Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

2 VASÁRNAP. 1975. MÁRCIUS lflL Portugál bankok államosítása # Lisszabon (MTI) A fegyveres erők mozgal­ma legfelsőbb forradalmi ta­nácsának a bankok államosí­tására vonatkozó — már kö­zölt — döntése értelmében államosították az országnak azt a tizenhárom legnagyobb banktrösztjét is, amelyek a betétek 90—95 százalékát, a kereskedelemnek pedig 80— 90 százalékát ellenőrizték. A portugál nemzetgazdasá­got. a bankokat, a biztosító társaságokat, az energiater­melést és az alapanyag ki­termelést, a nehéz- és a könnyűipart, a szállítást és néhány további szektort mos­tanáig a Melo család tulajdo­nában levó Companhia Uniao Fanril (CUF), az Espirito Santo, a Champalimaud, a Borges (Borges e Irmao), a Brito (Banco Intercontinental Portugues), a Figueiredo (Fonsecas es Burnay csoport), a Magalhaes (Plnto de Ma­galhaes csoport), a SONAP, a Banco Nációnál Ultramari­no, a SACOR, az Entreposto ás az ITT család. Illetve cso­portosulás uralta. A portugál bankok államo. sitása érinti az említett cso­portosulásokhoz tartozó rész­vénytársaságokat, üzemeket, bányákat stb. is, hiszen a bankok több ezer olyan ipari és mezőgazdasági üzem rész­vényesei, amelyek fölött mcst majd az állam gyakorol el­lenőrzést: tehát közvetlenül is beleszólhat a tőkés válla­latok gazdálkodásába, a tár­sadalmi érdekeknek megfe­lelően befolyásolhatja fej­lesztést terveiket, beruházá­saikat. Portugáliában a bank a monopolista csoportok fő eszköze volt a tröszt összér­dekeinek biztosításában: en­nek révén juthattak olcsón bitelekhez, spekulálhattak az értékpapírokkal, likvidálhat­ták, Illetve zsarolhatták kon­kurrenseiket, megtagadva tő­lük a beruházásaikhoz szük­séges hiteleket. „A bankokat nemcsak azért államosították, hogy kira­gadják a monopoltőkések ke­zéből gazdasági hatalmuk fő eszközét, hanem azért is, hogy gazdaságilag a közösség szolgálatába állítsák őket" — mondotta a lisszaboni O Se­culonak adott nyilatkozatá­ban Francisco Mota, ismert kommunista közgazdász. A bankoknak az lesz a felada­tuk, hogy beruházzanak a termelésbe, új munkahelye­ket teremtsenek — tehát csökkentsék a munkanélkü­liséget —, fejlesszék az or­szág legelmaradottabb vidé­keit, hozzájáruljanak a meg­termelt javak igazságosabb elosztásához, támogassák a kis- és közepes méretű vál­lalatokat. Az államosított bank fon­gazdaság fejlesztésének, a mezőgazdasági kis- és köze­pes termelők gazdasági tá­mogatásának, a kereskede­lem és az ipari termelés fel­lendítésének, Eszköz ahhoz, hogy az ország fejlesztésé­nek motorjául szolgáló álla­mi szektort hozzanak létre, növeljék a termelés és a munkahelyek számát, növel­jék a lakosság vásárlóerejét, és emeljék a nép életszínvo­nalát" — mondta a kommu­tos eszköze lehet a nemzet- nista közgazdász. Strauss, a „fasiszta" • Bonn (MTI) drámai ülésének igen részié­j^rz^ss^tr; MHSS éTSái^ Sta'ií^rigvülÓV Pt£?ntiavi£ durva*1 elfa­tatódik a nyugatnémet kor- F^ff^ átt A ootoári la­mánykoalíció és az ellenzék 3®laSa A ®la" u, pok egy része Strausst és csal Ja' Wehnert egyaránt hibáztatja Mindkét tábor vezető po- a történtekért, egyenlőségje­litikusal az országot jár- let von a két politikus kö­ják, és — már az áprilisban zött, és óvakodik attól, hogy megtartandó