Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

VASÁRNAP, 1975. FEBRUÁR R 3 Pártértekezletekril jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) gazdasági tevékenysége is hozzájárult, megteremtve az alapokat, melyekre most építhetünk. Beszélt arról, hogy pártunk Központi Bizottsága igényt tart a pártértekezleteken elhangzó javaslatokra, számít az üzemek kommunistáinak véleményére, támogatására. A városi pártbizottság rendre továbbítja is ezeket a javaslatokat. Elmondta, hogy minden megfelelő fórumon közölték a textilipar fejlesztését érintő bér- és munkaügyi kérdéseket, amelyeknek felvetése jogos. Az iparág eléggé komoly munkaerőgondokkal küszködik, mégis alapvetően megoldották az átszervezést. Felhívta a figyelmet arra, hogy elmélyültebben meg kell vizsgálni a munkaerőhiány okait, azokat nem lehet egyértelműen, felszínesen meghatározni. Javult a bérszínvonal — bár még mindig hagy kívánnivalót maga után —, jobbak a szociális és munkakörülmények, sokkal összetettebb tehát ez a probléma. Törődni kell tov óbbra is a munkaer 5-gazdálkodással, hiszen a forrás nem bővül egyhamar, a munkáskezekre pedig nagy szükség van, akármilyen modern a technológia. Kiemelte, hogy a fontos hazai alapanyag, a kender termelése sarka'atos kérdés. A gazdaságirányítás jelen rendszerében utasítani nem kívánatos a termelőket, vissza ne lépjünk, hanem ösztönözzünk gépesítéssel és egyéb módszerekkel. Befejezésül hangsúlyozta Török József, hogy nagy gondot kell fordítani a jövőben az ideológiai ne •.•élőmunkára. A kongresszusi irányelvekből ma már látható, hogv legfontosabb politikai feladatunk a gazdasági élet továbbfejlesztése lesz a következő években. Ezt a fe'adatot pedig csak jól képzett munkások és vezetők láthatják el. A KSZV pártértekezlete végezetül megválasztotta a 41 tagú pártbizottságot s II küldöttet a virosi pártértekezletre. Az űj pártbizottság 9 tagú végrehajtó bizottságot választott. A pb titkára Kapás Sándorné lett. Amíg az álmok megvalósulnak Az anyagi lehetőségekhez mérten hogyan lehet korszerű, szép, minden szempontból elfogadható épületet emelni? Aztán mivel magyarázható, hogy a beruházások egy része az eredetileg tervezett összeget jóval meghaladja? Napjainkban ezek a kérdések élénken foglalkoztatjak társadalmunkat A vita széles körű. Ismerősek azok a vélemények, amelyek a tervezőket marasztalják el, mert nem az olcsóbb megoldásokat keresik. Mások a kivitelezőket okolják: nem végzik pontosan, határidőre feladataikat így megdrágítják a beruházást A beruházót legtöbbször az a vád éri, bogy elnéző, nem elég szigorú. Amikor először tervezőkkel beszélgettem, olyan elképzelésem volt hogy röpke idő alatt mindent megtukod gondjaikról, problémáikról. Aztán gyorsan kiderült, hftgj ami egyszerűnek tűnik, mennyire bonyolult. A Város építése, sokféle szempont függvénye. A leg'türelmesebb a papír. Jámboran elbírja az álmok játékát De a tervezők nem álmodoznak, kétlábon a földön állva érzékelik a társadalom nyújtotta lehetőségeket és néha az akadályokat A szigorú realitások már a kezdet kezdetén megszabják a fantázia, a képzelet határait Ez, mióta világ ? világ, így vólt és így lesz. A körülmények nem korlátok, a kifogás nem mentség, ha valamit a lehetőségek alatt valósítunk meg. Az emberi tehetség éRp a szorító körülményeken diadalmaskodik, amikor adott helyzetben a legtöbbet nyújtja, a legjobbat produkálja. Tisztában vannak ezzel a tervez'k? Hogyne lennének, már az elsó lépésnél jó kell kalkulálniuk a körülményeket. Anélkül semmi sem kezdődik el, hogy a megrendelő ne közölné, mit szeretne. Csak hát van, aki tudja pontosan, mit akar, és előfordul, hogy homályosak az elképzelések. A