Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

4 SZOMBAT, 1975. FEBRUÁR J, 4 Norvég ácsból magyar nemes Adalék Szeged történetéhez S Norvég Műszaki Múze- vetésére. Műszaki tudásának kenységéhez maradéktalan dm és a Norvég Mérnökök további fejlesztésére 1844-ben családi boldogsága is erőt ad. Szövetsége a legkiválóbb nor- Németországban dolgozik. Elhatározza, hogy tovább ycg és Norvégiából elszánna- 1847-ben Bécsen át érkezik nem adja bérbe munkáját és Kitt mérnökök kiállításához meg Magyarországra. A hu- tudását, hanem önállósítja anyagot kért, Grégersen szonhárom éves norvég ács- magát. Anyagi helyzetébert Gudbrand magyarországi legénynek nincs semmije, döntő fordulat 1865-ben kö' munkásságáról. Eredményte- csupán a jól megalapozott vetkezik, amikor megvásárol' lcrtül fordultak illetékes in- szakképzettsége, szorgalma hatja LueZenbacher János tóztaényeinkhez, valószínű- és bámulatos munkabírása, fűrész- és fatelepét, de a leg nyelvi nehézségek miatt. Ebben az időben indul meg vasütvortalök és hidak építé­Miután többször tapasztal- nálunk a tömegközlekedés séVel továbbra is foglalkozik, tak az eszperantó értékes úthálózatának, a vasútnak Fatelepét tekintélyes válla­kultúrközVetítő szerepét, fel- építése, és vele kapcsolatban lattá fejleszti, amely eleinte keresték a vasutasok eszpe- az ipar és kereskedelem na- az ácsipart és épületasztalos' rarttó szakosztályát Norvé- gyobb fellendülése. Vasútépí- ságot öleli fel, később a giába hamarosan gazdag do- tésürtk egyik kivitelezője, vasút-, hídépítést és a bútor­kumentációt küldtünk a Talagini olasz vállalkozó a asztalosságot is. Fiait edzet­Közlekedést Múzeum segítsé- fiatal norvég szakembert tekké, munkára és műszaki gével. így mondta el Kapi- mérnöki beosztásában, meg- pályára neveli, kivéve End­tány Lajos nyugdí jas vasutas, bízza a pozsony—pesti vonal rét aki jogász lesz, és 1906­régi szcgpdi munkás, eszpe- építésének irányításával, és tói Magyarország norvégiai mntlsta. Ugyanis ő vállalko- egyidejűleg a Vág folyó vas- főkortzula. Négy fiát Hugót, zott a nevezett norvég mun- úti hídjának elkészítésével. Györgyöt Nielst és Thorolfot kásságának felderítésére. Gregersen kifogástalanul és fokozatosan vonja be válla­Szegedre, szülővárosába ellá- jó ütemben végzi feladatalt. latdba, példás munkamegosz­togató barátom megemlftet- Nagyon megszereti a szor- tással. te, hogy Gregersen a nagy- galmas magyar munkásokat 1884. szeptember 7-én a árvíz után Szeged újjáépít,é- és velük együtt Magyaror- magyar kormány felterjesz­sóben is részt vett, és ma- szágot is. A munkások is lel- tésére az 1879-i árvíz által gyar nemességet nyert. kesednek az ácsbárddal oly elpusztított Szeged újjáépíté­Ez volt az indítéka kutatá- pompásan ddlgozó szerény és séért magyar nemességet kap, •ómnak, melynek eredmény- fáradhatatlan fiatalemberért, fgy lesz belőle saági Greger­föredékét itt közlöm. Munkabírása miatt „vasnof- sen Gudbrand. Az 1885. évi Vávr.omh ROTTkcrt krénii-á- vasnak" nevezik. Amikor ki- országos kiállításon a leg­saLReiX- és Kulinvi valói robban 8 Habsburg-uralom szebb csarnok a Gtegersen­ban Gregerrent- {£f fp1 "^[^^véHnek vtfósuf SS Ikknr W* , n_ t.