Schleswih-Hols- akár a koalíció, akár az el­teinl választások jegyében lenzék mellett foglaljon ál­— sorra mondják a beszé- lást. deket. A szociáldemokrata Ez a tény önmagában vi­vezetők összefogásra szólít- szont pozitív változást is tük­i u.. ? közvéleményt a röz a lapok szemléletében, jobboldallal szemben. Rá- hiszen a nyugatnémet sajtó mutatnak, hogy a CDU-CSU túlnyomó többsége az utób­irányvonalét ma mar jófor- bi időben a bonni kormány­mán csak a Franz-Josef zat heves bírálója volt. Strauss, az ellenzék legre- . «_„_«,-„,*„ re°haUirozza^meg "HSS re natarozza meg. beszédében teljesen kivetkö­Willy Brandt, a Német zött önmagából. „Mozdula­Szocialdemokrata Párt el- tiban, nyelveztében, hangvi­nöke pénteken este egy vá- telében valósággal olyan ká­lasztási gyűlésén nemcsak bult állapotba lovallja ma­saját pártjának tagjait, ha- gát> amelyet teljes szána­nem a szabad demokratákat iommal patologikusnak, vagy is felszólította hogy ková- (teljes keserűséggel) fasisz­csoljanak egybe közös fron- tának lehet nevezni de a f}?*"** „katasztrófa-po- végkövetkeztetésben nincs bakájával , szemben. A különbség: egy ilyen ember­CDU-CSU-nak nincs ere- nek sohasem szabad átven­je, hogy elhatárolódjék egy nie egy felelősségteljes kor­olyan embertől aki osto- mánytisztséget". baságnak" minősít minden­Küldöttségek érkezése az MSZMP XI. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról.) ponti Bizottság titkára ve­zeti, tagjai: Bamdarijn Dü­gerszüren, a KB tagja, Mon­gólia budapesti nagykövete, és Njadamszurengin Tojvgo, a Keleti Ajmak pártbizott­ságának első titkára. Megérkezett a Vietnami Dolgozók Pártjának küldött­sége Hoang Van Hoannak, a Politikai Bizottság vezetésével. A delegáció tag­jai: Le Thanh, a Központi Bizottság póttagja és Nguyen Manh Cam, a VDK buda­pesti nagykövete. A Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártjának küldöttségét Georgosz Krisztodulidesz, a Politikai Bizottság tagja ve­zeti, tagja: Nikosz Kriszto­dulu, a Központi Bizottság tagja. Harialosz Florakisznak, a Központi Bizottság első tit­kárának vezetésével megér­kezett a Görög Kommunista Párt küldöttsége. Tagjai: MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke, Borbándi János, a KB tagja, a Miniszterta­Kosztasz Colakisz, a Poflti- nács elnökhelyettese, dr. kai Bizottság tagja és Dimit­rísz Gondikasz, a KB tagja, a Görög Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Taná­csának titkára. Hazánkba érkezett a Tö­tagjának rök Kommunista Párt képvi­seletében I. Bilen, a KB fő­titkára, továbbá D. Siko, a Politikai Bizottság tagja. A Béke és Szocializmus cí­mű folyóirat képviseletében Konsztantyin Zarodov fő­szerkesztő érkezett. A vendégek fogadásánál a Dabrónaki Gyula, a KNEB elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, dr. Sarlós. István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Sán­dor József, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, a Központi Bizottság tagjai, Rácz Sándor, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, dr. Papp Lajos államtitkár, dr. Szűrös Mátyás és Varga Ist­ván, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetői, Kádas István, a Magyar Népköztár­Ferihegyi repülőtéren jelen saság Ulánbátort, Némety