Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám

CSÜTÖRTÖK, 19W. FEBRUÁR (L Munkásrr • • i orok úttörők között Somogyi Károlyné felvétele Tiz éve tart a Gutenberg utcai általános iskola úttörőinek, kisdobosainak és a Gera Sándor munkásőregység tagjainak kapcsolata. A munkásörök egyebek között zászló- és faliújságtartókat, virágállványokat készítenek, honvédelmi na pokon levezetik a versenyeket. A közelmúltban sokat segítettek az iskola költöztetésében, s ők adtak csapatzászlót a Martos Flóra úttörőcsapat megalakulásakor. A gyerekek és felnőttek megjelennek egymás ünnepségein ls. Tegnap, szerdán délután ismét találkoztak az iskola kultúrtermében. A kedves kis ünnepségen a munkásőrök megvendégelték pajtásokat, és válaszoltak kérdéseikre. A megye könnyűiparában: Harminc év a szakszervezeti egységért Sokat javult a munkásnők helyzete Csongrád megye könnyűiparában mintegy kilencezer nő dolgozik. A textil-ruházati ipar szegedi üzemei közül a textilművekben és a Kenderfonö és Szövőipari Vállalat gyáraiban találjuk a legtöbb nőt a gépek mellett, szakmunkás munkakörben, de sok a betanított és segédmunkás is. A ruhagyár tevékenysége is szinte tisztán női munkaerőre épül. Ezekben az üzemekben tehát fokozottan előtérbe került a nőpolitikái határozatok végrehajtása. Az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i ülésén megvizsgálta a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetét, irányelveket állapított meg a nők élet- és munkakörülményeinek javítására. Az irányelvekben foglaltak megvalósítása érdekében hozott • a kormánv határozatot, melynek egyik sarkalatos pontja: a. nők egvenlő értékű munkáért a férfiakkal egyenlő munkabért kapjanak. A főleg nőket foglalkozható munkaterületeken, így a textil-ruházati iparban is a korábbi években általában alacsonyabbak voltak a kereseti lehetőségek, mint más ágazatokban. A nők kevesebb munkabért kaptak, s ennek nem jogi okai voltak, hanem társadalmi eredetűek Sokáig tartotta magát az a szemlélet, hogy a nők nem csalá.ifenntartcx, kisebD berrel is beérhetik, mint a férfiak. A párt- és kormányhatározat megszületése után alapvetően változott a helyzet. A textilművekben például különböző intézkedések révén 1971-ben 2185 forint lett a fonónők átlagbére, a szövőnőké valamivel kevesebb, 2041 forint Áttért a gyár a bértömeg gazdálkodásra, a vele jár 5 többletfeladatok elvégzéséért több bért is fiz'tett a munkásnőknek: tavaly a fonónők bérszínvonala elérte havonta a 2800 forintot. Ugyanott a szakmunkás férfiak órabére 18,78 forint volt, a szakmunkás nőké 16,04 forint, egvre Inkább közelíti tehát utóbbi az előbbit. Nagyobb az eltérés a KSZV gyáraiban, az elmúlt év adatai alapján 1,04 forinttal kevesebb a szakmunkósnők órabére a férfiakénál. A különbségnek több oka van. Kétségtelen, hogy sok éves elmaradást nem lehet pár év alatt megszüntetni. Objektív tény az is, hogy az alanórabérek megállapításánál figyelembe kell venrii a munkakörhöz szükséges fizikai igénybevételt. Köztudott, hogy a nők erejét meghaladja a férfiaké, bizonyos eltérés ebből is adódik. A kvalifikált szakmunkás munkakörökben még mindig több a férfi, a nők szakképzettsége gyakorta alacsonyabb, hiszen a szakmunkás-bizonyítvány birtokában nemigen vesznek részt továbbképzésben. Ennek is több oka van, bár éppen a textilművek és a ruhagyár sokat tesz a nők szakmai tudásának gyarapításáért. Olyan példa is van, hogy a nők bére meghaladja a férfiakét. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi gyárának bélésszabászatán a nők tavalyi átlagkeresete 2998 forint volt havonta, a férifaké pedig 2440 forint. A munkabérek közti különbséget a vállalatok nem mindenütt tudják önerőből kiegyenlíteni. Többek között ezért is volt olyan nagy jelentőségű a köznonti bérfejlesztési intézkedés, melybő' megyénkben jelentős hánya dot fordítottak a nők bérének rendezésére, több mint tízmillió forintot. A megye könnyűiparában mintegy 2? ezer dolgozót érintett a központi bérfejlesztés, ebből körülbelül 14 és fél ezer a nő. A szegedi üzemek törekednek a nőpolitikái határozatoknak még tartalmasabban eleget tenni. B. I. Energiagazdálkodási ankét A szilikátipar az ipari célokra fordított hőmennyiségnek 15 százalékát használja fel —, ennek az energiának az ésszerű felhasználásáról tanácskoztak a szakemberek szerdán a Szilikátipari, valamint az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szervezésében. Az