Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám

4 CHÜTÖBTÖK. 181S. V8BSV4B «. Telefon az út mentén 'Az utóbbi években nagyot javult a hazai gépkocsiállomány műszaki állapotának a színvonala, meglátszik, hogy sok új autó állt forgalomba. Ennek következtében, no meg a háromévenkéntl saigoni vizsga eredményeként, viszonylag kevesebb „lerobbant" gépkocsit lehet látni az utak mentén, mint regebben. Azért persze elkerülhetetlen, SZÜJékek mentesek lesznek kább kilométerenként felás eroazakos rongálástól váltva az egyik, majd a (ennek megakadályozása másik oldalon. Hiszen így minden autósnak érdekel) felényire — 500 méterre — Az idő viszontagságai ugyan- rövidülne az a távolság, amit is aligha teszik tönkre a segélyt kérőnek meg kell őket, erre ugyanis gondoltak a tervezés során a rendszert konstruáló és szállító holland PhUips-cég szakemberei. A furcsa alakú, kétoldalt Lehet-e több buzank ? hogy ne legyenek segély- előrenyúló „fülekkel" ellóre szoruló jármüvek, mint tott oszlopokban egy érzéahogy összeütközések ls — sajnos egyre növekvő számban — előfordulnak. Ilyenkor a jószerencsére vannak bízva a gépkocsik gazdái, a kárvallottak és u sebesültek: segítséget nyújt vagy hoz-e a legközelebb ur« ra haladó jármú vezetője, mennyi idő múlva ér oda a szerelő, a rendőrség és a mentő. A motor beidé előretörése az úthálózat korszerűsítését kivanju meg. Az eddiginél szélesebb, jobb vokeny, süllyesztett mikrofon helyezkedik el, és jobbról balról egy-egy hangszóró. Azok a bizonyos „fülek" arra szolgálnak, hogy egyfajta, árnyékoló hatást fejtsenek ki, igy az autópályán elhaladó járművek zaja kevésbé zavarja az oda-vissza beszédet. Az M7-es út 53 kilométernyi szakaszán létesített segélyhívó rendszer berendezései Európában a legkorszerűbbek közé tartoznak. A Philips-cég M • addigi tennie. Nos, egyszerűen azért, mert gyalogosok nem haladhatnak át az autópályán, hiszen előfordulhatna, hogy a segélyhívó oszlophoz igyekvőt elgázolja egy ott nagy sebességgel elhaladó jármű. Mivel az út menti telefon és a központ között kétoldalú az összeköttetés, a központ maga is kijelezhet az egyes állomásokra, s így például rövid úton utasíthatja a segélynyújtásra kiküldötteket, hogy egy időközben befutott másik kívánságnak is tegyenek eleget „menet közben". Bizonyára megdöbbentette az olvasót, hogy milyen magas összegbe — 35 millió forintba — került ennek a segélyhívó rendszernaívezefcésü, biztonságosabb nek a kiépítése. Hiába, . ez használásával alakította a konstrukciót. utakra van szükség, netán több sávos autóutokra és autópályákra. Az utóbbival Xn^tzak^szoT rene: Kétoldalú összeköttetés delkezünk, Budapest és Székesfehérvár között. Az M7es út tulajdonképpen az elmúlt év során vált igazi autópályává, amikor gazdát, karbantartó útügyi szervezetet kapott a nagy költséggel megépített létesítmény, és amikor 1974. decemberében átadtuk rendeltetésének a 35 millió forint költséggel kiépített segélyhívó rendszert. ma már korszerűségi követelmény a lakott területeket messze elkerülő autópólyákon, tehát mindenképpen szükség volt rá. AzM7es út további szakaszain már Jotfeal vetődhet fel a kér- lóval mérsékeltebb lesz a dés. hogy kétkllométeren- telepítés költségé, hiszen ként miért egymással szem- csupán a mar eddig Pepiben helyezték el az autó- tett hálózathoz kell majd pálya mentén a segélyhívó csatlakozni, telefonokat, miért nem in- i B. 1. Megyénk talajtani térképé. Érdeklódnek-a a szűkem* hea sokféle színt kellene föl- berek a búzatermesztés új használni ha a h-gs..van.