Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

SZOMBAT, 1975. FEBRUÁR J, 3 At idén is: Városépítés társadalmi segítséggel A szegedi városi tanács társadalmi erőforrások feltársadalmi munkát szervező kutatása, szakbizottságának tegnapi A bizottság segíti többek ülésén megvitatták és elfő- között a béketelepi óvoda gadták a szakbizottság idei építését és az algyői óvoda munkatervét. A tavalyi ered- bővítését. A kitűzött felada. menyek összegzesén kívül a tok eredményes megvalósítátársadalmi és tömegszerve- sával együtt a szakbizottság zetek felajánlásainak össze- a jó tapasztalatok átadásáhango'.ása, irányítása és szer- val, az egészséges kezdemévezése lesz a bizottsági ta- nyezések felkarolásával, a gok idei legfontosabb felada- propaganda- és tájékoztatási ta. Tovább folytatódik a tar- munka további javításával, a jáni csónakázótó és park szervezési feltételek bővítéépítése társadalmi összefő- sével segíti a lakosság, az gással, valamint az óvodai üzemek, a szocialista brigáférőhelyek számának növe- dok és intézmények léséhez szükséges anyagi és építő mozgalmát. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Tanács megvitatta az állampolgársági, valamint az egyéni kegyelmi ügyekkel kapcsolatos 1974. évi tevékenységét. Megállapította, hogy az ügyeket előkészítő szervek az Elnöki Tartács iránymutatásait figyelembe véve végezték munkájukat. A hozott döntések hozzájárultak a szocialista törvényesség további erősítéséhez. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és váváros- i'asztott meg, végül egyéb I ügyeket tárgyalt. (MTI) Erősödő versenymozgalom a téeszekben TESZÖV-küldöttközgyűlés Szegeden Tegnap, pénteken délelőtt Szegeden, a Tisza Szálló hangversenytermében tartotta küldöttközgyűlését a szegedi TESZÖV, Szitás Ágoston elnökletével. A Szegedi Járási-Városi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Terüa háztáji állatállomány tartásában is. Kiemelte, hogy az idén keresni kell azoka* a helyi lehetőségeket, amelyek az általános takarékosságot szolgálják, s a téesz intézkedési terveiben szerepelnie kell ennek. Sajnos e térségben még az iparszerű termelési rendszerek nem hóleti Szövetség elnökségének telepítéssel számolnak. A beszámolóját Árendás György termelőszövetkezetekben 182 díta?ak ^f3? Afmint, ismertette a jelenlevőkkel. A hektáron szőlőt, 121 hektáron tójakon. Tehát bátran lehet, termelőszövetkezetekben ki- gyümölcsöst telepítenek, a ~ " bontakozódó es erősödő ver- szakszövetkezetekben pedig senymozgalomról is reális 3g hektáron szőlőt, 60 hektáképet festett. Különösen nagy ron gyümölcsöst. A korszevisszhangra talalt a párt XI. rűtien, kiöregedett ültetvékoiigresszusa es hazánk fel- nyek felszámolását folytatszabadulasának 30. évfordu- ják. összesen 152 hektár szőés kell folytatni a területi és tőkekoncentrációt, megfelelő mérlegelések alapján. Negyedes István, a Felszabadulás Tsz szocialista brigádvezetője elmondotta, hogy hetvenben alakult az első brilója tiszteletére meghirdetett lő és 104 hektár evnmölcsrts gád' napjainkban tizennyolc A _ _ gyümölcsös 9fti b-s^-i. versenyfelhívás. A szociális- megszüntetését tervezik. A tó brigádok, szövetkezeti dol- szántóföldi növénytermelés gozók munkafelajánlásánaK szerkezetében jelentős móegyuttes értéke e táj közös "dosítást nem terveznek. A gazdaságaiban 30 millió 674 jól gépesített kalászos gaboezer forint, míg a szakszó- nák vetésterületét tovább növetkezetekben 1 millió 347 vélik, bár nem jellemző brigád van, 264 fővel, közülük 17 elnyerte a szocialista brigád címet. 