voltak: Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Győri Imre, az nagykövetei. Béla, hazánk hanoi és Sza­bó Ferenc, hazánk phenjani áltól ÍRADIOTELEX Hanoi Párizs Vietnami A L'Humanité e hét má­Köznonti sodik felében két folytatás­v ból álló cikket közölt Ma­gyarországról az MSZMP XI. Xuan Thuy, a Dolgozók Pártja Bizottságának titkára, a etnami Hazafias Front Vi el nökségének tagja fogadta az kongresszusa alkalmából. Országos VDK-ban Béketanácsnak a tartózkodó kül­A lap Budapestre küldött munkatarsa, Serge Leyrac döttségét, amelyet Sebestyén ®§y újpesti textilüzemben tett latogatasanak tapaszta­latai alapján hangsúlyozza: a párttagok rendkívül akti Nándorné főtitkár vezet. A küldöttség felkereste Vietnami Hazafias Front van vettek részt a kongresz­Központi Bizottságát, ellátó- Szus előkészítő munkájában, gatott Ho Sí Minh szülőfa­lujába, és megtekintette a VDK egykori elnökének em­lékhellyé átalakított lakását. fajta demokratikus össze­fogást. Ebben az új hely­zetben a szociálliberális ko­alíciónak vállalnia kell a teherpróbát. Alfréd Dreggel, az ellenzék csütörtöki vezérszónoka — mintha ml sem történt volna — szombaton kifejezte re­ményét, hogy a kormánykoa­lícióban megindul egy át­értékelési folyamat, és lehe­tővé válik, hogy a belső biz­tonság kérdésében megvaló­suljon egy „minden pártra kiterjedő koalíció". Bár öt­letét részletesebben nem in­dokolta, Dreggel nyilván ar­ra gondolt, hogy vannak még olyanok a kormánykoa­lícióban, akikkel az ellenzék kész tűzszünetet kötni. A szombati nyugatnémet lapok — a szövetségi gyűlés Spinola Chilében ? # Buenos Aires (AFP) Antonio de Spinola, volt portugál köztársasági elnök, aki a keddi sikertelen puccskísérlet után elhagyta az orszá­got, szombaton, a hajnali órákban, családjának és a vele szökött 15 katonatisztnek társaságában, Buenos Airesbe érkezett. Spinola pénteken repült Madridból a spanyol légitár­saság egyik menetrendszerű utasszállító gépén Brazíliába, Rió de Janeiróba. A repülőtéren több mint három órát vá­rakozott, amíg értésére nem adták, hogy a brazil hatóságok nem adják meg számára a politikai menedékjogot. . Minden jel arra mutat, hogy Buenos Aires sem lesz az exelnök útjának vegallomása. Az argentin külügyminiszté­riumhoz közel álló forrásokból ismeretessé vált, hogy Spí­noláék csoportja csak rövid ideig marad a főváros repülő­terén. Ennek nyomán hírügynökségek ismét felmelegítik azokat a korábbi híreket, amelyek szerint a menekülő Spi­nola Chilében szándékozik letelepedni. a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatban rengeteg javas­latot, észrevételt, módosító hanoi indítványt tettek. A kong­resszus előkészítése során fi­HHM gyelembe vették a pártonkí­vüliek véleményét is. Ebben ls megnyilvánult az MSZMP-nek az az akarata, hogy a lehető legtöbb állam­polgárt bevonják a párt és az ország politikájának ki­dolgozásába. A L'Humanité munkatársa kiemeli, hogy a kongresszus előkészítése során különösen előtérbe kerültek az olyan kérdések, mint a kispolgári mentalitás elleni küzdelem, a szocialista demokrácia tö­kéletesebbé tétele. A kong­resszusi irányelvek rámutat­tak, hogy az üzemekben nem csupán meg kell hallgatni a munkások véleményét, ha­nem szervesen be kell vonni őket a vállalat vezetésébe, s a pártszervezetekben