Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

VASÁRNAP, 1975. FEBRUÁR R 3 Pártértekezletekril jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) gazdasági tevékenysége is hozzájárult, megteremtve az alapokat, melyekre most építhetünk. Beszélt arról, hogy pártunk Központi Bi­zottsága igényt tart a párt­értekezleteken elhangzó ja­vaslatokra, számít az üze­mek kommunistáinak véle­ményére, támogatására. A városi pártbizottság rendre továbbítja is ezeket a javas­latokat. Elmondta, hogy min­den megfelelő fórumon kö­zölték a textilipar fejleszté­sét érintő bér- és munka­ügyi kérdéseket, amelyeknek felvetése jogos. Az iparág eléggé komoly munkaerőgon­dokkal küszködik, mégis alapvetően megoldották az átszervezést. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy elmé­lyültebben meg kell vizsgál­ni a munkaerőhiány okait, azokat nem lehet egyértel­műen, felszínesen meghatá­rozni. Javult a bérszínvonal — bár még mindig hagy kí­vánnivalót maga után —, jobbak a szociális és munka­körülmények, sokkal össze­tettebb tehát ez a probléma. Törődni kell tov óbbra is a munkaer 5-gazdálkodással, hiszen a forrás nem bővül egyhamar, a munkáskezekre pedig nagy szükség van, akármilyen modern a tech­nológia. Kiemelte, hogy a fontos hazai alapanyag, a kender termelése sarka'atos kérdés. A gazdaságirányítás jelen rendszerében utasítani nem kívánatos a termelőket, vissza ne lépjünk, hanem ösztönözzünk gépesítéssel és egyéb módszerekkel. Befeje­zésül hangsúlyozta Török Jó­zsef, hogy nagy gondot kell fordítani a jövőben az ideo­lógiai ne •.•élőmunkára. A kongresszusi irányelvekből ma már látható, hogv leg­fontosabb politikai felada­tunk a gazdasági élet to­vábbfejlesztése lesz a követ­kező években. Ezt a fe'ada­tot pedig csak jól képzett munkások és vezetők láthat­ják el. A KSZV pártértekezlete végezetül megválasztotta a 41 tagú pártbizottságot s II küldöttet a virosi pártérte­kezletre. Az űj pártbizottság 9 tagú végrehajtó bizottságot választott. A pb titkára Ka­pás Sándorné lett. Amíg az álmok megvalósulnak Az anyagi lehetőségekhez mérten hogyan lehet korsze­rű, szép, minden szempont­ból elfogadható épületet emelni? Aztán mivel magya­rázható, hogy a beruházások egy része az eredetileg ter­vezett összeget jóval megha­ladja? Napjainkban ezek a kérdések élénken foglalkoz­tatjak társadalmunkat A vita széles körű. Ismerősek azok a vélemények, amelyek a tervezőket marasztalják el, mert nem az olcsóbb meg­oldásokat keresik. Mások a kivitelezőket okolják: nem végzik pontosan, határidőre feladataikat így megdrágít­ják a beruházást A beruhá­zót legtöbbször az a vád éri, bogy elnéző, nem elég szi­gorú. Amikor először tervezők­kel beszélgettem, olyan el­képzelésem volt hogy röp­ke idő alatt mindent megtu­kod gondjaikról, problémáik­ról. Aztán gyorsan kiderült, hftgj ami egyszerűnek tű­nik, mennyire bonyolult. A Város építése, sokféle szem­pont függvénye. A leg'türelmesebb a papír. Jámboran elbírja az álmok játékát De a tervezők nem álmodoznak, kétlábon a föl­dön állva érzékelik a társa­dalom nyújtotta lehetősége­ket és néha az akadályo­kat A szigorú realitások már a kezdet kezdetén meg­szabják a fantázia, a képze­let határait Ez, mióta világ ? világ, így vólt és így lesz. A körülmények nem korlá­tok, a kifogás nem mentség, ha valamit a lehetőségek alatt valósítunk meg. Az emberi tehetség éRp a szo­rító körülményeken diadal­maskodik, amikor adott helyzetben a legtöbbet nyújtja, a legjobbat produ­kálja. Tisztában vannak ez­zel a tervez'k? Hogyne len­nének, már az elsó lépésnél jó kell kalkulálniuk a körül­ményeket. Anélkül semmi sem kez­dődik el, hogy a megrendelő ne közölné, mit szeretne. Csak hát van, aki tudja pon­tosan, mit akar, és előfor­dul, hogy homályosak az