Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

4 SZOMBAT, 1975. FEBRUÁR 8. DR. 7AKUCS LÁSZLÓ Felfedező úton a világ legnagyobb gipszbarlangjában 1 Gyakorta tapasztaltam már életem során, hogy a természet dolgai legfeljebb csuk hasonlítanak egymásra, azonban egymással sohasem teljesen egyenlők. Természe­tesen a barlangok kutatói szerte a Földön tisztában vannak ezzel a régi igazság­gal, n ezért egyáltalán nem lepődnek meg azon, hogy —————— minden új barlangban felfe­dezhetnek valami igazén sa- a földtörténeti harmadkor Játos Jelenséget, vagy olyan vége felé, a tortonai és szokatlan természeti alakza- szarmata emeletbeli lefűző­tot, amilyent a többiekben dó sekélytenger lagunajelle­még nem láttak azelőtt. A gű üledékeiként rakódtak itt dolog így rendjén is van, hi- rá a náluk több százmillió •zen a föld alatti barlangvi- évvel régebben keletkezett lágok kialakulását, életét és szilur- és devonkori, de még megjelenési arculatát valójá- azóta is zavartalanul, víz­ban számtalan, önmagában is szintes fekvésben pihenő ősi változó természeti erőhatás kőzetek felszínére. A bevá­végtelen kapcsolódási lehető- gódott folyóvölgyek oldalré­ségének mindig egyénien ér- zsűiben magam is szemrevé­vényesülő ötvöződése hozza felezhettem legalul az átkris­tetre. tályosodott ókori kőzetanya- tunk. Mert bár a gipszkőzet Egészen magától értetődik gokat. felettük pedig a rájuk másfelé, ahol a felszínen tö­tehút, hogy én is számítót- simuló, jóval fiatalabb gip- megesen előfordul, még a tam új benyomásokra és iz- szes rétegeket. A legérdeke- mészkőnél is könnyebben galmas kutatói élményekre, sebb azonban, hogy mind- karsztosodik, tehát benne a amikor a szovjet barlango. ezek a kőzetek a rétes lap- beszivárgó, vagy kész patak­Szovjet barlangkutatók meghívására — mint ar­ról lapunkban korábban hírt adtunk — szegedi expe­díció utazott a Szovjetunióba és közreműködött a po­döliai barlangrendszer feltárásában. Dr. Jakucs László, a József Attila Tudományegyetem tanszékve­zető professzora. a neves barlangkutató, az aggteleki Béke-barlang fölfedezője, cikksorozatot írt a Délma. gyarországnak a kutatás élményeiről. Írását a követ­kező napokban, öt folytatásban közöljük. len van. S éppen ebben rej­lik barlangvilágának utolér­hetetlensége. Mert ma már egyre biztosabban látjuk, hogy e páratlan nagyságú gipsztelep minden részlete példátlan sűrűségű, pókháló­szerű barlanghálózatokkal van át- meg átszőve. A tu­domány Idáig hasonlót sem ismert hozzá. Igaz, egy évtizeddel ezelőtt még a podóliai gipszkarszt­ról is vajmi keveset tudhat­Meteorológiai kislexikon Az érzethőmérséklelről Furcsa feladat jutott a te- izgatott lelkiállapot olyan váltanak ki, melynek mű­levízió öttusa vetélkedője erős lehet, hogy elnyomja a szeres mérése szinte 'ehetet­egyik résztvevőjének: meg szervezet htdegérzékelő ké- len. Az ember azonban egy­kellett becsülnie félfokos pességét, s csak ha a hővesz- szerűen fel tudja mérni, s pontossággal a stúdió hő- teség nagyon nagyra növe- ki tudja fejezni az összete­mérsékletét. Sajnáltam a kedett, ébred fel a jelző- vők eredményét: versenyzőt, mert biztos vol- rendszerünk. Egy jó nagy „kellemesen érzem tam abban, hogy nem talál- tüsszentés következik, s már „melegem van". ja el. Az volt a véleményem, érezzük is, hogy fázunk, hogy felbecsüli, a hőmér- Rendszerint későn! „fázom", magam" Amikor az