Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

SZOMBAT, 1975. FEBRUÁR 1 A telefon nem luxus Érdekes vita az Urbanisztikai Társaságban Mit csinálnak az emberek délután 4 és este 7 óta között? Az ENSZ szociológusai Igencsak elcsodálkoztak a felitiérés tapasztalatain. Hogy miért? Az emberek otthon egyedül beszélgetnek. Ez azonban hem az örültek monológja Telefonon felhívják a barátot, Ismerőst, rökönt, kollegát A beszédtéma ezerféle. Kapcsolatot keres a milliós Bietrópolis lakója, vagy a kisvárosi magáhy szenvedője, a másikkal. Űj formában, az urbanizáció lehetőségével élve, telefonon — (vagy Olyan eszközökkel, amelyek nálunk többnyire tömegméretben nem használatosak, mint a rádiótelefon STHJ. Tervezés és szemlélet A csehszlovák, francia, amerikai, román, lengyel, dán városok lakói egyformán használják ki a várdSl élet kommunikációs lehetőségeit. Erről győzött meg az a nemzetközi vizsgálódás, amelynek színhelye több szocialista ország is volt. A tapasztalatok a szenzáció erejével hatottak, s a szakemberek sem gondoltak a városi kommunikáció ilyen erős jelenlétére. Nem sejtettek, hogy a telefon a hétköznapok világában milyen fontos szerepet játszik a kapcsolat keresésében és teremtésében. Tehát nemcsak a töthegkötrirriühikábiő — a tévé, a rádió, a sajtó — lehetőségei nélkülözhetetlenek a huszadik században, mint az oxigén. A tömegkommunikációnál az isrhéretek, információk egy irányba haladnak, a nézőkhöz, vagy olvasóhoz, és ilyen formában az nem tud visszabeszélni, — a városi élet kommunikációja pedig a beszélgetés, a kapcsolatteremtés az ismerősök,' kollegák útján a városi közöfóéggil, őSStefőgáfc a csoportoknak. Szinte felmérhetetlen, hogy a gyors információcserével az ember közérzete miként változik. Éh is elcsodálkoztam a Magyar Urbanisztikai Társaság fővárosi klubjában azon, hogy e természetes dolognak miért kell olyan fontosságot tulajdonítani. Eddig is kereste mindenki a beszélgető partnert, a közösséget, ahol jól érzi magát, kibeszélheti magát eitölthet néhány órát kellémeseH. Ez ma sem újdonság, csak a telefonnak sokkal nagyobb a szerepe, miht korábban. A heves szaktekintélyek előadása arról győzött meg, hogy a telefon használatának neiti űj perspektíváját, hanem helVes szemléletét kell megteremteni. Éppen ezért érdekes, hogy a magyar telepiiíéstervezésBen Sokadrangú, vagy semmilyen Sterepet sem játszik a városi kommunikáció. A tervezők közgondolkodásában nagyon halovány annak tudata, hogy a telefon nem luxus, hanem a városi élet, a mai Világ szükséges kelléke. Az is az igazsághoz tartozik természetesen, hogy a hálózatépítéshez péhz, nagyon Sok pénz kell, s nem állította senki, hogy az anyagi eszközök kdi-látlatíül rendelkezésünkre állnak. Ennek ellenére szinte mindenki azt hangsúlyozta, a szemlélettel van baj, a tervezői mentalitáson lehne jó változtatni. A velünk azonosan fejlett országhoz képest a telefonfejlesztésben lemaradtunk. (Ebből is látszik, nemcsak a pénzen múlik.) Európában csak Törökországot előzzük meg. Amig nálunk a száz lakosra jutó telefonállomások száma á,4 2, Csehszlovákiában 14,63, az NDK-ban 12,7, Spanyolországban 15. Az érdekesség miatt kell megjegyezni, a legjobb arány az USA-é. 59, a telítettség pe. dig 70—80 között van. A munkától a társaságig Először a termelés fejlődésében tapasztalható d feorhmühikáció háttérbe szorulásának következménye. Ha az üzemen belül kevés a beszélőhelyek száma — már pedig ez tapasztalható — az többek között azt jelenti, nem használható közlésre, tehát gyors irányításra sem. Ilyenkor a drót helyett valaki viszi az üzehetét. Félbehagyja munkáját, s azt esi. nálja, ami nem lehne dolga, amiért hem jár munkabér. Egy nagyvállalatnál már szép summa jönne össze a szaladgáló emberek munkabéréből. A