el­képzelések. A kívülálló azt hinné, ez utóbbit kedvelik a tervezők. Szó'sincs erről. Az­tán meg, á'talában közös jellemző, hogv icike-picike pénzből kacsalábon forgó kastélyt szeretnének. De a legkellemetlenebb, amikor a tervkészítés után srófolják az igényeket Ez is, az is kel'ene még. A k'asszikus mondás, am't Montecuccoli­nak tulajdoni anak, pénz, pénz és pénz — a tervezés­nél is érvénves. De önmagá­ban nem minden. Tudni ke'l, milyen techno­lógiává' dolgozik m->H a ki­vitelező, mennyire fe'készü't és mire hajlandó. Ismerni kell a több tucat hatósági előírást, az építésit, a tüzren­dészetit stb Az igények is­meretében a tervező vázlatot készít, amit a megrendelő­nek bemutat. Sokszor azután kezdődik elölről minden, jön az űj kívánság, és így nem ritka, hogy az álom csak álom marad. Az előírás szerint a beru­házási program költségét maximálisan csak 10 száza­lékkal haladhatják túl a ter­vezők. Nem lehet drágábban csinálni, mint amekkora a keret. Mégis sokszor olyan vád is éri az építészt, hogy saját emlékművét alkotja meg. Hiszen az állami tulaj­donból szabadon lehet gaz­dálkodni — gondolják néha Azt is emlegetik, hogy fur­csa kettősség fedezhető feL A magánápítkezésnél érde­kes módon, a kezdetben meghatározott összegből fel­épül a ház. Miért nem si­kerül ez állami vállalkozás­nál? Gyakorta felvetődik a felelősség kérdése is. Kié is a felelősség tulajdonképpen? Spóroljon a tervező? Ho­gyan? Hiszen a meghatáro­zott összeget nem lépheti túl. Elvileg legalábbis. De hát hogyan lett a papíron olyan drága például Szeged új, tervezett könyvtára, levéltá­ra, mint amilyen. Egyébként szakmai körökben sokszor hangoztatott téma, jó lenne már a végére járni a takaré­kosság normáinak, és vala­miképpen érdekeltté tenni ebben a tervezőt, ha lehet Ugyanakkor lidércnyomás­ként hat: amit esetleg meg­spórolna, azért idők múltá­val többszörösen kell fizet­ni. Például köztódott, ha a tervező a minőségileg jobb. de drágább burkolóanyagot használja fel, az 20—30 évig eltart Az olcsóbb vakoló­anyag pedig néhány év alatt lepereg. Igy hát a szak­mai lelkiismeretre kellene talán leginkább hivatkozni. Nagyon sokan a tervezés utáni szakaszban látják a problémát, a költségek növe­kedéséért az építkezések el­húzódásában. Kezdjük ta­lán ott, hogy nem egészíti ki egymást az érdekek rendszere. A tervező a leg­korszerűbbet akarja. (Általá­ban költségesebb, mint a ha­gyományos.) A kivitelező a termelési érték növeléséhez ragaszkodva a bejáratott for­mákat kedveli. A beruházót leginkább csak az érdekli, a határidő ne csússzon, és így néha még fél szemét is be­hunyja a műszaki átvételnél. A minőség őrének legfőbb szerepe — a koncentrált szakmai felkészültség miatt — a tervezőket illetné. Még­is, a fe'adat a beruházókrr esik. De hát ennek jogi ösz­szetevői annyira bonyolultak hogy a csomókat nagyon ne­héz kibogozni. Végül is a felelősség annyira megoszlik olyan sok a tó'el ős, • hogv senki sem fele'ős. Az sem mondható hasznosnak, hogv a tervező építész a kivite'e­získor már semmilyen ren­de'kezési joggal nem rendel­kezik, csak javasolhat. Mind­ez oka és egyik magyarázata a beruházások csúszásának a költségek indokolatlan nö­vekedésének. Néha bizony hosszú az út, amíg az álmok megvalósul­nak. Halász Miklós Ünnepre készül a főváros Február 13-ára, Budapest felszabadulásának 30. évfor­dulójára gazdag eseményso­rozattal készül a főváros. Az üzemekben, vállalatoknál ké­szítik már a színes dekorá­ciókat, üdvözlő feliratokat, amelyeket az épületek hom­lokzatán helyeznek el. A központi tereket és a főút­vonalakat nemzetiszínű és vörös zászlók ékesítik, s fel­lobogózzák a lakóházakat is. Az ünnep estéjén látványos kivilágítás köszönti a jubi­leumot. A következő napok bővel­kednek majd a