ember és a klíma kapcsolatáról bcszé­sékletet, 27—28 fokot fog Ennek ellenkezője is le- lünk, az ember és uz időjá­mondani. Tévédtem, mert játszódhat, a napon való el- rás közvetlen kapcsolatában kevesebbet érzett a tényle- alvás, vagy önfeledt focizás döntő, hogy az embe- meR­gesnél. alatt, a közvetlen napsugár- teremtse magának hőérzet Sok példát lehet hozni ar- zástól testünk felmelegszik, s szempontjából is u komfort­ra nézve, hogy a lényleges a szervezet „hűtőrendszere'' érzést, a kellemes érzést lri­és az érzett hőmérséklet kö- bizonyos határon túl ntár váltó környezetet. Belső te­zött milyen különbség lehet. n«m tud védelmet nyújtani, rekben (Iskola, munkahely. Meteorológiai állomásunkra ilyenkor következik be a közlekedési eszközök), ez az látogató diákcsoportokkal napszúrás, hőguta. A levegő objektív tényezők befolyáso­lásával, fűtéssel, hűtéssel stb. elérhető. Kint a szabad­ban az öltözködéssel, táp­peldás ként odafolyó vizek oldó és lepedők vájó munkája a mészkőére emlékeztető látványos oldási sok meghívásának engedve, jaúa emlékeztető elindultam a Podólial-hátság rendben, ránctalan gipszbarlangjaiba szervezett módjára nyugszanak egymá expedícióra. Várakozásomat son. és biztosak lehetünk sziklaformákat hoz létre, bar. azonban az ott látottak mégis benne, "hogy 50, vagy 100 ki- lángokat, pompás karralakza­messze felülmúlták. A Podó- lométerrel odább is majd tokát, meg tálszerű kioldási liai gipszkarszt óriásbarlang- ugyanezt a képet fogjuk lát- üstöket: dolinákat, s ezekkel jaihoz fogható egyéb bar- ni a völgyek oldalában. szoktunk kísérletet végezni, magas nedvességtartalma fo. Mintegy félórás kinntartóz- kozza a melegérzetet, akadá­kodás után megkérdezzük, kl 'yozza a test párolgását, a mennyinek becsüli a hő- tropusokon járt emberek lálkozással, mozgással, tehát mérsékletet A válaszok a mondják, hogy könnyebb el- a szubjektív fizikai ténye­tényleges hőmérséklet körül viselni a Szaharában 40 fo- zők tudatos szabályozásával ± 2—3 fokkal szóródnak. A kos száraz meleget, mint 30 érhetjük el a megfelelő kom­valódinál kevesebbet monda- f°kot a dzsungel fülledt pok- fortérzést. Sajnos ezt élel­nak, ha fúj a szél, vagy ha, Iában. mezésünk, és a divat irá­nyáron alacsony a levegő Az objektív és szubjektív nyitásában a légritkábba* nedvességtartalma. Felül- összetevők olyan komplex vesszük figyelembe, becsllfc a hőmérsékletet erős érzethőmérsékletet, hőérzetet Boros Józser napsütésben, magas hőmér­langrendszerek ugyanis még csak hasonlók sincsenek a Földön. Ismét meggyőződhet­tem róla, hogy a világnak még mindig hatalmas titkai és csodálatos rejtekei létez­nek. amelyekről fogalmunk hívja fel magára a kutatók A gipsz rétegvastagsága figyelmét, nos, ez a gipsz­nem nagy a Podóliai-hátsá- kőzet a Podóliai-hátságon, gon. Mindössze mintegy 20— ahol. fedett helyzetben van, 30 méteres. De nincs is túl nagyon sokáig nem árulta el mélyen a felszín alatt, hi- a természetét. Így azután tu­szen annak a helyenként ho- lajdonképpen a véletlennek mokköves, máshol agyagos, sincsen, noha hétköznapja- vagy mészmárgás fedőréteg­Inkbun is itt élünk a köze­lükben. A Podóliai-gipszkarsztok, ahol az emiitett barlangkü­lönlegességckre rábukkantak, csakugyan itt vannak mel­lettünk. Elég átkelnünk a Duna—Tisza szépséges róna­ságát északkeletről is koszo­rúként övező Kárpátok hegy­láncain, s máris a roppant