1974-ben 1 millió 200 ezer forint többletbevételt vállaltak, s ennek ötszörösét teljesítették a brigádok, ugyanakkor elhatározták, hogy 1975—76-ban összhangban vetésterülete akinek nincs meg a nyolc általánosa, elvégzi az iskolát. Dr. Gyáni Lajos, a Magyar ezer forint. A munkafelaján- térségre a néDeazdasáei rf — lások zömmel, 23 millió 606 várásokkal „ minden szocialista brigádtag, ezer forint értékben, tt ter- cukorrépa méshozamok növelésére irá- emelkedik. nyúlnak a jobb, szervezet- . . tebb, időbeni munka, a rendel- Az ellenőrző bizottság be- Nemzeti Bank osztályvezetőkezésre álló termelőeszközök számolóját Mihály Béláné, az je az idei termelési és fejésszerű hasznosítása, a taka- ellenőrző bizottság elnöke, a lesztési koncepcióhoz szólt rékosság. mind-mind haté- gyálaréti Komszomol Tsz fő- hozzá kiemelve, hogy 1973konyan közrejátszik a válla- "könyvelője ismertette. A kül- tói meggyorsult a fejlesztés a lásokban. Természetesen a il"^2^1^^1^13 ® Szegedi térségben; megelőzve szövetkezetek termelési, , \ f. megye/ a"ag°t'. ?gy, hei£» * az tarra a beruházási érték megyei átlaga 2 ezer 35 forint, A vitában elsőnek Révész a/^gddiDte-rülete" ,2 €zer Ferenc, az ópusztaszeri Ar- 500 formt Pragat Béla" " pénzügyi tervéhez kapcsolód- gfSffigí^^ nak. Társadalmi munkát is eioiranyzarot. végeznek a szövetkezetek dolgozói, 32 közös gazdaságban és hét szakszövetkezetben vállaltak jelentősebb szót, a gépellátás nehézsétársadalmi munkát, így egy- geiről, műtrágyavásárlás, millió 520 ezer forint érték- tápbeszerzés viszontagságaiben például város- és köz- ról szólt, valamint a kölcsöségfejlesztési tennivalókat, nös támogatási alap megalaparkosítást, járdaépítést, és kulásáról. Dobó Szilveszter, a más kommunális feladatok mórahalmi Haladás Szakszómegvalósításán is serényked- vetkezet elnöke a termelési nek. örvendetes, hogy a rendszerek térhódításáról, a szakmai és ideológiai to-gyermekintézményekért végzendő társadalmi munka egyre nagyobb rangot kap. Erősödött a szocialista brigádmozgalom. A legtartalmasabb kongresszusi és felszabadulási munkaverseny ott Tsz elnöke e térség szövetbontakozott ki, ahol a szoci- kezeiében kibontakozott alista munkaversenynek, a munkaversenyről beszélt, szocialista brigádmozgalom- PaPP Imre, a szeged-tápéi nak erőteljes hagyományai Tiszatáj Termelőszövetkezet vannak. 1974. elején 23 szö- szocialista brigádjának vezevetkezetben 124 szocialista, tője ismertette a szocialista illetve szocialista címért küz- brigádok megalakulását, dő brigád vojt 1410 fővel, eredményeit, azt, hogy a 30. addig napjainkban a tagszö- évforduló tiszteletére, a párt vetkezetek 90 százalékában XI. kongresszusára meghirösszesen 304 verssnybrigád detett versenyben milyen ssissrss fis r-sSUSái jának vezetője a takarékosságról, az energiagazdálkodásról beszélt. A küldöttközgyűlés ezekután Kálmán Jánost bízta meg a titkári teendők ellátásával. A tanácskozáson részt vett Tóth Ferenc, a járási pártbivábbképzés szükségességéről, zottság gazdaságpolitikai oszval amint az országban mű- tályának vezetője, dr. Ábraködő szakszövetkezetek ered- hám Antal, a járási hivatal ményeiről adott számot. Ta- elnöke és Neiszner Ferenc nács Imre, a röszkei Kossuth országgyűlési képviselő. Sz. L. L Iskolák M" •anapság sokan fáradoznak azon, hogy az általános iskolát mindenki befejezze, mert a tanköteles korúaknak mintegy tíz százaléka csak a hatodik-hetedik osztályig jutott el. A KISZ Központi Bizottság akciót hirdetett „minden KISZ-tag fejezze be az általános iskolát" jelszóval. A felnőtt oktatásban résztvevők újabb