Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

3 .SZOMBAT, 1975. FEBRUÁR 8. Sz 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) ségében üzembe helyezték a második 250 kw-os rövidhullámú rádióadót. Javult a televízió I., illetve II. műsorának vételi lehetősége, a nagykanizsai, illetve a tokaji tv-adóállomás üzembe helyezésével. A nemzetközi távbeszélő-hálózat fej­lesztésére valamennyi szomszédos ország­gal nagy kapacitású kábeles összeköttetés épült ki. A távbeszélő-főközpontok bőví­tése elmaradt a tervezettől. A bekapcsolt telefonállomások száma 23 000-rel nőtt. A távhívásos rendszerbe bekapcsolt telepü­lések száma 90-ről 123rra emelkedett, így az összes főállomás 24 százaléka tud köz­vetlen helyközi telefonösszeköttetést léte­síteni. Beruházás A terv 1974-re a szocialista szektorban 117—118 5 milliárd forint beruházást irányzott elő. A tényleges teljesítés 120 milHárd forint volt. A növekedés 1973-hoz képest folyó árakon 11 százalék, összeha­sanlitó árakon 9 százalék. Állami beruhá­zásokra 53,7 milliárd forintot, a vállalati­akra 66,3 miITiárd forintot fordítottak, folyó árakon 9. illetve 12 százalékkal töb­bet. mint az előző évben. Az állami beruházásokon belül a nagy­beruházások teljesítése a tervezettnél és az 1973. évinél kisebb. 15,4 milliárd forint volt. Az állami beruházások többi részére, a célcsoportos és egyéb állami beruházá­sokra 38.3 milliárd forintot fordítottak, valamivel kevesebbet, mint az előirányzat, de jóval többet az előző évinél. A vállala­ti beruházások tervét túlteljesítették. A beruházások 36 százaléka, 43.5 mil­liárd forint, az előző évinél 3 milliárd fo­rinttal nagyobb összeg az ipar fejleszté­sét szolgálta. Az építőiparban felhasznált összeg 2.5 milliárd forint volt. ugyaiany­nyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházások összege 20 milliárd forintról 22 milliárdra nőtt. Legnagyobb mértékben a kereskedelmi, közlekedési és kommuná­lis beruházások összege emelkedett, 45 milliárd forintról 52 milliárdra. / Az üzembe helyezett beruházások értéke oagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházások állománya, az év végén meghaladta a 100 milliárd forintot. A gépberuházások jóval nagyobb mér­tékben nőttek, mint az építési beruhá­zások. Küllcereskede'em A külkereskedelmi forgalmon belül, ösz­szehasonlítható árszinten, a kivitel 4 száza­lékkal. a behozatal a tervet meghaladóan, 18 százalékkal emelkedett. A kü'kereskedelmi forgalom értékének 6? százalékát a szocialista országokkal, ezen be'ül 30 százalékát a Szovjetunióvá' bonyolí­tottuk le. A fejlett tőkés országok külkeres­kedelmi foria'munkból 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal részesedtek. Az összes külkereskedelmi forgalom egyenlege 1974-ben passzív volt. A pasz­szívum a dollárelszámolású forgalomból adódott, ami jórészt a számunkra kedve­zőtlen tőkés világpiaci árváltozásokkal függött össze. A rubelelszámolású forga­lomban az előző évinél kisebb aktívum ke­letkezett. Foglalkoztatottság — jövedelmek — fogyasztás 1975. január 1-én az aktív keresők szá­ma 5 100 000 fő volt, 0,5 százalékkal több. mint egy évvel korábban. 