Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-14 / 62. szám

PÉNTEK, 1975. MÁRCIUS IC 5 Közművelődés az ipari szövetkezetekben Nyolc művészeti együttes Tizenkét klub Az elmúlt esztendőben tovább javult a megye ipari szövetkezeteiben a művelődési helyzet, a kulturális és sportmunka. A könyvtárak, a klubok, a színjátszócsoportok, a szakkörök és a néptánccsoportok tevékenységét a Szövetkezeti Bizottság irányítja, s gondoskodik fejlődésükről. Ez utóbbi lemérhető abból is, hogy nyolc művészeti együttesükből hétnek sikerült országost minősítést szerezni — kettő arany, három ezüst, kettő pedig bronz fokozatot kapott. Közülük a szegedi Minerva Színpad, a Népzenei Kör, valamint a Country együttes rendszeresen föllép. A népzenei kör Jugoszláviában is vendégszerepelt, műsorukat a szabadkai rádió is közvetítette. A megyében működő 12 szövetkezeti klub munkája általában jól segíti a tagság szakmai és politikai képzettségének növelését. Közülük a KISZÖV ifjúsági klubja tevékenykedik legeredményesebben. Az ipari szövetkezetek hatékonyan támogatják a közművelődési célok megvalósítását, tavaly például több mint 800 ezer forintot juttat-' tak a szövetkezeti bizottságnak. Ezzel lehetővé teszik a további föladatok megoldását, így a szövetkezeti dolgozók világnézetének, életmódjának formálását, a szövetkezet- és gazdaságpolitikai célkitűzések, valamint a gazdasági problémák megismertetését. Reményt keltő az a szoros kapcsolat, együttműködés is, amely a tanácsi szervekkel, illetve kulturális intézményekkel alakult ki. Idén tovább kívánják fejleszteni a szocialista munkaversenyt, fokozni a tagok általános és szakmai müveitségét. A kulturális nevelőmunkában elsősorban a művészeti csoportoknak keli élenjárni, mégpedig klubestek, író-olvasó találkozók, könyvnapok és brigádtalálkozók megszervezésével. Ehhez természetesen továbbra is szükség lesz a szövetkezetek hatékony támogatására. Forum női Fórumot tartottak tegnap, csütörtökön este DÉLÉP központjának tanácstermében. A KISZ-fiatalok ifjúságpolitikai témájú kérdéseire Tóth Zsuzsanna, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára válaszolt. A fórumon egyebek között szó volt a fiatalok érdeklődési köréről, a munkáslakás-építésről. Légy jó mindhalálig Gyermekelőadás a színházban Nyilas Misi történetét nehéz apró gyerekeknek való mesévé alakítani. Olyanná, amelyben két külön tábora van a szereplőknek: egyikben a jók, másikban a roszszak. És amelyben végül felülmaradnak, győznek a jók. A vendégszereplő Békéscsabai Jókai Színház Légy jó mindhalálig előadásában pedig ez a kis kegyes csalás, a jóindulatú „átírási szándék" felfedezhető, azonban csak valósult meg. De annyira éppen, hogy Nyilas Misi diákéveinek Móricznál gazdagon jellemzett, hús-vér felnőtt szereplői a színpadon meghalványultak, kissé érthetetlen bajoktól gyötört, összevissza rohangáló, furcsa beszédű figurák lettek — mai gyerekszemek és -szívek előtt legalább biztosan. Dorogiék, Törökék, Pósalaky úr, Valkay tanár úr: egyik sem vált egyértelműen jó, vagy rossz emberré az előadás során, de olyan „igazi", ellentétes tulajdonságokat egyesítő felnőtté sem, amilyennek Móricz láttatta és a debreceni kisdiák megismerte őket. A sokszálú, ezer ág-bogú regényt három rövid felvonásba kellett volna sűríteni, a sűrítés azonban csak néhány, kétségtelenül fontosabb ponton sikerült, máskor inkább egyszerűsödött a történet. Hogy az ugyanazon célú rendezői szándék e" kétféle színpadi megvalósulása között mekkora az érték- és hatáskülönbség, soha úgy nem mérhető, mint éppen gyerekelőadáson. Mert ez a közönség nem ismeri még sem a képmutatást, az udvariaskodást, és megfontolásokkal sem szabályozza még érzés- és kedélyhullámzásét. A gyerekek inkább reagálnak vérmérsékletük, egész fertőzetlen érzésviláguk, mint az eszüké gondolkodásuk alapján. Az egyszerűsödött epizódokat, a tantermi, a kollégiumi és a felnőtt körökben zajló eseményeket a leplezetlen unatkozás nézőtéri