hiányzó infrastruktúrát nemcsak az üzemekben pótoljuk rohanással. SzociáliS területen 6em ad kézlegyintésre okot a fogyatékosság. A késői telefon következményei aprópénzre válthatók aZ egészségügyben — a gyógyulás néhány perc miatt hoszszabb ideig elhúzódhat —, a tulajdonvédelemben az élet apró ügyeinek intézésében, az emberi tudás integrálódásában. A külöfiböző száfettiájú emberek gondolatcserélése a legnagyobb áldás egyegy terület fejlődésére. A legjobb gépkocsinak sincs olyan kommunikációs szerepe és értéke, mint egy jó telefonhálózatnak, fnlvei képtelehség annyi helyet felkeresni, iftifit telefdftoft elérni. Különböző statisztikákból kiolvasható, Bell niestér találmányát nem liagyort igénylik a munkások. Miért kell az nekem, ami a doktornak, igazgatónak való? — többhyife így gondolkodnak és luxusnak tartják. Bedig hát miért he lenhe létszükséglet? Tizenhatezer ember munkaideje Nézzük csak az igényeket. Azt látjuk, nincs kifejlesztve sem a munkahelyen, sem otthon. Például egy közhivatal előcsarnokában nemigen találunk egyetlen telefonfülkét sem. Ezért rendszerint sorbaállunk a portásnál. aki alig győzi hívogatni az illetékest, vajon bent van-e, vagy hivatalon kívül. Az egészet egyszerűsíteni lehetne két-három fülkével. Az űj városrészek la. kásaiban csak mutatóban találunk néhányat a beszélő masinákból. A tervezők arra még gondolnak, hogy a vezeték elhaladjon a ház előtt, de azzal már nem foglalkoznak: hova telepíthető házikészülék. A telefoncsatlakozásnak nincs kijelölve a helye a lakásban. Az építészek szemléletéből hiányzik az ilyen jellegű tervezés. Pedig a közgazdászok szerint gazdaságtalan csak a közületi hálózatot fejleszteni és bebizonyosodott: a lakossági telefon nem luxus, valahol a kézzelfogható forintokat IS meghozza. Kiszámították, hogy hazánkban évente két milliárd pere a várakozási idő a vonalakra. Ennyi a Dunai Vasmű tizenhatezer dolgozójának teljes évi munkaideje. Tizenkét hónap alatt kétmilliárd forintot keresnek, ami az ez évi egészség/ ügyi költségvetés közel egyötöde. Tehát amit az egyik oldalon elspörolunk. máshol azért bőségesen fizetünk. Az igényt élesztgetni — mint a vita is bizonyította — először a teiepüléstervezésnél szükséges. Űgy tűnik, paradox a helyzet, amikor azt hisszük, hogy mindez csak pénzkérdés. Kiderül: a szemléleten is kell Változtatni. Hatász Miklós Gázügy Fölösleges munka ? A szerkesztőségbe érkezett levelek sora bizonyítja, hogy városszerte értetlenül fogadták a lakók a DÉGÁZ szakembereit, akik, miután megnézték a gázvezetékeket és a lakásban levő készülékeket, benyújtották a 30—80 forintos számlát is a meglepett házigazdának. Az értetlenség csak fokozódott, amikor a hibát fölfedezve javítás nélkül távoztak a vállalat emberei. A fogyasztók kérdését; mivel magyarázható mindez, feltettük dr. Varga Jánosnak, a DÉGÁZ igazgatójának is. A gázgyárak számára a Gázipari műszaki biztonsági szabályzat VII. fejezetének 7. szakasza írja elő, hogy kötelesek háromévertként ellenőrizni a lakásokon belüli vezetékeket és készülékeket, évente pedig a propán-bután gázpalackok használatát. Az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet pedig szántónkért tőlük ezt a tevékenységet, és különböző szankciókkal kényszerítheti a vállalatot az előírások megtartására. Mint azt Postaláda rovatunkban is közöltük, ugyancsak az előírások szerint — bár vitatható, hogy jogosah-e — számítja fel a DÉGÁZ a bérlők zsebének terhére a vezetékek ellenőrzéséért a 20, minden készülék után pedig a 10 forintdt. Eddig tehát a lakosság véleménye és a felettes hatóságok állásfoglalása. Hogyan Vélekedik a vállalat a rábízott munkáról? Miht megtudtuk, számukra is gondot okoz a vezetékek és a pb-gázkészülékek rendszeres ellenőrzésé. Egy év alatt majdnem 