kívülálló azt hinné, ez utóbbit kedvelik a tervezők. Szó'sincs erről. Aztán meg, á'talában közös jellemző, hogv icike-picike pénzből kacsalábon forgó kastélyt szeretnének. De a legkellemetlenebb, amikor a tervkészítés után srófolják az igényeket Ez is, az is kel'ene még. A k'asszikus mondás, am't Montecuccolinak tulajdoni anak, pénz, pénz és pénz — a tervezésnél is érvénves. De önmagában nem minden. Tudni ke'l, milyen technológiává' dolgozik m->H a kivitelező, mennyire fe'készü't és mire hajlandó. Ismerni kell a több tucat hatósági előírást, az építésit, a tüzrendészetit stb Az igények ismeretében a tervező vázlatot készít, amit a megrendelőnek bemutat. Sokszor azután kezdődik elölről minden, jön az űj kívánság, és így nem ritka, hogy az álom csak álom marad. Az előírás szerint a beruházási program költségét maximálisan csak 10 százalékkal haladhatják túl a tervezők. Nem lehet drágábban csinálni, mint amekkora a keret. Mégis sokszor olyan vád is éri az építészt, hogy saját emlékművét alkotja meg. Hiszen az állami tulajdonból szabadon lehet gazdálkodni — gondolják néha Azt is emlegetik, hogy furcsa kettősség fedezhető feL A magánápítkezésnél érdekes módon, a kezdetben meghatározott összegből felépül a ház. Miért nem sikerül ez állami vállalkozásnál? Gyakorta felvetődik a felelősség kérdése is. Kié is a felelősség tulajdonképpen? Spóroljon a tervező? Hogyan? Hiszen a meghatározott összeget nem lépheti túl. Elvileg legalábbis. De hát hogyan lett a papíron olyan drága például Szeged új, tervezett könyvtára, levéltára, mint amilyen. Egyébként szakmai körökben sokszor hangoztatott téma, jó lenne már a végére járni a takarékosság normáinak, és valamiképpen érdekeltté tenni ebben a tervezőt, ha lehet Ugyanakkor lidércnyomásként hat: amit esetleg megspórolna, azért idők múltával többszörösen kell fizetni. Például köztódott, ha a tervező a minőségileg jobb. de drágább burkolóanyagot használja fel, az 20—30 évig eltart Az olcsóbb vakolóanyag pedig néhány év alatt lepereg. Igy hát a szakmai lelkiismeretre kellene talán leginkább hivatkozni. Nagyon sokan a tervezés utáni szakaszban látják a problémát, a költségek növekedéséért az építkezések elhúzódásában. Kezdjük talán ott, hogy nem egészíti ki egymást az érdekek rendszere. A tervező a legkorszerűbbet akarja. (Általában költségesebb, mint a hagyományos.) A kivitelező a termelési érték növeléséhez ragaszkodva a bejáratott formákat kedveli. A beruházót leginkább csak az érdekli, a határidő ne csússzon, és így néha még fél szemét is behunyja a műszaki átvételnél. A minőség őrének legfőbb szerepe — a koncentrált szakmai felkészültség miatt — a tervezőket illetné. Mégis, a fe'adat a beruházókrr esik. De hát ennek jogi öszszetevői annyira bonyolultak hogy a csomókat nagyon nehéz kibogozni. Végül is a felelősség annyira megoszlik olyan sok a tó'el ős, • hogv senki sem fele'ős. Az sem mondható hasznosnak, hogv a tervező építész a kivite'ezískor már semmilyen rende'kezési joggal nem rendelkezik, csak javasolhat. Mindez oka és egyik magyarázata a beruházások csúszásának a költségek indokolatlan növekedésének. Néha bizony hosszú az út, amíg az álmok megvalósulnak. Halász Miklós Ünnepre készül a főváros Február 13-ára, Budapest felszabadulásának 30. évfordulójára gazdag eseménysorozattal készül a főváros. Az üzemekben, vállalatoknál készítik már a színes dekorációkat, üdvözlő feliratokat, amelyeket az épületek homlokzatán helyeznek el. A központi tereket és a főútvonalakat nemzetiszínű és vörös zászlók ékesítik, s fellobogózzák a lakóházakat is. Az ünnep estéjén látványos kivilágítás köszönti a jubileumot. A következő napok bővelkednek majd a felszabadulással