kedvezményeket kaptak. Személyes érdek és közügy a tanulás, mindenekelőtt az alapműveltség megszerzése. Meglepődünk, ha olykor írástudatlan emberrel találkozunk. Hogyan, ez még lehetséges? kérdésünkben, nemcsak a korszerű gondolkodásmód rejlik, hanem az elmúlt harminc év oktatáspolitikai eredményeinek hatása is. Ezek az eredmények oly gyors ütemben jöttek, hogy jogosnak érezzük mai türelmetlenségünket. De hát honnan is indultunk? A mai nyolc általános iskolai végzettséget 1938ban 34 ezren szerezték meg. Ma 180 ezren fejezik be az általános iskolát, s ami ennél többet mond: az iskoláskorúaknak körülbelül kilencven százaléka végigjárja a nyolc osztályt — a tankötelezettségi koron belüL Oktatja őket 30 ezernél több szakképzett tanár — 1938-ban az általános iskolákba nem egészen hatezer szakképzett pedagógus jutott. Az iskolák államosítása, tehát 1948 előtt, a tanintézetek négyötöde egyházi kézben volt. Kiszorult belőlük a haladó gondolat, a korszerű pedagógia. Egységes oktatási rendszerről voltaképpen az iskolák államosítása után beszélhetünk. Joggal tartják a legújabb kori történetünk krónikásai a felszabadulás utáni művelődéspolitika egyik legjelentősebb állomásának az államosítást. Az oktatás fejlettségének, az általános műveltségnek nem egyetlen fokmérője az általános iskolát végzettek aránya. Ugyanígy jellemző a továbbtanulóké is. Statisztikai adatok szerint, a második világháborút megelőző utolsó békeévben a 14—17 éveseknek alig több mint hét százaléka jutott el a középiskolába, s nem egészen tíz százaléka tanult szakmát. Ma ugyanennek a korosztálynak nyolcvan százaléka tanul. Ahhoz, hogy ezt az arányt elérhessük, rendkívül gyorsan kellett fejleszteni — mondhatni megteremteni — a középiskolai hálózatot, a szakmunkásképzést. Részben új iskolák nyitásával, részben a középiskolák korszerűsítésével, oktatásuk egységesítésével, illetve a különböző szakmunkásképző intézetek, technikumok építésével. Az ingyenes, kötelező, nyolc osztályos általános iskola tervét már 1945 tavaszán meghirdette a Magyar Kommunista Párt, és augusztusban törvény mondta ki létrehozását. A szakérettségire előkészítő tanfolyamok 1948-ban kezdődtek, ugyanakkor szervezték az esti és levelező oktatást. Mindezt azzal a céllal, hogy megteremtsék az új magyar értelmiséget, megteremtsék a művelődéshez való jog feltételeit. Hogy az új értelmiségre mennyire szükség volt, azt a harmincas évek felsőfokú tanintézeteinek statisztikái is sejtetik. Magyarországon 1937—38-ban mindöszsze 16 felsőoktatási intézmény működött, körülbelül 17 ezer hallgatóval. És milyen arányban kerültek közéjük munkás-, parasztgyerekek? Földes Ferenc, a kiváló marxista szociológus és pedagógus adatai szerint a negyvenes évek elején az ország lakosságának 56,4 százalékát alkotó szegényparasztság és munkásság gyermekei az orvoskaron 6,2, a bölcsészkaron 5,6, a műegyetemen 5,1, a jogi karon és akadémiákon 4,1 százaiákban kaptak helyet. összehasonlításként megemlítjük, hogy 1971-ben a főiskolákon, egyetemeken végzettek 56 százaléka volt munkás-paraszt származású. A fejlődéshez egyebek között az oktatási költségek állami térítésére is szükség volt. Az általános és középiskola ingyenességére, s arra, hogy az egyetemi, főiskolai hallgatók jelentős része ösztöndíjban részesüljön. Az oktatás, az iskolák fejlesztésének első szakaszában jelentős eredmények születtek. Mégis szükségessé vált az oktatás reformja, a tananyag, az iskolatípusok korszerűsítése. Gondot okozott például a szakmunkásképzés „zsákutca" jellege, hiszen a szakmunkásképző iskolákban