kiterjedésű oroszországi táb­lásvidékek peremén járunk. A Kárpátok elhagyása után itt már ezer kilométereken ál nem láthatunk újabb nagy hegyeket. Eleinte ugyan kí­sérnek még a hosszún elnyú­ló lapos hátú dombok, de nemsokára már egy asztal­simaságúnak tűnő, végtelen kiterjedésű síkságon utazunk, ahol a tájképi egyhangúságot csupán a folyók ritka völ­gyei törik meg. De azok va­lóban megtörik. A folyók ugyanis errefelé alaposan befűrészelték meredek oldalú medrüket a hatalmas táblá­ba, s így mintegy szétosztot­ták. önálló fennsíkszerü ré­szekre is tagolták a belátha­tatlan ukrán rónaságot. . Természetesen a jól elkü­lönülő és bizonyos egyéni tájképi vonásokra is szert tett platórészleteknek, Illetve az alacsonyabb közteshelyze­tű, medenceszerű vidékeknek önálló neveik ls születtek. Igy a Kárpátok szélesen el­laposodó legkülső halmait hosszan kísérgető Dnyeszter folyótól északra, északkeletre fekvő — és egészen a Prip­Jaty-mocsarak vidékéig kö­vethető — tábla a Podóliai­hatság nevet kapta. Szorosan érintkezik vele a Volhiniai­plato, míg északnyugatról o Galíciai-medence, délkelet felől pedig az ukrajnai kris­tályos pajzs lejtői övezik. A bennünket most legin­kább izgató Podóliai-fennsík tehát önmagában is egy több tízezer négyzetkilométernyi kiterjedésű, vagyis körülbe­lül fél dunántúlnyi tábla, amelynek az átlagos tenger­szint feletti magassága 300 méter körül van. Lapos fel­színét termékeny talajok, s alattuk egészen fiatalkorú geológiai képződmények bo­rítják. Ezek a főleg gipszből, íigyagokból, márgákból és homokkövekből álló tétegek nek, ami beborítja, ugyan­csak kb. 20—30 m lehet a te­kellett az első felfedezések­hez hozzásegítenie. Mint az mér a barlangku­tatások történetében többször lepvaslagsága. A gipsz víz- is előfordult, ez esetben is szintes kiterjedése azonban egy róka játszotta a nyomra­óriási. Több száz kilométer vezető szerepét. hosszúságban mindenütt je­(Folytatjuk.) Farsangolók A Szigetköz kis falvaiban színhelye az olyan porta, még ma is megtartják a ha- ahol disznót vágnak. Miután gyományos farsangot. Sok rendszerint már a második, háznál a disznóvágás ls vagy á harmadik kocát vág­hozzátartOBik a farsangi szo- iák le, a vendégeket a kará­vá . t... csony előtt leolt disznó mai­kások ápolásához. Esténkent megfüstölt sonkájábói. kol­kisebb lakodalomnak is be- bászábó! és szalonnájából is illő vidám összejövetelek kínálhatják. séklet melletti nagy nedves ségértéknél. Ezek a tőlünk függetlenül létező, az érzet­hőmérsékletet alapvetően meghatározó objektív ténye­zők (napsugárzás, hőmérsék­let, nedvességtartalom, szél). A szubjektív, befolyásoló té­nyezőket az ember fizikai és pszichikai (lelki) állapota je­lenti. A fizikai állapot (ruházat, szabad bőrfelület nagysága, tápláltság, táplálkozás, moz­gás. életkor, betegség, hozzá­szokottság stb.) általában az ember által előre megfontol­va szabályozható, figyelem­be vehető. A pszichikai (lelki) álla­potra vonatkozóan egy pél­da: két hűlzéves fiatalem­ber —10 fokos hidegben es­te 10 órától 11-lg sétál a Ti­sza-parton. Egyikük egyedül, másik szíve választottjával kettesben. Melyikük fog fázni? Természetesen az. aki egyedül sétál. Az Izgatott lelkiállapottal együttjáró fo­kozott vérkeringés, a haj­szálerek tágulása elősegíti a szervezet hőszabályozó rend­szerének munkáját. Már hallom is egy doktor kérdését: — „És melyik