kaocsolatos eseményekben. Február 12-én délután a Vígszínházban ünneri megemlékezést tart a Budanesti Pórtbizottság, a Fővárost Tanács, a HNF budapesti bizottsága, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a KISZ budapesti bizottsága. A nagyszabású ünnepségen részt vesznek majd a baráti országok fővárosaiból — Moszkvából, Szófiából, Berlinből, Varsóból, Prágából, Belgrádból és Bukarestből —, a jubileum alkalmából érkező küldöttségek is. Az évforduló napján, csütörtökön, ünnepség lesz a Gellért-hegyi Sza'-adságszobornál. ahol a főváros párt- fmá-si. társadalmi, tömegs'e'-ve-'eti vehetői és a budapesti fegyveres testületek kéoviselői. az üzemek, iskolák kü'döttei róják le kegye'etüket a felszabadító harcok hőseinek emléke eéásk Emberformáló közösség Beszélgess Mákos Islvánna!, a munkásőrség megye, parancsnokival Nemrégiben fejeződtek be megyeszerte a munkásőregység-gyűlések, amelyekről lapunkban is számot adtunk Valamennyi munkás őregység eredményes esztendőt zárt, kiérdemelve az illetékes járási é^ városi párt-végrehajtóbizottságok dicséretét és köszönetét. Mákos Istvánt, a Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokát kértük meg, hogy foglalja össze lapunk számára az elmúlt esztendő eredményeit, tanulságait, s az idei feladatokat. 0 Változtak-e a megalakulás, 1957 óta a munkásőrség feladatai? — A haza fegyveres védelmében betöltött alapvető feladataink változatlanok. A többi fegyveres testülettel szorosan együttműködve végezzük munkánkat, azzal a különbséggel, hogv a munkásőrök önként vállalt pártmegbízatásnak tesznek eleget, legyenek párttagok vagy pártonkívüliek, önkéntesek, a szó legszorosabb értelmében. hiszen munkásőrszolgálatra a helyi pártalapszervezet vezetőségénél lehet jelentkezni, s a jelentkezőket az alapszervezeti taggyűlés javaslata alapján bízza meg a vezetőség ezzel a felelősségteljes pártmunkával. Megbízatást azok kérhetnek, akik betöltötték 18. évüket, vagy már katonai szolgálatot teljesítettek. Az új munkásőrök hathónapos kiképzés után teszik le az esküt, s válnak a testület teljes jogú tagjaivá. Megbízatásuk ötéves szolgálatra szól, de alig akadnak néhányan, akik öt esztendő után le is szerelnek. Legtöbbször kérik, hogy maradhassanak, s 10— 15 esztendőt szolgálnak. # A szolgálat célja, lényege tehát változatlan? — Igen, a munkásőrség a párt fegyveres testülete, s ez magában is meghatározza legfontosabb feladatainkat. A fegyveres szolgálat mellett a testületen belül, a munkahelyen és a családban is elsőrendű fontosságú a politikai tevékenység és a nevelőmunka. A m'inkásőrök nemcsak pronagllják, ismertetik munkahelyi közösségükben a oárt politikáját, hanem aktív és kezdeményező részesei e politika valóra váltásának is. Bár az alapcélok a testület megalakulása óta változatlanok, munkánkban alkalmazkodnunk kell a változó követelményekhez. Méghozzá nemcsak szakmai tekintetben, hanem mind intenzívebb politikai munkát is kell végeznünk. A munkásőrök nagy többsége szocialista brigádok tagja, kezdeményezői és aktív résztvevői a kongresszusi, felszabadulási munkaversanynek. De sagítik például az ifjúság honvádalmi nevelését: nagyon sok alegységünk patronál Ifjú Gárda alegységeket, vagy úttörőcsapatokat S az sem közömbös, hogy munkásőreink példamutatóan dolgoznak munkahelyükön is, nagyon jó kapcsolatot tartanak a gyár, a vállalat társadalmi és gazdasági vezetőivel. €> Mindehhez nyilván hozzájárul, hogy eleve olyan emberek kerülnek a testületbe, akik fegyveresen, de minden más lehetséges módon is szolgálni * akarják a párt politikáját, az ország védelmét, és szocialista építését. De úgy tűnik, hogy a testület nagyon hatásos nevelő közösség is