felszabadu­lással kaocsolatos esemé­nyekben. Február 12-én dél­után a Vígszínházban ünne­ri megemlékezést tart a Bu­danesti Pórtbizottság, a Fő­várost Tanács, a HNF buda­pesti bizottsága, a Szakszer­vezetek Budapesti Tanácsa és a KISZ budapesti bizott­sága. A nagyszabású ünnep­ségen részt vesznek majd a baráti országok fővárosaiból — Moszkvából, Szófiából, Berlinből, Varsóból, Prágá­ból, Belgrádból és Bukarest­ből —, a jubileum alkalmá­ból érkező küldöttségek is. Az évforduló napján, csü­törtökön, ünnepség lesz a Gellért-hegyi Sza'-adság­szobornál. ahol a főváros párt- fmá-si. társadalmi, tö­megs'e'-ve-'eti vehetői és a budapesti fegyveres testüle­tek kéoviselői. az üzemek, is­kolák kü'döttei róják le ke­gye'etüket a felszabadító harcok hőseinek emléke eéásk Emberformáló közösség Beszélgess Mákos Islvánna!, a munkásőrség megye, parancsnokival Nemrégiben fejeződtek be megyeszerte a munkásőr­egység-gyűlések, amelyekről lapunkban is számot adtunk Valamennyi munkás őregység eredményes esztendőt zárt, kiérdemelve az illetékes já­rási é^ városi párt-végrehaj­tóbizottságok dicséretét és köszönetét. Mákos Istvánt, a Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokát kértük meg, hogy foglalja össze la­punk számára az elmúlt esz­tendő eredményeit, tanulsá­gait, s az idei feladatokat. 0 Változtak-e a meg­alakulás, 1957 óta a mun­kásőrség feladatai? — A haza fegyveres vé­delmében betöltött alapvető feladataink változatlanok. A többi fegyveres testülettel szorosan együttműködve vé­gezzük munkánkat, azzal a különbséggel, hogv a mun­kásőrök önként vállalt párt­megbízatásnak tesznek ele­get, legyenek párttagok vagy pártonkívüliek, önkéntesek, a szó legszorosabb értelmé­ben. hiszen munkásőrszolgá­latra a helyi pártalapszer­vezet vezetőségénél lehet je­lentkezni, s a jelentkezőket az alapszervezeti taggyűlés javaslata alapján bízza meg a vezetőség ezzel a felelős­ségteljes pártmunkával. Megbízatást azok kérhetnek, akik betöltötték 18. évüket, vagy már katonai szolgálatot teljesítettek. Az új munkás­őrök hathónapos kiképzés után teszik le az esküt, s válnak a testület teljes jogú tagjaivá. Megbízatásuk öt­éves szolgálatra szól, de alig akadnak néhányan, akik öt esztendő után le is sze­relnek. Legtöbbször kérik, hogy maradhassanak, s 10— 15 esztendőt szolgálnak. # A szolgálat célja, lé­nyege tehát változatlan? — Igen, a munkásőrség a párt fegyveres testülete, s ez magában is meghatározza legfontosabb feladatainkat. A fegyveres szolgálat mellett a testületen belül, a munka­helyen és a családban is el­sőrendű fontosságú a politi­kai tevékenység és a nevelő­munka. A m'inkásőrök nem­csak pronagllják, ismertetik munkahelyi közösségükben a oárt politikáját, hanem ak­tív és kezdeményező része­sei e politika valóra váltásá­nak is. Bár az alapcélok a testület megalakulása óta változatlanok, munkánkban alkalmazkodnunk kell a változó követelményekhez. Méghozzá nemcsak szakmai tekintetben, hanem mind in­tenzívebb politikai munkát is kell végeznünk. A mun­kásőrök nagy többsége szo­cialista brigádok tagja, kez­deményezői és aktív részt­vevői a kongresszusi, felsza­badulási munkaversanynek. De sagítik például az ifjú­ság honvádalmi nevelését: nagyon sok alegységünk patronál Ifjú Gárda alegysé­geket, vagy úttörőcsapatokat S az sem közömbös, hogy munkásőreink példamutató­an dolgoznak munkahelyü­kön is, nagyon jó kapcsola­tot tartanak a gyár, a vál­lalat társadalmi és gazdasá­gi vezetőivel. €> Mindehhez nyilván hozzájárul, hogy eleve olyan emberek kerülnek a testületbe, akik fegyvere­sen, de minden más lehet­séges módon is szolgálni * akarják a párt politikáját, az ország védelmét, és szocialista építését. De úgy tűnik, hogy a testület na­gyon hatásos nevelő közös­ség is egyben. — Tavaly