-.iüt „mm kent Jelentkezik honvédnek. Valósul meg ekkor. A sza­meg hog^fa volTaz a kéro UtúszPk ,kö4ött' derekasan bndsághntcos honvéd meg­££ tenrerü. ke^énv fából yéglgküzdl a szabadsághar- kapja a Ferenc József-rend faraeott kérei vfkTnale^ár- cöt 8 ™»*ett te- lovagkeresztjét. J^nSStL mesvári csata után bajtársai- 1888. szeptember 21-től STiem^-ot cl»r«if nre^s- val pgytm menekülni kény- vállalatának új cégjelzése Sedés! hXatónakBém- szerül- Atke,ve a Maroson Gregersen Cl. és fiai. Ez visz­térfbwTés inari feilMésünk- B"tv,nba' Paakotára. majd szavonulásdt jelzi, a vezetést S (In „Twr Szegedre menekül. Ekkor ál- fokozatosan átadja fialnak. iMö'rásunk meeataöüúia és modnl sem meri' tíz év csak tanácsokkal látja el ffSlfXtt aki múlva iRmét Sa!geáeil lps2- 0ket- Nagy parkkal övezett WahtJf h'taíf J bíreml Nem alaptalanul, megtorlás- családi házában, Szobon, ak­lcgtobbet tudott , és büzrtt m tart Kalandos úton kor a legboldogabb, amikor . Olaszországba menekül itt nagy családja és szá Gregersen bámulatos számos uno­i, ,„,.cí, £„-,1 * mon.rr.c 1 aszorszagoa mHienuu itt nagy csaiaaja es számos Talagini vállalkozó megbízá- kája nyüzsög körülötte, zem szavlu? maldnem sábó1 felépíU a Piavp $L«<«át* t89l-ben nagy esemény ré­eL^deiüíee Wtt'fStat sz ma,(' kért maraclion olasz" sz0re a Budapestet megláto­SLL ÁRVFZ ÁLTAREIPUSZTIL EPS^JSS!*KI/T FH^NI '^VL "SÍI'1' Amt* ben az osztrák, francia és Ibsennel való találkozása. Sz tellesltette a olasz, mérnökök kegyelmet. Szakmai tudásának hire riuStarilJi ^.ITauVTw járnak ki részére. Az osztrák nemcsak Közép-Európát jár­< áTI itt2 .műszaki Vezetők Ausztriába ja be, de eljut szülőföldjére Ceteket 6telfesí ette» hívJák a fialal norvég szak" iS' aho1 magyarországi nagy­loneseKet, o teljesítette az embert Gregersen inkább szabású építkezéseiért Szt. összes csatornázási munká­inkább szabású építkezéseiért rokonszenves Olav-rend lovagkeresztjével fcúokat, s U új tiszai híd maKyarokhoz. és 1850-ben és a norvég építészek arany­wapozasat >s . folytatja korábbi munkavál- érmével tisztelik meg. 1906. összegezve Gregersen Gud- íalásalt. december 9-én szeretett fele­brand a következő munkála- a legfohtosabb szárazföldi ségének halála renditl meg. tokban vett részt, Illetve azok közlekedési eszköz, a vasút A tettek nagybetűs Embere Irányítója volt építése nagy lendülettel fo- 1910. december 24-én hal VdsűtvonaUHe építése: po- lyik tovább. Gregersen ren- meg. Temetésén ott vannak jtaony—pesti, esztergom— geteget dolgozik, jól keres, munkásai, a közlekedés és Ipolysági, esztergom—érsek- Szobon lakik, amikor mégis- ipar legmagasabb képviselői, újvári, károlyvár— marosvá- merkedik Sümegh József Egyik újság így írt: „Gyászol sárhelyi, kolozsvár—géresi, hentesmester leányával Luj- az egész ország, amely egy jó nagyvárad—eszéki, brassó— zával. 1852-ben házasságot magyarját vesztette el ebben temesi, oravica—steyerdorfl kötnek, tíz élő gyermekük a vasból való norvégban." és a tétéiljl Hidak építése: hlarad. Bíerteágftzó tevé- Earhaa Ernő Vág, Ipoly, Körös, Latorca, hek súlya vart, melyét azon­ban nem érzünk, mivel szer­vezetünk alkalmazkodott a négyzetcentiméterenként több mint 1 kg-os nyomás­hoz. Ha felfelé haladunk, a Meteorológiai kislexikon A levegő nyomásának mérése A Földet körülvevő légkör négyzetcentiméteres, átlago- felszínének elmozdulását, na­vastagságát pontosan meg- san 760 milliméter magas hí- gyító éttétel segítségével, határozni nem lehet, éles ha- ganyoszlop súlyéval tart mutatóhoz vagy írókarhoz tár nélkül megy át a világ- egyensúlyt. A higanyoszlop vezethetjük, űrbe. Maga az élet és az magassága (Hgmm) még ma Arteroidos barométert hasz­élethez szükséges légionto- is kifejező mértékegysége a nálnak légnyomásíró műsze­sabb folyamatok áz alsó 18— légnyomásnak, azörtban flzi- rekben, s a légnyomás ma­15 km-es rétegbön játszód- kai számításokra nem élkal- gassággal való változásának nak le, itt található a teljes mos. Ezért bevezették a