fia­talember fog hamarabb megfázni?" Természetesen az, aki kettesben sétál. Az Arut rendez a Aki betévedt január 15-e letésben álló tv kamera ész­után az Országos Piackutató leli a képet, majd a tárgyai Intézet bemutatótermébe, kü- (azonosító címkét) pontosan lönös élménnyel gazdagodott, leiró Jelsorozatot Juttat a Halkan surranó acélszalag- gép központi memóriájába, ra érkeAek görgősorokról a Az itt tárolt fellsmerőprog­különféle műanyagládák. A ram a jellemző vonások ki­szállítószalagról pedig meg- választása és elemzése után határozott rend szerint fém- azonosítja a tárgyat majd karok osztályozzák, tolják le kiadja a program szerinti a szállítmányt. utasítást. A számítógép uta­De ki felel itt a rendért, sítása alapján egy írófej a hiszen irányító személyzetet felismert ládának megfelelő sehol sem látni? Az egész mágneses jelet ír áz acél­rendszer „feje" háttérben áll, szalag másik oldalára, köz­üvegszemével figyel és csal- vetlenül a láda alá. A renJ hatatlan biztonsággal irányít dező automatakarokat ezek a A pontosság nála belső tör- mágneses jelek hozzák mű­vényszerűség, hiszen egy ködésbe. A szállítószalagról kis számítógépről az R—10-ről használat után folyamatosan van szó, ő a rendező. letörlik a jeleket Hogyan történik ez? A szállítópálya-rendszert a Á Számítástechnikai Ko- svéd Sandvlk cég bocsátotta ordináoiós Intézet (SZKI) rendelkezésre. Felismerték a munkatársai olyan alakfelis- magyar számítógépes alak­merő programot dolgoztak felismerő- é6 irányítóprog­ki, melynek segítségével a ram lehetőségeit örülnének magyar gyártmányú R—10 ha létrejöhetne az együttmű­kis számitógép azonosító cím- ködés a magyar intézettel, kével ellátott tárgyakat ké- Ennek pedig az egész ma­pes megkülönböztetni. gyar népgazdaság is használ, A számitógéppel összeköt- látná. FEKETE GYŰLI A fiú meg a katonák viselni nyáron is. ha felhajtja az ember. Haza- Bicska, Sarajevo-pengéjű. Ez a használatos, mehet ha sikerül megint találkoznia Grisával, Kéznél .tartja, a nadrágzsebben; nem olyan kár semmi mást nem kér tőle, csak egy ugyanolyan érte, ha el talál veszni. prémsapkát, amit ideát elvettek tőle, és a kály­hába hajítottak a magyarok. Nem ingyen kérné. Errefelé ls voltak pincék, S ahol pincék vannak, ott dugeszbornak is len­ni kell. Csipkés női melltartó. Abroncs van belevarr­va. Jó lesz valamelyik nénjének, az otthoniak közül. Még össze is vesznek rajta, kár volna eldobni. önborotva, pengével. Kicsit rozsdás a penge, De még a bornál is többet érne, ha errefelé de ki lehet smirglizni, kellhet ez pár esztendő is szerezhetne olyan nőket, mint Pesten. múlva. Es ez jobb is, mint az apjáé, mert ezzel Vagy ha Mari nénjét megtalálná. Szeretné ő, a legkönnyebb borbély nélkül borotválkozni. Kedvetlenül elhajigálta a tobozokat. Az apra­ján kezdte, utoljuru maradtak a szebbek. A leg­szebbiket azért nem dobta eL Bedugta egyelőre az Inge alá. * Keresett még egy fenyőtobozt, s megcélozta vele a bozót széléről leskelődő kutyát. Rövidre sikerült. Dobott még egyet-kettőt, aztán visszament a faházba, és megpróbálta belegyömöszölni a ta- lamit elcsakliztak "őzek. lehetséges, az oroszokat is, katona — az katona. Es abban mind egyforma a katona, hogy a raj­tavalót is odaadná a nőnek. Az a baj, hogy nincs meg a másik tarisznyá­ja; többet érne most, ha megvolna, akármilyen gyöngyházoyelű bicskánáL Gyufa. Igaz, csak