1974-ben a kereskedelemben, a szállítás­hírközlésben és egyes szolgáltató ágaza­tokban csökkent a kötelező heti munka­idő, ami csaknem 500 000 főt érintett. így 2,8 millió fő dolgozik csökkentett munka­időben. A munkások és alkalmazottak egy ke­resőre jutó reálbére a tervezett 3,7 szá­zalékkal szemben 5,5 százalékkal emelke­dett. 1974-ben központi bérrendezésre, il­letve béremelésre került sor a nem ipari és építőipari vállalatoknál dolgozó ipari és építőipari munkásoknál, az állami ipar­ban ós építőiparban dolgozó kisegítő al­kalmazottaknál, a kutatóintézetek, a szín­ház és szírtházjellegű intézmények dolgo­zóinál és az államigazgatás egyes terüle­tein. A központi béremelés 474 000 főt érintett, mértéke 5—25 százalék, összege egy évre számítva 1,2 milliárd forint volt. A reálbérek tervezettnél nagyobb növeke­désében szerepe volt annak, hogy a ter­melés is meghaladta az előirányzatot, a fogyasztói árak emelkedése pedig a ter­vezett kereten belül maradt. A lakosság egy főre jutó összes reáljö­vedelme 6,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság jövedelmét a re­álbérek mellett a foglalkoztatottság emel­kedése kismértékben, a társadalmi jutta­tások jelentősen növelték. A pénzbeni tár­sadalmi juttatások összege 16 százalékkal emelkedett. Közülük legszámottevőbben a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. A lakosság összes fogyasztása az előző évhez képest 6,9 százalékkal, egy lakosra számítva 6,4 százalékkal emelkedett. A takarékbetét-állomány 8,8 milliárd fo­rinttal. 14,2 százalékkal nőtt, és az év vé­gén 70,8 milliárd forint volt. A növekedés meghaladta az 1973. évit Áralakulás 1973-hoz képest az ipar termelői ár­színvonala 3,3 százalékkal emelkedett. A belföldön értékesített ipari termékek árai átlagosan 1,2 százalékkal voltak ma­gasabbak az előző évinél. Az exportált ter­mékek ára, a tőkés világpiaci áremelkedé­sek miatt, számottevően meghaladta az 1973. évit. A mezőgazdasági üzemek ter­mékeiket lényégében az előző évivel azo­nos árakon értékesítették, kivéve á bort, amelynél a termelői áremelkedés 13.8 szá­zalék volt. Az építőipari és a beruházási árszínvonal 2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árak — jelentős költ­ségvetési támogatások mellett — átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek. A fogyasztói árszínvonal — a kiskeres­kedelmi és a piaci árak, valamint a szol­gáltatások árai együtt — a tervezett ke­reteken belül. 1,9 százalékkal emélkedett. Népmozgalmi, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1975. január 1-én 10 510 000 fő volt. Az élveszületések szá­ma, elsősorban a népesedéspolitikai intéz­kedésekkel összefüggésben, jelentősen nőtt Emelkedett a szülőképes korba lépő nők száma is. 1974-ben 186 275 gyermek szü­letett, 30 051-gyei több, mint 1973-ban; az ezer lakosra jutó élveszületések száma az előző évi 15,0-től 17,8-ra emelkedett. Ilyen magas élveszületési arány 18 éve nem volt. Az állami költségvetésből az egészség­ügyi ellátásra csaknem 10 milliárd forin­tot, ezen belül fekvőbeteg-ellátásra 5,2 milliárd forintot fordítottak. A kórházi ágyak száma 86 600-ról 87 500-ra. az orvo­sok száma 25 600-ról 26 300-ra emelkedett 1974 decemberében influenzajárvány kez­dődött, amelynek leküzdése nagy feladat elé állította az egészségügyi szervezetet 1974-ben a táppénzes állományban levők aránya 7 százalékkal meghaladta az elő­ző évit. A közművelődési intézmények Működé­sére a költségvetés csaknem 3 milliárd fo­rintot folyósított. Az intézménveket főként a munkáslakta körzetekben fejlesztették. A kiadott könvvek száma 7300. példány­Számuk 68,8 millió volt, 4.8 millióval több. mint 1973-ban. A mozik, színházak, hang­versenyek látogatottsága nőtt. Az év vé­gén ezer lakosra 218 televízió-előfizető ju­tott, 7-tel több az előző évinél. Idegenforgalom 1971-ben 8,3 millió külföldi utazott ha­zánkba. 