mii- pontos ismeretében, magas­légkör tömegértek 75—80%-a. libár (mb) nyomásegységet, ságmérésre használják. Ennek a hatalmas gáztömeg- A kétféle mértékszám össze- Szaküzletekben jó minőségű függése: szobai, aneröid barométerek 76« Hgmm—1013,85 mb kaphatók, azonban ezeket a Egy adott helyen mért lég- gyár nem hitelesíti, tehát nyomási adatban kettős ha- megvásárlás Után, pontos hl­tás érvényesül: a tengerszint ganyos barométerrel össze­feletti magasság és az időjá- hasonlítva, be kell állíttatni, levegő nyomása az alattunk rési helyzet hatása. A me- vagy a helyi, tényleges, vagy levő levegőréteg súlyával teorológust ez utóbbi érdek- a tengerszintre átszámított csökken; csökken a testünk- U, s ezért a leolvasott baro- légnyomásra. Előző esetben re ható nyomás, a levegő méter-adatokat egységesen a barométerünk bárhol a fény­sűrűsége, megváltozik össze- 0 méteres magasságra szá- leges értéket, a helyi légnyo­tétele. Bizonyos magasság eL. mítják át Ez az úgynevezett mást mutatja, kirándulásra érése után a nyomás és oxi- „tengerszintre átszámított is magunkkal vihetjük, s ha­gén hiánya miatt fellép a légnyomás". (Kékestetőn pél- zai viszonyok között felhasz­magassági betegség, mely dául 900 mb körüli értékeket Hálhatjuk magasságmérésre könnyen halállal is végződ- mérnek, de az időjárás-je- is. (Egy millibár nyomásváL. het. lentésekben az átszámítás tozás kereken 9 méter nja­A világ legmagasabban után 1010 mlllibárhoz közeli gasságkülönbségnek felel fekvő települései, vasútvona- érték szerepel.) meg.) lai Dél-Amerikában (Peru, A higanyos barométerek Ha a tenger szintjére át­Boiívia) vannak. Loripongo szállítása, elhelyezése, keze- számított értékre állíttatjuk a világ legmagasabban fek- lése gondos, körültekintő műszerünket, csak a beállí­vő állandóan lakott helye munkát igényel, s például tott helyen használhatjuk, de (5300 m). Az üt élő indiánok mozgó méréseket nem is vé- összehasonlíthatjuk például a nehéz fizikai munkát végez- geahetünk velük. Ilyeh célra rádióban Budapestről, vagya nek az ezüstbányákban, s az aneroid barométereket világ bármely részéről közölt annak ellenére, hogy „bele- használják. Egy vékony, ru- légnyomásadattal, születtek" a nagy magasság- galmas falú, zárt, fémsze- A kétféle módon beállított ba, állandóan érzik a ma- lencéből állnak. A légnyomás barométer között mintegy gassági betegséget. Atmene- emelkedése összenyomja a 10—15 millibár különbség le­tileg megbetegszenek az Oru- szelencét, s ha Csökken, a bet Szegeden, a tengerszint re—Cochabnmba közötti vas- szelence saját rugalmasságé- feletti magasságtól függően, útvonal (4820 m) utasai ls. nál fogva kitágul. A doboz Boros József A levegő nyomása éghaj­lati, időjárási okok miatt vízszintes Irányban haladva sem egyenletes eloszlású a Földön, sőt azdrtos helyen ls az idő folyamán Változik. A levegő súlyét, nyomását, bár még nem tudatosan, Ga­lilei határozta meg előszóra resistenzo del vacuö" az üres tér ellenállásának felfe­dezésekor annak kapcsán, hogy szivattyú segítségével csak mintegy 10 méter ma­gasságba lehet a vizet fel­szívni. Törrieelli ezt a kí­sérletet higannyal akarta el­végezni, s előre kiszámította, hogy a mintegy 13-szor ne­hezebb higany csak kb. 3/4 méterre fog emelkedni a cső­ben. Ezt a híres, az iskolák­ban is tanított kísérletet ba­rátja. Viviani végezte el 1643-bart. Az eredmény iga­zolta a számításokat Törri­eelli tötíbsaöf megismételte a kísérletet, felismerte a hi­ganyoszlop magassága és a levegő súlya közötti össze­függést és észrevette azt ts, hogy á levegő súlya időről­idöre változik. A