zajai kísérték. Az érdeklődés szerencsére csendje akkor erősödött fel, félig-meddig amikor az „előkészítés" megtörtént, az indoklás befejeződött, és Nyilas Misi magyarázatra nem szoruló, sűrű levegőjű drámája bekövetkezett. A publikum (amelynek tagjai persze ezúttal mintha mégis túl fiatalok lettek volna) tévedhetetlenül megérezte a legjobb színpadi pillanatokat. Hiszen még Maday Emőke is, a Nyilas Misit mindvégig elfogadható, hitelessé varázsoló főszereplő, mintha ezekre a befejező percekre tartogatta volna erejét: kiábrándultsága, csalódottsága mélyén ott ragyogott a tovább őrzött tisztaság, és az igazság utáni törhetetlen vágy. Ezt megmutatni nem kis színészi feladat. Az egyforma szürkeségre kárhoztatott felnőttek alakítói közül Valkay tanár úr megformálója, Gálfy László tudott színt, szikrát teremteni, kevés szóval is az öregkori esendőség és jóság érvényes megfogalmazását adni. Suki Antal célszerű, ökonomikus díszletei, Vágvölgyi Ilona puritán jelmezei alkalmazkodtak a rendező, Udvaros Béla szükségszerű, de az előbb jelzettek szerint talán túl jól is sikerült egyszerűsítő törekvéseihez. S. E. Aucasin és Nicolette Bátran és takarékosan Dditőek, frissek, ráadásul valamiképpen — vagy épp ezérl — igenis újkoriak, maiak ezek az ófrancia históriák. Az Aucasin és Nicolette, vagy az Abélard és Héloise. Ez utóbbi persze (nemrégiben a Madách Színházban mutatták be) egyszerűségében is jóval sokrétűbb, az angol író, Ronald Millar átköltésében modern színdarab, míg az Aucasin és Nicolette nálunk megmaradt széphistóriának, inkább az amatőr színjátszók között nepszerű pódiumdarabnak. Bár láthattunk már Szegeden is műkedvelők előadta Aucasin és Nicolette-t, már csak a pódium- és tévéművészet meglehetősen nagy eltérései miatt is nehéz öszszehasonlítani Keleti István és Csdnyi Miklós tévéfeldolgozásával a szintén Keleti rendezte Szkéné-előadást. Ugyan egy ponton mégis: fiatalok játszották mindkettőt, s a bemutatók hangvételében volt közös vonás. Elsősorban a lendületesség, a tiszta vidámság Egy előadás ötletessége persze a refidezői erények közé sorolandó, az mégis vitathatatlannak látszik, hogy a sok mozgásra épülő ötleteket inkább közvetíteni tudják a koruk" szerint is fiatal színészek. Mint Csanyi Miklós frappáns, kedves, mozgásos sziporkáit most Kern András, Paudits Béla, Sörös Sándor és a többeik, majdnem minden. Minthogy a széphistória szövege mai fülnek túl érzelmes lehet, ellensúlyozására gunyoros, ironikus játékstílust teremtettek az alkotók (Keleti István néhány éve ugyanezt irta elő színjátszóinak). A szerelmi história ódon nyelvezetének kedves báját viszont a naiv, egyszerű, bár rengeteg kellék, eszköz, jelmez látványa felerősítette. Kellemes, szórakoztató tévéfeldolgozását láttuk tehát a tizenkettedik századi szerelmesek történetének. Egyetlen körülmény zavarta a nézőt: „a játék a jálékban"megoldás időnként komolyan veszélyeztette a tévésjáték egységét. A középkori várudvarra tévedt vándorkomédiások néha úgy összekeveredtek saját nézőközönségükkel, hogy a képernyőn zűrzavar volt látható, azaz pillanatokig nem történt semmi. Ami pedig ilyen szándékoltan, tervezetten pergő ritmusú játékban, és főként televízióban, nagyon feltűnő hiba. S. E. A közelmúltban lezajlott termelőszövetkezeti közgyűléseken elismeréssel nyugtázta a tagság, hogy szűkebb pátriánkban ls a küzdelmes év ellenére/ újabb eredményeket értek el, gyarapodtak a szövetkezeti alapok, s nőtt a tagság jövedelme. Köztudott, hogy idén szigorúbb, takarékosabb, ésszerűbb gazdálkodás hozhat megfelelő jövedelmet és tisztes zárszámadást. Szó esett erről a tervtárgyaló közgyűléseken is, hiszen a közgazdasági adottságok nagyobb része nem változik, ugyanolyan földterületen kell megtermelni az értékeket, mint a korábbi időszakban A termelőeszközök, berendezések árai viszont emelkednek, s ezt ellensúlyozni csak takarékosabb gazdálkodással lehet. daság érdekeivel is, hogy adott területről maximális