15 százalékkal több. mint 1973­ban és 3,3 millió magvar állampolgár uta­zott külföldre, az előző évinél 55 száza­lékkal több. Az iddlenforgalom a szocia­lista és a nem szocialista országokkal egy­aránt nőtt. A hazánkba utazó turisták 80 százaléka a szocialista országokból érke­zett. és a kiutazó magvar állampolgárok 92 százaléka a szocialista országokba láto­gatott — állapítja meg végül a KSH Buda. pesten, február 7-i keltezéssel közreadott jelentése. (MTI) Tavaszi munkák a földeken Molnár József felvétele Bár hideget hozott február, mégis kedvező az idő a mezőgazdasági munkákra. Javában zajlik az élet a Szeged környéki közös gazdaságokban, egyre-másra tartják a zár­számadó, s néhány helyen a tervtárgyaló közgyűléseket is, a kertészetekben, üvegházakban és fóliasátrakban piacra termelik a primőröket, nevelik a palántákat, kint a földe­ken pedig járnak a traktorok, a tavalyról elmaradt mély­szántást folytatják. Készülődnek a vetéshez is. A napos délelőttök a szövetkezeti táblákra és a háztáji földekre is klcsalogatiák a földművelőket, metszik a szőlőt s a gyümölcsfákat. Mint képünk is mutatja, az ópusztasze­ri Árpád vezér Termelőszövetkezetben sem tétlenkednek, befejezés előtt a szőlő metszése. Lehetőségek ce segítségre A területfejlesztés eredményei A láthatatlan fonalak még Nemcsak az életviszonyok rekeknek 89 százaléka része­erős ak. Aki 50—60 évet le- javítása miatt fontos a ta- sült az előkészítésben. A ta­élt tanyáján, foggal-köröm- nyakérdés — egyébként egy nyai körzetekből a középis­mel ragaszkodik portájához, tavaly megjelent miniszterta- kólákba jelentkező diákok A község, vagy város hívó- nácsi határozat megerősítette számóra előkészítő tanfolya­gató fényei korántsem olyan a lakosság életkörülményei- mot szerveztek. Ezen hetven­csábítóak számukra, mint ben tapasztatható területi három tanuló vett részt. A fiaiknak, lányaiknak. Csöng- különbségek fokozatos csök- múlt évben a megyében 19 ! rád megye lakosságának te ! kintélyes hánvadáról van szó. Csaknem 90 ezer ember igen vékony szállal kapcso­lódik a politikai, társadalmi és kulturális élethez, mert külterületen, tanyán él. kentésének szükségességét. m i.i tanyai iskola szűnt meg, és így 128 külterületi iskola mű­ködik. Az év során tizenegy iskolát villamosítottak, és így csupán nyolcban ég a villany helyett petróleumlámpa. Jó ütemben halad a tanyai is­kolák körzetesítése, és javult, a tanyáról bejáró gyerekek napközi otthoni ellátása. Földeákon és Kiszomboron a helyi tanács az orvosok­épitik az orvosi telefonháló­zatot. A múlt évben felmér­ték a magatehetetlen, Idős, magányos emberek helyzetét, ér jelenleg azt vizsgálják, ki Magyar -algériai Pénteken elutazott ha- A küldöttség megismerke­zánkból az a küldöttség, dett a magyar tervezési amely Kemal Abdellah rendszer tapasztalataival, át­Khodja, algériai tervezés- tekintette a magyar—algéri­ügyi államtitkár vezetésével ai gazdasági kapcsolatokat, árgyalásokat folytatott dr. és megvizsgálta az együtt­Hetényi István tervhivatali működés további feilesztésé­államtitkárrah nek lehetőségeit. (MTI) A népfront országos elnökségének ülése Pént ken Kállai Gyula el- ai országos elnökség megvi töklésével ülést tartott a Ha. tatta a népfrontmozgalom if­zsfias Népfront országos el- júságnolifikai tevékenységét nöksége. A tanácskozáson Megállapította, hogy a terü­részt vett, és felszólalt Maró- leti helyi választott szervek tttkaraSZl6- 3 ^ ^ fekvőén részt vettek a Juhász Róbert osztályve- Párt ifjúságpolitikai határo­zető