két alapvető fel­adatunk volt: a szakmai ki­képzés fejlesztése, és a ne. velőmunka további javítása. Mindkettőnek 6ikerrel tet­tünk eleget Az illetékes pártbizottságok mindenütt elismeréssel szóltak mun­kánkról, csakúgy, mint Papp Árpád, a munkásőrség or­szágos parancsnoka. Ehhez hozzájárul az is, hogy azok kérik felvételüket, akik va­lóban tenni, dolgozni akar­nak, szolgálni a párt, a nép ügyét Mindez segít abban, hogy az egységek olyan kö­zösségek legyenek, amelyek­ben teljes mértékben érvé­nyesülhetnek az emberfor­máló, mégpedig szocialista embert formáló hatások Mert a szolgálat, a tanulás, a szakmai és politikai kép­zés mellett munkásőreink ki­emelkedő szakmai és társa­dalmi-politikai tevékenysé­get végeznek munkahelyü­kön, a valódi közösséggé for­málódó alegységeken, egysé­geken belül pedig minden lehetséges módon segítik, tá­mogatják egymást, legyen szó a szolgálatról, vagy akár házépítésről. Alighanem ezért is olyan jó a kapcso­latunk az üzemekkel, válla­latokkal, a kölcsönösség alapján. Hiszen ők is min­denben támaszkodhatnak munkásőr dolgozóikra, mi pedig a vállalatok párt- és gazdasági vezetésének segít­ségére. Azt, hogy a közös cél milyen hatalmas össze­fogó erő, mivel sem lehetne jobban érzékeltetni, mint az­zal, hogy idős, hatvan év kö­rüli emberek dolgoznak együtt az egységekben a fia­talokkal, a 18—20 évesekkel, s kiválóan megértik egy­mást. 0 És az idei feladatok? — Az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsá­gának határozata szerint a munkásőrök továbbra is részt vesznek a XI. kong­resszus és a felszabadulási évforduló előkészítésében. Tovább erősítjük kapcsola­tainkat a társfegyveres tes­tületekkel, a KISZ-szel, és az úttörőcsapatokkal Fel­adatunk az is, br^v a pár­ton kívüli mun!*>5röket az alapszervezetekkel közösen párttaggá neveljük, s termé­szetesen szakmai és politikai nevelő munkánkat is tovább kell fejlesztenünk. Mindeh­hez sok segítséget ad az egy­ségek és alegységek között folyó szocialista verseny, amelyben tavaly a vásárhe­lyiek bizonyultak a legjobb­nak, valamennyi egység jó munkájának bizonyságaként: minimális különbséggel. 0 Az eredményeknek tehát részesei a vállalatok, üzemek is? — Sokat segítenek abban, hogy munkásőreink teljesít­hessék szolgálati feladatai­kat. Ezért köszönet illeti őket, de nemcsak őket, hi­szen feladataik nagy részét szabad időben teljesítik a munkásőrök. Amikor mások szórakoznak, pihennek, ők esőben, sárban, hidegben, a családtól távol teljesítik ön­ként vállalt kötelességüket. Az édesanyáknak, feleségek­nek, a családnak is köszöne­tet kell mondani, akik lehe­tővé teszik, hogy fiuk, fér­jük vagy lányuk végezhesse munkáját, eleget tehessen pártmegbízatásának. Köszö­netet kell mondani nekik, hiszen segítségük, megértő, aktív támogatásuk nélkül munkásőreink sem teljesít­hetnék feladataikat, testüle­tünk sem tölthetné be hiva­tását: a párt és a nép fegy­veres szolgálatát, a szocialis­ta Magyarország vívmányai­nak védelmét. Szolgálatát társadalmi munkáját csak úgy láthatja el a munkásőr, ha élvezi a társadalom — az üzem, a pártalapszervezet é6 a család — segítségét, tá­mogatását S hogy a csalá­dok minden segítséget meg­adnak, mi sem példázhatná jobban, mint az, hogy a fegyver gyakran apáról fiú­ra száll, férj és feleség sok­szor együtt szolgálja vala­mennyiünk ügyét Sz. L A BUDALAKK SZEGEDI GY4RABAN a távlati fejlesztésnek megfelelően emelkednek az új létesítői 'nyek. A közelmúltban épit't egy raktár, s egy korszerű, kétszintes laboratórium, amibe rövidesen beköltöznek. Megépültek a szükséges új gőztávvezeták"k ls, a régieket pedig újra szigetélik, az energiatakarékosság érdeké­tes. Késünkön: jeíeztks® a cégi gáztávvezetékek leiújí tálán dolgoznak. ,

Next

/
Thumbnails
Contents