Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

4 VASÁRNAP, 1975. FEBRUÁR 8. Történelmi Szabad­egyetem A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat történelmi szakosztálya hazánk és Sze­ged város fölszabadulásának 30. évfordulója alkalmából 6 előadásból álló Történelmi Szabadegyetemet rendéz. Az előadások az ellenforradalmi korszak gazdasági, társadal­mi életét, a munkásmozga­lom harcait ismertetik, majd bemutatják városunk, illetve tágabb környékünk katonai felszabadítását, s a felszaba­dulás után bekövetkező for­radalmi változásokat. Az elő­adásokat egyetemi, főiskolai és a módszertani központ ok­tatói tartják. Az első előadásra febru­ár 14-én, pénteken délután 6 órakor kerül sor a Haza­fias Népfront Szeged Városi Bizottsága (Vörösmarty ut­ca 3.) földszinti helyisigé­ben. A többi előadást, egvhe­tes Időkülönbséggel, a fent jelzett időben és helyen tart­ják. A szabadegyetem láto­gatására szóló bérleteket 20 forintos áron az első előadás alkalmával a helyszínen le­het váltani. Este 8-tÓI csak sürgős esetben Hozzászoktunk már, hogy van a városnak egy gyógy­szertára, amelyiket a nap minden szakában felkeres­hetünk, tehát éjjel is. ha fogfájás gyötör bennünket, vagy ha valamelyik család­tagunk részére az ügyeletes orvos felír valamilyen gyógy­szert. A Kígyó gyógyszertár nagy forgalmának, nappali nép­szerűségének bizonyára az is oka, hogy este 10 óráig nyitott ajtóval fogadott bár­kit, s 10 óra után sem ta­gadta meg a betegek kiszol­gálását. Gyakran még az egészségesekét sem, noha megtehette volna, hiszen az éjszakai ügyelet arra hiva­tott, hogy sürgős esetben, vagy az ügyeletes orvos által éjjel felírt receptre adjon or­vosságot az igazán rászoru­lóknak. S hogy mennyien nem veszik ezt figyelembt* példa rá csak egy nap a sok közül: február 1-én éjjel ti­zenöten csöngettek be vény­nyel a kezükben, ezek közül hetet , állított kl az élszakai ügyeletes orvos, a többiért nappal is elfáradhattak vol­L Mai ügyeskedők S okféle típusa kitermelődött az ügyeskedőknek. Van olyan, aki foggal-körömmel ragaszkodik minden fillérhez, amit bárhol és bármikor ösz­szeszedhet, összegüzülhet, a gyűjtögetés betegségévé vált, lép'en-nyomon fertőzi környezetét. A másik a kö­zösség rováséra ügyeskedik, egyéni érdekelt téveszti össze a kollektíva érdekeivel. De egy Jellemző tulaj­donságuk van; bármi történik ls sorsukban, környeze­tükben, először önmagukra gondolnak, aztán valahol a gondolatsor végén következik a társadalom. Az önzés a léteiemuk. Példákat, is sorolhatnánk; a pécsi özvegyasszonyt, aki éppen csak 19 lakóházzal és egy-két nyaralóval rendelkezik, momentán nem ls tudja; az arany kezű kőművest, aki képes egy év alatt tíz házat is felépíte­ni — olyanok ls 'azok —; a tervezőt, aki szívét-lelkét beleadja a munkájába, annyira, hogy — a maszek megrendelések elveszik energiájának nagy részét — felépítése után menten összedűl a létesítmény, jobb esetben fatörzsekkel támogatják oldalát és a többi. Nem célunk az ügyeskedők típusalt felsorolni, an­nál Inkább nem, hiszen a társadalom nem ilyenek­ből áll, nem ők viszik előre a fejlődést, nem ők alkot­ják törvényeinket — csak kihasználják őket, Beszél­jünk róla. Azért Is érdemes, mert hovatovább nem­csak környezetüknek tűnik fel a közösségellenes ma­gatartás, hanem szélesebb társadalmi közegben ls, ami részben örvendetes, azonnal reagálunk a közösségi embert sértő, megalázó tendenciákra, részben bántó, mert Ilyen nagy hullámokat kavarnak a nem kívánatos jelenségek. Napjainkban különösen szükségszerű elemezni eze­ket a jelenségeket, hiszen a takarékos gazdálkodás, az energiahordozók helyes és ésszerűbb felhasználása, a tervek megvalósítása, a szociálpolitikai célok teljesíté­se, az életszínvonal további növelése, mind-mind olyan követelmény, aminek érdekében tisztes munkát vé­gezni, tisztes emberi magatartást tanúsítani nemcsak hogy érdemes, de meg is