9 ezer lakásba kopogtattak be — és csupán 76 esetben találtak hibát a berendezésekben. Méghozzá olyanokat, amelyeket egyébként maguk a bérlők is bejelenthették volna. Mégis 55 képtett szakmunkás munkaidejét, energiáját köti le tartósan ez az improduktív ihunka a dél-alföldi három megyében. A vállalat eddigi tapasztalatai alapján ki is dolgozott egy javaslatot felügyeleti szerve részére, melyben kért az egyelőre érvényben levő szabályzat módosítását. Véleményük szerint ésszerűbb lenne, ha csak alkalmanként; á fogyasztók kérésére végeznének ellenőrzéseket szakembereik. Gázömlés esetén egyébként most ls azonnal megjavítják a meghibásodott vezetéket Vagy készüléket. A szabályzat jelenlegi előírásai valójában nem szolgálják a lakosság és az értékek nagyobb biztonságát, hiszen nem a gyors javítást, csUpán az ellenőrzést követelik meg. Valóban a fogyasztót terheli még az is, hogy megrendelje az esetleges javítási munkákat. Nelyesebb lenne, ha a kötelező felülvizsgálat munkája alól mentesített szakmunkások munkaidejükben a rossz berendezéseket igyekézhéHek mifiél gyorsabbah megjavítani. Az energiák Hagy részét pedig érdemesebb iérttte art-a felhasználni, hogy a lakosságot megismertessék a különböző készülékek Helyes kezelésével. A gyakorlatban értelmetlennek bizonyult — és a lakosság jobb ellátását semmiképpen Hem szolgáló — szabályzatot valóban módosítani kellene. Ezt követeli az egyes Vállalatok és a népgazdaság érdeke is. fTiszen a szigorúan betartatdtt előírások miatt az országban csupán a gáziparban mintegy 500 szakképzett ember nem használja fel kellőképpen szaktudását, és energiájukat rendszeresen olyan tevékenység köti le, amelynek a lakosság nem látja hasznát és amely semmiféle értéket sem hoz létre. Akkot\ amikor egyre többet beszélünk a józan munkaerőgazdálkodásról és a szolgáltatások fejlesztésének szükségességéről. ch. 1 Szovjet szövőgépekkel nö a termelékenység A Magyar Selyemipari Vállalat soproni gyárának munkásai és műszaki dolgozói január elején munkába állították az első 12 nagy teljesítményű, szdVjet gyártmányú, SZTBtfpusú automata szövőgépet. Teljesítményük 30—35 százalékkal haladja meg a hagyományos berendezésekét, amellett, hogy azok 120—130 centiméteres szélességével szemben az új gépek 216 centiméter széles anyagot szőnek, s jóval kisebb zajjal dolgoznak. Magyarországon SZTBgéppel ez idáig még hem szőttek selymet. II népi ellenőrzés vizsgálatai A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén három vizsgálat progOt évre ítélték a bosszúálló férjet FIGYELEM! PIGYELBM! DÉLKER-MÉK—FÜSZÉRTDELIKÁT-szaküzlet nyílik a Kálvin téren öélfcér—mék—fü8zért— delikat-szarüzlet nyílik A kAlvin téren DÉLKER—MÉK—FÜSZÉRT— DELIKÁT-szaküzlet nyílik a Kálvin téren délker—mék—fűszert— delikát-száküzlet nyílik a kálvin téren Első fokon a szegedi megyei bíróság, dr. NöVák Zoltán tanácsa tárgyalta Tatát István 33 éves, Szeged, Teréz Utca 34. szám alatti !aköS, bűnügyét. Ertibéfölés kísérlete volt ellene a Vád. Tatár ístván rendszeresen italotett. és emiatt re™'tat tózkoddtt Tatárhé apja, aki meg házassága ls, amelyet lánya segítségére sietett és tizenegy évvel ezelőtt kö- kihívatta a mentőket. A tett. Két gyermekük szüle- gyors orvosi beavatkozás tett. Ittasan rendszeresen mentette még az asázörty ramját tárgyalta meg az első félévi munkatervében előirányzott feladatok közül. Á népesedéspolitikai feladatokról 1973-ban hozott minisztertanácsi határozat végre-, hajtását a tanácsoknál és á gyermekellátást élkkeket gyártó iparban, s a flagy. és kiskereskedelemben vizsgálják a hépl ellenerők. Választ keresnek arra is, hogy a munkáltató szferVek rtiilyen segítséget nyújtanak a gyermekek nevelését vállaló családok ahyagi terheinek elmegy otthonról. Kifelé menet az