság eltérő törvényszerűségében, fejlődési irányában — fennállásuk párhuzamos, s egymásra is ható létük során — még soha nem voltak olyan élesek a kontrasztok, mint éppen napjainkban. Most újból megbizonyosodhatunk, hogy a KGST-országok 350 millió lakosú közössége stabil. A szocialista tervezés által szabályozott gazdaságuk, a tőkés spekulációs és konjunkturális elemektől megtisztított átlagáraik, az elvtársi segítségnyújtáson, a kölcsönös előnyökön, az egyenjogúságon alapuló kapcsolatok megóvják szocialista gazdasági közösségünket a tőkés világ anarchiájától, a nagyfokú visszaeséstől. (Egyebek közt ennek tulajdonítható, hogy az átlagos fogyasztói árszínvonal mindössze 10,5 százalékkal növekedett hazánkban a legutóbbi négy év során, kisebb mértékben, mint a fejlett tőkés országokban egyetlen esztendőben, 1974-ben.) Érdemes tehát minden eszközzel munkálkodnunk a KGST-országokhoz fűződő sokoldalú kapcsolataink fejlesztésén, az integrációs folyamatok meggyorsításán. A népgazdaság fejlődésével együtt gyarapodhatott népünk jóléte, műveltsége is. Aligha van olyan család az országban, amely életkörülményeinek alakulásában ne érzékelné a X. kongresszus határozatai végrehajtásának kedvező hatását. A havi átlagkeresetek például — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — 1970— 1974 között 2291 forintról 2874 forintra növekedtek. Az ipari munkások havi keresete 2803, a téesz-tagok közösből származó jövedelme 2540 forint volt 1974-ben. A kiskereskedelmi forgalom 34—35 százalékkal lesz magasabb 1975-ben az 1970. évinél. A száz háztartásra jutó hűtőszekrények száma 32-ről 60-ra, a mosógépeké 55-ről 70-re, a tv-készülékeké 53-ról 68-ra, a személygépkocsiké 7-ről 15-re növekedett a legutóbbi négy esztendőben. S a IV. ötéves tervben előirányzott négyszázezer helyett körülbelül 430 ezer lakás épül az év végéig. Hosszan idézhetnénk az MSZMP Központi Bizottságának részletes jelentéséből a számokat, a tényeket. Például azt, hogy az orvosok száma 11,8 százalékkal nőtt a legutóbbi négy évben, az óvodába járó gyermekek aránya pedig 54,3-ről 71,8 százalékra emelkedett. Az általános iskolát befejező fiatalok 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, s jelenleg több mint 90 százalék a továbbtanulók aránya. A középiskolákban 49,8-ről 56,5 százalékra nőtt a fizikai dolgozók gyermekeinek részaránya. Tekinthetjük az élet bármely területét, az eredmények, a fejlődés tényei elvitathatatlanok. Országunk, népünk következetesen halad a fejlett szocialista társadalom felépítésének # útján. „A szocialista világrendszer fej"lődésének abba a szakaszába ért — olvashatjuk az MSZMP egy hete, ugyancsak a Népszabadságban közzétett programnyilatkozat-tervezetében —. amikor mind teljesebben érvényesülnek az új társadalmi rendben rejlő hatalmas lehetőségek." S e lehetőségek kiaknázásához ad erőt és önbizalmat népünknek a tegnap közzétett jelentés és a holnap kezdődő XI. pártkongresszus. Dunaújváros jubileuma Az idén júniusban ünnepli 25. születésnapját Dunaújváros, hazánk első szocialista városa. A pentelei löszfennsíkon épült kohászváros ma már 50 000 lakost számlál és nemcsak Fejér megye, de az egész ország egyik büszkesége. A városépítés jubileumát gazdag rendezvénysorozattal köszöntik a dunaújvárosiak. Áprilisban tizedszer kerül sor a már hagyományos hírű „Dunaújvárosi Ifjúsági Napokra". A konferenciák közül a kórházi gyógyszerészek országos tanácskozása, a közgazdász szimpozion, az úttörővezetők és KISZ-vezetők tapasztalatcseréje, a papíripari konferencia és a Bolyai Matematikai Társaság vándorgyűlése emelkedik ki. A város és a Dunai Vasmű építésének 25. évfordulóján. június 12-én, Felszabadulási emlékművet avatnak, várostörténeti kiállítás nyílik. Számos monográfia, évkönyv és dunaújvárosi emléktárgy is készüL A születésnap alkalmából elkészül a 15 ezredik lakás, új óvodát, közgazdasági szakközépiskolát és motelt avatnak. A sportrendezvények sorában nemzetközi labdarúgótornát és MHSZ ejtőernyős, könnyűbúvár-versenyt bonyolítanak le. |§r Molnár József felvétele Víztárolót épít a rúzsai Népszabadság Termelőszövetkezet az örcgcsorvai soron, a Mányi-réten. A tárolóban összegyűjtött vizet a környék öntözésérc szándékoznak használni, a lápos területről kikerülő földel pedig talajjavításra. jnkásőrök felszabadulási emlékversenye A megyében kibontakozott jubileumi és kongresszusi munkaverseny sikeréhez a munkásőregységek is hozzájárultak. A tavaly októberben megkezdődött munkásőr-emlékverseny i fordulóin fokozatosan dőlt el, melyik szakasz, század, zászlóalj, önálló egység munkásőrei kapják a legjobb raj kitüntető címet. Az emlékverseny pénteki, befejező döntőjében már csak a megye hét legjobb raja vett részt. A sándorfalvi erdőben politikai, munkásmozgalmi, történelmi kérdésekre kellett válaszolniuk. A gyakorlati részben sportlövészet, kézigránátdobó-verseny, fegyverszerelés, tereptan és távbecslés is szerepelt. A verseny sikerét bizonyítja, hogy a nehéz terepen, a mostoha időjárási körülmények között is mindegyik raj teljesítette a feladatot. A megyei hirszervezet — amelynem versenyzett, csak irányított, Mágori Ferenc vezetésével — maga is kiválóan vizsgázott. Az izgalmas küzdelemben végül is a csongrádi Kun Béla munkásőregység egyik géppuskás raja bizonyult a legjobbnak. A raj tagjai: Kajtat István, Kolmán Imre, Márta József és Fekete Mihály, valamenynyien a csongrádi MIRKÖZszövetkezet dolgozói, pa-. rancsnokuk Kulik József. Ez a raj képviseli majd megyénket a közelgő jubileumi ünnepségeken Budapesten, Papp Árpádnak, az országos munkásőrparancsnoknak vendégeként. Az ünnepélyes eredményhirdetést a sándorfalvi művelődési házban tartották. A verseny résztvevőit Mdlcos István megyei parancsnok üdvözölte, az elsőknek emlékserleget nyújtott át. Köszöntötte a munkásőrök családjait, az asszonyokat, akik elősegítették a féléves munka, a sikeres felkészülés sikerét. Faültetés Kihasználják a korai tavaszt Szolnokon: ezekben a napokban nyolcezer fát ültetnek el. Az akcióban részt vesznek a vállalatok, társadalmi szervezetek, intézmények dolgozói, az ültetést a helyi kertészet szakemberei irányitjak. I I 4 i