követelhető. Okulásul előhozzuk a balástyal Felsőgajgonya Ter­melőszövetkezet esetét, annak számviteli és bizonylati szabálytalanságai közül egyet, mert tipikus vonásaival sok vállalatot, termelőszövetkezetet figyelmeztethet, serkenthet Jobb tennivalókra, a hiányosságokat illető­en. Röviden és leegyszerűsítve a tényeket, Simon Fe­renc, a közös gazdaság tagja, az elmúlt években mint­egy 11 millió forint értékben vásárolt különböző pia­cokon, vásárokon, a legtöbb esetben ellenőrzés és fel­ügyelet nélkül, készpénzért állatokat. A felvásárló ré­szére a téesz nem készített munkaköri leírást, írás­ban nem szabályozta az állatforgalmazási teendők el­látását, jogait és kötelezettségeit nem rögzítette, s en­nek hiánya miatt bőven fordultak elő szabálytalansá­gok; szóval, ne kerülgessük a kását, Simon mind a termelőszövetkezete javára, mind pedig a saját hasz­nára ügyeskedett. Használhatnánk nyugodtap az üzér­kedett szót is, hiszen már a népi ellenőrzés is kimu­tatta, hogy ebből a tevékenységéből a termelőszövet­kezet tisztességtelen haszonra tett szert, vagyis becsa­pott jó néhány embert, téeszt és felvásárlóvállalatot Nem ecseteljük Simon üzelmeit, még csak a követke­zőket Írjuk le: 1970—1973-lg összesen a közösből szár­mazó jövedelme 692 ezer forint, ehhez természetesen a háztáji és a jutalmak. A tanulság kézenfekvő: mindenféle és -fajta ügyeskedő, közvetlenül vagy közvetve, de a mi zse­bünkből húzza kl tíz-, százezreit. A közösség rovására éli világát. Ezekben a napokban a pártkongresszusra készülődünk, szép és tisztességes éveknek nézünk elé­be. az Irányelvek megszabják feladatainkat, kötelesse­gelnket. Többek között ezt is, hiszen érthetően ki­mondják: „Érvényt szerez törvényeinknek, s olyan Irányba fejleszti őket tovább, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jö­vedelemfelhalmozásnak." Az elveket, a határozatokat, a tőrvényt a közösség ts segítheti; kiveti magából a selejtet. Megbélyegzi, fi­gyelmezteti. Sz. Lukács Imre na a hozzátartozók, vagy maga a beteg. Akadt egyéb­ként egy háromhetes recept is közöttük. Az ügyeletes gyógyszerészt fél 12-kor pe­dig egy csomag vatta miatt keltették fel... Mindehhez hozzátartozik az is, hogy napközben ő már ledolgozta a 8 órát, és az éj­szakai ügyelet után ismét re­cepteket olvas, gyógyszereket kever és ő adja át az előírt adagokat a betegek részére, immár átlépve a nap 24 órájának harmadik harma­dába. Felelősségteljes mun­kájuk miatt tehát indokolt a kérés: a nappal is beszerez­hető gyógyszerek — vatta, vagy részegség ellen „ja­vallt" koffka — miatt ne csöngessék fel az ügyeletes gyógyszerészt. A Gyógyszertári Központ, a városi tanáccsal egyetér­tésben, nem tartja indokolt­nak, hogy a Kígyó patika es­te 10 ófáig legyen nyitva. A legkésőbb záró orvosi rende­lőből utóljára távozó beteg­nek is van kerek egy őrá la este 8-Ig. hogy klvá'tsa m4, aznan • <"•- re f»1frt ort ságot. K rl a közeljövőber este 8 órakor bezár majd a Kígyó gyógyszertár ls. Ez nem Jelenti azonban azt. hogy ezután komoly esetek­ben bárkit is elutasítanának, ha gyógyszerre van szüksége A módosulás csak annyi, hogy az éjszakai ügyelet nem 10-kor, hanem 8 órakor kezdődik. Mindenkinek saját érdeke Is, hogy a nappal felírt re­cepteket nappal váltsa ki a város 15 gyógyszertára közül bármelvikben. Erre van ls lehetőség, hiszen hét. szintén „nvúltott műszakban", azaz este 6-ig. illetve fél 8-ig van nyitva. A kényelmességen — és Bvakran a beteg Iránti fe­lelőtlenségen múlik tehát —. ha éis+aka szaladunk az or­vosságért Ch. A. Diákköri konferencia Február 6-án, 7-én és 8-ár zajlott le az orvostudományi egyetem tudományos diák­köreinek konferenciája, me­lyet felszabadulásunk 30 évfordulója megünneplésé­nek Jegyében rendeztek. A konferencián 84 színvonalas előadás hangzott el, melyek közül 47-et az általános or­vostudományi kar, 10-et a gyógyszerésztudományi kar diákkörösei tartottak. A