egy pakli, de nagy kincs ez máma. Még ennivalót is kaphat érte. Hamarább, mint pénzért, az biztos. Bár lenne még egy zsákr kal, az Ilyet a legkönnyebb csereberélni. Vekkeróra. Járni nem Jár, de ha felhúzza, csenget. Akkor pedig megvan a belseje, vagyis És a zsebeibe sem fér mér semmi. Pedig az meg lehet csinálni. Volt egy zsidó órás a falu­ennivaló is fontos. Kivált ltt^ idegenben. Míg ban, igaz, deportálták. De azóta szabadulhatott, nem értik, vagy nem akarják megérteni, ha ma­gyarul kér ennivalót. nem bántják odaát a zsidókat Orvosságosdoboz. Sajnálná, mert szép kis do­Leterítette a kabátját, és kirakott rá mindent boz, patentos, pléhből. Egyelőre üres. de lehet sorjában a tarisznyából. Majd a zsebeiből, s az valamit beletenni, hogy a helyet ne foglalja... inge alól is. Így legalább azt is meglátná, ha va­risznyába a Gábor bácsléktól örökölt elemózsiás csomagot. V Orosz katonai oldalzsák volt eredetileg ez a tarisznya. Imitt-amott átlyukasztgatta a golyó, de hát nem mákot tartogat ő benne. A nyilasok­tól jobb oldalzsákot kapott, az majdnem űj volt még. De elcserélte később; dugóhúzós, gyöngy­háznyelű bicskát adott érte egy orosz katona­lány. Grisétól kapta ezt a mostani oldalzsákré. UnSHIUl C6fc CL iHUűmiH .. - „ Amikor felderítette, hogy a szálláshelyen, a piff- szép no-e, vagy sem. cében el van falazva egy hordó bor. Igazi orosz ~ prémsapkát ls kapott akkor Grisától; ha leha^ lotta, a legnagyobb télben sem fázott a füle Pisztolytáska. Egyelőre koszos zsebkendőkkel van kitömve. De kerülhet még hazáig egy bele­való pisztoly. Bőr levél tárca Fénykép van benne: egy egé­szen csupasz nő, csak a feje nem látszik. Az iratokat már eldobta, és eldobhatná éppen a nőt is, nézte eleget De mit nyer azzal helyet, semmit. Es lehet majd otthon mutogatni. Kár, hogy a feje nem látszik, igy épp azt nem tudni, Patkó pénztárca. Most újra megszámolta a pénzt, hiánytalanul megvolt a 159 pengő 42 fil­Mi Blér — ehhez sem nyúltak. Pedig kizsebelhették Ideát vették "eí tölc u prémsapkát. Azóta csak volna, míg aludt. Bár lehetséges, hogy nem jó ez a rossz leventesapkéja van, talán az utolsó rongy rajta, ami még hazai. Szerencse, hogy ta­vaszodik lussucskun. itt a magyar pénz csakugyan semmire. Bicskák. A szépek, három darab. A gyöngy­háznyelü dugóhúzos, egf czontnyelü, két késsel Azt a prémsapkát nagyon megszerette. Milyen és egy görbe pengéjű, ez a legélesebb. Akármit Jo volna az most, ha megvolna. De lehetne azt inkább eldob, mint ezeket. ... Itt van ez a csattanós öngyújtó, éppen be­lefér. Csak el ne felejtődjék, hogy tűzkövet is kell még hozzá szerezni. Hazafelé menet lesz még arra alkalom. Töltőtoll. Ezt aztán Igazán kár volna eldobni. Az osztályban csak a tanító lányának van töitő­tolla. Zsebnaptár, 1944-es. Lejárt, az igaz, de csak Imitt-amott van belefirkálva. Es külön azt is megírja, kinek mikor van névnapja, az pedig az idén is úgy lesz, meg jövőre is. Csak belenéz az ember, és rögtön látni, hogy a nevenapja ki­nek, mikor van. (A Rozikáét persze, hogy kikereste: szeptem­ber 4-e, Rozália. De az is lehetséges, hogy a Ró­zát kell nézni, az pedig augusztus 30-ra esik. Nincs éppen messze a kettő egymástól, de mind­egynek se mindegy. Meg kellene azt érdeklődni — itt persze a németektói hiába kérdezné —, hogy a Rózát, vagy a Rozáliát nevezik Roziku­nak?) (Folytatjuk.) t

Next

/
Thumbnails
Contents