termésátlagokat takarítsanak be, felhasználva a korszerű termelőeszközöket; műtrágyázás, intenzív vetőmag, modern gépek, stb. Í2J m A Szeged környéki gazdaságokban, bár speciális körülmények között gazdálkodnak, mégis néhány területen elengedhetetlen a továbblépés, * így a gabonafélék termésátlagának növelésénél, a zöldségtermesztésnél, nem utolsósorban a kis területű, tőkeszegény gazdaságok összevonásánál. Mindezeket figyelembe vették az idei gazdasági terv készítésénél, merészen, bátran alapoztak a már fölhalmozódott termelési és szakmai tapasztalatokra, anyagi és technikai forrásokra, ugyanakkor arra a mind szélesebb versenymozgalomra, amely a XI. pártkongresszus tiszteletére, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára a mezőgazdasági nagyüzemekben kibontakozott. Bár még év elején vagyunk, mégis tapasztalható néhány olyan vonás, amely nemcsak hogy előre mutat, de fényesen jelzi, a közös gazdaságok sem elégednek meg az eddig elért sikerekkel, a táj hírnevéhez méltóan korszerűbb, iparszerűbb termelésre törekednek. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben 860 hektáron díszlik az iden búza. Bátran tervezték a termésátlagot, egy hektárra 35 mázsát, őszi árpából 36 mázsát, takarmánybúzából pedig, amiből 500 hektárt takaríthatnak majd be, szintén 36 mázsát kivannak betakarítani a nyáron. Tiszteletet parancsol a kukoricatermesztésük is, 650 hektáron díszlik ez a fontos takarmánynövény, hektáronként 55 mázsás termésátlagot terveztek. A szabadföldi zöldségtermelésben sem akarnak szégyenkezni, íme a térv: paradicsomból 50 hektáron termesztenek, hektáronként 280 mázsát takarítanak be, ugyancsak fél száz hektáron díszlik a táj piros aranya, a fűszerpaprika, ebből 70 mázsát, míg paradicsompaprikából, 20 hektáron piroslik majd, 100 mázsát takarítanak be hektáronként." Miért említettük fel mindezt? Mert egyidőben divat volt a közös gazdaságokban az alátervezés. Egy-egy esztendő munkájának számbavétele után a gazdasági és pénzügyi terv készítésénél jóval az elért termésátlagok alá terveztek, hogy így már előre kikalkulálják a jövedelmezőséget, az eredményes gazdálkodást. Hol van már az az idő? A szövetkezetek érdeke egybeesik a népgazAz elmúlt néhány esztendőben alapvető változásnak voltunk tanúi a magyar mezőgazdaságban, így Szeged környékén is, amikor megerősödtek anyagilag a szövetkezetek és néhány ágazatban világraszóló sikert értek el. Mára tehát megteremtődtek azok a nagyüzemi alapok, amelyekre bátran támaszkodva, merészen tervezhetnek, mert a terv nem irrealitás, hanem a valóság ésszerű felmérése, és szorgos munkával, kitartó elhatározással megvalósítható, forintra váltható. , Még ismételten a szegedi Felszabadulás Tsz példájánál maradva említsük meg, a tejtermelés alakulását, hiszen ez az elmúlt esztendőben krónikus betegsége volt a magyar állattenyésztésnek. A közelmúltban Amerikából vásároltak Holstein friz fajtákat, s darabonként 4 ezer literes fejési átlagot, a magyartarkánál pedig 3 ezer literes fejési átlagot terveznek. Nyilvánvaló, hogy a pénzügyi tervük is a realitáson alapszik, merész, de egyben takarékos, a kor követelményének megfelelő. Kis gazdaság és szolid eredményekkel Öttömösön a Magyar László Termelőszövetkezet. Az Idén nagy fába vágták fejszéjüket, gyökerében átalakítják a termelés szerkezetét. Három önálló egységet hoztak létre, külön termelési és pénzügyi tervvel, hogy könnyebben áttekinthető legyen a szövetkezet egészének tevékenysége, munkája, egyszerűbb legyen az ellenőrzés, kevesebb az anyag- és bérköltség. Három ágazatot, így műszaki üzemrág, növény- és állattenyésztési üzemág, valamint kertészeti üzemágat hoztak létre. A bruttó termelési tervet is így tervezték meg, a műszaki üzemágra 7 millió, a növénytermesztés és állattenyésztésre 8 millió, a kertészeti üzemágra 6 millió forint bruttó bevételt. A gazdaság életében egyik esztendőről a másikra, sőt még hosszabb távon sem várható olyan csoda, amelyik