kül­földi társegyetemek hallga­tói 14, az orvostudományi egyetem marxizmus intézeté­nek diákkörösei 13 előadás­sal szerepeltek. VI. Henrik Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban Megjelent a Nemzetközi Szemle februári száma A Nemzetközi Szemle feb- állítást (folytatása a lap 3. ruári száma első lapján To- számában fejeződik be), dor Zsivkovnak a bulgáriai A CIA-nak, az USA hír­szocialista forradalom győ- hedt kémszervezetének most zelmének 30. évfordulója al- leleplezett mesterkedéseiről kalmából elmondott beszé- könyv jelent meg V. Mar­deiből olvashatunk részlete- chetti és J. D. Marks tollá­ket. A Szocialista Országok ból. E könyvet ismerteti a címszó alatti összeállítás be- lap a The New York Review mutatja, hogy Magyarország- of Books alapján, s az SZSA nak melyek az előnyel és a című szovjet folyóiratból át­lehetőségei a szocialista gaz- vett könyvrészlettel együtt daságl integrációban. közli. Az arab világ életével ez- A Népesedés — politika úttal két cikk foglalkozik. Az rovatban a bukaresti népese­első az Economist című an- dési konferenciáról érdekes gol hetilapból. „Szaúd-Ará- tájékoztatást olvashatunk és bia gondja: hogyan költse el a La Pensée című folyóirat­jövedelmét", a másik „Al- ból „Tőke és relatív túlné­géria Demokratikus és Népi pésedés" címmel. Köztársaság" címmel; külföl- A Nemzetközi Könyvsaem­di lapok és elemzések alap- Ie rovatban „Felrobban-e Ián Aleéria húszevec harrá Del-Afrika" címmel kapnak jan Algéria nuszeves harca- fzGl(tőt a rasszigta uralom. ról és forradalmának kibon- ról s az apartheid politiká­taközásáról kőzöl cikkösszs- róL jB'WWMK Hernádi Oszkár fc vétele York hercege (Kátay Endre) a trónon, két oldalán fiaival, Edwárddal (Szűcs And­rás) és Richárddal (Csernák Árpád). A király (ifj. Cjlaky László) védekezik Trónus és ravatal középen, iát gyilkolja a fiú, fiú az ap- Láttunk néhány kiemel­Eresz íkei összenőttek, ágról- ját, „súlyos Idők, ily ese- kedő színészi alakítást. A szakadt jelvény, a király ményt szülők" 1 szőrcsuhába bújtatott ifj. csontváza; célzás a múlan- Hajmeresztő ötletnek Újlaki László minden rez­dóságra. Nagy királyt temet- hangzik Shakespeare drama- dőlésével érzékelteti, VL tek belé, gyenge királyt tlzalása, a szegedi bemutató Henrik képtelen az uralko­emeltek fölé, a holtak dicső a szükségszerűség látszatával dásra, Körtvélyessy Zsolt szelleme sápadt árnyékot vet vállalkozott rá. A rendező, szenvedélyes Suffolkja egye­a különös tákolmányra, s Sándor Jánflfe egyetlen szín- dül is képviselni tudja a pi­mire vége az előadásnak, házi est kereteibe Igyekezett ros rózsák hatalmi igényeit Gloster új hercege, a későb- összefoglalni a három dráma A másik táborból Csernák bi III. Richárd indul rá. egyébként egyértelmű mon- Árpád Richárdja magasodik Keze csöpög a vértől, úgy dandóját. Tizenöt felvonás (a hozzá — ők hárman végig döntött, hogy gazember lesz. kifejezés anakronizmus per- szuggesztíven, kemény ango­Három drámát is írt Sha- sze, Shakespeare korában los stílusban tolmácsolják kespeare VI. Henrikről, az még nincs függöny, amit fel- szerepeiket. A második rész­Erzsébet-kori megerősödött vonjanak, csak szerkezeti ben igazán meggyőző, erőtel­állam, az abszolút monarchia egységei a drámának, ezzel jes York Kátay Endre, Mar­figyelmeztetésére, mivé lesz tán könnyebb gazdálkodni) git királynőként a széles az ország, a hatalom, ha — kétszer másfél órában, skálán játszó Faluhelyi Mag­egyéni érdekek és ambíciók Aki ismeri a trilógiát, sze- da bizonyítja drámai tehet­feszítik szét a törvényes ren- gényesnek érzi a párlatát — gégét. Máriáss József róká­dét. Cselekménye eléggé aki nem,'bizony alaposan le- íelkű apátja mellett Kovács szerteágazó, nincs ebben köti figyelmét, ha érteni János Glosterje kisz£>tgálta­semmi különös, Shakespeare akarja az összefüggéseket tottabb, a cselekményt te­szlnháza nem ismeri a tér Elvégre Shakespeare