tanultakat más iskolákban nem vették figyelembe. Felülvizsgálatra szorult a technikumok helye, szerepe, a gimnáziumok súlya, aránya. Az 1961-es iskolareform a problémák jó részét megoldotta, a magyar oktatási rendszert nemzetközileg is a korszerűek közé sorolták. Üjabb évtized múltán, 1972-ben, a párt oktatáspolitikai határozatában összegezte az eredményeket, és megjelölte az újabb feladatokat. Az időpontokból is látszik, az iskolai oktatás szüntelen megújulására van szükség ahhoz, hogy a képzés megfeleljen a gyakorlati élet követelményeinek. Ma, a magyar oktatás teljesen nyitott, a továbbtanulásra mindegyik iskolatípus alkalmat ad. Számos intézkedés és társadalmi akció támogatja a tehetséges munkás-paraszt fiatalok továbbtanulását. Szakmunkástanuló és középiskolás ösztöndíjakat alapítottak, lehetővé tették a tehetséges szakmunkások érettségi nélküli egyetemifőiskolai továbbtanulását. I s ugyanakkor érthető türelmetlenséggel akarjuk tovább gyorsítani a folyamatot. Aggodalommal követjük az öt-hat osztályt végzettek pályafutását. Sürgetjük a szakmunkásképzés személyi és tárgvi feltételeinek javítását, a kollégiumi hálózat bővítését, a felnőttoktatás kiterjesztését, jobb propagandáját. Mert nap nap után nagyobbak a követelmények, s ma már mindannyian érezzük, hogy korunkban — és még inkább a következő évtizedekben — az alapműveltség megszerzése nélkül nem lehet boldogulni. m. a É' Csepeli munkások segítsége A Csepel Vas- és Fémművek munkásai a Fejér megyei Soponya közság általános iskolájának fejlesztésére felajánlották azt a 166 ezer forintot, amelyet az őszi betakarítási munkák segítésekor kaptak a soponyai Rákóczi Termelőszövetkezettől. Az összeget — amelyet pénteken, tegnap adtak át a községi tanács vezetőinek — elsősorban az iskola felszerelésének korszerűsítésére, bővítésére fordítják majd. (MTI) Találmány működik, 3 ezer 617 brigád'uggal. Többségük részt vesz a kongresszusi és felszabaduló -i versenyben. Részletesen elemezte a bevállalásokat tettek. Haskó Pál, a megyei pártbizottsámunkatár-a elemezte az elmúlt év tapasztalatait, megállapítva, hógy a termeli . , . szövetkezetek tovább erősödszímoló a mezogazdasagi ter- tek> szép eredményeket érmeiéi idei feladatait, fejlesz- tek el a különböző időjárási tési célkitűzéseit. A növény- és kereskedelmi hatások elermelésben a homoki kör- lenére is. Ám egyes területe /.etben különösen gyorsabb ken gondok jelentkeznek, ültetvényrekonstrukcióval és így a zöldségtermesztésben cs Magyar—DVK kulturális egyíltlmfiklldés Pénteken a Kulturális Kap. részről Nguyen Phu Soai, a csolatok Intézetében ünnepé- Dél-Vietnami Köztársaság lyesen aláírták a Magyar budapesti nagykövete látta e! Népköztársaság és a Dél- kézjegyével. Vietnami Köztársasig ideig- Az 1975-re szóló kulturális '.enes forradalmi kormánya egyezmény lehetőséget teközötti kulturális egyezmény remt arra is, hogy a Dél1975. évi tervét. A doku- Vietnami Köztársaságból jelenleg hazánkban tanulók mentumot magyar részről melle&tt újabb fiata]okat fo_ Demeter Sándor, a KKI el- gadjunk egyetemeinkre és főnökheiyettese, dél-vietnami iskoláinkra. A Beton- és Vasbetonipari Művek csepeli gyárában sorozatban gyártjík mlr a BKV-val közösen kifejlesztett lemezaljakat. A hat méter hosszú és 2 20 méter széles előre gyártott panelek tartósak. A javítási munka is lényegesen rövidebb a hagyományos módszerűnél. Az idén a vállalat csaknem 20 kilométer hosszúságúnak megfelelő elemet fog gyártani. A találmány iránt igen nagy az érdeklődés kiilS®Mön is. Képünkön; Kész panelek a tárolótéren,