garantálná a fényes eredményt, a tagság jövedelmének rendszeres emelkedését, egyetlen csodaszer van, az okos, tervszerű fejlesztés, az adottságok figyelembevételével az a törekvés, amelyik ugyan elismeri, hogy bár nem elég korszerű már az ilyen üzem, mégis az üzemágak kölcsönös együttműködésével kiegyensúlyozott és tisztes eredményt érhet el. Éppen ezt használják ki öttömösön, az új üzemági rendszer megteremtésével, ami kevesebb munkaerőt igényel, jobb a vezetés hatásfoka, kevesebb energiát emészt az ellenőrzés, ugyanakkor a megtakarítás kézzelfogható. Amíg az elmúlt évben például a gabonatermesztést három szakember irányította, az idén egy. Lényegében kicsinyített mását hozták létre egy-egy üzemágban az iparszerű termelésnek, például a növénytermesztésben amit öt ember irányít, több apró rendszer van: így gabonatermesztés, takarmánytermesztés, ipari növények termesztése, háztáji rendszer (háztáji föld, legelő. szórványszőlő, részes). Pénzben nem mérhető előnye is van ennek a gazdaságvezetésnek, önálló cselekvésre, gondolkodásra és gazdálkodásra serkenti a téesz tagságát, s természetesen a téeszvezetést is. Sajátos módon tehet és kell a homokon gazdálkodni, de mindig fennáll egy nagyon egyszerű és durva példa; ha sok az eső, vizes az esztendő, akkor elviszi a szőlőt, de jó a takarmánytermesztés, a kukoricatermés, az állattenyésztés, tehát már nem lehet baj az év végi zárszámadáskor. Ha viszont száraz az időjárás, bejön a szőlő, ami ugyancsak kihúzza a bajból a közösség szekerét, hiszen nemcsak hagyománya van a szőlőnek a homokon, de napjainkban is hektáronként 9—10 ezer forint tiszta jövedelmet garantál. Ügy tűnik, a kis gazdaságok „lefutották" magukat, a tájon is az ésszerű egyesüléseké a jövő, mindaddig azonban a kis területű, s tőkeszegény közös gazdaságokban is érdemes odafigyelni minden jó kezdeményezésre, bátor tervezésre, hiszen mindennapi boldogulásunkat, a nagy közösség eredményeit szolgálja. A tervek természetesen annyit érnek, amennyit megvalósítanak belőlük. Még tavasz van, a bizonyítás, a helytállás időszaka ezután következik. Az erősödő szövetkezeti demokrácia, a jó közszellem viszont garancia arra, hogy a tervek realitássá lesznek. Sz. Lukács Imre A márciusi, áprilisi, májusi bérfizetési napok Az április 6-i pihenőnap áthelyezése, valamint a május t-i munkaszüneti nap miatt a Magyar Nemzeti Bank, a SZOT-tal egyetértésben, szabályozta a munkabérfizetési napokat. A március 31-én, április 1-én és 2-án esedékes béreket március 28-án; az április 3-án, 4-én és 5-én járó béreket április 2-án; az április 30-án, május 1-én, 2-án, 3-án és 4-én esedékes munkabéreket április 29-én fizetik. Egyéb bérfizetési napok változatlanok. Új furfuroígyárat építenek A műtrágyák mellett a Péti Nitrogénművek fontos és keresett terméke a furfurolalkohol, amely az öntödék elengedhetetlen kelléke. Ezt az értékes vegyületet tíz oru szágba exportálja a Péti Nitrogénművek. Legnagyobb megrendelőjük az NSZK, Olaszország és Franciaország. A termék gyártásakor azonban évről évre gondot okoz, hogy az alapanyagot, a furfurolt külföldről kell beszerezniük. Ezen a helyzeten némileg enyhített a nitrogénmüvek hódmezővásárhelyi gyáregysége, ahol kukoricacsutkából gyártják az alapanyagot.. Az ottani kapacitás azonban csak az Import egy hatodának megtakarf'.ícára ad lehetőséget. A Peti Nitrogénművek most új furfurolgyár telephelyét jelölte ki. Az Alföldön és Dunántúlon felmérték a lehetőségeket és gazdaságossági számításokkal rangsorolták azokat A furfurolgyártáshoz ipari felhasználásra nem alkalmas fára, vagy kukoricacsutkára van szükség. Elsődleges szempont tehát, hogy ezt a sok helyütt hulladéknak számító alapanyagot könnyen, kis költséggel az új gyárhoz tudják szállítani. Mindezt figyelembe véve leggazdaságosabbnak a devecseri gyártelepítést tartották, amelynek helyét már kijelölte a Péti Nitrogénművek. Az új furfurolgyárat 450 millió forintos költséggé! epiuk iel. (MTI) I