nem kintve Indokoltan. Mentes és az Idő korlátait. Az első merő szószaporításból szán- József nem tehet róla. hogy dráma nagyobb részt fran- ta három estére azt, ami egy fontos epizód — Lajos cia földön játszódik, a száz- egyszerre elmondható. király udvarában — kima­éves háborúnak abban a sza- Mégis az előadás sorsát radt, így Warwick dezertá­kaszában, mikor az angol nem a kihagyott részek dön- lása némUeg súlytalan. Melis hódítókat megállítja Johan- tik el, hanem a megmarad- Gábor néhány markáns pil­na. Eszmei tartópillérei inog- tak: itt kell keresnünk a ianatot mutat meg Sommer­nak, hiszen igazságtalan há- közvetítés szándékát, a vá- nrf.ából Királu levente ború szennyesét Igyekszik lasztás indítékait, végső so- ,f,1 , ,venra kimosni — a trilógia egésze ron a bemutató célját. Es (Buckingham) láthatóan so­szempontjából viszont figyel- ezen a ponton kötnék erő- kat dolgozott azért, hogy el­meztető Jel, a Rózsák hébo- sebb szálak az előadást a szakadjon a vígjátéki mánk rújának beköszöntője. A má- szerző korához, mint a cse- roktó, S2q5ó ,stván (E slk két dráma a York- és lekmény Időpontjához, hl­Lancaster-ház ádáz tusája a szen a lojális Shakespeare az ter» fontos dolgokat mond el trónért, a középkori anar- uralkodó kedvében járt, Er- deklamáló stílusban. Bagó chlsztikus viszonyok kemény zsébetet és az erős hatalmat László (Cade) fárasztóan kritikája. A viszály oka.Hen- dicséri amikor egy lezárt harsog6 Szües András vér_ rlk gyengesége. A király te- történelmi periódus végén . , _ hetetlenül őrlődik a pártvtl- ostorozza az ország javainak 8Ze«eny Edwárdját Csernák longások kereszttüzénél, eltékozlólt, a feudális anar- Richárdja Ideig-óráig hitele­Exeter látomása szemlélete- chlát. Henrik nem azért volt sítl, Jachlnek Rudolf méri sen festi föl á jövőt; „Mind- rossz király, mert rosszat tékletes Clarence arról a egy, Anglia vagy Francia- akart (ez a későbblek új ' ország. Ha nem látjuk, hogy összefüggése), hanem mert .a lalb°tr°> viszont, melyet mi következik. Izzik az urak jóhoz („Anglia jólétének Károlyi István állít szinpad­közt a gyűlölet, Az álszere- örei, Azt szeretném — ha ra, nehéz feltételezni a ret­tet hamuja alatt Elégül is kérés hatni tud _ H tegett kardforgatót (szerepe langokban fog kitorm." Ap- , . , , r* , _ , . szívetek szeretve egyesül- is meglehetősen kivonatolt az jön") nincsenek eszközei, első drámából). Katona And­mert „a legkisebb • többet te- ' rás (Sallsbury) eleganclájá­het Angliában a királynál", nak, Tóth Katalin (Erzsébet Az uralkodásra képtelenség királynő) finom szerepfor­drámája a VI. Henrik, a te- málásának szemléletes kont­hetetlenség törvényszerűen rasztjaként rongyosan sereg­szüli a rendetlenséget, a zűr- lenek színpadra a lázadók: zavar pedig az olyanokat. Marosi Károly, Teszáry Gá­akik rossz eszközökkel te- bor, Gémesi Imre, Gyürki remtik majd meg a saját István kisebb szerepeiket rendjüket. Az előadás zavar- egészségesen oldották meg. ba ejtő (némileg tempótlan) Csányi Árpád díszlete le­első szakasza után azért ha- vegős, arányaiban ügyesen tásos a második, mert a szerkesztett, jó lehetőséget szándékot tisztábban mutat- nyújt* a mozgalmas játékra, ja. Nyilvánvalóvá teszi az Vág völgyi Ilona jelmezei vl­elutasitás fölényét, amikor a szont túlszínezettek, tarkák, York-ház kiröhögi a tutyi- bizonytalan Információt köz­mutyi királyt, amikor zabo- vetítenek egy olyan korról és látlanul dühöngenek az lh- eseményről, amelyről pedig dulatok, s a drasztikum mö- Shakespeare-nek Is, az elő­gül fölsejlik a kiúttalanság, adásnak is határozott véle­a tragédia távlata. ' Ehhez ménye van. A kísérőzenét képest enervált az első rész, összeállító Csala Benedek a a Rózsák háborúja szolid klasszikus muzsika derűjét húsvéti loesőlkódás; a máso- ellenpontozza a véres ese­dtk rész keménysége hiány- ményekhez. zott az elsőből. Nlkolényi István 1

Next

/
Thumbnails
Contents