levegő nyomása az egy A Jenyiszej eröműóríás Százmilliárd kilowattóra A Jenyiszej óriásának elektromos energiát adott energiája jelentős szerepet első aggregátjának üzembe játszik e terület gazdasági helyezése, 1987 óta a Jehyl­szej folyón épült Kraszno­Játszki Vízi erőmű. Ilyen rö­vid idő alatt vizierömfl még nem termeit annyi villamos energiát. Az erőmű óriáson ma 6 dául a Szovjetunió sCInnffTragg^áfüí: alumíniumgyára mel, a zord szibériai éghaj- ls­lat nehéz körülményei kö- A Krasznojárszki Vízi­zött kifogástalanul. Az erőmű csupán egyike arthak egyenként 509 ezer kilo- a hét vízieröműnek, artte­watt teljesítményű aggregé- lyek felépítését a közeli tok, a főlrahszformátorok, a években tervezik a Jenyl­nagyfeszültséfifl készülékek sZej folyón. Hat millió 40(1 és berendezések — az üze- ezer kilowatt tervezett tel­melés során gazdaságos, jesftménnyel már épül a megbízható és nagy telje- Szajáni Vtzierömű. Ezek sttményfl gépeknek bizo- mind Szibéria fejlesztéséi, nyúltak. Iparosítását szolgálják. fejlődésében. Az utóbbi években több tucat olyaii üj vállalat kezdte meg a ter­melést, amelyek ezt az ener­giát hasznosítják, ilyen pél­egyik Ung hídjait, szegedi vasúti híd alapozási munkáit, szol­noki, buszt!. Zákányi, verőcei Vrtsüfl hidakat. Olaszország­ban a Piave folyó fölötti hi­dat Épületek: budai vasútál­lomén, budapesti központi vasútállomás cölöpözés) mun­káit, az állami vastitak fő­műhelyeit, számos vidéki vasútállomást pályaudvart, fűtőházat, az 1R85. évi első országos kiállítás legszebb kiállítási csarnokát és beren­dezését, á budapesti Népszín­ház, Lloyd-palota és sok bu­dapesti ház összes ács- és faipari munkált. Más letleffü építkezését: szegedi töltés és • város csatornázása, sövény­házi töltések, budai alagút, fiumei nagy kikötö kialakí­tása. cattatói öböl erődítési munkái. Norvégia délnyugati, csip­kézett partvidékén, ahol a fjordok Csodálatot vidéke kezdődik, fekszik Strand község, ahol Gregersen Gudbrand 1834. (vagy 1033.) április 17-én született. Itt. a talajt az ősök verejtékes munkával termővé tették. A kis földecskével, de nyolc gyermekkel rendelkező apa, Gregersen Niels Tyrholm a 14 éves Gudbrandöl ácsta­nulónak küldi Krisztiánjába (mai Oslo). A fiú munka után nagy érdeklődéssel ta­nulgat, főként a matemati­kát és a geometriát kedveli, 1843-ben az értelmes és szak­mailag is kiváló ácslegény Koppenhágába megy gyakor­lati és elméleti Ismeretei nö^ FELICE CHILBNTI Giuliano, a bandita Giuliano tehát szinte egyedül maradt; bandá­jából csak Pisciotta és Passalempo tartott ki. Passatempo azonban messze járt. Pisciotta is egyre tovább és egyre gyakrabban Hlafadt el. .lunius közepe táján Giuliano értesült, hogy Mannihőt és Badaiamentit a maffiás pásZtot, Nltlo Mlnasola csapdába ejtette, erre kétségbe­esett kísérletté szánta el magát, Banditaéletének utolsó vállalkozására. Pisciottával késő éjjel bement Moni caléba, mi­után hossz.u utat, tett meg lovon. Kezében gép­pisztollyal, rátört a híres maffiás cSalád, a Mi­ceiiek tulajdonában levő kis házra, és álmában lepte meg Nllto Minasolát, meg egy fiatal pász­tort Magával vitte óket. Amikor kiértek a ha­tárba, megkötözte kezüket, a szemüket is bekö­tötte. Es pirkadatig hurcolta őket, hetedhét ha­táron át. Végül egykori birodalmának csücskében, egy régi tanya pincéjébe lökte a két embert. Minasolúnak megmondta: ajánlatot akar lenni a zsaruknak, fogolycserét kínál. Visszaadja ne­kik értékes besúgójukat és barátját, cserébe Ba­dalamentiért és Manninóért. Két napot kapnak; ba nem, foglyaira halál vár. Megnézte a fiatal