ankéton dr. Szabó János éuitésügyi és városiéi lesztési államtitkár vázolta fel bevezető előadásában a szili'látipar energiahelyzetét és feladatait. A szilikátipar termelese az ezredfordulóig várhatóan 2—2,5-szeresére növekszik. Az energiaigények viszont várhatóan a jelenlegiiek csak 1,5-szerese lesz. Ezt elsősorban a korszerű energiaszerkezet kialakításával és a hőkezelő berendezések korszerűsítésével lehet elérni. Az energiaforrások közül megnövekszik az iparágakban a földgáz és a villamosenergia felhasználása, s némiképp csökken a fűtőólajtüzelés aránya. A termeléshez szükséges energia ésszerű felhasználása mellett az épületekné' alkalmazott szigetelőanyag továbbfejlesztése is jelentős feladat. Az adatok szerint ? népgazdaságban felhasznál* energia egynegyede az épü letek fűtését szolgálja, s az úgynevezett telies szigeteléssel 40—50 százalékos fűtési energia-megtakarítást is el lehet érni. Ezért mos" sokoldalú vizsgálat folyik annak tisztázására, hogy a különféle építésmódok, technológiák, szerkezeti rendszerek, szigetelési módok kö zül melyeknek az alkalma sasa a leggazdaságosabb. 1945. február 8. Még tartott a fasizmus elleni háború. London utcáira még V—2 légibombák hullottak, amikor a szovjet szakszervezetek kezdeményezésére, a Brit Szakszervezeti Főtanács (TUC) szervezésében február 6-án a londoni városházán megnyílt az első szakszervezeti világkonferencia. ötvenmillió szervezett dolgozó képviseletében 23 ország 53 szakszervezeti központjának küldöttei tanácskoztak a szervezett munkások helytállásáról • a fasizmus elleni harcban, a nemzetközi szakszervezeti egység megteremtésének szükségességérőL A konferencia egységesen határozott a Szakszervezeti Világszöv?tség létrehozásáról, amelyre 1945 októberében Párizsban került sor. Az SZVSZ párizsi alakuló kongresszusán Kossá István vezetésével magyar küldöttség is részt vett. Az SZVSZ alapszabályban mondta ki: folytatja a harcot a fasizmus gyökereinek kiirtásáért, a békéért, a dolgozók jobb életés munkakörülményeiért, a gazdaságilag elmaradott országok fejlesztésének segítéséért, a nemzetközi munkásosztály egységéért. Lényegében ezek maeadtak a Szak> szervezeti Világszövetség legfontosabb feladatai 30 év után is, de közben a dolgozók érdekeit következetesen szolgáló, vonzó programjával az SZVSZ Földünk egyik legerősebb mozgalmává vált. Soraiban jelenleg 59 ország 170 millió dolgozóját tömöríti, köztük a nemzeti függetlenségükért harcoló afrikai és latin-amerikai szakszervezett központok dolgozóit. A hidegháború időszakában, 1949 végén, a jobboldali reformista irányzatú egyesült államokbeli, kanadai, belga, holland, indiai, skandináv stb. szakszervezetek — megbontva a mozgalom egységét — kiléptek az SZVSZ-ből, és létrehozták a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségét. Az SZVSZ a világ dolgozóinak valóságos érdekeiből kiindulva azóta is a szakszervezeti mozgalmak egységének megteremtésére törekszik. Ennek a politikának eredményeként jöttek létre az első kétoldalú kapcsolatok a nemzetközi együttműködés kiszélesítéséért a különböző irányzatú szövetségek között. A kétoldalú konzultációk sora után most, február végén Genfben ismét összeurópai tanácskozásra kerül sor, amelynek témája a munka humanizálása. Korábban, amikor a tanácskozás témáját elhatározták, még kevés jele mutatkozott a kapitalista világ jelenlegi válságának. Ezek a válságjelek azóta élesedtek, s egységes cselekvésre ösztönzik a szakszervezeti mozgalmakat. Nem csupán Európa, de a világ valamennyi dolgozója érdekében. Az SZVSZ főtanácsának a közelmúltban Berlinben tartott ülésén a felszólalók ezért hangoztatták, hogy a genfi tanácskozáson kerüljön sor a tőkés világ munkásosztályát sújtó válság megtárgyalására is. A magyar szakszervezetek tevékenysége az SZVSZ soraiban nem csupán egyetértő a szövetség politikájával, hanem kezdeményező is a nemzetközi munkásegység megteremtéséért. Budapesten rendezték meg a Szakszervezeti Világszövetség kezdeményezésére 1951-ben a nők világkonferenciáját; 1967-ben a kereskedelmi szervezett dolgozók nemzetközi világértekezlete tanácskozott Budapesten. Két évvel később a: SZVSZ VII. kongresszusa ugyancsak itt zajlott le. A magyar szakszervezeteket kapcsolataik ápolásában a nemzetközi munkásosztály érdekeinek képviselete vezeti, és minden lehetőséget felhasználnak arra. hogy erősítsék a szakszervezetek közötti együttműködést, az