rend­szeresen növelni a munkások arányát. Kissinger utazik # Jeruzsálem (UPQ Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, aki az egyiptomi kormány javasla­taival pénteken tért vissza Jeruzsálembe, szombatos délelőtt Damaszkuszba uta­zik, s Innen még a nap fo­lyamán Ammanba látogat Az amerikai diplomáda vezetőjének Jichak Rabin miniszterelnökkel folytatott péntek délutáni eszmecseré­je után az izraeli kormány* szóvivő abban fogalmazta meg Tel Aviv álláspontját; hogy nem találja kielégítő* nek a csapatszetválasztás kérdésében előterjesztett egyiptomi javaslatokat Onasszisz maghalt # Párizs (AP) Arisztotelész Onasszisz gö­rög hajómágnás, a világ egyik leggazdagabb embere, szombaton a párizsi ameri­kai kórházban tüdőgyulladás következtében meghalt Onasszisz 69 éves volt Lá­nya, Christina végig beteg­ágya mellett volt, felesége, Jacqueline — a néhai Ken­nedy elnök özvegye — azon­ban csak szombaton este re­pült New Yorkból Párizsba. Külpolitikai reflektor A listzabonl utcákon ezen a héten kétszer hömpölyög­tek végig a tömegek: munkások, diákok, katonák tiltakoz­tak a i'asizmus újabb próbálkozása ellen, a nép tüntetések­kel fejezte ki bizalmát a fegyveres erők mozgalma, az újonnan megalakított forradalmi tanács iránt. A portugál jobboldali puccskísérlet nem volt az első, alighanem az utolsónak sem mondhatjuk ... E sorok írója kétszer járt Portugáliában: négy éve, amikor még a fasizmus és a gyarmati háború terheit nyög­te az elmaradott és szegény ország, s tavaly nyáron má­sodszor, amikor az akkor készülő puccskísérlet viharfelhői gyülekeztek ugyan, mégis hallatlan önbizalommal, az új or­'szágot teremtő fárndhatatlansággal dolgoztak a Sao Bento­palotában, a kormány épületében, és az Antónia Serpa su­gárúton, a Portugál Kommunista Párt szerény székházában. Szinte törvényszerű, hogy az 1974. április 25-én térdre kényszerltett portugál fasizmus még meg-megpróbál talpra­állni. Iliszen a négy évtizeden át hatalmon volt fasiszták nem mind menekültek el, nem mind kerültek rácsok mögé. A portugál nagytőke hatalmát éppen csak megpróbálták korlátozni. A nemzetközi reakció pedig szintén jelen van mind e percig, mivel Lisszabontól néhány kilométerre még mindig ott leng a NATO kék zászlaja. Nem is ritkán járja be a portugál sajtót, utána pedig a világsajtót a hír, hogy az amerikai CIA vezető személyisé­gei fel-felbukkannak Lisszabonban. Amikor én jártam Ott, egy bizonyos Walters nevű úr látogatása kavart vihart, s azóta megfordult maga Colby is, a CIA főnöke. Kissinger pedig olyan új amerikai nagykövetet küldött Lisszabonba, aki már szerzett gyakorlatot a „puccsológiában"... A hét elején kirobbant, hamar levert államcsínykísér­let kapcsán sokszor emlegették a korábbi államfő, Spinola tábornok nevét. Sikerült megszöknie, Spanyolországon ke­resztül Dél-Amerikába ment, és egy chilei lap még azt a hírt is felröppentette, hogy Spinola Santiagóba készül... A puccskísérlet kudarca a demokratikus erőket újabb lépések megtételére késztette. Ügy gondolom, a bankok ál­lamosítása nem volt a legjelentéktelenebb... A további kö­vetkezmények egyike talán az lehet, hogy az április 12-re kitűzött választások kitolódnak. A héten tovább tartott Kissinger közel-keleti ingajára­ta, de előbb az