egyben. — Tavaly két alapvető feladatunk volt: a szakmai kiképzés fejlesztése, és a ne. velőmunka további javítása. Mindkettőnek 6ikerrel tettünk eleget Az illetékes pártbizottságok mindenütt elismeréssel szóltak munkánkról, csakúgy, mint Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka. Ehhez hozzájárul az is, hogy azok kérik felvételüket, akik valóban tenni, dolgozni akarnak, szolgálni a párt, a nép ügyét Mindez segít abban, hogy az egységek olyan közösségek legyenek, amelyekben teljes mértékben érvényesülhetnek az emberformáló, mégpedig szocialista embert formáló hatások Mert a szolgálat, a tanulás, a szakmai és politikai képzés mellett munkásőreink kiemelkedő szakmai és társadalmi-politikai tevékenységet végeznek munkahelyükön, a valódi közösséggé formálódó alegységeken, egységeken belül pedig minden lehetséges módon segítik, támogatják egymást, legyen szó a szolgálatról, vagy akár házépítésről. Alighanem ezért is olyan jó a kapcsolatunk az üzemekkel, vállalatokkal, a kölcsönösség alapján. Hiszen ők is mindenben támaszkodhatnak munkásőr dolgozóikra, mi pedig a vállalatok párt- és gazdasági vezetésének segítségére. Azt, hogy a közös cél milyen hatalmas összefogó erő, mivel sem lehetne jobban érzékeltetni, mint azzal, hogy idős, hatvan év körüli emberek dolgoznak együtt az egységekben a fiatalokkal, a 18—20 évesekkel, s kiválóan megértik egymást. 0 És az idei feladatok? — Az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának határozata szerint a munkásőrök továbbra is részt vesznek a XI. kongresszus és a felszabadulási évforduló előkészítésében. Tovább erősítjük kapcsolatainkat a társfegyveres testületekkel, a KISZ-szel, és az úttörőcsapatokkal Feladatunk az is, br^v a párton kívüli mun!*>5röket az alapszervezetekkel közösen párttaggá neveljük, s természetesen szakmai és politikai nevelő munkánkat is tovább kell fejlesztenünk. Mindehhez sok segítséget ad az egységek és alegységek között folyó szocialista verseny, amelyben tavaly a vásárhelyiek bizonyultak a legjobbnak, valamennyi egység jó munkájának bizonyságaként: minimális különbséggel. 0 Az eredményeknek tehát részesei a vállalatok, üzemek is? — Sokat segítenek abban, hogy munkásőreink teljesíthessék szolgálati feladataikat. Ezért köszönet illeti őket, de nemcsak őket, hiszen feladataik nagy részét szabad időben teljesítik a munkásőrök. Amikor mások szórakoznak, pihennek, ők esőben, sárban, hidegben, a családtól távol teljesítik önként vállalt kötelességüket. Az édesanyáknak, feleségeknek, a családnak is köszönetet kell mondani, akik lehetővé teszik, hogy fiuk, férjük vagy lányuk végezhesse munkáját, eleget tehessen pártmegbízatásának. Köszönetet kell mondani nekik, hiszen segítségük, megértő, aktív támogatásuk nélkül munkásőreink sem teljesíthetnék feladataikat, testületünk sem tölthetné be hivatását: a párt és a nép fegyveres szolgálatát, a szocialista Magyarország vívmányainak védelmét. Szolgálatát társadalmi munkáját csak úgy láthatja el a munkásőr, ha élvezi a társadalom — az üzem, a pártalapszervezet é6 a család — segítségét, támogatását S hogy a családok minden segítséget megadnak, mi sem példázhatná jobban, mint az, hogy a fegyver gyakran apáról fiúra száll, férj és feleség sokszor együtt szolgálja valamennyiünk ügyét Sz. L A BUDALAKK SZEGEDI GY4RABAN a távlati fejlesztésnek megfelelően emelkednek az új létesítői 'nyek. A közelmúltban épit't egy raktár, s egy korszerű, kétszintes laboratórium, amibe rövidesen beköltöznek. Megépültek a szükséges új gőztávvezeták"k ls, a régieket pedig újra szigetélik, az energiatakarékosság érdekétes. Késünkön: jeíeztks® a cégi gáztávvezetékek leiújí tálán dolgoznak. ,