\..bi. lehetőségei irunl? A sommás homoktól a legsavanyúbb válasz: nem nagyon, 1'uszikig mindent föl akarnánk naszkodik az intézet, más tüntetni rajta, de « két véglet megyékből többen jönnek tuközött bőven található olyan pasztalatcserére, bemutatóra, terület, amely sok búzát tud vitákra, mint közvetlen körteremnl. l£ körülmények is- nyékünkről. Egyszerű lenne meretében ugyancsak meg. kimondani: ahonnan többen, lepett bennünket annak a többször jönnek és szinte u beszélgetésnek néhány mon- kutatók keze közül viszik el data, amely a múlt héten a «» új módszereket, jobb uz megye mezőgazdaságának eredmény — de nem ilyen irányitól és a MÉM vezetői egyszerű a probléma. Igaz, között folyt Itt hallottuk, hogy a szegedi téesz-szövethogy a kedvező adottságok a napokban szentelt előellenére nálunk a búzater- «ör egy teljes napot a búmés átlaga elmaradt az or- zatermesztésre a mezőgazdászágos átlag mögött Kaza- szok továbbképzésén, pedig reczki Kálmán miniszterhe- legközelebb van az intézetlyettes hozzátette még: pe- hez. Folytathatnánk a panadlg a Gabona termesztési Ku. ,zok sorát: úgynevezett „matató Intézet is itt működik. Uánnemesitők" bemutatóira £ szívesebben toborozták a Akkor 5= meclen hennün- szakembereket. Prófétasors? ket akTemLaTáf LtóTuk, Nem ^ hogy az eddigi legjobb tar- \üd roést takarították be me- eredményeket produkálni? gyénk gazdaságai tavaly és A tennelesi rendszerekhez tavalyelőtt búzából, és túlha- megyénk késve csatlakozott, ladták azt az átlagot, ame- ~ e? 1332 okok közo" súlyét a mostani ötéves terv uhlSi!enf 8 r®"d"erek végére terveztek. Arról van dönyet ft0* erezhették igatehút szó, hogy uz országos Sktffi^^áSTfftí' átlag még jobban meghaladta ,ú] *BJ~ ezt a tervet Lehetőségeink vn^n^l Sí viszont lényegesen nagyob- »zerektl51' Külön téma lenne Két kilométerenként Az uutópalyu menten két kilométerenként mindkét oldalon fényvisszaverő festékkel sárgára mázolt, korláttal körülvett oszlopokat állítottak fcL Az oszlopok mindegyikébe egy-egy telefonkészülék van beépítve, amely kábelen keresztül kapcsolatban áll az éjjelnappal ügyeletet tartó martonvásári központtal. Ha valaki barmiféle segítségre szorul az autópályán, maximálisan egy kilométer távolságot kell megtennie a legközelebbi segélykérő telefonig. Ott nem kell mást tennie, mint az oszlopon levő gomb megnyomása után közölni a jelentkező központtal, hogv milyen jellegű segítséget óhajt. Előfordulhat, hogy valaki súlyosan megsérül, vagy rosszul lesz, és csak annyi ereje marad, hogy a jelzőgombot megnyomja. Ilyenkor is azonnal segítséget lehet küldeni a helyszínre, hiszen a központ pontosan meg tudja állapítani, hogy melyik oszlopról, tehát az autópálya melyik pontjáról érkezik a hivás. A központban ülő diszpécser szükség esetén össze tudja kapcsolni uz út menti állomást a mentőállomás orvosával, aki a helyszínre érkezésig utasítást adhat a legfontosabb teendőkre. A marton vásári