ankarai politikusokkal a görög—török el­lentétek elsimítását, és az amerikai—török kapcsolatok meg­javítását kísérelte meg az amerikai külügyminiszter. Utána Asszuánba sietett, hogy Szadat egyiptomi elnökkel találkoz­zék, és átvegye tőle az egyiptomi kormány „konkrét javas­latait" a további csapatszétvólasztásra, a közel-keleti béke­tárgyalások dolgában. Ezekkel az elképzelésekkel aztán Kis­singer ismét Izraelbe repült, hogy most már a Tel Aviv-i kormány véleményét hallgassa meg. A tervek szerint az amerikai külügyminiszter a jordániai és a szíriai fővárost keresi fel. És így tovább.... A világsajtó egyre inkább rámutat arra, hogy az ameri­kai külügyminiszternek — az 1976-os amerikai elnökválasz­tás miatt — mind sürgősebbé válik valamilyen mégoly sze­rény siker felmutatása. Saját érdeke is ez, de Ford elnök­nek, a jövő évi elnökjelölt szempontjából, szintén szükséges és nélkülözhetetlen a diplomáciai eredmény — Közel­Keleten. A Távol-Keleten, Délkelet-Ázsiában, amúgyis nehézzé vált az amerikaiak és kambodzsaiak, dél-vietnami szövetsé­geseiknek a helyzete. Phnom Penh, a kamodzsai főváros már hosszú Idő óta teljesen körül van zárva, most már a nyugati diplomáciai képviseletek kivonása is megkezdő­V dött, ami jól jelzi a vég kezdetét... Az amerikai kongresz­szus nem volt hajlandó megszavazni a Ford elnök által kért dollár százmilliókat a Lon Nol-rezslm megmentésére. (Ha egyáltalán, most már ennyi pénzzel meg lehet vásárolni a békét, amikor kerek 10 milliárd dollár elpocsékolásával a háborút sem tudták megnyerni...) A héten Norodom Szi­hanuk herceg Pekingben úgy nyilatkozott, hogy csak fel­őrlő háborút folytatnak Lon Nolék ellen, de a délkelet­ázsiai szakértők számítása szerint — a Júniusban kezdődő esős idők beálltáig — a népi felszabadító erők, a „vörös khmerek", dűlőre viszik a dolgot. Dél-Vietnamban tovább dörögtek a fegyverek a héten. A Dél-vietnami Köztársaság külügyminisztériuma erélye­sen visszaverte Washington és Saigon rágalmait. Nyilatko­zatában az Ideiglenes Forradalmi Kormány külügyminisz­tere hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják a Vietnamról szóló párizsi megállapodást, de fenntartják maguknak a jogot, hogy megtorolják az Egyesült Államok és a Thieu­rezsim minden háborús bűntettét. A saigoniak akcióit, ame­lyek korábban arra irányultak, hogy egyes területeket visz­szafoglaljanak a Dél-vietnami Köztársaság fennhatósága alá tartozó területek közül, a DIFK csapatai meghiúsították, és maguk szabadították fel olyan járási székhelyeket, ame­lyeknek népe fellázadt a saigoni rezsim ellen. Európában a francia és a nyugatnémet belpolitikai helyzet alakulása érdemelt figyelmet a héten. Ahogyan az várható volt, a nyugat-berlini emberrablás jó alkalmat szol­gáltatott a Strauss-féle jobboldalnak, hogy elszánt táma­dásokba kezdjen a szociáldemokrata—szabaddemokrata kormány ellen, mondván, hogy egyenesen szimpatizál a ba­los, anarchista csoportokkal, ezért nem lép fel ellenük. (A legújabb megnyilatkozások viszont azt sem tartják kizárt­nak, hogy önrablás történt, amihez Lorenz saját pártjának is köze lehetett.) Straussék támadását számos bonni politikai megfigyelő úgy értékeli, mint egy jobboldali hatalomátvétel előkészü­letét.

Next

/
Thumbnails
Contents