előterjesztése alapján zatának megvalósításában. A településhálózat korsze­rűsödése egyértelműen meg­követeli a települések kon­centrálódását. Éppen ezért a társadalmi, gazdasági fejlő­dést akadályozhatják olyan A területi különbségből intézkedések, amelyeket az eredő különböző hátrányokat egyik szomszédos megye ja- nak- védőnőknek jármüvet ki tagadná. Fokozatai, ered- vasol, hogy az építési tilal- biztosított, ezzel könnyítet­ményei közhelyszerűek. Ép- niat oldják fel külterületen, ték munkájukat. Az egész­pen ezért nem véletlen, A jelenlegi szabályok mellett ségügyi ellátást úgy ls sze­hogy Csongrád megye terű- is sok gondot okoz az enge- meeiavítani hosv ^ letfejlesztési irányelveinek és dély nélküli építkezések retnéK megjavítani nogy va a településhálózat fejleszté- megszüntetése. A külterületi lamennyi körzeti orvosi si koncepcióinak egvik a'ap- építkezések a tanvai viszo- URH-val szerelik fel, és ki­vető társadalompolitikai cél- nyokat- konzerválják, kitűzése: a lakosság életkö- Megállapítható a múlt év­rütménveiben tapasztalható re visszatekintve, hogy e ta­területi különbségek fokoza- nyakérdés megoldásában je­tos csökkentése. lentős az előrelépés. A me­A téma nem új keletű, gyei tanács közigazgatási s a hiszen az utóbbi időben különböző szervek munká- igényel rendszeres gondozást, számtalan fórumon felvetet- iában kimutatha'ók az ered- látogatást ték. a külterületen élők hely- mények. A társadalmi erofe­zetének vizsgálati eredmé- szítések részint arra irá­nyéit, és minduntalan sür- nyúltak, hogy egyes telepü- rí" 1 gették a megoldást. Az vi- léseknek, azok belterületein I I szont már bebizonyosodott, fel kell készülni a tanyai . ... hogy a kérdés rendezése ami lakosság fogadtatására - A kereskedelmi szolgálta­egyébként sürgető társadal- többek között a megfelelő te- tás javítására Hódmezővá­mi igényként jelentkezik, rületek biztosításával. Ez sírhelyen, Makón, és Móra­nem mehet a rakéta sebessé- ösztönzi ugyanis a bekolto- . hoztak gével. Ma már egyértelmű, zést. Ugyanakkor a hosszabb ' hogy a tanyavilág megszün- távon fennmaradó tanyák ket. A leorzeti tetése csak lassú folyamat esetében javították a lakos- rendszeresebben megkapják eredménye lehet. Az indoko- s£'gi ellátás színvonalát. A *a tejet, a friss kenyeret és latlan sietség erős visszaha- legégetőbb problémákat így péksüteményt. Minden olyan 'á*t uáitöna ví Zc a (-.re?, a külterületen oldották meg. . , . Különösen a kulturális, melynek nap, vagy egészségügyi és kereskedelmi kétnapi tejigénye tizenöt 11­áaazatban születtek olyan in- ter, ellátásban részesül, tézkedések, amelyek nagy- Egyébként a kenyér kiszál­mértékben javították a ta- ,ítárf az ész megyében nyai lakossag helyzetét. Meg­szaporodott a külterületiek na2>' gondot fordítanak. Vtal is igénybevehető óvo- Ebben az évben is több lai férőhelyek száma. Üj. öt- feladat vár megoldásra. Tö­ven férőhelyes óvoda létesült vábbra ls elsőrangú, fontos se nyel én, Opusztaszeren, intézkedése­tanyák így ást váltana ki, és a társa­dalmi megrázkódtatás ellen­tétes közösségi céljainkkal. bővítették a nagymágocsi, kérdés a belterületre áram­'sanádpalotai és szegvári lós, a beköltözés elősegítése jyermekintézmén veket. Sok érdekében, hogy a községi anyai gyerek ennek ellené- tanácsok minél több. korsze­re sem járt óvodaba. Szá- - , .. . ........ . mukra iskolára előkészítő ^ ^rnuvesitett területet és foglalkozásokat sZTV-ztek. lakást biztosítsanak. Az első osztályba lépő gye- 19. H&

Next

/
Thumbnails
Contents