segelykózpontot tehát akkor kell a sztrádatelefon útján felhívni, ha baleset történik, vagy valakinek a kocsija elromlik és annak megjavításához kér segitseget. Akkor is lehet, sőt kell telefonálni, ha valaki olyan rendellenességet észlel az autópályán, amely zavarja, veszélyezteti a forgulmat (pl egy teherautó rakományából lehullott, nehezen eltávolítható tárgyak borítják az utat, vagy pedig nagy kiterjedésű olajszennyeződés van az útfelületen.) Mindenesetre a központ a mentőket, a tűzoltókat, a műszaki segélyszolgálatot, a rendőrséget egyaránt mozgósítani tudja. Mi van az oszlopban? A segélyhívó rendszer csak akkor töltheti be hivatását, ha az út menti kéFiatal házasok szállója Hamarosan beköltözhetnek használat összege is, viszont a lakók a csepeli ifjú házasok szállójába. A Csepel Vasés Fémművek Szentmiklósi úti lakótelepén az egyik új ház 19 kétszobás lakásába 38 fiatal házaspár kapott beutalót. Két család lakik majd egy lakásban: a szobák külön bejáratúak, a fürdőszobát és konyhát pedig közösen használják. Havonta 140 nekik kell takarítaniuk a közös helyiségeket és a lépcsőházat. A csepeli ifjú házasok szállodájában csak azok kaphatnak lakást, akiknek a Vasmű vállalatainál elfogadott lakáskérelmük van, s legalább két éve dolgoznak a gyárban. Ezek a családok három éven belül lakást kap. nak majd a gyártól, addig forint lakbért fizetnek fel- viszont könnyebben tudnak nőttenként. a gyerekek után nem kell űzetni. A díjban benne van a gáz. és villanytakarékoskodni, mintha méregdrága albérletben laknának. vedelmezőbb gazdálkodási ágazat a búzatermesztés, ha többet teremne ugyanannyi munkával, még jobb lenne. A tétel igaz, de összességében sem elítélni, sem falmenteni nem lehet a szövetkezetet. Növelhetők a rekordok, de ára van. A műtrágya, u vegyszer, a gép, a jobb vetőmag mind pénzbe kerül. Az árvíz után nehe zen álltak lábra a szövetkezetek, és közben erejüket meghaladó szerepet vállaltak két kormányprogram megvalósításában is. A zöldségre és uz állattenyésztésre gondolunk. Tény tehát az ls, hogy kevesebb pénzünk maradt a búzatermesztés korszerűsítésére, mint azoknak a megyéknek, amelyek most elhagytak bennünket Ha ez igy van, megmagyaráztuk a bizonyítványt, és moshatjuk kezeinket? Kár lenne! A mezőgazdaságban is eljutottunk arra a szintre, hogy minden ki nem használt lehetőség ráfizetés. Az okoknak csak a nagyját sorakoztattuk elő, nem is biztos, hogy mindegyik mindenhová talál. Ha az állami gazdaságok 40 mázsát tudtak termelni egy hektáron, mindent el kell követni, hogy a szövetkezetek is utolérjék buk az eddigi eredményeink- MÖÍ^ML!?8 szovetKezete* ,s moierjeK nél. hiszen az állami gazda- hátrahúzó hatásával föltehe- őket Az Igaz okokat azonságok négy és fél mázsával fl^8 ^Jf^To' ba° ^yben I többet evűitöttek mustárak- A gepek egy része 11133 ága" ba hektáronként minta tor- zatckban »« használható, vármelőszövetfe/etek ÉDDen ez ható' ls előbbre léprssrssstSas Saaságrorerhez tartozó SeS Kutató Kevesebb műtrágyát haszga; vetőmagból nem mindig Intézet "luuosjo, vezetőinél érdeklődjünk, mi nál megyénk mezógazdasá lehet az oka a hirtelen támadt lemaradásnak. ® _ ,, „ ..., . ,, „ , . , ,, . . . ,,, san valt at a meg többet adó Talajadottsagaink valóban íajtákra; nem a legjobb a sokfelek, de lagalabb ilyen vegyszeres védekezés és ketarka a szomszédos megyéké vesebb ^ üj gép. vegyünk is, és Békés megye mégis csak a gépekhez egy példát, megelozott bennünket. A ma- Ha több lenne az új, nagy kót jaras gazdasagai JÓ tala- teljesítményű kombájn, hajon alig termeltek többet, marubb végeznénk az aratás"V"* ?.. ,®zegedi ia.ras «ycn' sal. Akár egy, vagy másfél gebb földön gazdalkodo szö- mázsával is növekedhet a vetkezetei, A magyarazatot termésátlag, hiszen ami megtehat nem a talajban kell termett, mindet betakarithatkeresni. juk. De az új gépek nemcsak A szakemberekben lenne a hamarabb aratnak, jobban is hiba? Van annyi megyénk- csépelnek: kevesebb a szemben is, mint másutt. Csak- veszteség. Üjabb mázsák jöhogy nálunk a szakemberek hetnek tehát, zöme a gazdaságok egyne- *. gyed részeben dolgozik, a Ha ennyire egyszerű a domaradék háromnegyedbe ke- log, miért nem nyúlnak két vesebb jut, mint amennyi kézzel az új lehetőségek kellene. után? Igy is az egyik legjöEs mit vállal az intézet? Azt mondja, a növénytermesztési és üzemszervezési szakemberek megyei továbbképző iskolájává fejlődhetÍegj'obbátBválasztja, éTf£ A háru10 htokat vállalná. Fontos lépés, szükség lenne rá — „prófétai" fönntartások nélküL Azt is vállalja, hogy a vetőmagot szaporító gazdaságoknak szakmai támogatást ad, és az „elit" vetőmag beszerzését segíti. Ezzel az Intézetben előállított és fönntartott fajták és hibridek gyorsabb elszaporitása valósulhat meg. Teremhet tehát több búza megyénkben? Az egyszerű válasz nem elég. Mindent el kell követnünk, hogy több teremjen. Mert teremhet Horváth Dezső FEKETE GYUll A fiú meg a katonák — Itt kell annak lenni, Györ mellett, valahol. Nevetett az ember, csóválgatta a fejét Az asszony meg csak nézett, nezett rá az aranykeretes szemüveggel. Magyarázták aztan, hogy ez nem az a Győr, és nagyon mesése van innen Miskolc. Még sokkal messzebb, mint Budapest Sokáig súgdaloztak. Közben őt is megvallattak, kifélék a szülei, hogyan keveredett ilyen messzire hazulról. S a végén azt mondta a szemüveges asszony: — Gyere velünk, kisfiam. Ne félj csak, majd mi gondodat viseljük. — No? Eljössz velünk Németországba? — kérdezte a férfi is, Gábor bácsi. Megvonta a vállát Hiszen nem volna rossz. Volt már úgy az őszön, hogy öt is kiviszi Magda nenje Nemetországba. De akkor nem lelt a dologból semmi, mert a német katonaság őt nem vállalta, csak a nénjét. Pedig nem való volna az egy asszonynak, elcsavarogni egyedül a katonasággal. Ahogy kiment később félre dolgát végezni — csak a fal mellé, mert csupa rom volt az állogomboltatta vele a nadrágot Tudta ő már akkor, hogy nem a betegség miatt. —• Jól van, fiam. Jöhetsz velünk, nincs semmi bajod. x Gábor bácsinak kellett szólítania ezentúl. Az asszonyt meg Rebus néninek. — Rokon gyerek — mondogatta Gábor bácsi, már a vonaton. — Elveszítette a szüleit a nagy felfordulásban, azt sem tudja, szegény, élnek-c, halnak-e. Nem hagyhattuk magára... Nagyon rendesek voltak hozzá. Senki nem mondta volna róluk, hogy vadidegenek. Gábor bácsi mindig kiverekedte az ő részét is, ha osztottak valamit a menekülőknek. Még szállást ls úgy keresett — nagy volt a tömeg, nehéz volt szálláshoz jutni —, hogy rögtön bejelentette: „Gyerekkel vagyok!" De ezek JA barátságtalan népek, ezek nem adtak sem szállást, sem ennivalót, csak vartyogtak valamit a zörgetésre. Pedig Gábor bácsi ért a nyelvükön, és beszélt is velük, azután csak magyarul káromkodott. Magyar pénzért ezek nem adtak semmit; cigarettát vagy takarót kértek. Volt éppen takarójuk, jó pár darab, Gábor bácsiéknak, meg cigaretta ls egy teli hátizsákkal, de nem akarták a csereholmlt elherdálni. Ki tudja, meddig elhúzódik még a háború; időbe tart, míg Hitler kibékül az amerikaiakkal, és megindulnak az orosz ellen. Sok csomagjuk volt. Ki sem igen bontogattak, lehetett ott még egyéb is. Amikor le kellett szállniuk a vonatról, mert nem ment tovább a vonat, Gábor bácsi valahonnan egy nyikorgós babakocsit szerzett De abba sem fért bele minden, jutott mind a hármuknak cipekednivaló. Elég nagy kin volt tegnap a babakocsival meg a csomagokkal a meredek úttalan-úton felkecmeregni ide, a faházhoz. De tele volt a falu másépúlet, s nem tudott eligazodni, a klozet menekülőkkel; sem szállást nem kaptak már, merre van —, az ember utánament. Mégslmo- sem ennivalót. gatta az arcát. — Egyszóval elviszünk magunkkal, Péter, Németországba. De ne is haragudj, fiam, azt tudnom kell, nlncs-e valamilyen betegséged ... Ki kellett nyújtania a nyelvét, és az ember megnézte, mini az orvosok szokták. Majd kiA kövér Rebus néni fújtatott, szuszogott. Minden kőhajításnyira leállt megpihenni. — Éppen bolondok napja van — mondta. — Velünk aztán járatják a bolondját... Ma hajnalban 6 arra eszmélt, hogy betakargatja valaki. — Aludj csak, kisfiam. Korán van még, aludjál szépen... Később, amikor felébredt, fázott A tegnap esti takaró helyett — biztos pedig, hogy takaróval feküdt -— csak a saját kabátja volt rjiteritve. Gábor bácsiék sehol. Se a gyerekkocsi, se a sok csomag. „Akkor meg én vissza is megyek" — határozta el, miután meggyőződött róla, hogy egyedül maradt. , „Ki tudja, másik Győr volt-e az csakugyan. Lehetséges, nincsen is másik Győr... Elcsaltak ezek engem." Megtapogatta a tarisznyáját De éppúgy keményre volt tömve; nemigen hiányzott belőle semmi. Észrevette az odakészített papírcsomagot a fejénél. Félbe vágott ragacsos pékkenyér volt benne, meg egy darabka füstöletlen, sózott szalonna S a tegnap esti vacsora maradéka: szójabab konzerv. Azt nagyon nem szerették. „Valameddig megleszek én ezzel — gondolta. — Azért csak jó emberek voltak. Ha ilyesmire van figyelmük." „Nagyon messzire nem érhettünk még. Arra tartok majd, mindig csak egyenesen, arra, amerről a civilek jönnek... Hiába, ha egyszer nem tudok a nyelvükön. Még kenyeret se tudnék kérni." „... Bár, ha tudnék, ezek akkor sem adnának. Se kenyeret, se semmit Gábor bácsinak sem adtak." „Oroszországban volna jó, ott én már tudnék kenyeret kérni. Daváj kleba, dájminye kleba... Érdekes, hogy a magyarra egyáltalán nem is hasonlít." Körbejárta kétszer a faházat. Csakugyan nem voltak sehol Gábor bácsiék. Azelőtt sohasem látott ilyen fenyőtobozt; más formák Magyarországon. Nagyon tetszettek neki ezek a szétnyílt fenyőtobozok. Valósággal egy apró kis gyerekkarácsonyfa mindegyik. összeszedett egy ölrevalót. De ugyan hová tehetné. Az oldalzsák degeszre tömve. {Folytatjuk.)