egységet. Különösen értékesek az európai békéért és biztonsá gért, a földrészünk szakszervezetei együttműködésének továbbfejlesztésére irányuló kezdeményezések. Ezzel a sokoldalú tevékenységével a magyar szakszervezeti mozgalom tekintélyt vívott ki magának. D. L. A pártkongresszus tiszteletére Növekvő hozamok az állami gazdaságokban Ezekben a hetekben nemcsak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben értékelik az elmúlt évi munkát, eredményességet, hanem az állami gazdaságokban is. Ugyanakkor megvitatják, elfogadják az idei tervet, gondolnak a középtávú tervre is. Vizsgálják a XI. pártkongresszus tiszteletére, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára tett vállalások teljesítését is. A Pankotai Állami Gazdaság elsők között kezdeményezte a kongresszusi versenyt. Szép eredményekkel dicsekednek a gazdaság szocialista brigádjai. 1973-hoz viszonyítva 5 ezer mázsával több hízó állat értékesítését vállalták a pankotaiak, s a teljesítés 7 ezer 630 mázsa, vagyis 152 százalékos lett. Az anyajuhlétszám növelésére tett vállalásukat túlteljesítették. A kongresszusi ver-seny során áttértek a húshasznú tartási módra, kidől-* gozták és végrehajtották az ehhez kapcsolódó tartási, technológiai, tenyésztői feladatokat. A szocialista brigádok termelést növelő és önköltségcsökkentő tevékenységének eredménye is, hogy az állattenyésztési ágazat nyeresége a vállalt hárommillió forinttal szemben 7—7 és fél millió forinttal emelkedik. Köztudott. hogy kedvezőtlen időjárással birkózott tavaly a növénytermesztés. Mégis r pankotaiak teljesítették vál lalásaikat. Az árukibocsátáe növekedése a vállalt hat százalékkal szemben 6,7 százalék. A termelési érték növekedése pedig elérte a 30 százalékot. így aztán igen imoonálóan. az eredményeknek megfelelően alakult a vállalati nyereség i6, szemben az 1973. évi 22,6 milbó forinttal, 28 millió forint körül mozog. A termeléssel egyidejűleg javultak a munka- és életkörülmények is. Jó hírű közösség a Szegedi Állami Gazdaság is. Az idei üzemterv készítése során különféle módszerek alkalmazásával tájékoztatták a dolgozókat az elgondolásokról, elképzelésekről, hogy sikeresebb legyék a termelési tanácskozás. Abból indultak ki, hogy a folyamatban levő beruházások okvetlenül szükségesek a gazdaság idei tervének teljesítéséhez. A halászati rekonstrukció, a sertéstelep komplettírozása. a szőlőtelepítés megkezdése, a kübekházi terület belvízrendezése mellett az állattenyésztés további szakosítása jelenti döntő mértékben az idei programjukat. Mind a nehéz fizikai munka könnyítésére, mind a termelékenység fokozására tekintettel, igen jelentős összeget, mintegy millió forintot költenek különböző erő- és munkagéoek vásárlására. így kombájnokat. szőlőművelő géneket es szállítógépeket vásároltak és vásárolnak. Szintén a dolgozók érdekeit szolgálja, hogy vásárolnak egy autóbuszt, amellyel munkába szállítják a dolgozókat, és esetenként kiránd ulásokra. Külön hangsúlyt kapott a Mezőhegyes! Állami Gazdaságban az 1975—1980 közötti fejlesztési terv. Ez átfogó fejlesztést irányoz elő. Az eddig bevált termelési ágazatokra épít, ezen belül a szarvasmarha-tenyésztés, növénytermesztés, vetőmagtermesztés, gépesítés, úthálózat bővítése, terménytárolás és nem utolsósorban a lakáshelyzet javítása a cél. Elodázhatatlanul szükséges ez. hiszen Mezőhegyes az ország legrégibb állami gazdasága, s a termelés további korszerűsítése, a hatékonyság növelése elképzelhetetlen a stabil dolgozói állomány, ügyviteli és műszaki gárda kialakítása nélkül. Ezt azonban nagymértékben akadályozta kedvezőtlen lakáshelyzet. A népgazdaság, s a dolgozók anyagi erőinek összefogásával öt év alatt 277 lakást építenek. A terv szerint az üzem lerraelési értéke 1980ban mintegy »u0 millió forint, ugyanakkor a vállalati nyereség 130 millió forint lesz. Növekszik a dolgozók évi átlagjövedelme, meghaladja majd személyenként a 36 ezer forintot. Sz. L. L Környezetvédelem „Környezetvédelem a bányászatban és a kohászatban" címmel, illetve témaköt ben kezdődött háromnapos országos konferencia szerdán Miskolcon. A megnyitó plenáris ülésen dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes a környezetvédelem népgazdasági jelentőségéről, dr. Verő József akadémikus pedig a kohászat szennyező hatásáról taitott előadást Csütörtökön és pénteken a konferencia négy szekcióban folytatódik, ötvennyolc előadás hangzik eh íMTII v 1 t »