asztalról felkapott egy nagyméretű, ál éö ÜL •••••••••• centiméter hosszú konyha- könnyítéséhez, élét- ésmúnkést, amelyet felesége llátá- j kaköfüiményeik javításához, ba vágott, A kés áz asszotiy | Ugyancsak most készítik mellüregébe hatolt. elö a felsőoktatási IHtézffiéSzérencséfe a házbáfttar- — ------ - ^B kötekedett odahaza, gét és annak apját alkalommal tettleg bántalfeleSé- éietét. Ezalatt Tatár István több elment munkahelyére, ahol közöite, hogy többet nem rtiazta. ROSsz házasságtik rttl- megy dolgozni, mert megölatt felesége többször el akart te a feleségét. E közlés után tőle válhi, de mindannyi- beült a Tiszavirág vendégszor visszakőnyöfögte ma- löbe, ahol Italozás közben gát. tartóztatták la Többszöri fogadkozása A szegedi megyei bíróság után sem Változtatott élet- Tatár Istvánt emberölés módján, s ezéft felesége be- kísérlete bűntettében monés ezért börtönre adta ellene a válókeresetet dotta ki bűhösnék és a közös lakásban külön öt év szigorított ls költöztek egymástól. Ta- ítélte, rtégy évre eltiltotta a valy október 30-átl egy esa- közügyek gyakorlásától IádtagjUk temetésén, követően halotti toron azt kötelezte a büntetés letölvet- tése alatt kértyszerelvoHó ketek részt, amelyért Tatán zelésre. Az ítélet nem több pohár bort ivott. En- erős. A vádlott és védője nek hatása alatt ismét vita enyhítésért fellebbezett, az támadt a házastársak kö- ügyész tudomásul vette az zott. Tatár felöltözött, hogy első fokú bíróság ítéletét, nyek szerződéses tevékenységének és a kivitelezési munkák hasznosításának vizsgálatát, továbbá a vetőteagtermelés forgalmazás és ellátás helyzetének ellenőrzését A bizottság mindhárom vizsgálat programját jóváhagyta. Tudomásul vette, hogjr a fővárosi, és a megyei népi ellenőrzési bizottságok megkezdik az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonét szabályozó, valamint a luxusjellegű üdülő és lakásépítkezés korlátozására hozott rendelkezések végrehajtásának vizsgálatát A KNEB elfogadta a lajog- kosságöt érintő Ipari szolgáltatások és javítások áralkalmazásáról és számlázási rendjéről készült jekmjéfc A Béke és Szocializmus új száma Vezető helyen közli a folyóirat Borisz Ponomarjovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a központi bizottság titkárának „A szocializmus szerepe a mai világfejlödésben" című cikkét. A fasizmus legyőzésével szabaddá vált aa út a győzelmes népi forradalmak egész sorozata előtt, amelyek elsöpörték a kapitalista rendszert 11 európai és ázsiai országban, majd Kubában is. Ez a világtörténelem második legnagyobb eseménye lett a Nagy Októberi SteeiallSta Forradalom Után. A szocializmus 30 évvel ezelőtt kilépett az egyetlen ország keretei közül. A szocialista rendszer bebizonyította életképességét és legyőzhetetlenségét. A szocialista világrendszer megalakulásával megkezdődött az a folyamat, amelyben a világrendszer a jelenkori történelem döntő tényezőjévé vall. Az ŐlVasök figyelmébe ajánljuk Nemes Dezső elvtársnak. az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjánakcikkét: „A népi demokrácia — X szocializmushoz Vezető Út egyik történelmi formája". A népi demokratikus forradalmat megvalósító országokban az űj hatalom, a munkásosztály vezetésével, a munkás-paraszt szövetségre és a széles körű antifasiszta ftenizetl összefogásra támaszkodva született meg. A demokratikus nemzeti újjászületést megvalósító népi demokratikus forradalmat túlléptek a polgári demokratikus átalakulás keretein. Olyan hatalom született, amelyben a proletariátus és á parasztság összefogása a döntő erő. mégpedig á munkásosztály vezetésével. A januárt számban találjuk annak az eszmecserének az ismertetését, amelyet nemtetközi kutatócsoport folytatott a fejlett szocializmus vonásairól és sajátosságairól.