pásztort, aztán Pisclottához fordult. — Hasonlít hozzám, nem? Az alakja olyan, mint az enyém, ha kell, itt a Hasonmásom, akit kerestem. És elvágtatott CaslélVetfano felé. Ám aznap, ott a pinéében, Pisciotta megadta magát, és elárulta öt. A hosszú, fülledt-fárasztó, álmosító órák alatt, miközben étlen-szomjafi vá­rakoztak, a bekötött szemű maffiás beszélni kez­dett. És beszélt, beszélt, Gaspare Pisciotta Vagy, tudom, megismerem a hangodat, térj észhez; Manttinót és Badaiamentit nem fdgiák kienged­ni, te pedig újabb két ember gyilkosa leszel, utána viszont te következel. Glüllanö, hogy mentse magát, téged ad fel; te viszont mégme­nekülhetsz, ha átálisz hozzánk, ö LüCa ezfedes­nek dolgozik — mesélte —, a bahditizfflusfiak véget kell vétní — mondta. Választani kéli: vagy megölik mindegyiküket a maffia bérgyil­kosai, száz banditát nyírtak ki az utóbbi évek­ben, vagy letartóztatják, kivallatják és bíróság elé állítják őket, fgy legalább az életüket meg­menthetik, és a családjuk se viseli a következ­ményeket. Hát Giuliano? Mindketten tudták, hogy 0 öém adhatja meg magát — Az ő sorsa meg van pecsételve — mond­ta a maffiás. — Amikor meggyilkolta a partinl­eói Santo bátyámat, akkor a maffia törvény­széke kimondta rá az ítéletet. Most nekünk kell megválasztanunk a hálála nemét Dönthetünk. És Pisciotta szabadon engedte a két embert. Kimerült, megzavarodott — legyőzték. Pár nap múlva Monrealéban találkozott Luca ezredes­sel. Június 30-án kapott egy menlevelet, mely­ben elismerik: Szicília és Olaszország javáért dolgozott. A menlevelet a belügyminiszter alá­írása díszítette. Az aláírás természetesen hamis volt, a csendőr ezredes tollából származott. Július 5-én éjszaka Pisciotta elment De Ma­riához, Castelvetranóba. Végigfeküdt a tábori ágyon Giuliano mellett. Sokáig beszélgettek, kég ső éjszakáig. AZ utcán, az udvarban aggódva vá­rakoztak a csendőrök. Amikor meghallották a lövéseket, berohantak: Pisciotta holtsápadtan, remegve menekült gyalázata színhelyéről. Be­szállt a csendőrök zúgó mdtorral várakozó autó­Í ába, és elszáguldott Palermóba. Giuliano testét idobták az ablakon az udvarra, aztán belelőt­tek néhány sorozatot. Másnap egy csendőrtiszt nyilatkozott az űj­ságiröknak: tűzharcban megölték Giulianót. A rögtönzött változat azonban nem sokáig tartolta magát, az újságok nyomban meghazudtolták a csehdőríisztet. Az igazságot, amelyet egy bátor újságíró. Töm­tnaso Besozzi már előbb felfedett, a portellai tö­megmészárlás bírósági tárgyalásán, viterbéi es­küdtszék előtt Pisciotta kiáltotta világgá, 1951. április 10-án: — Én öltem ínég Salvatofe Giulianót! Aztán jöttek a tanúk, és megerősítették, amit mondott: Másnap, hogy Giulianót megölték, e sőrok író­ja bejária Palermo és Casteívettartó vidékét, a bandita égósz útját, menekülését a halálba. Lát­ta gyilkosságainak és bosszújának színhelyét; á magányos béllolampől kaszárnyát; a kopár He­gyek közé Vájt utat, amelyet hét évig Utalt gép­pisztolyával; aztán Monteleprét is megnézte, a helyreállított teraszos házat a folyóviz-taftályök­kal, meg a nagy fölirattal: Giullanö-Cüsiniano Tésztagyár. A bezárt kapura Maria Lómbardo fekete vá­szoflCsíkot szögezett, „A fiamért" fölirattal, aho­gyan Szicíliában szokásos. Aztán az anya elment Castelvetranóba, ahol fia holtteste mellett láttuk viszont. A montelep­rei lakosság, úgy látszott, nem örül különöseb­ben Giuliano halálának. És talán nemcsak azért nem, mert a bandita bőkezűen megfizette cin­kosságukat és hallgatásukat. (A befejező rész következik.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents